• háztető

Háztetők – Épületek felülről, tetőzet vázszerkezete

Ebben a részben azon épületrészekből mutatunk be néhány praktikus tanácsot, amit ugyan igen széles körben alkalma­zunk, de az esetek nagy hányadá­ban hibásan vagy rosszul csináljuk azt. Mielőtt azonban erre rátér­nénk, felsorolunk néhányat a sajná­latos módon nálunk megtörtént tetőépítési hibákból, melyek elkerü­lésére az építészeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük.

A szakmai ellenőrzések során leg­gyakrabban feltárt hibák:

Székszelemeneknél:

• elcsavarodás;
• nincs hossztoldás (csak ütközte­tés);
• kéménypillér a tartóoszlopuk;
• oromzaton túlnyúlóak, alulmé­retezettek (lelógnak);
• nem a terhelésnek megfelelő az alátámasztásuk.

Székoszlopoknál:

• kicsi a keresztmetszet;
• nincs széktalp;
• nincs oldalirányú támasz;
• elmaradt a karpánt;
• födémbéléstestre vannak ter­helve.

Talpszelemeneknél:

• nincs lehorgonyozás;
• oromzaton túlnyúlóak, alulmé­retezettek (lelógnak);
• a teherhordó falegyen és a sze­lemen közötti rések üresek (esetleg 1-2 ék van stb.).

Mellvédfalaknál:

• oldalirányú terhelőerőre nin­csenek méretezve;
• a tőcsavar főként függőleges irányú erő (terhelés) ellen van beépítve;
• magasabbra építésük esetén nincs zárókoszorú (sőt könyök­pillér sem).

Szaruzatoknál:

• a szék- és talpszelemen közötti szakasz alulméretezett;
• a csüngő eresz alulméretezett;
• a kármik indokolatlanul meggyengítik az egész szerkezetet;
• kéménnyel összeépítik;
• nem veszik figyelembe a tetőfö­démek kapcsolásának következ­ményeit;
• nagyok a tengelytávok.

Főállásoknál:

• a főállásként működő üres (bel­ső oszlopok nélküli) fedélszék szaruzatállásai a szakmai és sta­tikai alaptételek ismeretének hiányáról árulkodnak;
• a tartó főállásoknál nincs fogó-fa, bakdúc, dúc, oldaltámasz, szelemenlefogás elfordulás el­len; a taréj szelemen kapcsolása hiányos stb.

Tetőfedést hordozó szerkezeteknél:

• alátétfólia esetén elmarad az el­lenléc;
• az ellenlécek keskenyek;
• az ellenlécek toldása rossz he­lyen van, így nem vesznek részt a szarufa statikai „működésében”;
• tetőlécek végtoldásai kiszakadozottak;
• a tetőlécek 1, 2, 3 szarufaköz hosszúak;
• nincs bádogosszerkezet alatti lécsűrítés, főként a vápáknál.

Tetőfólia:

• ellenléc nélküli alkalmazás, 10 cm-nél jóval kisebb átfedések;
• a porhó olvadékvize nincs kive­zetve;
• beépítésénél nem vették figyelem­be a réteg(ek) szellőztetési szük­ségletét;
• a tetőablakok felett nincs meg az oldalirányú alsó vízelvezetés.

Sokáig folytathatnánk még, de a legsúlyosabb eseteket felsoroltuk, és okukra vonatkozóan az alábbi kö­vetkeztetéseket vonhatjuk le.

Ezek:

1. a tervező csak engedélyezési ter­vet készít, és nem oldja meg kiviteli szinten a tető átlagosnál magasabb igényű csomópontjait;
2. a kivitelezés műszaki vezetője el­fogadja (?) a tervet, és bízik a mester tudásában;
3. a tetőkészítők – főként az eresz vonatkozásában – az új rendszerű és formájú házak kivitelezésére alig vagy egyáltalán nincsenek felkészülve.

Két szelemennel alátámasztott sza­rufa alkalmazhatósága a) normál eset; b) az ellenléc a szarufa keresztmetszetét növeli; c) az alul lát­szó szaruzat feletti hevederfa stati­kai szempontok alapján egy tartónak minősül; 1 szarufa; 2 lát­szó deszkázat; 3 keresztfa (+ hő­szigetelés); 4 felső hevederfa; 5 ellenléc; 6 szelemenek.

Hagyományos csüngő eresz túlnyújthatósága: palafedésnél 10 v; normál cserépnél 9 v; hódfarkú cserépnél 8 v; betoncserépnél 8 v; nádfedésnél 7 v.

Különleges alakú ház, eltérő síkú tetőzetével újdonság az alkalmazott építészeti szokások között.

Oromzati részlet, ahol a tetőzet szer­kezete az épületsíkon túlnyújtva meghatározó az épületkarakter ala­kításában.

