• padlófűtés

Fűtés és burkolatok. Padlófűtés tervezése

A helyiségek belső burkolatát – főként a hagyományos egyedi fűtőkészülékek­nél – tűzrendészeti és épületfizikai szempontok alapján kell, meg­tervezni. A másik szempont a fűtést te­kintve a helyiség hőháztartása, az adott fűtési mód és a burkolat egymásra hatá­sa, azaz egymáshoz való viszonyuk.

Kandallók és burkolatok

A kandallók építését általában nem a fűtési szükséglet, hanem a belsőépíté­szeti igények döntik el. Környezetüket – még időszakos használat esetén is – éghetetlen anyaggal kell ellátni, és be kell tartani a védőtávolságot a körítő fa­laknál is, ami oldalfalnál 1,0 m, pado­zatnál 1,5 m. A kandallók burkolatának anyaga lehet bármely kerámia- vagy kőanyagú bur­kolólap.

Padlófűtések

Alapfogalmak

• Padlófűtés: apadió szerkezetében kiala­kított felületfűtés, ahol a helyiségek pad­lói vagy annak részei fűtőfelületek is.
• Melegvizes padlófűtés: olyan padlófűtés, amelynél a fűtővezeték csőből vagy más üreges testek rendszeréből áll, amin melegvizet áramoltatnak keresztül (a vizet adott esetben adalékokkal keverik, pl. fagyállósító szerekkel).
• Elektromos üzemű padlófűtés: olyan padlófűtés, amelynél az elektromosan szigetelt fűtővezeték elektromos ellen­állásokból áll, amelyet árammal mele­gítenek fel.
• Alacsony hőmérsékletű melegvízzel üze­melő padlófűtések: olyan fűtések, ame­lyeknél a fektetés és az alkalmazott anya­gok miatt a fűtővezetékek felületi hő­mérséklete maximum 55 °C hőmérsék­leten üzemeltethető. Alacsony hőmér­sékleten üzemelő padlófűtésnél a fűtő­vezetékek közvetlenül az esztrich ré­tegbe, vagyis az aljzatba ágyazhatok.
• Fűtési felület: a padlószerkezetnek az a felülete, amelybe beépítették a fűtőveze­téket, beleértve azt a körbefutó, 10 cm széles peremcsíkot is, amelyet a fűtőve­zeték külső szélétől számítva mérnek. Hőt elosztó elemek alkalmazása esetén a peremcsík szélessége maximálisan 20 cm lehet.
• Fűtőfelület: az a fűtési felület, amely­ben be kell tartani a tervezett fűtési tel­jesítményt és a felületi hőmérsékletet.
• Peremövezet: az a fűtési felület, amely­ben – figyelembe véve a maximálisan engedélyezett felületi hőmérsékletet – egy más, magasabb, tervezett fűtéstelje­sítményt és felületi hőmérsékletet engedtek meg, mint a fűtőfelület belsejé­ben. A peremövezetek készülhetnek a külső falak mentén, szélességüket a he­lyiség geometriáját figyelembe véve kell megállapítani, értéke azonban a 20 %-ot nem lépheti túl, és 1 m-nél szé­lesebb sem lehet.
• Felületi hőmérséklet: a padlóburkolat azon felületének a hőmérséklete, amely a helyiség levegőjével érintkezik.
• Padlóburkolat: járó és gördülő igény­bevételek felvételére alkalmas réteg, amely felülről lezárja a padlószerkeze­tet (és azzal szilárdan összekötött). A padlóburkolat felszínéről a hő sugárzással és konvekcióval adódik át a he­lyiség felé.
• Esztrich (aljzat): a padlószerkezetnek azon része, amely a nedvesen fektetett padlófűtéseknél a fűtővezeték aljzata­ként szolgál. Az esztrich réteget hőmozgást lehetővé tevő szegélycsíkokkal kell elválasztani a másik esztrich rétegtől, ill. egyéb épületszerkezettől.
• Elválasztó réteg (technológiai szigete­lés): megakadályozza az esztrich fekte­tésekor a nedvesség bejutását a hőszi­getelő rétegbe, és biztosítja az esztrich réteg hőmérséklet-változások okozta méretváltozásait.
• Felületi fűtővezeték: a mindenkori fűtő­folyadékot átengedő fűtőtest-felületek és elektromos fűtővezetékek, amelyek­nél a csatlakozások között nincsenek meghatározott közök.
• Hőelosztó: feladata a meleg célszerű elvezetésének biztosítása a fűtőveze­tékektől.
• Bekötő vezetékek (melegvízzel működő padlófűtésnél): olyan vezetékek, ame­lyek a fűtőanyagot az elosztótól a fűtő­elemig vezetik.
• Bekötő vezetékek (elektromos árammal üzemelő padlófűtéseknél): olyan veze­tékek, amelyek nem adnak le hőt.
• Nedves fektetés: olyan fektetés, amikor a fűtővezetéket teljesen friss esztrich ré­tegbe ágyazzák.
• Száraz fektetés: olyan fektetés, amikor a fűtővezetéket nem az esztrich rétegbe, hanem pl. a hőszigetelő rétegben kiala­kított csatornákba ágyazzuk be.
• Fűtőaljzat: az a fogadó aljzat (esztrich), amely a hordozó szerepen túl a fűtést adja.

A burkolatok és a padlófűtés kapcsolata

A padlófűtés tervezésénél az épületgé­pész elvégzi a szükséges hőtechnikai számításokat, méretezéseket, és kioszt­ja az áramköröket az osztó-gyűjtőktől. Az áramkörök általában 10 és 40 m2 fe­lületű padlónagyságot foglalnak ma­gukban egy helyiségen belül. Ennél na­gyobb helyiséget több áramkörre oszt­va készítenek el, de itt már dilatációkat kell készíteni.

Előkészületek:

• hőtechnikai méretezés (hőveszteség-számítás),
• burkolattervezés (a hálós kiosz­tás tervét össze kell hangolni a fűtési áramkör tervével),
• az áramkör megtervezése (főként nagy, osztott mezős helyiségnél nagyjelentőségű),
• a dilatáció pontos meghatározá­sa, ± 1-1 cm eltéréssel,
• a fűtési osztó-gyűjtő vezetékek és a gerincvezeték megtervezése.

Kivitelezés:

• a padozat alatti rétegek elkészí­tése (védőbeton, kiegyenlítő ré­teg, vízszigetelés stb.),
• a padozat alatti hőszigetelés el­helyezése,
• a gépészeti vezetékek elhelyezé­se a hőszigetelő rétegben,
• a hőszigetelésben elhelyezett ve­zetékek védőburkolatának (hő­szigetelésének) elkészítése,
• a hőszigetelésben elhelyezett ve­zetékek nyomáspróbája,
• a hőszigetelés feletti védőfólia (ún. hőtükör) beépítése,
• a fali dilatációk kialakítása,
• a meződilatációk kitűzése a terv szerint,
• a padlófűtési csőrendszer hordo­zó vázának (acélháló vagy hor­dozó rács) behelyezése (a dila­tációt nem keresztezheti),
• a padlófűtőcső áramkörönkénti beépítése,
• az osztó-gyűjtők beszerelése,
• az áramkörök bekötése az osztó­gyűjtőbe,
• a nyomáspróba elvégzése (lega­lább 48 órás ellenőrzéssel),
• a meződilatációk elhelyezése vo­nalban,
• a padlófűtő aljzat elkészítése be­tonból vagy esztrichből,
• az aljzat utókezelése (legalább 4-6 nap),
• a fűtőburkolat elkészítése.

8.1. ábra. Épületek belső burkolata és a fűtési mód kapcsolata a) hagyományos radiátoros fűtés, b) padlófűtés, c) sávfűtés.

