Ha szakemberekkel dolgoztatunk
Alaposan végig kell gondolnunk, hogy milyen szakembereket tudunk megfizetni. Sokkal jobban járunk, ha több részre osztjuk a munkát (és ezzel együtt a kiadásokat), mintha olyasmit vállalunk magunkra, ami végül kicsúszik az ellenőrzésünk alól.
A szakemberek szerződtetése nem old meg minden olyan problémát, amely az átalakítás során felvetődik; rossz esetben még az ellenkezője is előfordulhat. De ha ésszerűen vesszük igénybe a szakemberek tudását, kitűnő eredményt érhetünk el, és a mindennapos terhek jelentős része is lekerülhet a váltunkról.
Ne felejtsük el: azért kötünk szerződést, hogy a szakemberek a mi kívánságainkat hajtsák végre; nem ők döntik el, hogy mire van szükségünk, és nem azért vannak, hogy a saját elképzeléseiket valósítsák meg az otthonunkban. Mindenképpen kérjünk szakmai tanácsot a döntéseinkhez, de ha a megoldásokkal már eleve nem értünk egyet, majdnem biztos, hogy csak bajt hozunk a fejünkre.
Tervezés és előkészületek
Korábban már említettük, hogy több lépésben is kell tárgyalnunk a munka megkezdése előtt. Ezek a megbeszélések ugyanolyan fontosak, mint maga az építkezés. Az előkészületek fontos része az előzetes tervek elkészítése; az ötletváltozatok megvalósíthatóságának vizsgálata; a vázlatok, a hozzávetőleges költségvetés, majd a részletes rajzok és a munkaterv elkészítése; az árajánlatok és a szükséges engedélyek beszerzése; a részletes költségvetés kidolgozása.
Az előkészületeket magunk is végrehajthatjuk; számos könyv, útmutató áll rendelkezésünkre. Ne becsüljük le azonban a feladatot; a részletes rajzok, kalkulációk elkészítése általában jócskán meghaladja a hozzá nem értők képességeit.
Kivitelezés
Ha elérkeztünk végre a munka megindításához, el kell döntenünk, hogyan irányítjuk majd az építkezést.
Ha építésszel kötünk szerződést, ebben a fázisban az a legfontosabb feladatunk, hogy kétszer vagy háromszor is meggyőződjünk róla: az illetővel „egy nyelvet beszélünk”. Egyetértésre kell jutnunk a tervekben, a rajzokban, a költségvetésben és a menetrendben; ettől kezdve nem bennünket terhelnek a napi feladatok, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az építész vagy az építési vállalkozó megakadályozza, hogy ellenőrizzük a munkafolyamatot!
Végül is a mi pénzünkről van szó. De ne avatkozzunk be fölöslegesen, különösen akkor ne, amikor műszaki kérdésekről kell dönteni. Ha azonban mi magunk készítettük el a rajzokat, vagy bár építészmérnököt kértünk fel erre a feladatra, de nem akarjuk, hogy ő vezesse az átalakítást, építési vállalkozókkal és iparosokkal kell dolgoztatnunk.
Tervezés, előkészületek
Építészek
Legjobb olyan építészhez fordulni, akit ismerőseink ajánlanak, vagy keressünk fel szakmai testületeket. Ha megtetszik egy munka, kérdezzük meg, ki volt az építész. (Magyarországon a tervezői jogosultságot a 8/1986. (III. 20.) MT sz., az építéstervezési jogosultságról, valamint a 3/1986. (III. 20.) ÉVM sz., az építéstervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló rendeletek szabályozzák.)
Az építészek díjazása
Az építészek általában szívesen adnak tanácsot a tervezési szakaszban, meghatározott óradíj ellenében.
Mielőtt szerződést kötnénk egy építésszel, érdeklődjük meg az építészek szakmai testületénél (a Magyar Építészek Kamarájánál és Szövetségénél), hogy milyen díjak szokásosak a különböző típusú tervezési feladatoknál.
A díjak széles skálán változnak a munka nagyságától, bonyolultságától, a felelősségvállalás mértékétől függően. Felújításkor, átalakításkor a honorárium általában magasabb, mint új ház építésekor.
Felmérés készíttetése
Vannak olyan szakemberek, akik megvizsgálják az épület szerkezetét, vezetékeit, festését stb., és megmondják, mit szükséges megjavíttatni. Az egyes átalakítási munkák költségeit is kiszámítják, és felügyelik a munkát. Ezek a szakemberek azonban csak a ház szerkezetéhez és az építéshez értenek; ha tervezési tanácsra van szükségünk, építészhez kell fordulnunk.
