Házak és lakások felújítása

A tetőtér beépítése, lépcsők és ablakok

A tetőszint beépítése különösen egyszerűen megoldható, ha a tetőtérbe egy kellően mérete­zett lépcsőn lehet feljutni és már tetőablakok is vannak. Gyakran azonban először lépcsőt kell építeni, ami esetleg az alsóbb szinten falak eltá­volítását vagy áthelyezését teszi szükségessé. Az ilyen munkálatok tervezése során, az optimális eredmény elérése céljából az oszlopokat, szele­meneket, dúcokat és kéményeket is figyelembe kell venni.

Különleges feladatot jelent a ferde tetőfelület kialakítása és hasznosítása. Tévedés lenne arra törekedni, hogy a tetőtérben „normális” helyisé­geket hozzunk létre. A szekrények és polcok felállítására szolgáló felületek hiányát pl. a ferde felü­letek mentén elhelyezett beépített bútorokkal vagy térelválasztókkal lehet ellensúlyozni. A tetőtér kü­lönleges adottságai jutnak érvényre akkor, ha fel­felé nézve tekintetünk nem a megszokott szoba­mennyezetbe ütközik, hanem a gerincig tartó „nyitott” tetőteret át tudja fogni.

Tetőtér tervezése, lépcső

A tetőtér beépítésének tervezése során a leg­fontosabb döntések a lépcső helyzetére, a megvilágításra és a kilátásra vonatkoznak. A tér felosz­tásának, a megvilágításnak és a bebútorozásnak a megtervezése azzal kezdődik, hogy mindent pontosan fel kell mérni és a kiindulási állapotot alaprajzon és metszetben fel kell rajzolni. Az alap­rajz kialakítása során ügyeljünk arra, hogy a „nyugalmas” szobákat lehetőség szerint az al­sóbb szinten lévő, hasonló rendeltetésű helyisé­gek fölött helyezzük el. Ugyanez mondható el a nedves helyiségekről is.

Amikor az elképzelt megoldás kikristályosodott, legfőbb ideje, hogy felkeressük az építésügyi hi­vatalt. Egy ilyen megbeszélés számára az az ideális, ha építési szándékaink egy vázlatos terv formájában már rajzban is láthatók. Célszerű mi­nél korábbi időpontban megtudakolni, vajon a tervbe vett tetőtér-beépítés egyáltalán megenged­hető-e és az elképzelt formában megkaphatjuk-e az engedélyt, mielőtt még túl sok tervezési mun­kát fordítottunk volna rá.

Ha a tetőteret két szinten kívánjuk beépíteni, ak­kor a tetőfelületek, lépcsők és födémek tűzvé­delmére vonatkozóan olyan követelményeket kell kielégíteni, melyek általában növelik a költségeket. Célszerű ezért, ha a tetőtér második szintjén nem helyezünk el tartózkodás céljára szolgáló helyiségeket, hanem jobb híján mellékhelyiségeket, pl. tároló- vagy technikai helyiségeket vagy egy nyi­tott galériát, melynek az első tetőtérbeli szinttel közös légtere van.

A tetőtér beépítése során – a föld- és betono­zási munkák kivételével – szinte minden szakma szerepet kap. A következőkben ezért csak rövi­den, a tetőtér-beépítés szempontjai alapján foglal­kozunk néhány épületelemmel, azokról bővebb tájékoztatás a jelen cikksorozat más részein található.

8.20. ábra.

8.20. ábra. Tetőtér beépítésénél használt kö­tővasak a födémgerendák és a mestergeren­da, III. szelemen összekötésére. A szerkezet fedetlen és látható marad.

8.21. ábra.

8.21. ábra. Tetőtér beépítése: Keresztépít­mény kialakítása – előírásos acélcső­-állványzattal (lábdeszka, korlátok, az eresz mentén védőrács).