8.2. ábra. A lakásban lévők hőérzete hagyományos központi fűtés esetén (a burkolatot az átlagos hőmérséklet figyelembe vételével kell megválasztani).

A fűtőrétegek készítésénél a következők­re kell figyelni:

1. A hőszigetelés helye a padlófűtés alatt és külső falaknál (az oldalfal kapcsola­tánál) adott, vastagsága – függetlenül az anyagától – nem lehet 4 cm-nél ke­vesebb.
2. A padlófűtéssel ellátott burkolatok hő­szigeteléseként lépésálló, a terhelés ha­tására max. 5 mm benyomódású hő­szigetelő anyagok használhatók (ás­vány-, üveggyapot, polisztirol hab, po­liuretán hab stb.).
3. Kétrétegű hőszigetelő réteg készítése­kor a hanglágy réteget alsó, a merevebb lemezt felső rétegként kell fektetni. A hőszigetelő réteget polietilén fóliával kell letakarni, ha a kivitelezés során nedvesség érheti (technológiai szigete­lés).
4. Beágyazott fűtőelemekkel (száraz épí­tőelemes fektetés) készülő hő- és hang­szigetelés készítésekor több szigetelő­réteg beépítésekor a fektetést eltolt hé­zagokkal kell megoldani. Elektromos padlófűtésnél az alak- és hőtűrőképességet a szigetelés felső rétegében (a lehetséges hőterhelés 100 °C) kell fi­gyelembe venni.
5. A hőszigetelő réteg beépítése előtt min­den határoló épületszerkezetet, padlón áthaladó épületrészt és szilárdan beépí­tett tárgyat, valamint az ajtóküszöböket és ajtótokokat olyan szegélycsíkokkal kell ellátni, amelyek legalább 5 mm-es elmozdulást lehetővé tesznek. (Célsze­rű vastagsági méretük anyagtól függően 10 mm.)
6. A szegélycsíkok által kijelölt tágulási hézagot a padlófűtést hordozó aljzattól kezdve egészen a burkolatig, folyama­tosan kell átvezetni. A szegélycsíkok burkolaton túlnyúló része csak a padló­burkolat fugázása után vágható el. A hőszigetelő réteget fedő polietilén fóliának a szegélycsíkot is be kell ta­karnia, toldási átfedés min. 8 cm. A fó­liatakarás nem helyettesít sem párafé­kező réteget, sem talajnedvesség elleni szigetelést, kizárólagos célja a hőszi­getelés megvédése az esztrich réteg készítése közben keletkező nedvességtől.

8.3. ábra. Hagyományos nyitott tűzterű kandalló körül betartandó méretek A. az igényektől függően, B. minimum 50 cm, de legalább az A méret 1,2-szerese, C. minimum 80 cm, de legalább az A mé­ret kétszerese.

8.4. ábra. Kerámialap burkolatú kandalló.

8.5. ábra. Kerámialap burkolatú kandalló alaprajzi részlete 1 kerámiaburkolat, 2 téglafal, 3 rézlemez burkolat (tűztér nyíláskeret) acéllemez vázára kapcsoltan, 4 kőzetgyapot kitöltés, 5 tűztér, 6 tűztér vonala, 7 samott anyagú tűztérfal, 8 füstsisak, 9 csappantyú, 10 füstcső, 11 tágulási légrés, 12 kéménybekötés, 13 kémény, 14 téglafalazat.

Az aljzattal (feltöltéssel) szemben tá­masztott követelmények:

• felülete megfelelő szilárdságú, si­ma és száraz legyen. A hőszigete­lő rétegek teljes felületének egyen­letes vastagságban kell felfeküd­niük, ezért az esetleges egyenet­lenségeket ki kell egyenlíteni,
• talajra kerülő padlófűtéses burko­latnál a hőszigetelő réteg csak talaj­nedvesség ellen szigetelt aljzatra fektethető.

A fűtő aljzattal, mint esztrich réteggel szemben támasztott követelmények:

• a betonacél hálóra rögzített fűtőcsövekkel létesített padlófűtések eszt­rich mezői az MSZ-04.803/1. szab­ványtól eltérően, figyelembe véve az acélbetéteket, 40 m²-ig tágulási (dilatációs) hézag nélkül 8 m-nél hosszabb, és az oldalak aránya le­hetőleg ne legyen nagyobb, mint 1:2. Az egyes esztrich mezőket mun­kahézag nélkül kell elkészíteni,
• az esztrich anyag kiválasztásánál figyelembe kell venni a tervezett padlófűtés üzemi hőmérsékletét, és ügyelni kell arra, hogy eltűrje a ki­választott fűtővezeték anyagát.

Az esztrichbe épített fűtővezetékeket teljes felületükön körbe kell zárni eszt­rich réteggel.

Az esztrich réteg minimális vastagsá­gát – amely függ a padlófűtés rend­szerétől és az alatta levő hőszigetelés anyagától -, ha a szigetelő réteg ma­ximális összenyomhatósága 5 mm és vastagsága 30 mm, a következők szerint kell meghatározni.

Ezek:

1. Alacsony hőmérsékletű padlófűtéseknél a csőgerinc esztrich réteggel való takarása min. 45 mm legyen, de az egyedi magassági értéke sehol sem lehet 40 mm alatt. Elektromos padlófűtéseknél, ha azokat hőszigetelő rétegre fektetik, az esztrich közepes vastagsága 50 mm legyen. A legalább 6 N/mm² hajlító szilárdságú esztricheknél a minimális átfedés 35 mm-re csökkenthető.
2. Azoknál a fűtő vezetékeknél, ame­lyeket a szigetelő rétegben, illetve elektromos fűtéseknél, ahol a veze­téket az esztrichbe helyezték el, a közepes vastagság 55 mm-t érjen el, 50 mm-es minimális rétegvas­tagsággal.
3. Azoknál a fűtő vezetékeknél, ame­lyeket kb. az esztrich közepébe és legalább 20 mm-re a technológiai szigetelés felett helyeztek el (a fű­tővezeték középvonala), az esztrich teljes vastagsága legkevesebb 65 mm legyen.
4. Elektromos hőtárolós padlófűté­seknél fűtéstechnikai okokból na­gyobb esztrich és hőszigetelő ré­tegre van szükség.
5. A 40 mm-nél vastagabb hőszigete­lő rétegeknél a szigetelőanyagok összenyomhatóságának függvényé­ben nagyobb esztrich vastagságra lehet szükség. 6. A maximum 1 mm-es összenyomhatóságú szigetelőrétegnél az esztrich vastagsága max. 5 mm-rel csökkent­hető.

A megadott vastagsági méretek 2,0 kN/m² hasznos terhelésre vonatkoz­nak, ennél nagyobb hasznos terhelés esetén az esztrich vastagságát statikai számítással kell meghatározni. Ilyen esetben a fűtővezetékek rögzítését szol­gáló C 15 H minőségű betonacélból ké­szített hálón kívül teherhordó beton­acél-szerelésre is szükség lehet.

Az aljzat készítéséhez a következő összetételű keveréket használjuk (4 N/mm²-es hajlító-húzószilárdsághoz és a 22,5 N/mm²-es nyomószilárdság­hoz), 1 m³ betonra vonatkoztatva: 350-es pernye- vagy kohósalak portlandcement: 370 kg/m³ folyami homokos kavics (max. 8 mm szemnagyságú): 1719 kg/m³ keverővíz: 215 kg/m³. Az összetétel száraz ada­lékanyagra vonatkozik!

