• színmérés

Színmérő műszerek

A színmérési feladatok elvégzéséhez eszközökre van szükségünk. A legegyértelműbb módszer a műszeres színmérés, ami ma már nem elképzelhetetlen, de viszonylag kevés vállalkozás számára gazdaságos. A spektrofotométeres színmérés szolgáltatásként is igénybe vehető, ugyanis a vizuális összehasonlításon alapuló ellenőrzés legtöbbször nem elegendő, nem megbízható. Az el­lenőrzéshez tudnunk kell azt is, hogy a kívánt szín színértékéből milyen maximális eltérés a megengedhető.

A műszerrel mért ada­tok átszámíthatók a tervezői gyakorlatban már régóta használt Coloroid-színrendszer szerinti koordinátákra és fordítva is, azaz a koordináták által kijelölt színadatokból kikeverhető a keresett vagy egy kívánt szín. A mérés alapja lehet a tervezésnek, a tervezett szín megvalósítását pedig műszeres méréssel lehet ellenőrizni, pontosítani. A gyakorlatban leginkább a színmintákkal való össze­hasonlításos színbeazonosítás használatos. A minőség-ellenőrzés céljára használhatjuk a színkatalógusokat, a színatlaszokat, szín­mintákat, bár ilyenkor számításba kell venni, hogy mekkora azaz eltérés, ami még megengedhető.

Színmérő műszerek.
Egyszerű, professzionális színmérő készülékek, amelyekkel teljes biztonsággal mérhetők a festék, papírminták, diák, színes táblák színei. A mérési eredmény pontos adatokat ad a kívánt szín kiválasztásához

Az ismert megfigyelési körülmények között három mérőszám szükséges egy-egy szín megjelenésének leírására. E három mé­rőszám három színmérési eljárással határozható meg. A három adattal való pontos meghatározásnak elméletileg többféle lehe­tősége létezik, de a színmérési gyakorlatban csak hármat hasz­nálnak.

• Az egyik lehetőség, ha megadják a nemzetközileg rögzített alapszíningereknek a szín előállításához szükséges mennyiségeit (a színösszetevőkét) vagy két színkoordinátát.
• A másik lehetőség alapján meg kell adni a fénysűrűségi (ref­lexiós) tényezőt.
• Vagy ismernünk kell a színezetet, világosságot és telítettséget meghatározó adatokat jelző számokat.

A gyakorlati feltételeket kielégítő műszer legyen kisméretű, hordozható, mintavétel nélkül közvetlenül a helyszínen a mé­rést bármilyen felületű minta esetében képes legyen elvégezni. A környezettől függetlenül pontos mérési adatot adjon. A Coloroid-mérőszámok és a ClE-színkoordináták meghatározhatóságát te­gye lehetővé. A Cl E-színkoordináták és a színérzet-paraméterek alapján bármilyen felületű szín vizuális megjeleníthetőségét nyújt­sa, és nem utolsósorban legyen egyszerű a kezelhetősége.

Készülékek

1. Vizuálisan összehasonlító eljárás. Ebben az esetben a mérendő színt másik olyan színnel hasonlítják össze, amelynek a mérőszáma már ismert. Az össze­hasonlító színt egy színmintagyűjteményből választják ki, vagy megfelelő készü­lék segítségével ismert összetevőkből optikai keveréssel állítják elő.
2. Spektrális eljárás, amelynél a sugárzó, ill. a felületről visszavert vagy általa kibocsátott sugárzás relatív színképi összetételét határozzák meg, és ebből szá­mítják ki a színmérőszámokat.
3. Tristimulusos készülékekkel, amelyek érzékelői leutánozzák a spektrális színösszetevő görbéjét, s így közvetlenül adják meg a színmérőszámokat vagy a fénysűrűségi tényezőt és a hozzá tartozó színkoordinátákat.

Több, színekkel foglalkozó szervezet alakult

A színmérés tudományával fog­lalkozó nemzetközi szervezet a CIE (Commission Internationale de l’Éclairage: Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság), amely 1931-ben kezdte meg a színek­kel kapcsolatos terminológia és a színmérés szabványosítását. 1964-ben egy kiegészítő színmérő rendszert is bevezettek. Ezeket a nemzetközi szabványokat a magyar színszabvány kialakításakor is figyelembe vették (MSZ 7300). A CIE az egész világra kiterjedő nonprofit szervezet, amely négyévenként nemzetközi kongresszust és azt követő szekciótalálkozókat tart.

Elsősorban a világítással kapcsolatos méréstechnikai kérdésekkel és a színek méréstechnikájával foglal­kozik. A másik nagy nemzetközi színbizottság az AIC (Association Internationale de la Couleur). Fő célja a színekkel kapcsolatos tudományos, művészeti és ok­tatási munka koordinálása. Az AIC is négyévenként tartja nemzetközi kongresszusát, a ClE-hez képest 2 év eltolással.