Lakás komfort

A hőtárolóképesség hatása a belső mikroklímára

Könnyen belátható, hogy a súlyos, masszív falak­ban tárolt hő befolyásolja a beiső mikroklímát.

A nagy tárolóképességű, tömör falak elősegítik a hőmérsékletek kiegyenlítődését, energiát azonban nem takarítanak meg. A kisugárzott hőt ugyanis előzőleg elő kellett állítani. Más a helyzet viszont a nagy üvegfelületeken át bejövő napsugárzás passzív hasznosításával.

A tárolásra alkalmas falak hőmérséklet-kiegyenlítő hatása azonban nem csak télen hasznos, hanem meleg időben is: ilyenkor a bántó hőmérséklet­csúcsok leépítésében lehet segítségünkre. Nappal a falak tárolják a napsugárzással a helyiségbe érkező hő egy részét, majd a hűvös éjszakán, a helyiség szellőztetése mellett, azt leadják, hogy aztán a következő napsütötte nappalon megújult tárolóképességükkel ismét kiegyenlítő hatást tudjanak gyakorolni. A belső helyiség azon épület­elemei, amelyeket közvetlen napsugárzás ér, ötször annyi hőt tudnak tárolni, mint a közvetett melegí­tésben részesülő falak. A szolárenergia hasznosítá­sával energiát is megtakaríthatunk, ha a fűtőteste­ket termosztátokkal úgy lehet szabályozni, hogy a járulékos hőbevitelt érzékelni tudják.

napenergia passzív hasznosításával energiát és hőt lehet nyerni
A napenergia passzív hasznosításával energiát és hőt lehet nyerni
  • (1) időjárás ellen védő burok
  • (2) szigetelőréteg
  • (3) tárolótömeg
  • (4) sugárzási hő
  • (5) üveg
  • (6) mozgatható árnyékoló
  • (7) mozgatható hőszigetelő réteg
  • (8) szellőzőnyílás

Mi a helyzet az úgynevezett szakaszos fűtésnél, tehát akkor, amikor az üres lakásban a hőmérséklet átmenetileg csökken, vagy ha éjszakára a belső levegő hőmérsékletét kis értékre állítjuk?

Falazott épületekben a belső levegő hőmérséklete nappal és éjszaka között kevésbé ingadozik, mint az előre gyártott faházakban. Ezekben a könnyűszerkezetes házakban a fűtés éjszakai csökkentése során a felületek hőmérséklete általában jobban csökken, mint a falazott épületekben. Ez növeli annak a veszélyét, hogy a hőhidak mentén kondenzvíz kép­ződik. A könnyűszerkezetes házak előnye viszont, hogy gyorsabban felfűthetők. A hőmérséklet át­meneti csökkentése azonban lehetőleg ne legyen több, mint 3 °C, különben télen a falak túlzottan lehűlnek és a következő felfűtésnél kondenzvíz képződhet.

A napvédelem is szabályozza a belső mikroklímát

A kellemes hőérzetet a túl nagy hőmérsékletek ép­pen úgy megzavarhatják, mint a túl kicsik. Az ár­nyékolást ezért gondosan meg kell tervezni, nem utolsósorban az esztétikai szempontokat is szem előtt tartva. A tervezés akkor sikeres, ha azáltal a homlokzat előnyösebbé válik. Árnyékolásra alkal­mazhatunk szálban sajtolt alumínium profilokból vagy műanyagból készített, egyszerű redőnyöket is, de a zsalugáterjellegű redőnyökkel a fény pontosabban adagolható. A lamellákat zárt vagy nyitott helyzetbe lehet állítani. A finom beállításokra első­sorban a külső zsalugáterek alkalmasak, ezek ha­tásosan távol tartják a meleget.

A belső levegőállapot szempontjából fontos:

  • A belső hőmérsékleteket, az ajánlott hő­mérsékleteken belül, a helyiség rendel­tetésétől, a lakók életkorától és a tevé­kenységétől függően, egyénileg lehessen beállítani.
  • A külső falak belső felületeinek hőmérsék­letei a belső levegő hőmérsékleténél legfeljebb 2.. .3 °C-kal legyenek kisebbek.
  • A helyiségnek olyan határolófelületei vannak, amelyeknek az emberi test hőt ad át, és amelyekkel sugárzásos hőcserét bonyolít le, ezért azok hőmérsékletének a jó közérzetre és a test hőegyensúlyára nagyobb hatásuk van, mint a belső levegő hőmérsékletének.