Betonozás

A betonkeverék elkészítése. Hasznos tanácsok [SZAKÉRTŐTŐL]

Betonkeverés

A betont keverhetjük kézzel vagy géppel. A gépi keverés előnyösebb, mivel így jobb minőségű, egyenletes összetételű keveréket készíthetünk, és az eljárás gyorsabb, hatékonyabb. A betonkeverőben készült beton sokkal jobb minőségű, mint a kézzel kevert, szilárdsága 20-30 %-kal nagyobb. A kézzel kevert betonhoz 5 %-kal több cementet kell adni, hogy tulajdonságai a gépi keverőben készült betonéhoz hasonlóak legyenek.

Kézzel csak valóban kis építkezéseknél, javításoknál, helyreállítási munkáknál készítjük a betont, vagyis csak akkor, ha nagyon kis mennyiségre van szükségünk, mivel a kézi keverés fizikailag is nagyon fárasztó.

Az alkotóelemek tömegének lemérése

Sokan bírálják a szakkiadványokat és panaszkodnak arra, hogy sehol sem találnak egyszerű receptet megfelelő betonkeverék előállításához. Azt kifogásolják, hogy senki sem mondja meg nekik egyértelműen, hogy egy zsák cementhez mennyi lapát, kanna, talicska adalékanyagot kell adni.

Megfelelő arányok

El kell ismernünk, hogy nem egyszerű meghatározni a beton alkotóelemeinek megfelelő arányát adott minőségű beton elkészítéséhez. Nehezíti a helyzetet, hogy a laikus építkező „cementet” vásárol az üzletben, de legtöbbször nincs módja arra, hogy válogasson a különböző minőségű, osztályú készítményekből. A betonkeverék elkészítésének rengeteg módja létezik, de egyik sem annyira egyszerű, hogy az alkalmi betonozóknak megfelelő legyen.

Mivel már a kiadvány bevezetőjében is jeleztük, hogy ez a könyvecske csak kisebb, statikailag kevésbé igényes betonozási munkák elvégzéséhez nyújt segítséget, a következőkben adunk néhány tanácsot, utasítást, amelyek ugyan nem számításokon, hanem csak gyakorlati tapasztalatokon alapszanak, de a kisebb munkák elvégzéséhez megfelelőek.

A statikailag igényesebb betonkonstrukciók, főleg a vasbeton szerkezetek elkészítésénél mindenképpen szakember útmutatása alapján dolgozzunk, aki a szerkezet elkészítéséhez tervet készít esetleges ellenőrzött igazoló vizsgálatokkal. Mivel a gyakorlatban, a házilagos betonkészítésnél nem áll módunkban az egyes alkotóelemeket pontosan lemérni, segíthetünk magunkon azzal, hogy megfelelő edényt választunk, lemérjük térfogatát és megmérjük, hogy az adott térfogatú adalékanyag mennyit nyom.

Gyakorlatban legtöbbször talicskát, kannát, lapátot, kőműves serpenyőt, kőműveskanalat használunk az anyag mérésére. A „mérőeszközök” ábrázolását és a hozzávetőleges térfogatukat az 5. táblázatban láthatjuk, a táblázatban az egyes alkotóelemek átlagos tömegét vettük figyelembe: 1 dm3 (=1 l) cement – laza állapotban körülbelül 1,2 kg tömegű – összerázva, tömörítve körülbelül 1,7 kg tömegű 1 zsák cement 50 kg, ami körülbelül 42 l-t jelent

1 dm3 (= 1 l) enyhén nedves és megülepedett kőadalék tömege kb. 1,65 kg, vagyis 1 m3 tömege 1650 kg.

5. táblázat. A különböző „mérőeszközök” térfogata és az azonos térfogatú adalékanyag tömege

A mérőeszköz fajtájaTérfogat, m3Tömeg, kg Hány mérőeszköz ad 1 m-t
cementadalékanyag
Kőműveskanál0,00091,11,51111
Kőműves serpenyő (fándli)0,0011,62,1770
Lapát0,0033,65333
Kanna0,011216,5100
0,0151824,867
Talicska0,06729917
0,089613213
0,112016510
Japáner0,1251502068

A 6. táblázat a cement és a sóder (homokos kavics) keverési arányát adja meg vasalatlan betonszerkezetek készítéséhez alkalmas betonhoz.