8.6. ábra. Acélhálóhoz pattintott padló­fűtési cső

8.7. ábra. Padlófűtés rétegfelépítése hi­degburkolat esetén a) ragasztott kerámiaburkolattal, b) cementhabarcsba ágyazott kerámiaburko­lattal, c) habarcsba rakott kőburkolattal, 1 kerámialap, 2 kőlap, 3 ragasztó réteg (pl. Mapei, Murexin), 4 ágyazó habarcsréteg, 5 fűtőaljzat (minimum C 10 minőségű be­tonból), 6 műanyag padlófűtés cső, 7 fólia, 8 hőszigetelés, x = 6-7 cm.

A padlófűtések kialakulása

A padlófűtések általában melegvizes megoldással készülnek, de előfordul lég- vagy elektromos fűtés is. Hazánk­ban a római időkben épült Aquincumban tártak fel közel másfél ezer éves – természetesen az akkori technikai szint­nek megfelelő – padlófűtési rendszert. A padlófűtés sokak számára előnyös, sokak számára pedig hátrányos, amely hátrányt főleg a levegőben lebegő por jelenti.

8.8. ábra. Padlófűtés rétegfelépítése félmeleg, ül. melegburkolat esetén a) PVC vagy linóleum, b) ragasztott szőnyeg, c) ragasztott parketta, 1 PVC vagy linóleum, 2 vékony szőnyeg, 3 lamellás vagy mozaikparketta, 4 rugalmas ragasztó réteg (pl. Mapei, Murexin), 5 félkemény ragasztó réteg (pl. Mapei, Murexin), 6 nagy szilárdságú cementsimítás – friss betonra ráhúzva, 7 fűtőaljzat (C 10 minőségű betonból), 8 műanyag fűtőcső, 9 fólia, 10 hőszigetelés, x = műanyagnál 4-5 cm, x = szőnyegnél 5-6 cm, x = parkettánál 6-7 cm.

Melegvizes padlófűtések

A padlófűtések a korszerű fűtéstech­nikai rendszerek közé sorolhatók, ide értve a melegvizes – műanyag csöves változatok sokaságát is.

Szakkönyvek egész sora foglalkozik az épületgépészeti megoldásokkal, ennek ellenére a gyakorlatban igen sok rossz megoldás születik, amelyek miatt az utóbbi években bírósági perek is indul­tak. A szakértői vélemények alapján összegezhetők azok a típushibák, ame­lyek kis odafigyeléssel elkerülhetők, és velük együtt szűnnek meg azok a kel­lemetlenségek is, amelyeknek igen ko­moly anyagi vonzatai lehetnek. A tapasztalatok alapján a hibaforrások főbb csoportjai (8.6. ábra):

Építészeti hibák:

• az elemes burkolat és a faltő csatla­kozásánál a vakolat kiszakadozik,
• a habarccsal ragasztott lábazati ele­mek leválnak,
• a helyiséget határoló válaszfal alul­ról kiszakad,
• az elemes burkolat elválik az alj­zatbetonoktól,
• a nagyobb mezőknél (helyiségek­nél) vagy az átfutó küszöböknél az összefüggő burkolatok szétrepedeznek,
• a hőszigetelés rosszul lett beépítve,
• rossz a hőháztartás, vagyis a hőhidak miatt „szökik” a meleg.

Épületgépészeti hibák:

• egyenetlen hőleadás,
• magas üzemi hőfok,
• vegyes fűtések (padlófűtés és radiátoros fűtés) rossz kapcsolása,
• tervezési hiba.

Kivitelezési hibák:

• a padlófűtés csőmennyiségét a terv­től eltérő sűrítéssel építették be,
• a csövek mechanikai védelme rossz,
• a betonozás előtti nyomáspróba el­maradt vagy rosszul végezték,
• a hőleadó réteg a szükségesnél vas­tagabb, esetleg vékonyabb,
• a műanyag csövek a betonréteg alsó felébe kerültek, illetve süllyedtek,
• a hőszigetelés feletti fólia megsé­rült és a beton vize áthatolt, ami a hőszigetelés hatásfokát nagymér­tékben csökkenti,
• a tervezettnél lazább szerkezetű vagy rosszabb hőszigetelést építettek be, esetenként kisebb keresztmetszetet.

Használatból adódó hibák:

• egyenetlen a fűtési intenzitás (fő­ként szilárd tüzelésű kazán esetén),
• az erkélyajtók és a bejárati ajtók huzamos nyitva tartása miatt (pl. szellőztetéskor), a burkolat „pattanva” felválik (főleg télen, nagy hidegben fordul elő),
• a burkolatot szőnyeggel takarják le,
• az átlagostól nagyobb alsó lapfe­lületű bútor (pl. szekrénysor) kerül a helyiségbe.

A következőkben néhány olyan taná­csot adunk, amelyeket betartva az épí­tészeti hibák kiküszöbölhetők.

8.9. ábra. Ritkán alkalmazott padlófűtési megoldás, hőszigetelő elembe pattintott, padlófűtési csőre fektetett hőelosztó vé­kony (fém) lemezzel a) hidegburkolattal, b) szőnyegburkolat­tal, c) ragasztott parkettával, 1 kerámia vagy kő, 2 szőnyeg vagy műanyag (PVC, linóleum), 3 ragasztott parketta, 4 rugal­mas ragasztó (pl. Mapei, Murexin), 5 fél­kemény ragasztó (pl. Murexin, Mapei), 6 ágyazó ill. hordozó réteg, 6)a. földnedves cementhabarcs, 6)b. esztrich aljzat, 6)c. aljzatbeton (minimum C 10 beton), 7 vé­kony fémlemez (alumínium), 8 pattintó saru, 9 padlófűtőcső, 10 hőszigetelés.

8.10. ábra. Hőszigetelésre helyezett pad­lófűtőcső a) hőszigetelés felületén fekvő, b) félig a hőszigetelésbe süllyesztett (a csövek csak a betonnal érintkező felületükön ad­ják le a kívánt hőmennyiséget, emiatt vas­tagabb hőszigetelés szükséges), 1 hor­dozó alj, 2 hőszigetelés, 3 padlófűtőcső, 4 fűtőaljzat, 5 hőtükör (alufóliával kasí­rozott habszivacs – polifoam).

8.11. ábra. Mintás, nyomtatott hálós alá­tétfólia kettős szerepe a burkolati réteg­ben 1 építési víz elleni védelem, 2 a 10/10 cm-es hálómintán egyszerűbb a fűtőcsövek vonalvezetése.

Alapelvek

A helyes rétegfelépítés alapja, hogy a méretezett hőszigetelés mindig a fűtési csövet befogadó betonréteg alá és mö­gé kerüljön. A hőszigetelő réteget és a fűtési aljzatot a talajpára és az üzemi víz elleni szigeteléssel kell védeni (köz­benső födémeknél ez a vízszigetelés nem feltétlenül szükséges). A hőszigetelés fö­lé kerülhet a védőfólia, oldalt 10-15 cm-es felhajtással (8.7.-8.10. ábra).

A védőfólia jelentősége abban van, hogy:

• megvédi a hőszigetelést a betonból származó keverési és utókezelési víztől,
• mintás (nyomtatott) hálós rajzolata megkönnyíti a csövek terv szerinti kitűzését (11. ábra),
• egy esetleges műszaki hiba (pl. csőszakadás) esetén a kifolyó víz a szer­kezeten belül marad.

A védőfólia beépítése során hibák is előadódhatnak: a fólián a toldási átfedé­seknél, illetve a rajta folyó szerelési munkák miatt rések, lyukak és szakadá­sok keletkezhetnek, amelyeken keresz­tül a friss aljzat keverési és utókezelési vize a fólia alá folyik. Az átjutott víz a hőszigetelés hatásfokát 5-70 %-ban is csökkentheti, mert a víz a zárt térből csak szivárgással távozhatna. Ez azon­ban általában – pl. az alsó vízszigete­lés miatt – nem lehetséges, és a párol­gás a zárt térben szinte soha sem tud végbemenni.

