• benapozás

Tájolás, benapozás, természetes megvilágítás [MÉRNÖK SZAKÉRTŐ]

A helyes tájolás nagyon fontos, mert ettől függ, hogy a lakás milyen megvilá­gítású – vagyis mennyi napfényt és nap­meleget kap -, és milyen védett lesz (a kedvezőtlen széljárástól). A napfény­nek egyébként fertőtlenítő hatása is van!

Az épület tájolásához figyelembe kell venni:

• a telek fekvését;
• a telek és környéke domborzati vi­szonyait;
• a környező szomszédos épületeket;
• a lakás nagyságát (a szobaszámok tekintetében);
• a szinteket és azok tájolási kötött­ségeit, valamint kertkapcsolataikat.

Változott a benapozottságra vonat­kozó előírás is. Ennek megfelelően a lakásnak legalább egy lakószobája nap­fény által megvilágított kell legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése, helyi építési szabályzata, sza­bályozási terve nem teszi lehetővé. Ez persze a továbbiakban sem jelenti azt, hogy a jobban benapozott lakás nem egészségesebb a napfény nélkülinél! (Csak nem lehetett véletlen az a február 15-i 60 perces benapozottsági követel­mény mind ez ideig.)

4.51. ábra Az épületek benapozási szöge nyáron, ősszel és tavasszal, télen.

4.52. ábra A házak, épületek alaprajzi tá­jolásának elnevezései 1 nyugat (Ny); 2 északnyugat (ÉNy); 3 észak (É); 4 északkelet (ÉK); 5 kelet (K) stb.

4.53. ábra Észak-déli fekvésű többlakásos ház napszakoknak megfelelő benapozása a) sorház; b) szabadon álló ház; 1 – 4 – 7 a lakások száma.

4.54. ábra A zárt sorú ház lakásának benapozása tartalmazza a legtöbb kritériumot az épület vetületi mérete és a kapcsolódó szomszédos házak miatt a) a szomszédos ház árnyéka miatt kedve­zőtlen; b) kedvező, középszárny-,,kiemelés­sel”; c) napfényt nem igénylő (pl. garázs) épület közbeiktatásával és hátraugratásával a legjobb alaprajzi lehetőség; 1 lakások; 2 garázsok; 3 benapozott épülethomlok­zat; 4 természetes megvilágítás ablakozá­sára alkalmas épülethatároló; 5 benapozás szöge.

4.55. ábra Épületek egymás közötti (B) távolságát a benapozási igény miatt elsődlegesen az árnyékvető épület magassága határozza meg h építménymagasság; H benapozási árnyék­magasság; 1. árnyékvető épület; 2 vizsgált épület; 3 árnyékzóna; 4 árnyékvonal; 5 ár­nyékmagassági pont.

Az egészségügyi szempontok miatt fontos, hogy a lakás magasabb igényű és huzamosabb nappali tartózkodásra szolgáló helyiségeit a lehető legtöbb napsugárzás érje. Ezért nem létesíthető olyan lakás, melynek minden szobája északra vagy északnyugatra tájolt, mert csak nyáron kap valamennyi na­pot, ráadásul akkor is csak reggel vagy este. Mivel hazánkban többnyire ez az uralkodó szélirány (főleg télen), állan­dóan ki van téve az időjárás-változá­sok káros hatásának is.

A lakások kedvező tájolású lakóte­reinél is gondot okoz a nagy hőmér­séklet-változás, a nyári 30-40 °C me­leg és a -10-20 °C hideg. Amíg télen fűtéssel, megfelelő falakkal és jól záró nyílászárókkal a hideg ellen viszony­lag egyszerűen védekezhetünk, addig nyáron ez sokkal nehezebb a meleggel szemben. A probléma megoldásában alapvető jelentőségű a lakóhelyiségek megfelelő tájolása. Míg a napsütés ősz­től tavaszig kellemes, addig nyáron, főleg a nap delelőjén, perzsel, zavarja életvitelünket. Télen kellemesebbek a déli vagy délnyugati szobák, nyáron pe­dig az északkeletre vagy a keletre né­zők. Összegezve ezeket fontos tehát, hogy a lakás szobái különböző irányok­ba legyenek tájolva, és ha lehet, a két el­lentétes irányban legyenek a teraszok.

A lakóhelyiségek között legnehezebb meghatározni a hálószobák legkedve­zőbb tájolását. A déli vagy nyugati tá­jolású hálószobák nyáron nagyon megbosszulják magukat, mivel a fa­lakban elraktározódott és éjszaka le­adott hő szinte lehetetlenné teszi az al­vást. Ezért a keleti vagy az északkeleti tájolás a célszerű.

