• beton

A beton szállítása és bedolgozása

Szállítás

A betonkeverék elkészítési és felhasználási helye közti távolság legyen a lehető legkisebb, a két pont közt ne legyen túl nagy a szintkülönbség. A nagyobb távolságra való szállítás közben ugyanis a rázkódás árthat a keverék állagának, akárcsak a betonkeverőből a szállítóeszközbe, majd onnan a felhasználási helyre való lerakás.

A betonkeverék kézi szállításához leggyakrabban fémteknős talicskát használunk. A talicskás szállítás ugyan megerőltető, de a jó manőverezhetőségének köszönhetően nehezen hozzáférhető helyekre, helyiségekbe – például fürdőszoba, WC – is eljuttatható a beton. A betonkeverék egyéb szállítási lehetőségeit (pl. kisteherautó vagy egyéb motoros jármű) ebben a kiadványban nem tárgyaljuk.

A beton bedolgozása

A zsaluzat kitisztítása, a forgácsdarabok és más belehullott szennyezőanyag eltávolítása után újra ellenőrizzük a belső méreteket és a vasalást. Ekkor nemcsak azt figyeljük, hogy a vaselemek száma és keresztmetszete, mérete egyezik-e a tervrajzon megadottal, de azt is, hogy a helyükön vannak-e az előírt távolságtartó elemek.

Különösen gondosan kell ellenőrizni a zsaluzat tartószerkezetének szilárdságát, azt, hogy a tartóoszlopok függőlegesen állnak-e, az ékek rögzítése megfelelő-e és a tartóoszlopok kitámasztói biztonságosak-e. A hibás szerkezet, állványzat miatt ugyanis deformálódhat az egész zsaluzat, vagy szélsőséges esetben, ha nem bírja el a beton és a zsaluzat együttes tömegét, összeomolhat. Ez nemcsak a betonozás sikerét, hanem a betonozok testi épségét is veszélyezteti, balesetet okozhat!

A beton öntésekor el kell kerülni a keverék szétosztályozódását. Ez nagyon könnyen bekövetkezhet például a keverőből való kiöntés vagy lapátolás során is. A keveréket mindig a talicska tartályának közepére kell önteni, és nem eshet 1,5 m-nél magasabbról. 2 m mélységre egyszerű, nyitott, meredek csúszdán is eljuttathatjuk a betont.

Ennél magasabbról azonban nem szabad nyitott csúszdával önteni a keveréket, mert az közben szétosztályozódhat. 2 m-nél mélyebb alapokba vagy egyéb zsaluzatba kúpos (kónikus), egymásba helyezett csöveken át juttathatjuk el a betont. A csövek átmérője 20-35 cm legyen. A kúpos csövek a csatlakozási helyeken egymásba érnek és egymásra vannak felfüggesztve, ezért ezeken a pontokon az így kialakult cső hajlítható, a betont könnyebb rendeltetési helyére juttatni.

Az egyszerre elhelyezett réteg vastagságát a tömörítés módja határozza meg. Feltételezve, hogy a házilagos betonozásnál nem használnak tömörítő vibrátort, csak kézi töltő rudat alkalmaznak, a réteg ne legyen vastagabb 150 mm-nél. Ha merülő vibrátort alkalmazunk, akkor a réteg vastagsága akár 250 mm is lehet. A vékonyabb, lapos betonelemeket (pl. födémszerkezet) egyszerre, egy rétegben, a masszívabb szerkezeteket viszont több rétegben betonozzuk.

49. ábra. A beton szétosztályozódása szabadesés következtében

50. ábra. A beton helyes elhelyezése, öntése kúpos betonozó csövekkel

Vízszintes felületek betonozása esetén a betont közvetlenül a betonozás helyére öntjük ki a talicskából. Ügyelni kell arra, hogy a kiöntés iránya mindig ellentétes legyen a betonozás irányával. A betont lapáttal egyengetjük el. Hasonlóan járunk el akkor is, ha a betont lapáttal rakjuk bele a zsaluzatba vagy a kiásott árokba: ugyancsak a betonozás irányával ellentétesen kell elhelyezni a betont. A betonozás irányával azonos irányba leöntött vagy lapáttal lerakott betonkeverék ugyanis szétosztályozódhat, a keverékben lévő nagyobb szemű adalék-anyag kiválhat, és a réteg aljára kerülhet.