Az a felmérés, amelyet a jelzálogkölcsön hitelezője végeztet a házon, az ingatlan értékének, nem pedig állapotának megállapítására szolgál. Kérhetünk teljes statikai felmérést is, ami hasznos lehet, ha le akarjuk alkudni a ház árát. Nincs kialakult díjszabás; érdemes körülnézni.
Ügyintézés
Ha építészre bízzuk a munka irányítását, az adminisztrációt is ő intézi. Az építési vállalkozót szintén megbízhatjuk ezzel a feladattal. A legalkalmasabb személy azonban az ügyvéd.
Magyarországon az építési és használatbavételi engedélyezési eljárást az 1 964. III. törvény, valamint a 15/1992. (VII. 10.) KTM számú rendelettel módosított 12/1986. (XII. 30.) ÉVM sz. rendelet, továbbá az azóta megszületett önkormányzati testületi rendeletek szabályozzák.
Az építtetőknek kötelező betartaniuk az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) 2/1986. (II. 27.) ÉVM számú rendelet előírásait.
Az építkezéshez engedélyekre, beleegyezésre lehet szükségünk például
- a lakás tulajdonosától,
- a bérlőktől,
- a biztosítótól, a hitelezőtől,
- a szomszédos ingatlantulajdonosoktól (szolgalom),
- a helyi hatóságoktól (pl. városépítészeti, szennyvíz-elvezetési szabályozás, építési engedély; Budapesten e tekintetben a Budapesti Városrendezési Szabályzat (BVSZ) Bp. Főváros Tanácsa 5/1986. sz. rendelete az irányadó),
- az útépítési hatóságoktól,
- a tűzoltóságtól,
- a gázművektől,
- az elektromos művektől,
- a távbeszélő-igazgatóságtól;
- a vízművektől,
- a közlekedési hatóságoktól.
Nagyon fontos felderítenünk, hogy a felsoroltak közül szükségünk van-e valamelyik hatóság, illetve intézmény beleegyezésére.
Ha igen, még a kezdet kezdetén szerezzük be! Sok engedélyező testület kellemetlenkedhet azokkal az ingatlantulajdonosokkal, akik túl gyorsan akarják az építkezést elkezdeni. Alapozáskor vagy vízvezeték szereléskor például előfordul, hogy az ellenőrök nem tudják elvégezni a vizsgálatot, mert a munka már túlságosan előrehaladt, ezért nem engedélyezik a folytatást. Hagyjunk időt az engedélyek beszerzésére; tekintsük ezt a legfontosabb feladatnak.
Kivitelezés
Építési vállalkozók
Azokkal az építési vállalkozókkal a legbiztonságosabb szerződést kötnünk, akiket ismerőseink ajánlanak. Ha egy vállalkozó bevált valakinél, valószínűleg nálunk is jól fog dolgozni. Ha az ismeretségi körben nem akad senki, próbáljunk címjegyzéket kérni az ipartestületeknél.
Mindig legalább két előző megrendelő címét kérjük el a vállalkozótól, és tudakoljuk meg, hogy emberünk milyen munkát végzett. Ha a vállalkozó nem akar referenciát adni, keressünk másikat.
A vállalkozók árajánlata. Mindig két-három vállalkozótól kérjünk árajánlatot. Az összegen kívül rögzítsük, hogy mikor kezdenék a munkát, és mikorra fejeznék be.
Az árajánlat minden tételét gondosan mérlegeljük, mielőtt eldöntenénk, kivel kötünk szerződést.
A vállalkozók általában nagy lelkesedéssel vetik magukat a munkába, de ahogy az építkezés a befejezéséhez közeledik, már új szerződéseken jár az eszük, és a munka lassulhat. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy az egyes munkaszakaszok határidejét is kikötjük.
Munkaterv
Munkaterv. Minden fél érdeke azt kívánja, hogy a vállalkozóktól ne kérjünk addig árajánlatot, amíg írásban nem rögzítettük, hogy mit, milyen minőségben akarunk elvégeztetni. Ez a felsorolás fontos részét képezi majd a szerződésünknek.