Ugyanilyen probléma a használat közben is adódhat, pl. üzemi víz miatt (fürdőhelyiségek). Az általunk javasolt megoldás a követ­kező: védőfóliát csak abban az esetben építsünk be, ha alsó vízzáró szigetelő­réteg nem készült (pl. közbenső födém­nél), és így a betonozásból lecsorgó víz párolgással vagy elfolyással el tudna tá­vozni. Ahol van alsó szigetelés (pl. föld­szinten talajnedvesség ellen), ott sem­miképpen nem tanácsos védőfóliát beé­píteni.

A hőszigetelő anyagokat a következők alapján válasszuk meg:

• védőfólia alatt, ha talajnedvesség és üzemi víz elleni szigetelés is ké­szül, lehetőleg táblásított, poliszti­rol vagy porán lemezeket építtes­sünk be,
• ha védőfólia nem készül, illetve, ha a védőfólia és a hőszigetelés alatti víz szabad elpárolgása vagy elfolyása biztosított, terhelhető és lé­pésálló Therwoolin, Isolyth, perlitpaplan, esetleg valamilyen kemény habanyag (polisztirol, porán) jöhet szóba.
  

A hőszigetelő réteg beépítése

Amint arról már szó volt, a szükséges hőszigetelő réteget a padlófűtő aljzat alá, a csőrendszer szerelése előtt építik be, gondoskodva a faltőben elhelye­zendő dilatációs hézag rugalmas anyag­gal való kitöltéséről. A dilatációs hézag kis keresztmetszete a hőmozgások fe­szültségmentes kiegyenlítéséhez elegen­dő, de a hőszigeteléshez nem.

8.12. ábra. Padlófűtő rendszer hőleadása a) alaprajz, b) metszet, 1 hőleadó felületű burkolat, 2 hő közvetítő aljzat, 3 hőszige­telés, 4 teherhordó aljzat vagy födém, A. egyenletes hőleadás, B. magasabb hőleadás, C. a nagyobb hőveszteségek miatt szükséges hőleadás görbéje (a ?-el jelölt sávban a fűtési hőmérsékleten belül is eltérő felületi hőmérsékletű padozatfe­lület a burkolat-aljzat közötti legfőbb hiba­forrási hely).

A 8.12. ábrán a hőáram útjából látható, hogy a padlófűtés aljzata által leadott hő­mennyiség a határoló falon keresztül el­távozik. A helyzet még sokkal rosszabb, ha a fűtőaljzat tömör tégla vagy beton lábazati falhoz csatlakozik (pl. földszint esetén. Ez a helyzet az esetek 70-80 %-ában, ami annyit is jelent, hogy ugyani­lyen százalékban egy-egy fűtési szezon alatt több ezer forint az utca fűtésére megy el. A jó megoldás a 8.13. ábrán látható.

8.13. ábra. A fal melletti dilatáció kitöltése – külső falaknál -vastagabb hőszigete­léssel (a vastagság lehet akár azonos is a padozat alatti hőszigeteléssel).

A faltő kiképzése

A helyiség vakolata a végleges padozat­szint fölött vakolt faltőnél 3-10 cm-rel, hideg burkolati lábazatnál 8-12 cm-rel legyen lezárva. A faltőhöz a fűtőaljzat betonozása előtt kell beépíteni a dilatációs lemezt, úgy, hogy annak magassága a végleges pa­dozat fölé nyúljon 1-3 cm-rel (8.14./A ábra).

8.14. ábra. Padozati burkolat és faltő-dilatáció előkészítése vakoláshoz vagy lába­zati burkoláshoz A. magasabbra hagyott dilatációs lemez, B. a dilatációs lemez levágása a kész pa­dozati síkhoz, C. műanyag szalaggal való takarás, a vízszintes dilatáció előkészí­téséhez.

Az elkészült burkolat fölött, a padozat síkjával megegyezően, a dilatációs le­mezt le kell vágni (8.14./B ábra), úgy, hogy a vágásfelület a helyiség felé 1-2 mm-rel lejtsen.

Az előkészített faltőben a padlóburko­latra fel kell ragasztani a több cm széles öntapadós ragasztó szalagot (8.14./C ábra). Ennek elmaradása komoly kárókat okozhat, a faltő és a lábazat kisza­kadhat vagy a burkolat felpúposodhat. Ennek az az oka, hogy – a ragasztott kétszeres papírréteg híján – a vakolt faltő, illetve a lábazatburkolat a cemen­tes habarcs mozgását akadályozza, a burkolat felmelegedve felpúposodik, a felületi réteg és az aljzat elválik egy­mástól. A különvált lábazat vagy faltő az aljzat összehúzódásakor, vagyis a fű­tés megszüntetésekor a vakolatot fol­tokban magával ragadja, és a lábazat a teljes falhosszon leválik. A hiba csak bontással, újbóli habarcsolással javít­ható ki.

A vakolt faltő helyes elkészítéséhez a 8.15. ábra ad segítséget. A kész vakolt sáv enyhe szilárdulása után a felesleges műanyag csíkot egy éles vágószerszám­mal el kell távolítani.

8.15. ábra. Padlófűtéses padozat vakolt faltőjének dilatálása bennmaradó vízszin­tes dilatációs lemezzel A. készre vakolás, B. feleslegessé vált lemezszakasz levágása.

Elemes hidegburkolatú lábazat esetén a faltő lábazat a széles műanyag szalag fölé kerül (8.16. ábra). A felesleges mű­anyag szalagrészt a lábazat elkészítése és fugázása után kell levágni az ajtó kü­szöbénél. A padozati burkolatot – mint minden egyéb esetben – a küszöbléc alá kell csúsztatni 5-10 mm-rel. A bur­kolat ágyazó rétegén és a fűtőaljzaton függőleges dilatációs réteget kell kia­lakítani (8.17./A ábra). Erkélyajtóknál a helyzet annyival bo­nyolultabb, hogy a dilatációs rést a tok elé kell helyezni, amit a küszöbhöz sze­gezett rézből vagy alumíniumból ké­szült, „L” alakú lemezcsíkkal kell eltakarni (8.17./B ábra). A hőhíd erkély­ajtó alatti megszakítására a küszöbnél hőszigetelő réteget kell beépíteni.

8.16. ábra. Lábazati burkolat készítése kétirányú dilatációs rés kialakításával A. lábazati burkolás, B. vízszintes dilatá­ciós lemezszél levágása.

8.17. ábra. Nyílászárók küszöbeinek és fűtőaljzat-burkolatainak dilatált ül. hő­szigetelt kapcsolata A. ajtótok és dilatáció, B. erkélyajtó és a hőszigetelt dilatáció.

Belső lépcsőknél a lépcső és a padozat kapcsolatát a faltő burkolatához hason­lóan kell megoldani, műanyag lemez beépítésével és a dilatáció biztosításá­val (8.18./A ábra).

8.18. ábra. Dilatációs mezők kapcsolása összefüggő térben, beépített dilatációval A. lépcsős kapcsolat, B. eltérő burkolat­kapcsolat.

Helyiségek közötti falnyílásoknál vagy küszöb nélküli ajtóknál általában eltérő burkolatok csatlakozását kell megol­dani (8.18./B ábra). A különböző bur­kolatok találkozásánál a fűtőaljzatok közötti dilatáció kiegyenlítéséhez füg­gőleges, rugalmas anyagot kell beépí­teni. Az aljzatmezőket feltétlenül külön fűtési áramkörként kell kialakítani, mert a dilatációs résen átfutó műanyag csö­vek idő előtt tönkremennének, és a fű­tési rendszer használhatatlanná válna. Elemes márvány-, kerámia- stb. burko­latú nagyobb helyiségek esetén a hőszi­getelés fölötti teljes keresztmetszetet dilatálni kell. A fűtőaljzat vasalásával elérhető az, hogy hőtechnikai szem­pontból egy mezőnek minősüljön, ami szőnyegpadló esetében épületgépészeti szempontból jó, de egyáltalán nem ked­vező ragasztott lapok esetén. Ez a megoldás is egyik oka lehet a hidegburkolat aljzattól való elválásának.