Lépcsők

A tetőtér beépítése esetén sokszor megnövelt fö­démnyílásán átvezetett, új lépcsőre van szükség, mert a meglévő padláslépcső a gyakori, bizton­ságos használatra túl keskeny és túl meredek, vagy az építési előírásoknak nem felel meg. A meglévő födémnyílás ugyan többnyire elegendő egy úgynevezett szambalépcső (biztonsági me­redek lépcső) számára, de ezt alkalmazni csak akkor célszerű, ha ritkán használt helyiségekbe vezet.

A lépcső megfelelő típusának és helyének megtalálása, mint azt már említettük, az egyik legfontosabb és gyakran egyáltalán nem egysze­rű feladat, mert ahhoz a tetőtér és az alatta lévő szint alaprajzait kell összhangba hozni. A lépcső minden pontján legalább 2,00 m fejmagasságot kell biztosítani. Ha eddig nem derült volna ki, most nyilvánvalóvá válik, milyen fontos, hogy a tervezéshez rendelkezésre álljanak a meglévő ál­lapot alaprajzai és metszeti rajzai.

A lépcső és a lépcsőelőtér helyszükségletét gyakran alábecsülik: annak nagyjából egy kisebb szoba alapterületére van szüksége. Egyes ese­tekben ehhez falakat kell áthelyezni, a födémben lévő lépcsőnyílás elkészítéséhez pedig általában statikus vagy ács segítségét kell igénybe venni.

8.22. ábra.

8.22. ábra. A lépcső házon belüli helyzete meghatározza a helyiségek elhelyezkedését. A lépcső itt hosszirányban helyezkedik el 1 lakótér; 2 hálószoba; 3 konyha/étkező.

8.23. ábra.

8.23. ábra. A lépcső itt keresztben helyezke­dik el 1 lakótér; 2 hálószoba; 3 konyha/étkező.

Tetőablakok

A tetőtér megvilágításának legegyszerűbb és legolcsóbb megoldása a tetősíkablakok alkalma­zása, ezek azonban a régi épületen általában nem éppen szépen néznek ki. Privatizált vagy óvárosi környezetben vagy műemlékvédelem alatt álló épületeken gyakran nem is engedélyezik. Esztétikai szempontból jobban hatnak a tető­felépítményes ablakok, különösen meredek hajlású tetőkön.

Szabadon álló oromfal melletti helyi­ségek számára a falfelületbe vágott ablak jelenti mindenképpen a legjobb megoldást. Esztétikai okokból az ablakokat takarékosan helyezzük el a tetőfelületen és ügyeljünk arra, hogy azok mérete és alakja az épülettel harmonizáljon. Ez fokozot­tan érvényes a tetőteraszokra. Azoknál az abla­koknál, melyeknél a keret alsó szegélye nem éri el a padló feletti 90 cm magasságot célszerű biz­tonsági korláttal ellátni.

8.24. ábra.

8.24. ábra. Tetőablakformák 1 álló tető-felépítményes ablak nyeregtetővel; 2 féltetős ablak; 3 háromszögtetős ablak; 4 dongatetős ablak.

Tetőfelépítményes ablakok

A tetőfelépítményes ablakok leggyakrabban használt két formája a féltetős ablak és az álló tetőfelépítményes ablak. Minden tetős ablak egy térbeli elem, mely befelé és kifelé egyaránt erős plasztikus hatást gyakorol. Az új tetőfelépít­ményes ablakok alakja és nagysága feleljen meg az adott vidéken hagyományos kialakításnak és illeszkedjen a szomszéd épületekhez. A tetőfel­építményes ablakokat a homlokzat síkjában vagy hátrahúzva lehet a tetőn elhelyezni. Esztétikai okokból ne legyenek túl közel az oromfalhoz (oromszegélyezéshez) sem. A korszerű, pl. oldalt is beüvegezett vagy acélból készített szerkezetek régi épületen is egészen jól mutathatnak.