A tetőzet vázszerkezete

A szék- és talpszelemenek kereszt­metszete minimum a szarufáéval megegyező, maximum annak kétszerese kell legyen. Túlnyúlásuk az oromzatoknál – főként igényes kivi­telezés esetén – eleget kell tegyen a statikai követelményeknek.

A szarufák szelemenek közötti ke­resztmetszetének és magasságának akkorának kell lennie, hogy terhelés hatására bekövetkező lehajlása a hozzákapcsolt szerkezetekkel együtt se lépje túl a megengedett mérté­ket.

A szarufákra vonatkozó tudni­valók:

• minimális keresztmetszet: 100 cm;
• szegezhető felső sík: min. 5 cm;
• szélesség/magasság aránya: 1:1-1:2;
• a karmi mérete a befogásnál, illet­ve felfekvésnél nem lehet nagyobb a (v) szaruzatmagasság 1/3-ánál;
• a konzolos eresz két alátámasztása fölötti ellenlécet „nyomott öv­ként” a szaruzat keresztmetszet­éhez számíthatjuk.

A szarufák alsó túlnyújtásánál az eresz vetületi méretét nagymérték­ben befolyásolja

• a szarufa keresztmetszete;
• a kármival való „gyengítés” mér­téke;
• a túlnyúló rész terhelése;
• a szarufa keresztmetszetének nö­velése érdekében kapcsolt szerke­zetek;
• a falhoz való visszatámasztás módja.

Fokozott figyelmet kell fordítani az ellenlécek

• keresztmetszetére;
• szélességére
• és a toldási helyek pontosítására.

Az ellenlécek keresztmetszetének javasolt értéke 25 cm², de 15 cm²-nél kisebb semmiképpen se legyen. Szélességi méretüknek min. 10 cm-esnek kell lennie. Legjobb, ha az el­lenlécezést mindig alulról fölfelé, a fóliázással együtt haladva, 5-6 m deszkával kezdjük, mert kevés az olyan tető, ahol ennél néhány mé­terrel több lehet szükséges, továbbá a felső szelemen feletti ellenléc­ toldás már nem gyengíti annyira a (kapcsolt) szarufa terhelhetőségét, ugyanis a tetőfödém általában csak az alsó szakaszokon készül.

A tetőlécek beszerzésekor – nem­csak gazdasági, de statikai szem­pontból is – legjobb az 5-6 féle szálhossz közül való választás. Ennek oka kézenfekvő: minél rövidebbek a lécek, annál több lesz a tetőfelület­ben a toldások száma, ám minél ke­vesebb a toldás, annál hosszabb ide­ig marad sík a fedési felület. Rövid lécek használata esetén ugyanis a toldások vonala mentén a tetőfelület 1-2 évtized alatt hullámossá vá­lik, amire csak a léccsere a gyógy­mód.

Szokásos épület és tető, ahol a forma és minőség jellemzőjét a részletek határozzák meg.

Hagyományos csüngő eresz túlnyújhatósága felső ellenléc kap­csolással. Az ellenlécet a szelemen felett nem toldhatjuk oldalirányban 5-5 v hosszon: palafedésnél 12 v; normál cserépnél 11 v; hódfarkú cserépnél 10 v; betoncserépnél 9 v; bádogfedésnél 12 v
1 talpszelemen; 2 szarufa; 3 karmi; 4 ellenléc.

Csüngő ereszeknél karmi nélküli szarufa és szelemen kapcsolása esetén nagyobb teher viselésére alkalmas az ereszgerenda: pala- és bádogfedésnél 12 v; normál cserépfedésnél 11 v; hódfarkúcserép-fedésnél 10 v; betoncserép-fedésnél 9 v
1 szelemen; 2 szarufa; 3 acélsaru reisercsavaros kapcsolattal.

Oromzati vég alul, illetve körben burkolt deszkázatú fedélszékének konzolos szelemenezése. A a szelemen terhelhetősége a lehajlási pontján megfelelő „U” idomacél kapcsolásával megtöbbszöröződik a) tetőhosszmetszet részlete; b) túl­nyúló tetőszerkezet mellvédfalra terhelésének képe; 1-7 szarufák.

Kettőzött szelemenezéssel túlnyúj­tott oromzati végkiképzés a) met­szet; b) statikai működés vázlata.

Kettőzött (alsó, vagyis talpszeleme­nes) eresz- és oromzatrészlet a cso­móponti megoldás metszetével.

Nagy kiülésű alsó eresz szarufa­kapcsolata 1 szelemen; 2 szarufa; 3 karmi; 4 támaszheveder; 5 szeglemez (kétoldalt); 6 álló papucs-fapár (A-B-C: statikai rács).

Egy épület kívülről és belülről. Az épület tetőszerkezeti rendszere jól látható a képeken, mely esetben a fedélszék teljes elhagyásával a szaruzatot (és a tetőfödémet) a bel­sőépítészeti elemként funkcionáló szelemen „működik”.