Elemes burkolatok esetében a dilatáció tervezésekor a következők szerint kell eljárni:

• márványburkolathoz 25-30 m-en­ként,
• kerámiához 30-40 m²-enként,
• küszöb nélküli ajtókhoz és falnyí­lással csatlakozó helyiségekhez pe­dig minden esetben készítsünk köz­benső dilatációt.

Dilatáció készítése tábla (vagy mező) csatlakozásánál a legegyszerűbb (8.19. ábra). A burkolat készítésénél ideigle­nesen fa- vagy fémidomot kell behe­lyezni, amelyet a padozat beöntése előtt kivesznek, majd a hornyot fémlappal kitisztítják és porszívóval portalanítják. A nyílást rugalmas masszával (pl. siloplast) kell kitölteni, fugázni. A burko­lati dilatáció kialakítható rugalmas fémidommal vagy speciális dilatációs pro­fillal.

A fűtőaljzat közbenső dilatációja helyé­nek meghatározásához ismerni kell a burkolat anyagát és méretét, mert az alj­zat dilatáció helyének egybe kell esnie a burkolati dilatációval, az oldalirányú eltérés legfeljebb burkolat vastagságnyi lehet (max. 1-2 cm). A dilatáció helyes kialakítása tehát óri­ási jelentőségű. Lehetőleg ablakon át szellőztessünk, az ajtókon át való szel­lőztetéskor előforduló burkolat-felpattogzási veszély miatt.

8.19. ábra. Padlóburkolat hagyományos dilatálása – A: üres hézag rugalmas anyag kitöltéssel, B: beépített profi Nemezzel

Ugyanez a jelen­ség előfordulhat bejárati ajtóknál is, ott azonban kisebb a valószínűsége a kár keletkezésének, mert az előszobák ki­sebb alapterülete folytán a feszültség gyorsan felemésztődik az oldalsó dila­tációkban. A szőnyegpadló szintén ér­zéketlenebb a hőmérsékletkülönbségre, mivel felülete rugalmas. Abban az esetben, ha a dilatációs vona­lon vagy a falak dilatációs sávjánál el­kerülhetetlen a padlófűtőcső átvezeté­se, gondoskodni kell a dilatációs moz­gások okozta feszültségek áthidalására. A megoldás a 8.20.-8.21. ábrákon lát­ható.

8.20. ábra. Dilatációs mezőn átvezető fű­tő-, illetve egyéb csövek védelme a dila­tációból adódó nyíró- és húzófeszültsé­gek miatt fellépő káros jelenségektől, ta­karással vagy védőcső ráhúzásával a) dilatációs résen átvezető védelem, b) ajtó alatti védelem, 1 „kemény” padlóbur­kolat, 2 ragasztóréteg, 3 fugázás, 4 dilatá­ció, 5 padlófűtőcső, 6 csődilatáció – vé­dőcsővel, 7 fólia, 8 hőszigetelés, 9 fűtőalj­zat, 10 rugalmas ragasztó, 11 szőnyeg­padló, 12 vaktok, 13 küszöb.

8.21. ábra. Faltő dilatáción átvezető padlófűtőcső védelme 1 padlóburkolat, 2 kerámia falburkolat, 3 ragasztó réteg, 4 alapvakolat, 5 fűtőaljzat, 6 dilatációs rés elasztikus kitöltéssel, 7 dilatáció, 8 padlófűtőcső, 9 csődilatáció – védőcsővel, 10 szekrény, 11 termosz­tát, 12 fogadó fal, 13 automata légtelenítő.

A csövek védelme többféleképpen is megoldható:

• felhasítva rápattintott védőcsővel,
• rugalmas hablemez rátekerve és ra­gasztószalaggal leragasztva,
• hullámpapírral körültekerve és zsi­neggel legalább két helyen rákötve.

A dilatációt keresztező cső védelménél az előbbiek szerint bepólyázott csősza­kasznak a hossza (h) a nagyobbik dilatá­ciós mező méretének legalább 1/10-e le­gyen. Az így betakart csőszakaszok összes hossza egy lakásnál 1-2 métert tesz ki, amit a hőszükséglet számítá­sánál figyelmen kívül hagyhatunk.

Néhány további tanács a padlófűtések készítéséhez

Egyes vélemények szerint a hőszigete­lés és aljzat közé kerülő alufólia, mint hőtükör segíthet a hőleadásban. A gya­korlat azt bizonyítja, hogy nincs olyan kedvező hatása, mint amekkorát várnak tőle, mert hőtükörként csak hősugár­zásnál érvényesülhetne, az aljzaton be­lül viszont hővezetés útján terjed a hő. Az alufólia tulajdonképpen nem hőtü­körként viselkedik, hanem csak néhány %-os hatásfok-növelő stabilizátorként, ami a burkolati rétegen belüli egyenle­tesebb hőelosztást segíti. A hőelosztás egyenletességéhez hozzá­járulnak az U alakú fémprofil csőszere­lő sínek és az aljzatba helyezett acélhálók, amelyet szerelővázként is használ­nak (8.22. ábra).

8.22. ábra. Különleges hőelosztó fém sze­relőváz a) aljzatbetonba fektetve, b) acél hálóval kiegészítve, 1 vékony (PVC és linóleum) padló, 2 rugalmas ragasztó, 3 kerámia­burkolat, 4 kemény ragasztó, 5 aljzatbe­ton, 6 szerelő fémváz, 7 padló fűtőcső, 8 hőszigetelés, 9 fémlemez csík, 10 dilatá­ció, 11 vízszintes dilatáció, 12 vakolt vagy burkolt falfelület.

A következőkben külföldön honos, ná­lunk csak ritkán alkalmazott különleges megoldást mutatunk be. A táblás és felületében bordázott hőszi­getelésre készülő padlófűtés a hazai szakemberek körében részben ismert, de elterjedésüket tervezési előkészítés és a költségbeli problémák akadályoz­zák (8.23.-8.24. ábra).

8.23. ábra. Bordázott – pattintós felületű hőszigetelésre kerülő padlófűtés különböző burkolati, ill. hordozó rétegekkel 1 szőnyeg, 2 kerámia vagy kő, 3 parketta, 4 ön­tött vagy ragasztott padlózat, 5 kiegyenlítő esztrich, 6 aljzatsík, 7 aljzatbeton, 8 dilatá­ció, 9 padlófűtőcső, 10 hőszigetelés, 11 ragasztó-toldó sáv, 12 bordás műanyag lemez.

8.24. ábra. Hőszigetelésre helyezett, padlófűtési rétegnek alkalmazott műanyag bordás­lemez szerelőváz 1 szőnyeg, 2 kerámia vagy kő, 3 parketta, 4 tekercses vagy öntött műanyag burkolat, 5 kiegyenlítő vagy ágyazó réteg, 6 aljzatvonal, 7 fűtőaljzat, 8 dilatáció, 9 műanyag sze­relő lemez, 10 hőszigetelés, 11 toldó sáv, 12 padlófűtőcső.