4.56. ábra A többlakásos, ún. csillagház a nap valamely szakában mindig bizto­sítja az OTÉK vonatkozó előírásainak megfelelő optimális benapozási időt 1 lakásbejárat; 2 lépcsőház; 3 keleti; 4 dél­keleti; 5 déli; 6 délnyugati; 7 nyugati épület­tájolás.

4.57. ábra Az úgynevezett tetőházak na­pos homlokzata biztosítja a legtökélete­sebb épület-, ill. lakásbenapozást..

4.58. ábra Lapos tetős házak szomszédságában álló épületek benapozása könnyebben biztosítható az épületek közötti (B) távolság optimálisra való csökkentése esetén is.

A délre tájolt lakószobák homlok­zati falait megfelelő leárnyékolással: lodzsával, terasszal és előtetővel kell védeni a nyári túlmelegedés ellen. A ke­leti falakon lévő ablakok esetében mind­ez nem szükséges, mert a reggeli nap­sugárzás kisebb, és a külső hőmérséklet is alacsonyabb, elegendő lehet tehát egyszerűbb árnyékoló is.

A lakások benapozását a kedvező és kedvezőtlen hatásokat mérlegelve kell biztosítani. A lakás legalább egy szo­bájának vagy két fél szobájának, há­rom- vagy ennél több szobás lakásnál pedig legalább két lakószoba ablakos falfelületének a „benapozott homlok­zatra” kell kerülnie.

A természetes megvilágítás érdeké­ben minden lakóhelyiséget megfelelő természetes megvilágítást biztosító ablakkal és üvegfallal kell ellátni úgy, hogy azokon a napfény (a „benapozott homlokzatokon”) legalább két órán át besüthessen a téli napfordulón (de­cember 21-én) is.

A természetes megvilágítású helyi­ségek üvegfelülete legalább a hasznos alapterület (1,90 m-nél nagyobb bel­magasságú terület) 1/8 része legyen (ez főzőfülkében elmaradhat). Ennek a felületnek 1/3 része nyitható legyen. Az ablakok szellőzőfelületeinél bizto­sítani kell rovarhálók elhelyezését, valamint az árnyékolás (külső vagy bel­ső) lehetőségét.

Időszakosan használt helyiségeknél – beleértve a közlekedőket is – a ter­mészetes megvilágítás nem kötelező, csak a szellőztetés. A benapozás tetőtéri ablakok beépíté­se esetén sokkal kedvezőbb – feltéve, hogy a tetőhajlásszög optimális. Maga­sabb tetőlejtésnél a téli, laposabbnál a nyári benapozás az intenzívebb. Ez azonban nem enyhíti az előírt 1:8 arányú üvegfelület és az 1:3 arányú nyitható felület kialakításának kötelezettségét!

A napfény elleni védelem legtöké­letesebb módja a teraszok vagy az ab­lakok előtti rész rácsozattal való beépí­tése és növényzettel való befuttatása. Azért ez a legtökéletesebb, mert a nö­vényzet levelei folytán nyáron akár 100%-os árnyékvetést is jelent, télen viszont, a lombhullatás után, a nap­fény legalább 90%-os intenzitással jut a lakásba. Erre alkalmas növények a vad- és nemes szőlők vagy bármely futtatható lombhullató hazai fajta. Ugyanezt a hatást részben nyújthatja egy nagy lombozatú évelő fa is. Vi­gyázat, mert az árnyékolás sötétít, így előfordulhat, hogy nyáron is villany kell az olvasáshoz és a főzéshez!

A lakásokhoz kapcsolt vagy a lakó­épületben létesülő ülő munkahelyű dol­gozószobák ablakfelülete a hasznos alapterület 1/6 része kell legyen. A meg­világítandó alapterület meghatározása­kor a helyiség területéhez hozzá kell számítani a helyiséget árnyékoló szer­kezet, pl. erkély vízszintes vetületének helyiség előtti területét is.

Az átrium házak benapozási kérdései

Mivel az átrium házas telepítés előnye a sűrű beépíthetőségben, valamint a la­kás és a mikrokörnyezet intenzív kap­csolatában rejlik, az egyik legfontosabb tényező, amelyre tervezésükkor ügyelni kell, hogy mind az átrium udvar, mind a hozzá kapcsolódó helyiségek benapozása fiziológiai és pszichológiai okok­ból biztosított legyen.

Az átrium házak telepítésekor há­rom tényezőt kell feltétlenül figyelem­be venni:

• A lakóterek tájolását. A leggyak­rabban előforduló L alakú átrium há­zaknál az udvar köré csoportosított helyiségek benapozása kedvezően meg­oldható, ha az udvart és a körítő falak magasságát helyesen méretezték.
• Az udvar formáját, nagyságát, hosszúsági és szélességi méreteit, va­lamint tájolását.
• Az udvari körítő épületszárnyak vagy határoló falak magasságát.

