• építés
• falazás

Falazóelemek és más építőelemek

Falakat különböző alapanyagú és így különböző tulajdonságú falazóelemekből lehet készíteni. A falat a legtöbb esetben vakolják. A kézi falazóblokkokból épült falakat min­dig vakolni kell, mivel ezek az ele­mek nem fagyállóak. Ezért vakolat­lan homlokzati falhoz csak az idő­járásálló, égetett agyag vagy mész­homok falburkoló téglák alkal­masak.

A falak általában függőleges és vízszintes habarcshézagokkal ké­szülnek. A habarcsüreggel ellátott (habarcstáskás) falazóelemeket hézag nélkül lehet egymás mellé rakni, az üregeket utólag öntjük ki habarccsal. Fogazott vagy egy­másba tolható tégláknál (ezeket nevezik „nútféderes” termékeknek) a függőleges illesztési hézagokba egyáltalán nem kell habarcsot tenni. A különleges méretpontossággal készített falazóblokkokat síktéglá­nak nevezzük: ezeket vékonyágyazatú habarcsrétegbe lehet rakni, amelyet a csemperagasztó­hoz hasonlóan fogazott kenőlap­pal hordunk fel.

A falazóelemeknek különböző követelményeket kell kielégíteniük

Megkívánjuk a megfelelő nyomószilárdságot, a nagy nyomó igény­bevétellel terhelt külső falakban ugyanis nagyobb nyomószilárd­ságra van szükség, mint a nem teherviselő válaszfalakban. Minden fűtött épületnél kiemelkedő jelen­tősége van az építőanyagok hő­szigetelő képességének.

A téglák a hőszigetelés javításához lyuka­csosak vagy porózusak. Ha vi­szont nagyon jó hangszigetelést akarunk elérni, ehhez tömör, nehéz falazóelemeket kell hasz­nálnunk. Az ábrán (balról jobbra) a porózus tégla, a tömör tégla és a pórusbeton (felső sor), továbbá a mészhomok tégla, a habkőbeton és az agyagkavics-beton belső szerkezete látható. Az egyes építő­anyagok sűrűségét, hő- és hang­szigetelési jellemzőit a 7. oldalon látható táblázat tartalmazza.

Téglák

A tégla nagy hőmérsékleten ki­égetett agyagból készül. A téglák tulajdonságai a gyártás módjától és az égetési hőmérséklettől füg­gően különbözőek.

A fenti ábrán (balról jobbra) a követ­kező falazóelemek láthatók: poró­zus tégla habarcs nélküli illesztési hézaggal, nagyméretű kézi falazó­blokk, falazóblokk habarcsüreg­gel (hátul), kisméretű soklyukú tég­la, tömör tégla és klinkertégla (elöl).

A tömör tégla túlnyomó részben vagy teljes egészében agyagból van; nagyon ne­héz, hőszigetelő képessége rossz, hangszigetelő képessége viszont jó. A tömör téglák speciális fajtája a klinkertégla, amelyet olyan nagy hőmérsékleten égetnek, hogy felü­lete megolvad (szintereződik); ennek köszönhetően különösen jól el­lenáll a káros környezeti hatásoknak.

A kevéslyukú tégla és a soklyukú tégla térfogatának meghatározott részét a tömeg csökkentésére lyukak töltik ki. A hőszigetelés to­vábbi javításához a tégla nyers­anyagához sztirolszemcséket vagy faforgácsot kevernek, ezek a nagy égetési hőmérsékleten kiégnek és helyükön hőszigetelő levegőpóru­sok maradnak (porózus tégla).

A téglák tulajdonságai nagyon el­térnek egymástól: a porózus tég­láknak jó a hőszigetelő, a tömör tégláknak jó a hangszigetelő képes­ségük. A klinkerek nemcsak a vizet, de a gőzt sem eresztik át. A szo­kásos falazótéglák mellett vako­latlan homlokzati falakhoz több­nyire kisméretű, falburkoló téglát is készítenek.