Kúpos műanyag lemez alkalmazása ese­tén (pattintott technikájú szerelésnél) a lemezt kapcsoló horgokkal horgonyozzák le, majd a hordozó betonnal terhelik le. Az ilyen megoldásokat általában vékony burkolati rétegekhez tervezik (8.25. ábra). Az alacsony hőmérsékletű padlófűtés több fűtőcsővel, vékonyabb szerkezeti rétegbe, kemény hordozóra is készül, amelyekre vékony, kemény lemezeket fektetnek szárazon, majd arra ragasztják a tekercses burkolatokat (8.26.-8.27. ábra). Készíthető kerámiaburkolat közvetlenül a fűtőcsövekre is, úgy, hogy a hőhor­dozó csövekre fémlapokat helyeznek az ágyazó cementhabarcs alá (8.28. ábra).

8.25. ábra. Kúpos műanyag lemezhez kapcsolt padlófűtőcső rendszer – kie­gészítő szerelőcsatornás közművezeték­hez.

8.26. ábra. Kemény hordozó rétegbe süllyesztett fűtőcső rendszer szárnyas fémlemez hőleadókkal.

8.27. ábra. Kemény hőszigetelő rétegbe süllyesztett padlófűtés a) hordozó aljzat, b) kerámiaburkolat, 1 gipszkarton rendszer, 2 kerámia, 3 ágya­zó réteg, 4 fémlemez hőelosztó, 5 padló­fűtőcső, 6 táblás, nyomtatott horonnyal ellátott hordozó-szigetelő lemez, 7 hő­szigetelés.

8.28. ábra. Különleges padlófűtés alacsony hőmérsékletű üzemhez, vékony hordozó és burkoló réteggel.

Középhőmérsékletű, azaz radiátoros fűtés rendszeréhez is kapcsolható szár­nyaslemez hőleadójú padlófűtésnél általában száraz (ragasztás nélküli) réteg­rend készül (8.29. ábra), de természe­tesen kialakítható monolit aljzatra ra­gasztott burkolattal is.

8.29. ábra. Szárnyaslemez hőleadójú padlófűtés szárazon szerelt padlóburkolattal 1 parketta burkolat, 2 hézagos vakpadló, 3 heveder, 4 fűtési csővezeték, 5 szárnyas hőleadók.

Parkettaburkolat esetén csak csaphornyos lécek építhe­tők be, és felületüket kemény lakkal nem szabad lakkozni. Az összefüggő fűtőrétegű padlófűtés speciális technológiájának köszönhetően a felületi hőleadás sokkal egyenletesebb (8.30. ábra). E megoldást rétegfűtésnek is nevezik, az elnevezés abból ered, hogy az összefüggő hőleadó táblák vagy pa­nelek egyenletes hőmérsékleti rétegben találkoznak a felületi hordozó és burkoló réteggel. Rétegfűtés falburkolatok alatt is készíthető (8.31.-8.33. ábra). Ha a fűtőlemezt takaró aljzat és a burkolat együttes vastagsága meghaladja az 5 cm-t, a ráhelyezhető burkolat vonatko­zásában a rétegfűtés már közönséges padlófűtésnek tekinthető.

8.30. ábra. Padlófűtés felületi hőleadásának görbéje A. csöves fűtés vastag hordozó és burkoló réteggel, B. csöves fűtés vékony burkolati réteggel, C. rétegfűtés egyenletes hőleadásssal.

8.31. ábra. Paneles hosszüreges rétegpadlófűtés szerelhető aljzattal és vékony lemezburkolattal (régi burkolatokhoz is alkal­mazható, 50-80 mm rétegtöbblettel).

8.32. ábra. Táblás hőleadójú padlófűtés, amelynél a hordozóréteg akár 5-10 mm-re is csökkenthető (2 mm alumínium lemez + 3-7 mm PVC vagy sző­nyegpadló).

8.33. ábra. Rétegfűtés padozati kereszt­metszete a) vékony hőleadóval, b) monolit hőleadó aljzattal és burkolattal.

8.34. ábra. Kúpos hordozó rétegre terhelt, melegvizes, légfűtő (és hűtő) üzemmódra alkalmazott légfűtő és hűtő aljzat 1 hőleadó burkolat, 2 ragasztó réteg, 3 vasalt aljzatbeton, 4 fémle­mez, 5 légcsatorna (légrés), 6 hőszigetelés, 7 kúpos bakok, 8 előremenő fűtőcső, 9 visszatérő vezeték, 10 elektromos vagy egyéb szerelés, 11 légfűtés vagy hűtés.

8.35. ábra. Régi idők légfűtő padlófűtésének elvi vázlata.

8.36. ábra. Korszerű légfűtő padlófűtés üzemi vázlata A. légfüggöny, B. sugárzó padlófűtés, 1 előreáramló me­leg levegő, 2 légcsatorna, 3 fűtőréteg hordozó szerkeze­te, 4 hőleadó burkolat.

8.37. ábra. Légfűtő és hűtő burkolat légfüggöny kicsatlakozása 1 légjárat, 2 légfüggöny, 3 rácsozat, 4 fűtő (és hűtő) burko­lati réteg, 5 hordozó szerkezet, 6 kúpos bakolás, 7 hőszi­getelés, 8 kiegyenlítő réteg, 9 hordozó födém vagy aljzat.

8.38. ábra. Légfűtő burkolati réteg ragasztott burkolathoz, monolit hordozó réteggel 1 szőnyegpadló, 2 betonaljzat, 3 acélháló, 4 trapézlemez légjárat, 5 légcsatorna, 6 légfűtés, 7 hőszigetelés, 8 vízszigetelés.

8.39. ábra. Légfűtő burkolati réteg hordozó lemezre alkalmazott monolit megoldásban 1 elemes burkolat, 2 ragasztóréteg, 3 fűtőaljzat (C 10 minőségű beton), 4 acélháló, 5 fémlemez takarás, 6 trapézlemez légcsatorna, 7 légjáratok.

8.40. ábra. Szerelt aljzatú légfűtő padló­fűtés működése 1 elemes padlóburkolat, 2 ragasztó réteg, 3 panel, 4 horony, 5 horonysoroló, 6 hul­lámosított hordozó fémcsatorna, 7 fura­tok, 8 légcsatorna, 9 fűtési előremenő le­vegő, 10 fűtési visszatérő levegő, 11 hő­szigetelés, 12 vízszigetelés.

Légfűtő padlófűtés

A légfűtő padlófűtés hőhordozó köze­ge a levegő. A levegő előmelegítés álta­lában központilag történik. Üzemük szerint lehetnek.

Ezek:

• csak padlófűtő,
• padlófűtő és sugárzó légfűtő rend­szerek

Rendszerük szerint lehetnek:

• visszaszívással üzemelő,
• visszaszívás nélküli rendszerek.

Csak padlófűtő üzemben a visszaszí­vással működtethető légfűtő padlófűtés oldható meg, padló- és légfűtésnél a visszaszíváson kívül túlnyomással is keringethető a fűtési levegő.

A rétegtelepítés padozatoknál általában azonos, csak szerkezetükben és a bur­kolat felső rétegeiben térnek el. A pa­dozati réteget alapvetően a hordozó lég­csatorna anyaga határozza meg, minden egyéb változatlan. A burkolatok ragasz­tásához csak a korszerű ragasztóanya­gok használhatók. A beüzemelésnél az aljzat és a burkolat kötési idejét is szem előtt kell tartani, nehogy a friss beton megégjen a ráfütésnél. 14 naposnál fia­talabb betonszerkezetű légfűtő aljzatnál még próbaüzem sem tartható.

Elektromos üzemű padlófűtésnél a szak­mai követelmények ugyanazok, mint a csöves padlófűtésnél, azzal a különb­séggel, hogy a próbaüzemet a rábetonozás előtt mindenképpen meg kell tar­tani, és utána 14 napig – télen is – csak úgy használható, ha a beton utóke­zelése a fűtési üzem közben megold­ható. Ragasztott burkolat esetén a fe­lületi hőmérséklet nem lehet +20 °C-nál magasabb (8.41. ábra).