Ha a tetős ablak kiterjedése nagyobb, mint egy szarufamező, akkor kiváltást kell beépíteni. Az is elképzelhető azonban, ráadásul olcsóbb is, ha egy széles tetős ablakon átvezetjük a régi szaru­fát. Ez még inkább érvényes a torokgerendákra vagy szelemenekre, amelyek pontosan ott he­lyezkednek el, ahol a tetőfelépítményes ablak legjobb helye lenne. Nem volna helyes, ha ilyen esetben az új építkezéssel megvalósítható viszo­nyok elérésére törekednénk. Pontosan ezek a „tökéletlenségek” azok, amelyek egy régi épület különleges báját megadják.

A tetőfelépítményes ablak tetőjének hajlásánál is figyelembe kell venni a tetőhéjazatra előírt mi­nimális hajlásszögeket. Ha ezt nem sikerül betar­tani, jól szigetelt alsótetőt kell kialakítani a víz el­vezetésére. Házilagos kivitelezésre az ablakfelépítmény ol­dalainak valamint tetőjének szigetelése és burkolása, a festési munkák alkalmasak. A tető-felépítményes ablak teherviselő részeinek elkészítését, az esetleg szükséges állványozást, a tetőfedő- és bádogos munkákat legjobb szakemberre bízni.

Tetősíkablakok

A tetősíkablak lehetőleg ne legyen szélesebb, mint a szarufamező. Nagyobb ablakfelület több ablak egymás mellé – vagy akár egymás fölé – helyezésével lehet készíteni. A tetősíkablakok be­építése viszonylag egyszerű és olcsó.

Néhány javaslat a rendeléshez és a beépítés­hez: Fent és lent mérjük meg a szarufák közti tá­volságot (a szarufák nem mindig pontosan pár­huzamosak), 3 cm-rel keskenyebb ablakot rendel­jünk (ez megkönnyíti a beépítést), a rendeléshez adjuk meg a tető hajlását és a rajta lévő héjazatot, a gyártó beépítési utasítását pontosan olvassuk el. Ha az ablak szélességét a tetőcserepek mére­teinek figyelembevételével határozzuk meg, nem kell elvágni a cserepeket. A takarókeretek felsze­relésénél ügyeljünk arra, hogy az esővíz minden­hol rendesen le tudjon folyni (az alátéthéjazat csatlakozásánál is) és hogy a tetőfelület hátsó szellőzése az ablak felett és alatt is működjön.

8.25. ábra.

8.25. ábra. Tetősíkablakok 1 lengőszárny; 2 billenőszárny.

Tetőteraszok

A tetőtér megvilágítását tetőterasszal is megold­hatjuk (építési engedélyre van szükség). A tetőte­rasz azonban sok helyet igényel, drága és szak­emberek nélkül aligha készíthető el. Belülről még egy kis tetőterasz is nagyvonalúan hat, kívülről azonban a tető kivágása nem túl szép; a tetőte­rasz ezért ne legyen túl nagy, hogy a tető egybe­függő felületet mutasson.

A terasz padozatát úgy képezzük ki, mint a jár­ható lapos tetőt (I. 8.5. szakasz). A szigetelőle­mezt a fal csatlakozásánál és a teraszajtó előtt is 15 cm-re hajlítsuk fel. A padozat víztelenítésére padlólefolyót építsünk be, melyet az ereszcsator­na lefolyócsövébe lehet bekötni. A terasz mellvédje legalább 90 cm magas le­gyen. A szoba és a terasz padozata közti szintkü­lönbséget 1-2 falépcsővel lehet áthidalni.

A kivitelezés a következő munkákból áll:

  • a tetőhéjazat eltávolítása;
  • a szarufák megtámasztása fent és lent oszlo­pokkal és szelemenekkel, a szarufák elfűrészelése;
  • a terasz padozatának elkészítése, vagyis a víz­szigetelő réteg, a vízlevezetés, a szigetelőle­mezek, a szivárgóréteg és a járóburkolat ki­alakítása, ill. elhelyezése;
  • a szegélycserepek és az esőcsatorna elhelye­zése;
  • az ablakfalak és a teraszajtó beépítése;
  • a mellvéd és az ablakcsatlakozás bevakolása és a fedődeszka felszerelése.

