• növényház
• télikert
• üveg

Fóliák, műanyagok, üvegek télikerteknél és növényházaknál

A növényházak és télikertek határoló felületeinek nagyobb hányada – sok eset­ben valamennyi határoló felülete – fény­áteresztő anyagból készül a napsugárzás valamennyi előnyös tulajdonságának mi­nél jobb kihasználására. A vázszerke­zetek közötti mezőket műanyag fóliával, valamilyen műanyag lemezzel, vagy üveg­gel borítják a növényház vagy télikert funkciójának, kialakításának megfelelő­en. Általános szabályokat nem lehet fel­állítani arra, hogy melyik típust mivel kell borítani. A következőkben néhány sorban bemutatjuk az alkalmazható anya­gokat és ezek tulajdonságait.

Műanyag fólia

A műanyag fólia növényházak fedésé­re, határolására a legegyszerűbb és leg­olcsóbb anyag. Általában a 0,25 mm-nél vékonyabb fólia a legalkalmasabb. Hazánkban a viszkóz, lágy polietilén-, kemény és lágy PVC-fóliák terjedtek el, ezek különböző kiszerelésben sze­rezhetők be. A fóliákról tudni kell, hogy nem nagyon időállóak, mert anyagukat éppen a napsugárzás öregíti el.

Fóliák cseréje

Ezért a 2 – 3, szerencsés esetben 4 évenként szá­molni kell a fólia cseréjével. (Környe­zetvédelmi szempontból hátrányos, hogy hazánkban az elhasználódott fólia meg­semmisítésének, hasznosításának mód­szerei még nem alakultak ki.) A merev műanyag lemezek alkalmazá­sa is terjedőben van kedvező tulajdon­ságaik miatt (merevebbek és könnyeb­bek a fóliáknál stb.), de viszonylag költ­ségesek.

A sík, megfelelő merevségű műanyag lemezek drágák (plexiüveg, PMMA le­mez, üvegszál erősítésű poliészterleme­zek stb.), így alkalmazásuk nem igazán elterjedt. Szívesebben használják az ezek­nél merevebb PVC, vinil klorid ko polimer és üvegszál erősítésű poliészter hul­lámlemezeket. Többségük színes és át­tetsző, de ezek a tulajdonságok nyári időszakban nem feltétlenül hátrányo­sak, mert csillapítják a napsugárzás erős­ségét. Hazánkban is megjelentek a hossz­üreges műanyag lemezek, de nagy faj­lagos költségük jelentősen megnehezíti elterjedésüket.

A műanyag lemezek, hullámlemezek és hosszüreges műanyag lemezek a mű­anyag fóliákkal azonos módon reagál­nak a napsugárzásra. Ezek is fokoza­tosan elöregednek, de a fóliáknál lé­nyegesen hosszabb élettartamúak. Az üveget használják leggyakrabban a növényházak és télikertek határoló szer­kezeteként.

Egyrétegű üvegezés

A növényházak egyrétegű üvegezése húzott síküvegből készül, amelynek vas­tagsága a beépített táblamérettől függ (1. a 6-2. ábra grafikonját). Különleges esetekben, reprezentatív épü­letek télikertjében, pálmaházakban rit­kán különleges üvegeket is alkalmaz­nak. Edzett biztonsági síküveget ott al­kalmaznak, ahol fokozott a mechanikai sérülés, a törés veszélye. A törés után keletkező szilánkok okozta sérülések elkerülhetők, mert az ilyen üveg mor­zsákra hullik szét.

6-2. ábra. Grafikon a táblaméretektől függő üvegvastagságok meghatározására (egyrétegű húzott síküvegre).

Ugyanez jellemző a ragasztott biztonsági üvegre is, azzal a különbséggel, hogy – mivel ez az üvegfajta két vagy több üvegrétegből, teljes felületén átlátszó műgyantával, ill. lá­gyított, fényálló poli(vinil acetát) -tal ragasztva készül – töréskor nemcsak hogy nem esik szét, hanem a hőszigetelő és a hangszigetelő képessége is jobb a közönséges üvegénél.