8.41. ábra. Elektromos fűtőbetét padozati rétegben, közvetlenül a hőszigetelésre helyezve.

8.42. ábra. Betonba, ill. burkolat alá he­lyezett fűtővezeték-rendszer 1 burkolati réteg, 2 aljzatbeton, 3 falléc, 4 dilatáció, 5 hőszigetelés, 6 fólia, 7 tartó vil­lák, 8 acélháló.

8.43. ábra. Padozatba süllyesztett fűtőtest alaprajzi részlete 1 elemes burkolat, 2 előregyártott csatornateknő, 3 rácsozat, 4 kifugázott dilatációs hézag, 5 talplemez, 6 hőszigetelés, 7 fűtőtest, 8 szerelvény, 9 ablak

8.44. ábra. Padozatba süllyesztett fűtőtest és üvegfal kapcsolata 1 rácsozat és fűtőtest, 2 nyíló erkélyajtó.

8.45. ábra. Süllyesztett fűtőcsatorna és padozat kapcsolata 1 fűtőtest, 2 padlóburkolat, 3 ragasztóréteg, 4 aljzatbeton, 5 hőszigetelés, 6 teherhor­dó aljzat vagy födém, 7 dilatáció mint hőszigetelés, 8 fugázás, 9 keresztvilla, 10 csa­tornaelem, 11 rácsozat, 12 fenék hőszigetelés, 13 hőszigetelés mint dilatáció, 14 ablak (erkélyajtó).

A padlórétegekbe süllyesztett fűtő veze­ték és fűtőtest beépítési mód sok évtizede ismert. Az előregyártott fekvőcsa­tornás fűtőtest határoló hőszigetelése megoldható a padozati réteg hőszigetelésével együtt (8.41.-8.45. ábra.)

Padozati szegők és fűtés

A helyiség külső (lehűlő) falfelületébe vagy annak padozati záródásába épített, ún. szegőfűtés egyszerre oldja meg a fűtést és a két sík találkozásánál a bur­kolatok lezárását.

A szegőfűtés burkolata mint belsőépí­tészeti formaelem – nagy mértékben meghatározza a padlóburkolat jellegét és karakterét, valamint a helyiség belső berendezésének kapcsolatát (8.46.-8.53. ábra).

A főfűtőtest és burkolat kapcsolata egy­részt a hőleadás hatásfokát kívánja ja­vítani, másrészt belsőépítészeti igénye­ket teljesít. A burkolat anyaga a fűtő­készülék jellegétől függően lehet éghe­tő anyag (fa, farost stb.) és nem éghető anyag (fémlemez, gipszkarton stb.). He­lyi hőtermelő (pl. elektromos) készü­lékeknél a kitorkolló nyílástól 30 cm-en belül nem tanácsos éghető anyagot beépíteni.

Esztétikailag feltétlenül a faanyagú bur­kolatok a legszebbek. Az egyoldali hőterhelés miatt gondos tervezésre van szükség, hogy a száradásból adódó vetemedés ne okozzon szembetűnő káro­sodást (8.54.-8.57. ábra). A falszegőknél kialakított technológiai csatornák lehetővé teszik a fűtési csövek takart vezetését. A technológiai csator­nák készíthetők műanyagból és fából, az egyszerű hozzáférhetőség, és így az esetleges hibák gyors elhárítása miatt (8.58.-8.64. ábra).

Padlófűtéses padlóburkolatként kizáró­lag olyan burkolatok, ill. burkolati rend­szerek (lap, ágyazó, ragasztó, hézagoló anyag, tartósan rugalmas kitt) felelnek meg, amelyeket a padlófűtés hőterhelése nem károsít.

A felhasználható bur­kolóanyagok – minőségi sorrendben – a következők:

• gránit,
• márvány,
• kerámia P3 tömörségű,
• kerámia P2 tömörségű,
• kerámia P1 tömörségű,
• PVC,
• linóleum,
• öntött műanyag (pl. műgyanta),
• szőnyegpadló,
• parketta (mozaik, lamellás),
• szalagparketta (ez a legrosszabb hatásfokú hőleadó burkolat).

A burkolatok fektetése

Az egyenletes vastagságú kőlapok ágya­zó habarcsba vagy ragasztórétegbe fek­tethetők. Az aljzatra (Mapei vagy Mu­rexin) a ragasztót 5-10 mm-es réteg­ben, fogaslehúzóval kell felhordani. Az aljzatbeton felületében legfeljebb 2-3 mm eltérés lehetséges, ellenkező eset­ben a felületet ki kell egyenlíteni. A habarcsba ágyazás hasonló, mint a ke­rámialapoknál. A hagyományos ágyazó habarcs hőtechnikai szempontból okoz­hat gondokat eltérő sűrűsége és nem tö­kéletes tapadása miatt.

Ritkábban alkalmazott megoldás a ragasztóhabarcsos burkolás, ami nem más, mint 1:1 keverési arányú, hígra kevert cementhabarcs, amelynek felhordása fogaslehúzóval lehetséges. Padlófűtéses kőburkolatot legalább 3 mm-es hézaggal kell rakni, a hézag szélessége nem lehet kevesebb a lapméret 0,7 %-ánál. Hézagoló anyagként nem tanácsos cementet használni, hanem speciális fugázókat, amelyeket a csomagoló tasakon feltüntetett fuga­méretnek megfelelően válasszunk meg.

8.46. ábra. Szegőfűtés padozati szegő­ként beépítve a) falon kívül, b) vakolatba süllyesztve, c) falba süllyesztve, hőszigeteléssel, d) falba süllyesztve burkolati kötényle­mezzel és falfűtéssel.

8.47. ábra. Szegőfűtés burkolata fából a) fal mellett, b) ablak előtt, c) különböző töréspontokkal.

8.48. ábra. Padozat és fűtőtest.

A burkolatok dilatálása

A kerámiaburkolat lerakása azonos a 4.3. részben leírtakkal, kiegészítve a következőkkel:

• a lerakást a dilatációnál kell kez­deni,
• helyiségen belüli szintek esetén – hasonlóan a lépcsőkhöz – az el­térő szintek burkolatát a dilatációs mezőtől függetlenül, önálló mező­ként kell kialakítani, a fűtési áram­körrel együtt,
• fugázáshoz speciális hézagkitöltő anyag használható (pl. Mapei és Murexin),
• a burkolat nem készíthető tömör hézagokkal.

A burkolat számára természetesen oldal­irányban is meg kell teremteni a mozgás lehetőségét azzal, hogy a csatlakozó, az aljzattal szilárdan összekötött épület­szerkezetekhez rugalmas csatlakozóhézagokat helyeznek el, és a burkolat felületét további tágulási hézagokkal osztják meg.

Az ilyen hézagoknak teljes szélessé­gükben át kell menniük a rétegeken, szélességüknek és távolságuknak – a burkolatot és az aljzatot figyelembe vé­ve – igazodniuk kell a várható deformálódáshoz. A méret meghatározás alap­ja az esztrich (cementhabarcs) hőtágulási együtthatója. Ha a tágulási hézagok távolsága pl. 5 m, akkor a tágulási hé­zag: 5 m x 0,4 mm/m = 2 mm.

Ez a 2 mm szélesség akkor lenne ele­gendő, ha a tágulási hézag teljesen nyit­va maradhatna, használati és esztétikai okokból azonban a hézagot rugalmas kittel kell kitölteni, ezek a kittek azon­ban csak a hézagszélesség 10-20 %-a körüli mozgásokat képesek károsodás nélkül felvenni. A hézagnak tehát a ki­számított tágulás 5-10-szeresétkell szé­lességben kitennie, vagyis legalább 10-20 mm-nek kell lennie. A zsugorodás és kúszás hatásait – ame­lyeket a tágulási hézagok méretezésénél szintén figyelembe kell venni -, már nehezebb meghatározni.