Az átrium házak hiányossága, hogy az épület nem, vagy csak nehezen bő­víthető, mivel a telepítés struktúrája, a telek vagy telekrész maximális beépí­tettsége erre nem ad lehetőséget. A te­tőtér beépíthetősége a benapozás biz­tosítása miatt korlátozott. Az udvart körülvevő falak magassági viszonyai és a tető hajlásszöge befolyásolja az udvar és a körülötte elhelyezkedő he­lyiségek benapozását. Korábban leg­gyakrabban az átrium házas telepek egy­szintes és lapos tetős tömeggel épültek. Újabban találhatók olyan átriumos együttesek, amelyeknél a magas tető­ket tördelik, bontják, tetőterasszal, zöld­tetővel vegyítik úgy, hogy a benapozá­si feltételeknek az egyes egységek és az együttes egyaránt megfeleljen.

4.59. ábra Többemeletes házakat, illetve azok lakásait érő napfény mértéke és hatékonysága a belső térben a) sík homlokzat ablakain keresztül; b) er­kélyes homlokzat ablakain keresztül (az a₀ – a_h jelű sáv szélessége arányos a bejutó napfénymennyiség nagyságával).

4.60. ábra A házakat nyáron érő napsu­gárzás hőterhelése nagymértékben ront­ja a belső tér klimatikus viszonyait a túl­zott felmelegedés miatt 1 – 5 szintek száma; A belső lakótér; B a kül­ső hő terhelés okozta belső felmelegedés mértéke, illetve erőssége (A és B hányadosa); C az épület belső tereit terhelő napsugár­zás épületfelület-arányos.

Lakóépületek tájolása

A lakóépületeket úgy kell tájolni, hogy a lakóhelyiségeknek legalább egyik, ab­lakokkal ellátott falát minden évszakban – felhőtlen égboltot feltételezve – minimum napi 1 óra napfénybesugár­zás érje. Ezt a követelményt – ha ár­nyékvető felület meg nem akadályoz­za – a déli, keleti és nyugati tájolás kielégíti. Ez alól csak az idényjellegű lakóépületek (hétvégi ház, nyaraló) mentesíthetők.

A hétvégi házaknál és nyaralóknál a nyári kánikula miatt általában előnyös a hűvösebb északi, északkeleti tájolás. A többlakásos lakóépületek között kö­tetlen a tájolása minden olyan rendsze­rű épületnek, amelyben az összes lakásnak két égtáj felé néző homlokzata van (pontház, kétfogatú, külső folyo­sós), valamint amelyekben a csak egy-homlokzatú lakások mind egy irányban fekszenek, s így az alaprajz tükröztetésével azoknak is a kívánt tájolás biz­tosítható (háromfogatú, külső folyosós).

Az olyan többlakásos rendszerek, ahol a csak egyhomlokzatú lakások két ellenkező égtáj felé néznek (négyfoga­tú, középfolyosós), az épület tájolása kötött. Az ilyen épület hossztengelyé­nek É-D vagy közel É-D irányúnak kell lennie, így érhető el a lakások kele­ti, illetve nyugati tájolása. Ezzel értelemszerűen azonos az egylakásos egy­ségekből álló sorház megfelelő tájolása.

4.62. ábra Biztosítani kell az épület helyi­ségeinek természetes megvilágításához (ill. benapozásához) szükséges AxB üveg­felület és a CxD padozati felület megfe­lelő arányát a) alaprajz; b) épületmetszet, ahol a belső tér tökéletes megvilágításának biztosításá­hoz az (E) belmagasságot és az (F) szem­öldököt is számítási tényezőként kell figye­lembe venni.

4.63. ábra A homlokzati ablakok benapo­zását nagymértékben befolyásolja szé­lességük és az árnyékot vető káva vas­tagsága.

4.64. ábra A helyiségek benapozása és a belső tér megvilágításának intenzitása az ábra %-os arányainak megfelelő; az ablak környezetében értéke 100%-osnak tekinthető a) metszet; b) alaprajz.

Az uralkodó szélirány hazánkban általában északnyugati, mivel azon­ban a széljárás mérsékeltnek mondha­tó, csak a családi házak elhelyezése­kor vesszük figyelembe. Többlakásos házaknál inkább a lakások kialakításá­ban, elsősorban az erkélyek, lodzsák, illetve teraszok tájolásához vesszük a szélirányt is tekintetbe.