51. ábra. Vízszintes, vasszereléssel merevített betonlap betonozása
a) helyes; b) helytelen

52. ábra. A betonkeverék elhelyezése árokba
1 a betonozás iránya; 2 a betonkeverék elhelyezésének iránya (lapáttal);
3 a keverék nagy szemű adalékanyagának kiválása

Külön ügyelni kell a vékony falak betonozására. A betont oldalról jutatjuk a helyére úgy, hogy a zsaluzat egyik oldalát fokozatosan, a betonozással együtt magasítjuk. A betont nem szabad úgy bedobálni a zsaluzatba, hogy az ferdén essen a zsaluzat egyik falára.

53. ábra. Keskeny fal betonozása a zsaluzat egyik oldalának folyamatos emelésével
1 zsaluzat; 2 hosszvasalás; 3 kengyel; 4 betonkeverék; 5 a beton elhelyezésének iránya;
6 a zsaluzat egyik oldalának folyamatos emelése

54. ábra. Fal vagy oszlop betonozása
a) helyes; b) helytelen;
1 cső; 2 kavics

Ha a talicska tartalmát egyből a zsaluzatba (pl. oszlop zsaluzatába) öntjük, a nagyobb szemekből álló adalékanyag kiválik a keverékből, az oszlop egyik oldalára szóródik, ahol ún. kavicsfészek alakul ki. A talicskával szállított keveréket ezért az oszlop mellett a földön elhelyezett acéllapra öntjük, majd lapáttal dobáljuk a helyére. A betont felváltva dobjuk a zsaluzatnak hol az egyik, hol a másik oldalára. A betongerenda zsaluzatába sem önthetjük bele a betont, ott is az előbb leírt módszert kell alkalmazni, a betonozás irányával ellentétesen.

Munkahézag

A betonozás megszakítása nem használ a beton minőségének, mivel a megszakítással munkahézag keletkezik, amely mindig a betonszerkezet leggyengébb helye lesz. Ennek ellenére a nagyobb betonszerkezetek elkészítésekor nem kerülhetjük el a betonozás megszakítását. A munkahézagot mindig a betonra ható erő irányára merőlegesen alakítjuk ki. Oszlopoknál a munkahézagot vízszintesen, a födémlemez alatt alakítjuk ki.

55. ábra. Munkahézag oszlopban
a) helyes; b) helytelen; 1 munkahézag

56. ábra. Munkahézag kialakítása gerenda betonozásakor

Gerendáknál a munkahézagot a gerenda fesztávjának egynegyedében, az acélbetét meghajlításával párhuzamosan készítjük el. Födém betonozásakor a munkahézagot függőlegesen, a fesztáv egynegyedében, egyharmadában készítjük. A hézagot vékony, négyzet keresztmetszetű fa rúddal biztosítjuk.

57. ábra. Munkahézag a födém betonozásának megszakításakor
1 a farúd megtartja a munkahézagot

A hajlított acélbetétekkel vasalt gerendák betonozásakor a munkahézagot körülbelül azon a helyen képezzük, ahol a hajlító nyomaték értéke nulla. A két betonrész összekapcsolását a lehető legtökéletesebben kell elvégezni. A betonozás megszakításakor a beton kötése során, a munkahézag felszínén kicsapódik a cementsár. Ezt eltávolítjuk, a hézag felszínét érdesítjük, megtisztítjuk és megnedvesítjük. Ezt követően felviszünk rá egy 50 mm vastagságú réteget (ún. hidat), amelyben nincs nagy szemű kőadalék, majd ezt ledöngöljük. Csak ezután folytatjuk a betonozást.

Minden elővigyázatosság ellenére a részben megszilárdult és friss beton találkozásánál hézag, rés keletkezhet, például a víznyomás miatt. Ezért a víztartályokat, a kisebb medencéket inkább folyamatosan, megszakítás nélkül betonozzuk. A nagyobb és igényesebb szerkezetek betonozásánál, megszakítás esetén speciális tömítőanyagokat használnak, és utólag injektálják a munkahézagot. A házilagos betonozásnál azonban ez a megoldás nem jöhet szóba. A teljesen megszilárdult, érett, összezsugorodott beton és a friss beton összekötése összetettebb technológiát igényel.

58. ábra. A megszakított betonozás folytatása

1 a korábban lerakott betonkeverék; 2 a megszakított betonozás munkahézaggal; 3 nagyobb kavicsszemek nélküli, mintegy 50 mm vastag réteg; 4 a később lerakott betonkeverék; 5 a betonozás iránya; 6 a beton lerakásának módja