Attól az időtől függően, amely az épület szerkezetének felépítése és a burkolat elkészítése között eltelt, az aljzat zsugorodása már többé-kevésbé befejeződhet. Mivel azonban nem csupán az aljzat zsugorodik, ha­nem a burkolat is, így egy bizonyos kompenzációs hatással is számolni kell. A biztonság javára szolgál, ha a kú­szásból és a zsugorodásból eredő moz­gásokat 0,2-0,3 mm/m közötti értéknek vesszük fel.

Padlófűtéses helyiségek burkolatának felületi hőmérsékletei a következők le­gyenek:

• állandó emberi tartózkodásra szol­gáló helyiségek fő fűtőfelületén: 29 °C
• peremövezeteken: 35 °C
• fürdőszobában: 35 °C
• rövid időre használt helyiségekben (előszoba, WC, szélfogó): 27 °C
• állómunkás munkahelyeken és ke­reskedelmi helyiségeknél: 26 °C

A használat és az élettartam szempont­jából a mértékadó felületi hőmérsékletek eltérése legfeljebb 2-4 °C lehet. Ennél nagyobb felületi hőmérsékletváltozások ugyanis a burkolat (és a fűtőaljzat = esztrich) kapcsolatára negatív hatással van­nak. Ha a fűtési hőfokot például éjszakára csökkentik, akkor ez a negatív hatás naponta kétszer jelentkezik, először a le­hűlésnél, másodszor pedig a felmelegedésnél, és a burkolat felületi rétege előbb-utóbb felválik. Szilárd tüzelésű kazán esetén – éppen e hullámzó hőter­melés és hőleadás miatt – még nagyobb a károsodás valószínűsége. Változó felületi hőmérsékletek esetén legcélravezetőbb, ha a nagyobb felüle­teket ragasztott szőnyegpadlóval fedjük le, mert ez a burkolat elviseli a fűtőalj­zat méretváltozásait.

A készre burkolt felület esetén a padló­fűtés üzembe helyezésének időpontja a következő:

• a betonaljzat 28 napos kora,
• 4 napos kötésű esztrich esetén
• ragasztóba rakott burkolatnál 7 na­pos kötésnél,
• cementhabarcs ragasztású burkolat alatt 14 napos kötésnél.

A próbafűtést nem hirtelen felfűtve, ha­nem a hőmérsékletet fokozatosan emel­ve végezzük.

8.49. ábra. Szegőfűtőtest beépítése A. alapváz, B. légterelő, C. burkolat sze­relése.

8.50. ábra. Szegőfűtés kerámiaelemes burkolattal a) nézet, b) beépítési lehetőségek, 1 kerámia szegőelem, 2 süllyesztett szegőprofil, 3 kerámia homloklap burkolat, 4 légcsatorna (A), 5 fűtési légrés (B), 6 láb, 7 pattintott villa, 8 fűtőtest, 9 előremenő fűtőcső, 10 visszatérő vezeték, 11 kapcsoló csavar, 12 tiplizés, 13 ragasztó réteg, 14 hőszigetelés, 15 vakolat, 16 falazat.

8.51. ábra. Szegőfűtés metszete A. általános metszet, B. hőfokszabályozó és burkolat, 1 látszóburkolat, mint kötény, 2 takaró burkolat, 3 hátlap, 4 heveder, 5 csavaros kötés, 6 elasztikus 7 gumicsík, 8 légterelő, 9 tengely, 10 soroló profil, 11 facsavaros kapcsolás (tiplivel), 12 fűtőve­zeték, 13 fűtőborda, 14 csatlakozás a ve­zetékhez, 15 hőfokszabályozó.

8.52. ábra. Falfűtés lábazati szegő mögötti fűtőtesttel.

8.53. ábra. Falfűtés, mint burkolati hőleadó.

8.54. ábra. Padozatról kiemelt parapet fű­tőkészülék burkolási vázlata 1 elektromos üzemű fűtőtest, 2 fűtési nyí­lás, 3 hőszigetelés, 4 könyöklő burkolat, 5 vizes tepsi, 6 nem éghető anyagú bur­kolati takarás (30 cm-ig), 7 szőnyegpadló.

8.55. ábra. Padozatra helyezett parapet (elektromos) fűtőtest 1 fűtőtest, 2 fűtési nyílás, 3 hőszigetelés, 4 könyöklőburkolat, 5 tűzvédő fémlemez, 6 padozati burkolat.

8.56. ábra. Elektromos üzemű fűtőtest burkolata 1 fűtőtest, 2 fűtési nyílás, 3 hőszigetelés, 4 konvekciós légtér, 5 terelő burkolati le­mez, 6 takaró burkolat, 7 könyöklőburko­lat, 8 konvekciós légrés (min. 4 cm), 9 ki­torkolló nyílások, 10 nem éghető anyagú alátétlemez, 11 padozati burkolat.

8.57. ábra. Fűtőtest és ablak parapet burkolatának kapcsolata a) külső konvekciós nyílással, b) felső fűtő nyílással, 1 burkolati homoklemez, 2 konvekciós tér, 3 fűtőtest, 4 konzol, 5 kitorkolló nyílás, 6 ablakkönyöklő burkolata.

8.58. ábra. Fűtési és egyéb gépészeti csövek átvezetése padozati burkolaton a) védőcsőben, b) fóliavédelemmel, c) papírtakarással, 1 átvezetett cső, 2 padozati bur­kolat, 3 ragasztóréteg, 4 fugázás sziloplaszttal, 5 védőcső, 6 dilatációs rés, 7 fólia, 8 takaró korong, 9 hullámpapír dilatáció.

8.59. ábra. Fűtési vezeték elhelyezése faltő szegőben 1 burkolat, 2 takaró műanyag profil, 3 tar­tó villa, 4 fűtéscső.

8.60. ábra. Technológiai falszegő mű­anyag profilokból 1 alj (kapocs) profil, 2 szerelőtér (vezeték részére), 3 lágy műanyag takaró-szegő, 4 látszó takaró lap, 5 lágy takaró-szegő, 6 kapcsolás a falhoz, 7 fal, 8 padozati bur­kolat.

8.61. ábra. Készre szerelt szegőcsatorna 1 aljelem, 2 takaró profil, 3 takarás, 4 sző­nyegpadló csík, 5 tiplis kapcsolás, 6 tartó villa, 7 fűtési vezeték.

8.62. ábra. Technológiai falszegő sarokkiképzés.

8.63. ábra Falszegő csatorna szerelése a) profilok és cső beépítése, b) saroktakaró, c) zug, d) takaró elemekbe épített toldás.

8.64. ábra. Falszegő és a fűtőtest kapcsolatának vonalas rajza 1 látszó takaró profil, 2 fogadó profil, 3 felragasztott szőnyegpadló sáv, 4 csővezeték, 5 csatlakozó idomok, 6 csatlakozó cső, 7 fűtőtest.

8.65. ábra. Műanyag védőcsőben szerelt vízvezetéki nyomócső rendszer központi osztó-gyűjtő szekrényből indítva, a bur­kolati síkok alá süllyesztve a) faliszekrény osztó-gyűjtővel, b) fal és padozat metszete, 1 szekrény, 2 csempe falburkolat, 3 melegvíz osztó, 4 hidegvíz­ osztó, 5 műanyag nyomócső, 6 padozati burkolat, 7 aljzatbeton, 8 fólia, 9 hőszi­getelés, 10 hordozó aljzat vagy födém.

8.66. ábra. Műanyag nyomócső védőcsöves fali csatlakozásának kiépítése a) korongtalp (iker) beépítése és a falhoz való kapcsolása, b) nyomócsövek behúzása, c) fali korongok beállítása, d) csaptelep felszerelése.