Teendők vészhelyzet esetén

Sérült háziállat helyes ellátása

Sérült állat ellátásánál sokat segítenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek. Ha tudjuk, miként lehet elállítani a vérzést, vagy mi a teendő törés esetén, a legtöbb helyzettel megbirkózhatunk. Érdemes minden esetben óvatosnak lenni, mert a sérült állat kiszámíthatatlanná, sőt veszélyes­sé válhat.

Teendők

Vérző seb

  1. Csillapítsuk a vérzést! Ha az állat erősen vérzik, tiszta ruhával tegyünk a sebre nyomókötést.
  2. Tisztítsuk meg a sebet, és kötözzük be! Amennyiben a seb kicsi, tisztítsuk meg híg sóoldattal. Utána itas­suk fel a fölös nedvességet, majd kötözzük be, hogy ne fertőződjön el. Macskaharapás nyomán tályog keletkezhet, ha a sebtisztítás elmarad.
  3. Irány az állatorvos! Minden sebet mutassunk meg állatorvosnak. Megeshet ugyanis, hogy további, szakszerű sebtisztítás szükséges, össze kell varrni a sebet, vagy antibiotikumot kell adni az állatnak.

Törött láb

  1. Figyeljünk a jelekre! Ha kedvencünk sántikál, húzza a lábát, vagy megdagad az egyik végtagja, gyanakod­junk arra, hogy eltört. Nem jellemző, hogy az állat elhagyja magát.
  2. Vigyázzunk a serült állattal! Egy különben szelíd, kedves állat is haraphat, ha fájdalmak gyötrik. Mielőtt nekikezdenénk az ellátásnak, adjunk rá szájkosarat, vagy tekerjük körbe a pofáját törülközővel.
  3. Kérjünk segítséget! A sérült állatot vigyük állator­voshoz. Mindenben kövessük az orvos útmutatásait.

Sokk

  1. Mérjük meg a pulzusát! Jelentős vérveszteség, nagy fájdalom, súlyos fertőzés állatoknál is sokkot okozhat, ugyanúgy, mint az embereknél. A sokkos állapotot szapora érverés jelzi. A pulzust a comb belső felén vagy a boka (csüd) alatt tapinthatjuk ki.
  2. Helyezzük stabil oldalfekvésbe! Fordítsuk az oldalára az állatot. A fej legyen a testtel egy vonalban. Takarjuk be, mellkasa és fara alá tegyünk puha anyagot, hogy a fejénél magasabbra kerüljön. Ne itassuk!
  3. Hívjunk orvost! Mondjuk el az állatorvosnak a tüne­teket, és kövessük az utasításait.

Ha elgázolták

A kerekek alá került háziállatnak adjunk meg minden segítséget az alábbiak szerint.

  • Helyezzük biztonságba! Vigyük le az állatot az út­ról, nehogy további járművek hajtsanak át rajta. Vigyázat, mert a sérült állat haraphat!
  • Ellenőrizzük a légzést és a szívverést! Állapítsuk meg, hogy az állatnak van-e légzése és pulzusa.
  • Előzzük meg a kihűlést! Ha az állat sokkos, a testhőmérséklete csökkenhet. Takarjuk be, hogy ne hűljön ki.
  • Csillapítsuk a vérzést! Nyílt sebre szorítsunk tiszta ruhát.
  • Ne mozgassuk, ha nem muszáj! Miután lehúztuk az útról, ne mozgassuk. Rögtönözzünk hordágyat: megfelelő például a kocsi kivehető kalaptartója.
  • Hívjunk segítséget! Hívjuk az állatmentő szolgá­latot. Ismertessük a helyszínt, mondjuk el, milyen sérülései lehetnek az állatnak. Ha nem a miénk az állat, tudjuk meg, melyik házból szaladhatott ki, illetve nézzük meg, nincs-e rajta nyakörv a gazdája elérhetőségével. Amennyiben nem tu­dunk segítséget hívni (és az idegen állatot a hely­beliek gondjaira sem bízhatjuk), rakjuk a rögtön­zött hordágyra, és szállítsuk a legközelebbi állatorvoshoz vagy menhelyre.