6. táblázat. Az adalékanyagok hozzávetőleges aránya vasalatlan betonszerkezetekhez

 Arány (adott mérőeszközhöz) 
A beton szerkezet fajtájacementsóder (homokos kavics)
Vasalatlan betonból készülő alapozás18-12
Kerítés vagy pergola oszlopainak betonozása14-6
Betonfal16-7
Betonból készült víztartály alja14-5
Betonjárda14
Beton burkolólapok13
Betonlépcső13
Betonalap kerti úthoz16-7

A 7. táblázatból megtudhatjuk az 1 m3 beton elkészítéséhez szükséges cement mennyisége alapján, hogy mennyi cementet kell hozzáadni 1 m3 kőadalékhoz.

7. táblázat. 1 m3 beton elkészítéséhez és 1 m3 kőadalékhoz szükséges cement mennyisége

Az 1 m3 betonhoz szükséges cement mennyisége, kgAz 1 m3 kőadalékhoz szükséges cement mennyisége, kg
150120
200160
250205
300250
350300
400350

Kézi betonkeverés

Kis mennyiségű betont kézzel is megkeverhetünk. Ehhez megfelelő alapfelületre, pallóra van szükségünk, amelynek, vízszintesnek, síkfelületűnek kell lennie, nem szennyezheti a betont, vízhatlannak kell lennie, hogy ne szívja fel a cementes vizet, és simának kell lennie, hogy a megkevert betont könnyen fel lehessen lapátolni.

Ezeknek a feltételeknek legjobban a fémlemez vagy a betonfelület felel meg, de kialakíthatjuk a megfelelő pallót deszkából is. A deszkalapokat hevederekre fektetjük, szorosan egymás mellé, és a szélsőket hozzászögeljük a hevederekhez.

A pallót készíthetjük hevederek nélkül, a deszkákat egyszerűen egymás mellé fektetve, de ebben az esetben is rögzíteni kell a szélső deszkákat. A rögzítéshez cövekeket használunk. A pallóterítés legalább 2 x 2 m vagy 2 x 3 m területű legyen. Először a sódert (homokos kavics) szórjuk rá. Nagyobb mennyiségű beton készítéséhez deszkából készíthetünk egyfajta mérőeszközt is, amelynek nincs alja.

Használt deszkából 1 x 1 m alapterületű és 20 cm magas keretet szögelünk össze, ennek a belső térfogata 0,20 m3. A keretet a pallóra állítjuk, színültig megtöltjük sóderrel, majd felemeljük. A sóderhalmot kicsit széthúzzuk, és a középen keletkezett mélyedésbe beleszórjuk a szükséges cementmennyiséget. A halom széléről szedett sóderrel betakarjuk a cementet, hogy ne porozzon, és szárazon összekeverjük a sóderrel

Hevederekre fektetett deszkapalló

46. ábra. Hevederekre fektetett deszkapalló
1 cement; 2 sóder (homokos kavics)

Cövekekkel rögzített deszkapalló

47. ábra. Cövekekkel rögzített deszkapalló

Hordozható deszkakeret, amellyel 0,2 m3 sódert tudunk kimérni

48. ábra. Hordozható deszkakeret, amellyel 0,2 m3 sódert tudunk kimérni

Legjobban két embernek megy a munka, akik egymással szemben állnak, és átlapátolják a halmot a pallóterítés másik részére. Ezt a folyamatot még háromszor oda-vissza megismétlik. A keveréket nem elég áthelyezni, meg is kell forgatni, hogy jól összekeveredjen. A keveréket úgy lapátoljuk át, hogy az új és a régi halom közt mindig maradjon egy lapátszélességnyi távolság, hogy biztosak lehessünk benne, az egész keveréket átlapátoltuk. A jól megkevert alapanyagnak mindenhol egyforma színűnek kell lennie, egyik részében sem dominálhat sem a cement, sem a sóder színe.