Azonban mindkét üvegfajta igen drága, így csak indokolt esetben alkalmazzák őket. Az ún. hőszigetelő üveget növényhá­zakhoz ritkábban, de télikertekhez viszonylag gyakran alkalmazzák. Álta­lában két üvegrétegből áll, közöttük különböző vastagságú légüres térrel. Van­nak háromrétegű hőszigetelő üvegek is, amelyeket lényegesen ritkábban, leg­feljebb télikertek üvegezésére használ­nak.

A két- és háromrétegű hőszigetelő üve­gek min. 3 mm vastag üvegből készít­hetők. Az üvegrétegek közötti légréteg vastagsága általában 9, 12 és 16 mm, de indokolt esetben ettől eltérő is lehet. Az üvegek jó hőszigetelő képességét az üvegrétegek közötti zárt, száraz légtér adja. Eggyel több légréteg esetén 1,1 – 1,3-szor nagyobb hőszigetelő képesség várható (6-3., 6-4. ábra).

6-3. ábra. Háromrétegű hőszigetelő üveg fel­építése 1 külső tábla; 2 légrés; 3 belső tábla; 4 közbenső üvegréteg; 5 távolságtartó léc; 6 páramentesítő; 7 ragasztás; 8 tömítő fugázás.

6-4. ábra. Hőszigetelő üvegek a) kétrétegű, b) háromrétegű; 1 üvegtábla; 2 távolságtartó léc.

A két- és háromrétegű hőszigetelő üve­gek készítéséhez használt üveg vastag­sága és a gyártható táblák él hosszainak aránya között szoros összefüggés van, amit tervezéskor mindenképpen figye­lembe kell venni:

Reflexiós hőszigetelő síküvegek

Reflexiós felületű síküvegeket és hőszi­getelő üvegeket egyaránt gyártanak. Ez javítja ugyan az üveg hőszigetelő ké­pességét, de mert éppen a napsugárzás egyes tartományainak visszaverésével érik el (6-5. ábra), kedvezőtlen hatású a növényházakban és télikertekben ne­velt növényekre, virágokra. Magas fajlagos költségük is akadályozza elter­jedésüket. A hő- és fényvisszaverő fó­liákat az üvegtáblákra felragasztva hasz­nálják.

6-5. ábra. Reflexiós hőszigetelő üveg a) rétegfelépítés; b) napfény-átbocsátási jellemzők; 1 fémes fólia; 2 külső üveg; 3 belső üveg; 4 távolságtartó léc; 5 ragasztás; 6 páramentesítő; 7 tömítő fugázás.

Mivel ezek a beeső sugárzás je­lentős részét visszaverik, alkalmazásuk a növények nevelésére, vagy növények télikerti tárolására kialakított terekben nem célszerű. A reflexiós felületű hő­szigetelő üvegezéssel, valamint a hő- és fényvisszaverő fóliák alkalmazásával kapcsolatban az eddigieken túl még azt is meg kell említenünk, hogy a napsu­gárzás egy részét visszaverik, így rajtuk át szemlélve a környezet is „elszínező­dik”, napos időben is borús idő benyo­mását kelti, ami nem mindig kedvező.

A hengerelt bordás üveg is különleges, ritkán előforduló üveg. Vastagsága 6 mm, felületi bordáinak további vastag­sága ugyancsak 6 mm. A bordák nö­velik az üveg szilárdságát, egyrétegű üvegezés esetén 30 – 40%-kal, kétréte­gű üvegezés esetén 80 – 100%-kal.

6-6. ábra. Télikerteknél alkalmazott kapcsolt rétegű hőszigetelő üvegek 1 normál; 2 biztonsági; 3 látszó belső bordával; 4 reflexiós felületi réteggel.