A francia klasszicista színek alkalmazása
A francia klasszicista enteriőrök halványabb színei főleg a hölgyek budoárjára jellemzők. XVI. Lajos uralkodása idején kedvelték a zöld és a fehéressárga halvány tónusait, fehérrel vagy világoszölddel ellenpontozva. A pasztellszínek finomabb árnyalatait – így a szürkéskék, az ibolya-, krém- és barackszín változatait – az empire hozta divatba.
Fent: A Franciaországban XVI. Lajos idején népszerű piros-fehér kockás kelme ismétlődik az ablakfüggönyön és falkárpiton, valamint az ágy függönyén, amelyet halványabb virágmintás anyaggal béleltek.
Fent: A klasszicista enteriőrökben gyakoriak a sötétebb színek: mély almazöld, szederkék és vöröses terrakotta uralja ezt a fényűző helyiséget.
- A klasszicizmus
- Normandiai château (klasszicizmus képekben)
- Château du Champ de Bataille
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A XVI. Lajos korában népszerű paletta markáns színeit, amilyen a sötétzöld, mályvakék, rozsdavörös és élénksárga, aranyozással emelték ki. A directoire a hazafias vörös-fehér-kék színeket mély zölddel, lilával, fehérrel, elefántcsontszínnel és arannyal kiegészítve népszerűsítette. Az empire mélyebb, erősen kontrasztos színei – például bíborvörös, sötét almazöld, citromsárga kiegészülve erős rózsaszín vagy vörös tónusokkal – gyakran fehér alaphoz és aranyozott motívumokhoz társultak.
ROBERT ADAM döntő szerepet játszott a klasszicizmus nagy-britanniai és külföldi elterjedésében is. A 18. Század második felében azonban viszonylag kevés építkezésre került sor hazájában, így az általa létrehozott, jellegzetes és nagy hatású Adam-stílus főként épületátalakításokban jutott érvényre.
Fent: A francia szalonok kelméi lágyítják az egyenes vonalú, olykor rideg hatású klasszicista építészeti részleteket. Itt a drapéria és a kárpitozás anyaga piros és rózsaszín mintás nyomott pamutszövet, virágos selyemdamaszt, illetve egyszerű szatén.
Fent: A XVI. Lajos korabeli, directoire és empire stílű enteriőrök kedvelt alapszíne a sötétzöld. Sokféle tónusát malachit, rézrozsda, terre verte (veronai zöld) és króm-oxid pigmentekből, gyakran korom-, cinóberfesték és ólomfehér hozzáadásával keverték ki.
Ezek egyik legszebb fennmaradt példája az 1570-es években épült middlesexi Osterley Park. A tulajdonos, Francis Child megbízásából Adam kisebbre tervezte és „modernizálta”. A munkálatok az 1750-es évek végétől az 1760-as évek derekáig folytak, az enteriőrök híven tükrözik, miként kölcsönözte és értelmezte Adam a klasszikus építészet és ornamentika formanyelvét.
Fent: Az előszeretettel alkalmazott sokszínű márvány és a festett faux marbre révén ez az előcsarnok az ókori római építészet hatását tükrözi. A vörös és sárga római ablakrolókon a kétszárnyú ajtók vöröses terrakotta (pompeji vörös), az aranyozott ajtódíszek és a faux marbre falfelület sárga árnyalatai ismétlődnek.
Motívumaiban, képi világában eklektikusán ötvöződnek az ókori görög, etruszk, római és itáliai reneszánsz minták. A kompozíciók körvonalait gyakran emelte ki fehérrel.
Fent: Az impozáns francia klasszicista enteriőröket sokszínű márványból és porfírből készült architektonikus elemek uralták, főleg XVI. Lajos uralkodása idején.
Jellemző Adam-színek a halvány kékek és zöldek, az orgonalila, a barackszín és opál árnyalatai; a markánsabbak közül a telített kék, zöld és terrakotta tónusok, valamint az arany. Az összhatás kétségtelenül impozáns, mégis könnyed, elegáns és harmonikus, gazdag képzeletre és virtuozitásra vall.
Fent: Le Champ de Bataille Egyiptomi könyvtárszobája. A szobor és a trompe l’oeil mennyezeti rozetták kőszíneit rózsaszín-vörös szőnyeg, pasztell rózsaszín kárpitozott székek, pompeji vörös és aranyozott felső falmezők élénkítik.
Fent: A faux marbre falfestést XVI. Lajos idején különösen kedvelték. Le Champ de Bataille emeleti étkezőjében a sötétebb, umbrabarna faux marbre kontrasztját a sárga sziénai márványutánzat fénylőbb felülete adja.
Fent: Le Champ de Bataille-ban ókori római dekorok és japán Imari-porcelánok hatását tükrözi a sötétvörös és kék, fekete és aranyozott boiseries (falburkolat).
Fent: Sárgaokker tónusokból, élénkebb, króm alapú sárgából és fehérből áll a 18. Század végi hálószobák kedvelt világosabb palettáinak egyike.