Az amerikai klasszicista színek
A szövetségi vagy föderalista korszak (1780-1850) elején az Egyesült Államokban, főleg a mezőgazdasági vidékeken, divatban maradtak a koloniális stílus színei. Ezeket fokozatosan váltotta fel az európai ihletésű élénkebb, világosabb paletta. A falak kedvelt színei a halvány terrakotta, a szalma-, citrom- és „kínai” sárga, a halvány kékek és zöldek, a szürkék és a törtfehér kőszínek számos tónusa.
Ez utóbbiakat a faragványokon is gyakran használták, a görög stílusú enteriőrökben pedig csaknem minden felületen. A vörös, sárga és kék telítettebb, élénkebb árnyalatait szintén kedvelték, főként az empire stílusú helyiségekben, de ott is elsősorban a bútorszövetek, a függönyök, szőnyegek és padlóburkolatok – klasszicista és növényi motívumokból álló minták – színeiként.
Fent: A „natúr” kőszínű, kézi nyomású trompe l’oeil tapéta a faragottkő-falazást imitálja. Különösen a 19. Század eleji szövetségi stílusú házakban volt gyakori ez a megoldás.
- A klasszicizmus
- Normandiai château (klasszicizmus képekben)
- Château du Champ de Bataille
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Fent: Kedvelték a szürkészöld és sárgászöld falfelületet. A színek élénkítésére szolgáló aranyozás ezen a szövetségi stílusú faragott girandole (domború) tükrön is megfigyelhető.
Fent: A klasszicista enteriőrökben a sárga falakat gyakran a drapériákkal megegyező árnyalatúra en-suite festették. A fehér pamutfüggönyök is erősítik a világos összhatást.
Fent: A függőleges csíkozású tapéta az Atlanti-óceán mindkét partján népszerű volt a klasszicista enteriőrökben.
Fent: A legfényűzőbb kandallók kőből vagy márványból készültek. A fából faragottakat, amilyen az itt látható is, rendszerint fehérre vagy kőszínűre festették.
Fent: Ebben a szalonban a tapétázott felületek sötétebb színűek. A világos paletta könnyedségét így is biztosítják a festett famunkák törtfehér és kőszínei, a gyöngyfehér kárpitozás.
Fent: A középzöld és fehér e kombinációja 1820 tájáról ered. Bizonyítja, hogy a 18. Századi koloniális paletta a 19. Század elején is éreztette hatását. Ehhez hasonló színpárosításra az előkelőbb klasszicista házakban csak a vendégszobákban akad példa.
Fent: Az amerikai klasszicizmus korának vége felé az építészetben és a lakberendezésben a gazdagabb palettát, a szövevényesebb mintákat kedvelték, ami már a nehézkesebb, zsúfoltabb érett viktoriánus dekorációt előlegezi.