Abban a pillanatban, amikor megengedjük egy vállalkozónak, hogy eltérjen valamelyik mérettől vagy részlettől, kiengedjük a kezünkből a gyeplőt. Ezért, ha mi készítjük el az építkezés műszaki leírását, semmilyen döntést ne bízzunk a vállalkozóra. Arról nem kell rendelkeznünk, hogyan végezzék el a munkát, de azt pontról pontra le kell szögeznünk, hogy mit akarunk elérni. Ha például egy válaszfal lebontását kérjük, könnyen kiderülhet, hogy a „nyomok eltüntetése” nem szerepelt a szerződésben.
Minden utólagos változtatást írásban kell rögzítenünk, mert a szóbeli utasítások félreérthetők. Egyes esetekben a vállalkozónak rajzokra lehet szüksége. Ezekkel megbízhatunk egy építészt vagy akár egy műszaki rajzolót is, aki – gondos leírás alapján – olcsón elkészíti a rajzokat.
Díjazás
Az építési vállalkozó díjazása. Ha a munka négy-öt hétnél rövidebb, a vállalkozók általában csak a végén kérnek pénzt.
Nagyobb munkák esetén közben is szokás fizetni: ilyenkor az építkezés előre meghatározott szakaszaiban adjuk oda a várható munkadíj előre megszabott százalékát.
Egyes árajánlatok becsült összegeket is tartalmaznak. Ez akkor fordul elő, ha a vállalkozónak alvállalkozókkal kell dolgoznia, és nem kapott még pontos árajánlatokat. Mindig állapodjunk meg abban, hogy a vállalkozó megkérdez bennünket, mielőtt a becsült összeget rögzítené. A teljes munkadíjnak legfeljebb tíz százalékát a munka befejezése után háromhat hónapig jogunk van visszatartani – ha az árajánlat elkészítésekor ezt előre közöltük a vállalkozóval -, hogy a gondatlan munka nyomán keletkező hibákat kijavíttassuk.
„Együttélési szabályok.” Mielőtt az építkezés elkezdődne, ürítsünk ki minden olyan szobát, amelyben munka folyhat.
Egyezzünk meg, hogy a munkások hol tarthatják a létrákat, az állványok deszkáit, a többi eszközt és anyagot: állítsunk fel néhány szabályt a napi munka utáni rendrakásról, arról, hogy nem járnak át a házon piszkos cipőben, elmossák maguk után a tányérokat stb. Tegyük lehetővé az étkezést, a kávéfőzést, és mutassuk meg, hová húzódhatnak be rossz időben a kinti munkát végzők.
Villanyszerelők
Egyes helyeken az elektromos művek szakemberei minden háztartási villanyszerelési munkát elvégeznek. Ha az elektromos művek embereivel dolgoztatnak, nem lesz belőle később kellemetlenségünk. Ha mással szerződünk, kiköthetjük, hogy a munka feleljen meg az előírásoknak. Úgy biztosíthatjuk magunkat, hogy a megállapodást írásban rögzítjük.
A szerződéskötés előtt most is pontosan tudnunk kell, mit kapunk a pénzünkért. Nem mindig a leggyorsabb és legolcsóbb munka a legjobb (az elektromos vezetékeknek például aligha kell a szegélylécek fölött futniuk).
Mindig szakemberrel dolgoztassunk!
Vízvezeték-szerelők
A helyi önkormányzatok építési osztályának engedélye nélkül tilos megváltoztatni vagy bővíteni az épület vízvezeték- vagy szennyvízelvezető rendszerét. A hivatalt elsősorban a szifonok, a kifolyók beszerelése és a csövek esése érdekli. Bennünket és szomszédjainkat akarnak megvédeni azoktól a kellemetlenségektől, amelyeket a rosszul működő szennyvízelvezető rendszer okoz.
A vízvezeték-szerelőnek az árajánlat elkészítéséhez részletes leírást kell adnunk, amely azt is tartalmazza, hogy milyen szerelvényeket hová akarunk beépíteni. Legalább két-három árajánlatot kérjünk, és lehetőleg olyanokkal dolgoztassunk, akiket ismerőseink ajánlanak.
Belsőépítészek és kerttervezők
Ha belsőépítészt vagy kerttervezőt szerződtetünk, először is meg kell győződnünk róla, hogy az illető képes-e a feladat elvégzésére. Föltétlenül tekintsük meg korábbi munkáit. A kezdet kezdetén rögzítsük írásban, mennyibe kerül majd a munka, tudjuk meg, milyen alapdíjakat számolnak fel, és mit kapunk a pénzünkért.