Házak és lakások felújítása

Építészeti és fűtéstechnikai intézkedések régi házaknál

Sok régi házban a felsorolt azonnali intézkedése­ken túlmenően hosszabb távon nagyobb átalakításokat kell egyes épületrészeken és magán a fűtőberendezésen végrehajtani, ha a fűtési energiafelhasználást és a termikus komfortot a ma elfogadott színvonalra kívánjuk emelni.

Mivel sok intézkedés kölcsönösen feltételezi egymást, általában összefüggően, egy nagyobb korszerűsí­tési vagy átépítési akció keretében célszerű azokat végrehajtani. Így pl. minden jelentősebb hő­szigetelés esetén indokolt a fűtőberendezés tel­jesítményét is a csökkenő energiaszükséglethez igazítani. Megfordítva, célszerű, ha a kazán esedékes cseréjét összekötjük a házon végzendő szigete­léssel és a hőszükséglet újraszámításával.

A következő intézkedések egy részét házila­gosan is kivitelezhetjük. Bizonyos intézkedéseket félre lehet tenni és egy második kiépítési fokozat­ban lehet megvalósítani. A rendszerint szűkös pénzügyi keretek gazdasági és ökológiai oldalról egyaránt optimális kihasználása érdekében a kö­vetkező felsorolás sorrendjét gazdaságossági szempontok szerint állapítottuk meg, az 1)-4) intézkedések megtérülési aránya „normális” kö­rülmények között nagyon jó és ennek megfelelően amortizációs idejük rövid.

Intézkedések:

  1. Az időpontokat és az időjárást figyelembe ve­vő vezérlés beépítése, kapcsolóórával, külső termosztáttal, valamint szobai, ül. fűtőtest-ter­mosztáttal.
  2. A tömítetlen ablak- és ajtóhézagok eltömítése a keret és a szárnyak, a keret és az épület, valamint az ajtó és a padló között.
  3. Hőszigetelés az épület burkoló részein: a tető­felületeken, a pincefödémen, ill. a legalsó fűtött szint padlóján, az ablakokon, a redő­nyökön, ill. zsalukon, a külső falakon. A szigetelőanyag vas­tagságánál az „energiatakarékos ház” értékei­re kell törekedni.
  4. Kis hőmérsékletű, gondosan megválasztott (azaz: szorosan méretezett) fűtőteljesítményű fűtőkazán beépítése; a hőszigetelési intézke­dések megtétele után a meglévő fűtés kisebb előremenő hőmérsékletekkel is üzemeltethe­tő; a használati melegvíz-ellátás aljára a napi szükségletre méretezett, 50-55 °C hőmérsékletre korlátozott melegvíz-tároló alkalmazása.
  5. Az elszívott levegő hőtartalmának visszanye­résére szolgáló berendezés beépítése
  6. Fűtés nélküli télikert-előépítmények vagy nagy, déli tájolású üvegezett felületek alkal­mazása a „napenergia passzív hasznosításá­ra” és a lakótér bővítésére.
  7. Sík- vagy vákuumkollektorok beépítése a napenergia melegvíz-termelésre történő hasznosítására, hogy a fűtés nélküli idősza­kokban a központi fűtést teljesen ki lehessen kapcsolni.

A felsorolásból látszik, hogy az építészeti hővédelem javítására és a fűtőberendezés kor­szerűsítésére irányuló hagyományos intézkedé­sek az alternatív technikákkal szemben előnyt él­veznek. A napenergia ésszerű hasznosítására ál­talában akkor kerül sor, ha a hagyományos ener­giatakarékossági intézkedések már kimerültek.

Az egyéb alternatív technikák alkalmazásának mérlegelése esetén célszerű elismert szaktervező véleményét kikérni.

4.5 ábra

4.1. táblázat. Az épületek hőveszteségének összetevői és azok %-os mértéke az összhőveszteségre vonatkoztatva, %

Megnevezés (4.5. ábra)SorházSzabadon álló családi házIkerház feleKerti ház
Kémény (1)32323232
Tető (2)15161120
Külső fal (3)15182412
Ablak (4)31282726
Pince (5)76610

Az energiamegtakarító intézkedések gazdaságossága

Egy energia-megtakarítást célzó intézkedés gaz­daságosságát a beruházási költségek és a megtakarított energiaköltségek arányából számítjuk ki. A gazdaságosságnak használatos mérőszáma az amortizációs idő. Ez az az idő, mely alatt az in­tézkedésre fordított beruházást, a finanszírozási költségeket (pl. a kamat- és törlesztési terheket, ill. a tőke kamatozását, de a támogatásokat, adókedvezményeket is) is beleértve, a megtakarítá­sok kiegyenlítik.

A pontosabb számítások olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint az ener­giaárak emelkedése és esetleg az inflációs ráta alakulása. Ennek a számításnak az eredménye, az amortizációs idő, természetesen függ a kiindu­ló adatokból. Alapelvként érvényes: minél maga­sabbak a mai vagy jövőbeni energiaárak, annál gyorsabban amortizálódnak az energiatakarékos­sági intézkedések.

4.6. ábra.

4.6. ábra. Jellegzetes hőhíd és tömítetlenség az oromfal és a tetőfelület közti átmenetnél.

A gazdaságossági vizsgálatoknál a pénzben nem kifejezhető további előnyöket általában nem vesszük figyelembe. Ilyen pl. az, hogy a lakás kellemesebbé válik, a komfort növekszik, a nép­gazdasági költségek (melyeket az egyes állam­polgároknak kell viselniük: pl. levegőszennyezés, vízszennyezés, betegségek költségei, rokkantsági nyugdíjak) csökkennek, a nyersanyagokról való gondoskodás és a környezetvédelem hosszú tá­vú esélyei javulnak.