A száraz keverés után következik a nedves keverés. Legjobb, ha egy harmadik személy is segít, az ő feladata a keverék locsolása. A keveréket az első két személy újra átlapátolja, a harmadik a lapátolás közben óvatosan locsolja azt. A vizet óvatosan kell adagolni, hogy a kavicsszemeket egyenletesen borítsa a cementes víz. Jobb kezdetben kevesebb vizet hozzáadni a keverékhez, mint keverés közben rájönni, hogy már túl sok vizet kapott a keverék. Ekkor ugyanis a cementes víz elfolyik a keverékből, vagyis az soványabb lesz. Ha mégis túl sok vizet adagolunk, akkor a megfelelő arányban pótolni kell a sódert és a cementet egyaránt. A keveréknek csak annyira szabad nedvesnek lennie, hogy belőle kialakított halom megtartsa formáját.

A keverékből ne készítsünk többet, mint amennyit egy óra alatt el tudunk dolgozni, mivel fél óra elteltével a beton kötni kezd. Nem jó megoldás vizet keverni a betonhoz, ha az már kezdett megkötni: a folyamat már nem áll meg, a beton minősége viszont romlik.

A gépi keverés

Ahogy már azt leírtuk, a beton gépi keverése gazdaságosabb, és az így készült beton jobb minőségű lesz. Ha módunkban áll, válasszuk inkább mindig a gépi keverést, feltéve, ha a szükséges betonmennyiség megfelel a keverő térfogatának. Házilagos betonozáshoz a periodikus működésű betonkeverő a legalkalmasabb, amelynél a betonkeverés folyamata a következő szakaszokra osztható.

Ezek

  • a keverődob megtöltése,
  • keverés,
  • a kész beton kiöntése.

A gépi keverés technológiája keverőgép típusától függ. Nem emelünk ki egyetlen technológiát sem, mivel a hazai piacon sokféle betonkeverő kapható. A keverés során mindig tartsuk be a gyártó utasításait.

Néha találkozhatunk házilag barkácsolt elektromos betonkeverőkkel. Ezekkel azonban sohasem érhetünk el olyan eredményt, mint a gyárilag készített gépekkel, és emellett a szakértelem hiánya miatt gyakran meghibásodhatnak, sőt balesetet okozhatnak.

Figyelem! Ezeknél a gépeknél különösen gyakori az áramütés miatti baleset.

Hogyan használjuk a betonkeverőt?

Ha a betonkeverőt csak néhány napig akarjuk használni, akkor azt oda helyezzük, ahol a legtöbb betonra lesz szükség. Olyan helyet válasszunk, ahová könnyen odaszállíthatok az anyagok, főleg a cement és a sóder. A betonkeverőt mindig vízszintbe kell állítani, amit az állványára tett vízmértékkel ellenőrzünk. A kerék és a támaszték alá vastag deszkalapokat teszünk, a kerekeket beékeljük, biztosítva ezzel az elmozdulás ellen. A magasságát úgy határozzuk meg, hogy a kész betont a gépből kényelmesen bele tudjuk önteni a talicskába.

A betonkeverő elektromos kapcsolóját mindig a kiszolgáló személyzet felé kell fordítani, hogy veszély esetén azonnal ki lehessen kapcsolni a gépet. Az elektromos vezetéket nem szabad a földön vezetni, mindig függeszteni kell. A keverőgépek üzemeltetése során be kell tartani a magyar szabványok előírásait is.