Porózusbeton falazóelem

A pórusbeton falazóelemeket mindig védő vakolatréteggel kell ellátni. A pórusbeton finom szemcséjű kvarchomokból, mészből és cementből készül.

Az fenti ábrán csaphornyos illesztésű, habarcs nélküli állóhézaggal rak­ható, nagyméretű síktéglák (bal­ra és jobbra), valamint könnyű válaszfalakhoz való síktéglák (kö­zépen) láthatók.

A tégla anyagába kevert gázképző anyag egyenletes eloszlású, finom levegő­pórusokat hoz létre, ettől a tég­láknak a gőznyomáson való kikeményítés után viszonylag kis töme­gük és jó hőszigetelő képességük lesz. A szokásos falazóelemeken kívül pontos méretekkel készített síktéglák is kaphatók, amelyeket vékonyágyazatú habarcsba lehet rakni. A pórusbeton megmunká­lása is rendkívül egyszerű, ezért házilagos építkezéshez ideális épí­tőanyagnak tekinthető.

Mészhomok tégla

A mészhomok tégla homokból és finom mészből készül, és gőz­nyomáson keményítik. A mész­homok téglák viszonylag nehe­zek és kevéssé jó hőszigetelők, mint tömör tégláknak azonban jó a hangszigetelő képességük. A mészhomok téglák szintén le­hetnek tömör téglák, amelyekben egyáltalán nincs vagy csak na­gyon kevés a lyuk, valamint lehet­nek lyukas téglák. A nagyobb mé­retű, kevés lyukat tartalmazó téglá­kat falazóblokknak, ha a lyukak aránya nagyobb, akkor üreges falazóelemnek nevezik.

A mészhomok téglák lehetnek kö­zönséges falazótéglák, de vannak vakolatlan homlokzatokhoz alkalmas falburkoló téglák is. A burkoló­téglák különösen pontos méretek­kel készülnek és fokozottan fagy­állók.

A fenti ábrán nagy- és közepes mére­tű, többek között csaphornyos, va­lamint habarcsüreges falazóelemek (hátul), továbbá kisméretű tömör és kevéslyukú téglák (elöl) láthatók.

Könnyűbeton

A könnyűbeton homok és ce­ment keveréke, amelyhez porózus, hőszigetelő adalékanyagot, pl. habkövet vagy agyagkavicsot (duz­zasztott agyagot) adnak. A habkő falazóelemek adalékanyaga a természetes állapotban előfor­duló habkő, az agyagkavics falazó-elemeké viszont az agyagból készített, duzzasztott agyagkavics.

A könnyűbeton falazóelemek kü­lönböző méretekben készülnek, de csak vakolt falazatokhoz használatosak. A nagyobb, lyukas ele­meket, amelyekben a lyukak aránya nagy, üreges falazóelemnek ne­vezik. A könnyűbeton falazóelemek kü­lönböző méretekben készülnek és jól hőszigetelő fajtáik is van­nak. Különlegességnek számíta­nak azok az elemek, amelyekből a habarcs teljes elhagyásával száraz falazat készíthető.

Az fenti ábrán nagyméretű tömör és üreges falazóelemek (hátul), vala­mint kisméretű kiegészítő elemek (elöl) láthatók.

Beton falazóelemek

A beton falazóelemek alakja bizonyos mértékig hasonlít a könnyűbeton elemekéhez, de előb­biek nagyon nehezek, hőszige­telő képességük nagyon rossz és csak alárendelt célokra alkal­masak.

Terméskő

Terméskőnek a természetes elő­fordulású követ nevezzük. Alap­anyaga szerint lehet pl. mészkő, dolomit, homokkő. A terméskö­vek rossz hőszigetelők. Ez az oka annak, hogy azokat elsősorban díszítési céllal használják, pl. a kertben.

