• napenergia
• télikert

Napenergia – a télikert energiamérlege

A télikertek szerelmesei egyre gyakrabban azzal érvelnek, hogy a télikerttel energia ta­karítható meg. Őszintén szólva ennek a ki­jelentésnek a helyessége számos tényezőtől függ. Vitathatatlan, hogy a nap sugarai in­gyen felmelegítik az üveggel borított he­lyiséget, télen napos időben kiegészítő fű­tés nélkül is néhány kellemes órát tölthe­tünk el a télikertben, sőt a nap melegének köszönhetően még a szomszédos helyisé­gekben is visszavehetjük a fűtést.

Tényleges energiamegtakarításról ellenben csak akkor beszélhetünk, ha a ház teljes területének energiamérlege pozitívan változik. E tekintetben azonban csak a fűtetlen – eb­ből adódóan csak részlegesen hasznosítha­tó -, átgondoltan megépített télikert kínál előnyöket. A lakótélikertek esetében viszont a téli, napszegény időszakban mindenképp kiegészítő fűtésre van szükség. Ilyenkor a hatékony hőszigetelő ablakok ellenére is nagyobb az energiafelhasználás, mint a ha­gyományos átépítések esetében.

Ennek el­lenére az éves energiamérleg felállításakor érdemes számolnunk a napenergiával is. Az üveg építmények fűtőenergia-vesztesé­gét ugyanis a napból nyert energia ideális tényezők mellett (be nem árnyékolt, déli fekvésű télikert esetén) többnyire szinte tel­jes egészében kiegyenlíti. Összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy az energiahasznosítás szempontjából az üveg­gel borított külső fal semmivel nem rosszabb, mint a hagyományos fal, a kom­fortérzet szempontjából viszont lényeges pluszt jelent.

A napsugárzás átalakulása

Hogyan is alakul át a napsugárzás hővé? A jelenség az üvegházhatással magyaráz­ható. Talán már tapasztaltuk is ezt a kerti növényházban: az üvegépítmény alatt a le­vegő természetes módon oly mértékben felmelegszik, hogy a hidegre érzékeny nö­vények vagy dugványok a hidegebb évszak­ban is szépen fejlődnek.

Ez a sugárzás azonban már nem képes az üvegen közvetlenül áthatolni, hanem – mint ahogy azt lámár tárgyaltuk – csak abszorpcióval vagy hővezetéssel juthat ki új­ra a szabadba. Addig azonban, amíg a nap süt, és/vagy a külső térben magasabb a hőmér­séklet, mint a belső térben, a felmelegedett üvegtáblák a hőt továbbra is befelé sugároz­zák. Ennek következtében azt figyelhetjük meg, hogy a télikertet a nap sugarai folya­matosan fűtik. A felesleges meleget termé­szetesen szívesen hasznosítják a szomszédos helyiségek is. A télikert lehűlése csak akkor kezdődik meg, ha kint sötétedni kezd, és a hőmérséklet is csökken. Ebben az esetben ugyanis a hő melegebb belső üvegtábla felől a hidegebb külső üvegtábla felé áram­lik, hogy ott a hide­gebb külső levegő fe­lé sugározzon.

A napenergia infravörös sugárzás formájában a látható fénnyel együtt akadálytalanul jut át az üvegen a belső térbe, ahol a talaj, a falak és minden más tárgy felveszi azt, és hosszú­hullámú meleg sugárzás formájában ismét leadja a környezetének.

Észak, dél, kelet, nyugat

E szakasz elolvasása után világossá válik számunkra, hogy miért a déli fekvésű téli­kert a legelőnyösebb. Természetesen nem­csak azért nyerhető segítségével sok nap­energia, mert intenzíven süti a nap, hanem azért is, mert több órán keresztül éri a nap, és ebből adódóan a környezetében lévő le­vegő is jobban felmelegszik. A lakályos üvegépítményben azonban a napos déli órákban, sőt már az átmeneti időszakban is, nekünk és a növényeknek egyaránt megárt­hat a sok a jóból.

A hőmérsékleti csúcsok kialakulását azonban megelőzhetjük haté­kony szellőztetéssel és árnyékolással. A nap­energiának az ilyen módon történő hasz­nosítása tulajdonképpen a keletre vagy nyugatra néző télikertek különleges vonz­erejét is megmagyarázza. Ezekben az ese­tekben ugyanis mérsékeltebb a napsugárzás és a keletkező hőmennyiség, így a szellőz­tetés és az árnyékolás is költségkímélőbb formában oldható meg.

Ha a felkelő nap bearanyozza a reggelit, egész napra feltöltődhetünk a reggeli nap­sugarakból, ami kisgyerekes családok vagy az irodának használt télikertben dolgozók számára különösen kellemes lehet.

Ha azonban az estét tudjuk pihenéssel tölteni, a lemenő nap sugarait a nyugati fekvésű télikert biztosítja néhány órára.

Abban az esetben sem kell azonban feladni álmainkat, ha a télikert csak az északi ol­dalra kerülhet, hiszen a nap folyamán egyenletesen eloszló természetes fény ideá­lis lehet az irodahelyiségek vagy más dol­gozószobák esetében. A növények szerelme­sei is nagyra értékelik ezt a megoldást, hiszen az egyébként sötét lakóteret ily módon növényekkel népesíthetik be.

Ezen túl­menően amiatt sem kell aggódnunk, hogy az északi fekvésű télikert hideg marad. A diffúz napsugárzás, amely egyébként az árnyékos helyekre vagy a felhők által rész­ben felfogott napsugárzásra is jellemző, ter­mészetes módon melegíti fel az üvegépít­ményt, csak kisebb mértékben. A télikert tájolásától függően az eltérő intenzitású, globális sugárzás a ház hőháztartásában napenergiából származó hőnyereségként jelentkezik.

Az illusztráció a télikertre eső, illetve az oda bejutó közvetlen napsugárzás mértékét mutatja az építmény tájolásának függvényében. Az ábra a déli 12 órakor, legmagasabban álló napot és felhőtlen égboltot vesz alapul.