A keverés a dob forgásával történik: a benne elhelyezett lapátok felveszik a keveréket, majd átforgatással vagy átszórással megkeverik. A dobot közvetlenül töltjük fel az adalékanyagokkal. A töltés során a dob rézsútos helyzetben van, kiöntéskor pedig azt elforgatjuk a vízszintes tengely körül. A beton minőségére nincs hatással, hogy az adalékanyagot milyen sorrendben rakjuk be a dobba. A legjobb módszer az, hogy előbb egy kevés vizet öntünk bele, ezzel megtisztítjuk a dobot az előző keverés során beleragadt betontól, majd hozzáadjuk a cementet és a száraz adalékanyagot, és végül a maradék vizet.

Keverés ideje

A keverésnek olyan hosszú ideig kell tartania, hogy a kőadalék szemeit egyenletesen borítsa a cementes keverék, és annak sűrűsége is egyenletes legyen. A keverés ideje függ a betonkeverék sűrűségétől, a dob térfogatától, a víz és a sóderben lévő finom szemek arányától, a keverés módszerétől és a dob fordulatszámától. A keverés legrövidebb megengedett ideje egy perc, ez hosszabbodhat, tekintettel a felsorolt tényezőkre.

A keverés idejét legpontosabban úgy állapíthatjuk meg, hogy próbakeverést végzünk. A különböző ideig – 60, 75, 90 másodperc – kevert betont az állaga, színe alapján összehasonlítjuk (egyenletes színűnek kell lennie), és ez alapján megállapítjuk a keverés optimális hosszát. A keverés idejét felesleges elnyújtani, mivel a hosszabb keverés nem javítja a beton minőségét.

A betonkeveréket elkészülte után rögtön kiontjuk a keverőgépből, ellenkező esetben könnyen megtapad a sarkokban, a lapátokon, ahol fokozatosan megköt és szilárdul és keményedik. A lapátok könnyen deformálódhatnak, ha a már megszilárdult betont kalapáccsal kell leverni róluk, a deformálódás pedig rontja a későbbi betonkeverés hatékonyságát.

Tisztítás

A keverődobot minden hosszabb pihenő, szünet előtt ki kell tisztítani. Ehhez megfelelő mennyiségű vizet és kavicsot teszünk bele, 5 percig hagyjuk járni, majd a benne lévő anyagot kiontjuk. Ezután már csak vizet öntünk a dobba, újra járni hagyjuk, majd a vizet is kiontjuk. A tisztításkor nem szabad megfeledkezni a keverőgép többi részéről sem, amelyeket vízsugárral tisztítunk meg a rájuk fröccsent betonkeveréktől. Elsősorban az állványt, a kerekeket és a kerekek felfüggesztését kell megtisztítani. A vízzel való tisztítás után olajjal vagy mésztejjel kenjük be az alkatrészeket, amely megvédi azokat a beton rátapadásától. Az általános tisztítás után a betonkeverőt alaposan át kell nézni, a hibáit ki kell javítani és a forgó alkatrészeket meg kell olajozni. Természetes, hogy ezt a karbantartást áramtalanítás után végezzük!

Transzportbeton

A transzportbeton betongyárban készített betonkeverék, amelyet a keverés helyszínéről a felhasználás helyszínére speciális beton mixer járművekkel szállítanak. Kisebb távolságra szállíthatjuk a kész betonkeveréket egyszerű teherautóval is.

A betongyárban készült keverék előnye a garantált minőség a megrendelt osztály, összetétel és a kőadalék szemnagysága szerint. A beton árába azonban bele kell számítani a szállítás költségeit is, vagyis a leggazdaságosabb, ha egyszerre egész beton mixernyi keveréket rendelünk, amely mintegy 4-5 m3. Házilag ekkora mennyiséget akkor tudunk biztonságosan feldolgozni, ha a betont a járműből közvetlenül a zsaluzatba engedjük, például alapozás vagy földalatti falak elkészítésénél.

Bizonyos esetekben a betongyárból is lehet rendelni olyan keveréket, amely lassabban köt és szilárdul meg. Minden esetben be kell tartani a keverék előírt összetételét, és a feldolgozásra, valamint az utógondozásra vonatkozó előírásokat is. Mindig mérlegelni kell a gazdaságossági szempontokat és a betonkeverék feldolgozásának reális lehetőségeit, idejét.