Télikertek

Hőszigetelő képesség növényházak és télikertek esetén

A növényházak és télikertek esetében, ahol a napsugárzás minél jobb hasz­nosítása a cél, komplex probléma a ha­tároló felületek hőszigetelő képessége.

Hőszigetelt üvegezésű

3-5. ábra. Hőszigetelt üvegezésű, hőhíd mentes vázszerkezet vízzáró tömítésekkel és párakicsapódást elvezető csatornával.

Műanyag profilszerkezetek 1Műanyag profilszerkezetek 2

3-6. ábra. A télikertek szabadon lévő szerkeze­teinél a vízzáróságon kívül a vízállóság is fontos tényező, mert a hosszabb ideig csapadékos idő­járásnak kitett üvegtető vagy üvegfal szerkeze­tében felszívódó víz gyors elhasználódást ered­ményez. Ebből a szempontból üvegtetők kiala­kításához a fém és műanyag profilszerkezetek a legalkalmasabbak a) vízzáró tető/fal kapcsolat; b) fémváz és alumíniumprofilú falkapcsolat; c) fémváz és műanyag profilszelvényű üvegfalkapcsolat.

A napsugárzást átengedő anyagok hő­szigetelő képessége ugyanis szükség­szerűen rosszabb, mint az átlátszatlan, vastag szerkezeteké, falaké. A 3-7. áb­rán nyomon követhetjük, hogy az üveg felületét érő napsugárzásból mennyi ha­lad át az üvegen, mennyit ver vissza és mennyit nyel el.

Igényes télikert és tető

3-7. ábra. Igényes télikertek tetőzetének a vízállóságon kívül jó hőszigetelő képességgel is rendelkeznie kell. Az ábra szerkezetei jól példázzák a zárt cellás és hőhíd megszakítós váz, valamint a kétrétegű üvegezés “együttműködését” a tető-épület kapcsolatban.

A visszavert és elnyelt sugárzás nem számottevő (összesen kb. 10 – 20%), és annak egy részét maga a felmelegedett üveg is visszasugározza a környezetébe. így ha az üvegréteget megkettőzzük, ugyan a visszavert és el­nyelt sugárzás mennyisége is megdup­lázódik, de az így keletkezett veszteség lényegesen kisebb, mint a felmelege­dett belső felületek és légtér hőmérsék­let-vesztesége lenne abban az esetben, ha egyrétegű üvegezést alkalmaznánk. Ezt a különbséget, ill. előnyt mutatja be a 3-8 és 3-9. ábra.

Átlátszó üvegtábla viselkedése napsugárzás esetén

3-8. ábra. Átlátszó üvegtábla viselkedése napsugárzás esetén.

Télikertek üvegezésének változatai

3-9. ábra. Télikertek üvegezésének változatai a) a külső határoló felületen kettős hőszigetelő üvegezéssel, belső területektől elválasztó egyrétegű üve­gezéssel; b) egyrétegű határoló üvegezéssel, belső területektől elválasztó kettős üvegezéssel; 1 egyrétegű, 2 hőszigetelő üvegezés.

Az előbbiek alapján általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél lényege­sebb – akár növénynevelés vagy növénytermesztés, akár pedig az állandó em­beri tartózkodás szempontjából  – a bel­ső tér megfelelő és állandó hőmérsékle­ten tartása, annál jobbnak kell lennie a határoló felületek hőszigetelő képes­ségének. Természetesen ennek a folya­matnak vannak gazdaságossági összetevői is. Ebből következik, hogy az egy­szerűbb növényházak esetében nem szem­pont a hőszigetelő képesség, mert a be­ruházás költsége messze meghaladja a hasznosságát.

A jó hőszigetelő képességű üvegfelüle­tek – bármilyen jó kialakításúak – nyáron nem nyújtanak igazán védelmet a már káros erősségű napsugárzás el­len. Ez ellen különböző árnyékoló szer­kezetekkel kell védekeznünk. A téli hőszigetelő képesség tekintetében megemlítünk még egy gyakori problé­mát. Vigyáznunk kell arra, hogy az igényesebb növényházak és télikertek tartó­szerkezetei, üvegkeretezései lehetőleg minél kisebb mértékben képezzenek hő-hidakat, mert az korróziós hatású pára­lecsapódáshoz vezethet.