A terméskövet szárazon is lehet rakni, de falazni is lehet vele. A ter­méskövek természetes állapot­ban vagy különböző mértékben megmunkálva kaphatók. A szabad­ban csak fagyálló anyagot le­het alkalmazni. Az építőanyag­-kereskedésekben a feldolgozásra vonatkozó tanácsokat is tudnak adni.

Az üvegtéglák a szó szoros ér­telmében nem tekinthetők falazó­elemnek, mert csak kis terhelés elviselésére alkalmasak; azokat általában áthidalással kell megvé­deni a fölöttük lévő falazat terhétől. Az üvegtéglák sokféle színben és mintázattal kaphatók. Beépítésük­höz viszonylag száraz habarcsot használjunk, legjobb erre a célra készhabarcsot alkalmazni.

A legtöbb építőanyag anyagában porózus és vizet vesz fel. Ettől ne­hézzé válik, kiszáradásához pedig hosszú időre van szükség. A fa­lazóelemeket ezért mindig szá­razon tároljuk, célszerűen rakla­pokon és fóliával letakarva, hogy az elemeket a szennyeződéstől is óvjuk.

Az itt bemutatott építőanyagok sokféle speciális megjelenési for­mában is kaphatók, amelyeket néha csak bizonyos cégek – esetleg külföldön – gyártanak. Va­kolatlan homlokzati falakhoz hasz­nálhatók az égetett vagy mész­homok téglából készült idom­téglák, amelyek szögben végződő vagy lekerekített sarkokkal ké­szülnek. Szabadon álló falakhoz takaróelemek is készülnek. Hor­nyos falazóelemek alkalmazása­kor megtakaríthatjuk a víz- és elektromos vezetékek elhelyezé­sével járó fáradságos vésési munkákat. A falazótéglák különle­ges fajtája a zsalutégla, amelyet szárazon lehet lerakni, majd be­tonnal kell kiönteni; készíthetők így pl. pincefalak, kertfalak.

Az építkezési munkát számos, nagyméretű építőelem könnyíti meg

Az ajtó- és ablaknyílásoknál áthidalókat alkalmazunk – ezek le­hetnek nem teherviselő vagy kü­lönbözőképpen terhelhető, teherviselő, lapos vagy magas, szige­telt vagy nem szigetelt áthidalók. Boltövek készítéséhez speciális, beépítésre kész íves áthidalók kap­hatók.

A redőnyszekrények között is van­nak szigetelt és szigetelés nélküli kivitelűek. Az előre gyártott lépcső­elemek felhasználásával lépcsőt is könnyen tudunk saját kezűleg építeni, sőt még kéményépítő ­készletek is kaphatók, amelyekkel kéményt építhetünk.

Födémgerendákból és béléstes­tekből magunk készíthetünk födé­met, de előre gyártott födémpane­leket is használhatunk, amelyek bizonyos esetekben már vakolást nem igénylő alsó felülettel kap­hatók. A gazdag választék bizony meg­nehezíti a döntést, hogy melyik építőanyagot alkalmazzuk. Ha nincs már eleve kifejezett vonzódásunk valamelyik alapanyaghoz, akkor a döntésnél a következő megfontolásokat vehetjük alapul.

Ezek:

• Fontoljuk meg, milyen építési eljáráshoz értünk a legjobban. A legtöbb barkácsolónak a vékonyágyazatú habarccsal vég­zett falazás jelenti a legegy­szerűbb megoldást.
• Gondoljuk végig, milyen tulaj­donságokkal kell rendelkeznie a tervbe vett falnak, és ehhez igazodva válasszuk ki az építő­anyagot és a falvastagságot.
• Tartsuk szem előtt a statikai szempontokat; ha bizonytala­nok vagyunk, szakembertől kér­jünk tanácsot.
• Lehetőleg nagyobb méretű fala­zóelemeket válasszunk, ezekkel gyorsabban halad a munka.