8.26. ábra.

8.26. ábra. Tetősíkablakok beépítési méretei 1 kb. 1,80 m; 2 kb. 1,10 m.

8.27. ábra.

8.27. ábra. Túl sok (és különböző) tetőfel­építmény egymás mellett.

8.28. ábra.

8.28. ábra. Új tetőfelépítményes ablakok régi tetők:
hagyományos alak, korszerű anyag és részletkiképzés.

A tető felépítése

Egy beépített tetőtér tetőfelületének jó hőszigete­lőnek, szél és víz ellen szigeteltnek kell lennie. Nyáron védenie kell a túlzott meleg ellen. Ezt többrétegű tetővel lehet elérni, melyet nagyon gondos iparos munkával kell elkészíteni, nehogy már rövid időn belül súlyos épületkárok keletkez­zenek.

Egy hőszigetelt tetőfelület lényegében a követ­kező rétegekből áll (belülről kifelé):

  • belső tetőborítás, pl. faburkolat, vakolt fagyapot építőlapok, gipszkarton- vagy gipszkötésű rostlemezek;
  • párazáró réteg (ha szükséges) és/vagy huzat­záró réteg, pl. polietilén fólia vagy papírréteg;
  • sarufák, láthatóan vagy burkolva;
  • hőszigetelő réteg;
  • vízlevezető és diffúziót megengedő alsótető;
  • tetőhéjazat a tartószerkezettel.

Már most megemlítjük:

  1. Szigetelt tetőnél épületfizikai okokból általában szükség van a párazáró rétegre, ez a belső klímát nem befolyásolja.
  2. Egy jól funkcionáló alsótetőt (sajnos) nem lehet alulról elkészíteni, csak felülről. A tető átrakása tehát nem kerülhető el, legfeljebb valamilyen ideiglenes megoldással néhány évvel elodáz­ható.

A 15-20 évvel ezelőtt épített tetőknél általában nincs alátéthéjazat és a szigetelőréteg vastagsá­ga csak néhány cm – ha egyáltalán van. Ezért a már beépített tetőterek tetőfelületeit is járulékosan szigetelni kell. Az ilyen intézkedéseken a ház hőszükségletére gyakorolt hatását a fűtőberende­zés esedékes korszerűsítésénél figyelembe kell venni.

Hőszigetelő és párazáró réteg

A hőszigetelő rétegeket elvileg a szarufák alatt, között és/vagy fölött lehet elhelyezni. A szigetelés vastagsága a hőtechnikai szabványban előírtak teljesítéséhez akár 15-25 cm is lehet. A különfé­le elhelyezés, vastagság és anyag azonban eltérő megoldásokat tesz szükségessé, melyeknek a kialakításra, a létesítési költségekre, a későbbi fűtési költségekre és a munkafolyamatra is hatá­suk van.

A szigetelőanyagok között meg kell különböz­tetnünk a feltekercselhető matracokat (pl. ásványi gyapot vagy kókuszrost), a félmerev vagy merev táblákat (pl. parafából, ásványi gyapotból, kókuszrostból, keményhabból) és az ömlesztett anyagot (pl. cellulózpehely, perlit vagy ásványi nemez).

Ferde tetőhöz a táblás vagy tekercselt anyag alkalmas. Az ömlesztett vagy befúvott, pl. cellulóz szigetelőanyagok használata csak akkor gazda­ságos, ha a belső oldalon hajlításra merev burko­lat, pl. faburkolat van vagy van tervbe véve és ha nehezen hozzáférhető üregeket kell szigetelő­anyaggal kitölteni. A táblák beépítésénél ügyel­jünk arra, hogy a szigetelőtáblák és a szarufák között ne keletkezzenek átmenő hézagok. A táb­lákat két rétegben, eltolt illesztésekkel tegyük be. A szarufáknál tömör zárást kapunk, ha a táblákat kissé szélesebbre szabjuk le és a berakásnál némileg összenyomjuk. Az üregekét és a szegé­lyeknél keletkező hézagokat be kell tömni.

Amint azt már említettük, szigetelt tetőknél a belső oldalon általában szükség van egy párazá­ró rétegre (pl. polietilénfóliára), mely ott a szél el­leni szigetelés feladatát is ellátja. A szigetelőlapo­kat ezért az illesztéseknél és minden csatlako­zásnál (pl. keresztfalaknál, tetőablakoknál, vezetékeknél) speciális ragasztószalaggal vagy ragasztott csíkkal hermetikusan le kell zárni. Ha a belső tetőfelületre gipszkarton vagy más építőle­mezt teszünk, akkor a párazáró réteg helyett esetleg a szélvédő papír is elegendő (a diffúzió számítása ajánlatos).

Épületgépészeti vezetékek (áram, fűtés, víz, lefolyó) fektetésénél ügyeljünk arra, hogy a pára- és szélzáró réteget ne szakítsuk át.

8.29. ábra.

8.29. ábra. A tető felépítése kívül elhelyezett szigeteléssel (a szarufák látszanak) Héjazat; Lécezet, 3/5 cm; Keresztlécezet, 3/5 cm; Szigetelés (kasírozott táblák), 10-26 cm; Párazáró réteg; Deszkázat, 22 mm; Szarufa (a statikus adatai szerint)

8.30. ábra.

8.30. ábra. Oromszegélyezés részlete a 8.29. ábrához. Hogy a tetőszegély lehetőleg kes­keny legyen, a szigetelést csak a falig visszük. A tető túlnyúlását csak a fogazott sze­gély, a vihardeszka és a lécezet alkotja 1 oromfal; 2 tetőszegély (oromszegélyezés).

8.31. ábra.

8.31. ábra. A tető felépítése a szarufák között elhelyezett szigeteléssel. Héjazat szellőzőtaréjjal; Lécezet, 3/5 cm; Keresztlécezet, 3/5 cm; Bitumenes lágy farostlemez; Szigetelés a szarufák között, 16-35 cm; Párazáró réteg; Belső burkolat

8.32. ábra.

8.32. ábra. Az eresz kialakítása az alsótető szellőzéséhez 1 szellőzés a héjazat és a diffúziót megengedő alsótető között, 3 cm; 2 a szellőztetőnyílásra rovarrács kerül.

8.33. ábra.

8.33. ábra. Hőszigetelt tetőfelület felépítése 1 lécezet, 3/3 cm; 2 keresztlécezet, 3/5 cm; 3 alátéthéjazat vagy szilárd alsótető (szellőzés nélkül); 4 szige­telőréteg, 10-26 cm; 5 szarufa; 6 párazáró réteg; 7 bel­ső burkolat.

Belső burkolat

A tetőfelület belső burkolatát általában faburkolat vagy száraz vakolat alkotja. A faburkolat képes ar­ra, hogy a tetőszék „dolgozását” és mozgásait felvegye anélkül, hogy látható repedések kelet­keznének rajta. A vízszintes lambéria léceket megfelelő vastagság esetén közvetlenül a tartó­szerkezetre (pl. szarufákra) lehet szegezni vagy csavarozni. Hátsó szellőzésre nincs szükség.

Ha a szarufák nincsenek egy síkban vagy a burkolóléceket függőlegesen kívánjuk elhelyezni, lécezetre van szükség. A lécek közötti terekben épületgépészeti vezetékeket és kiegészítő hőszi­getelő réteget lehet elhelyezni.

Ha a tetősíkokat inkább simára akarjuk kialakí­tani, hogy azokat tapétázni lehessen, akkor a sza­rufák alá vagy közé lécezetre gipszkötésű farost­ vagy gipszkarton-lemezeket lehet felerősíteni. Ezek a lapok hőszigetelő és párazáró réteggel ellátott szendvicslapok formájában is kaphatók. Ilyen lapokkal megnövelhető a szigetelőréteg vastagsága.