Panelfelújítás: tető és épületgépészeti berendezések karbantartása
A tetőt évente legalább kétszer (tavasszal és ősszel) szemrevételezéssel ellenőrizni kell, és javasolt legalább háromévenként szakemberrel felülvizsgáltatni. Célszerű a szakkivitelezővel karbantartási szerződést kötni. A tető rendszeres ellenőrzésekor a tetőfelületről el kell távolítani a felgyülemlett hulladékokat, szennyeződést, és az esetleg megtelepedett növényzetet.
A tetőszigetelés védelme szempontjából elsődleges, hogy a nem járható tetőkön csak karbantartás, takarítás céljából közlekedjenek. A tetőn végzett szerelési munkák (pl. tetőantennák, napkollektorok szerelése stb.) során a szigetelést ideiglenes védelemmel kell ellátni, a munka befejezése után pedig a szigetelés épségét kell ellenőrizni.
A gépészeti berendezések karbantartása, az összefolyók tisztítása, esetleg avar, hordalék takarítása miatti forgalom főbb útvonalain nem célszerű beton járólap sort, vagy betontuskókra szerelt acélkorlátokat elhelyezni, mert ezek a vízszigetelés helyi (a szigetelésre merőlegesen és a szigetelés síkjában is) igénybevételét eredményezik, és gátolják a víz szabad, gyors elfolyását is.
A gyakran járt útvonalak forgalmát inkább a szigetelés anyagából vagy azzal kompatibilis anyagból készített járólap sorra vagy járósávra kell terelni. A karbantartási munkák szabályait célszerű a tetőkijárókba tájékoztatóként kifüggeszteni. Ez a kezelési-karbantartási útmutató a szigetelési vagy a szigetelés-felújítási terv melléklete kell, hogy legyen.
A csapadékvíz-szigetelés kezelési-karbantartási útmutatóját a szigetelés átadásával az épület kezelőjének rendelkezésére kell bocsátani. Célszerű a különböző, tetőn nem végezhető tevékenységek listáját is összeállítani és kifüggeszteni a tetőkijárók mellett.
- Háztető – Sérült cserepek és palák cseréje
- Háztető javítása és munkák elvégzése, tippek!
- Építkezés – Hogyan, miből épült a lakás?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A tetőn végzett munkák szabályai pl. alábbiakra terjedhetnek ki:
- oldószerek, hígítók, vegyi anyagok kezelése,
- nyílt lánggal végzett tevékenységek szabályai,
- a szigetelésen viselhető lábbelik korlátozása,
- a szigetelésre terhelhető legnagyobb pontszerű terhelés meghatározása,
- a szigetelésre terhelhető legnagyobb megoszló teher meghatározása,
- alpinisták kikötési pontjai, illetve a kikötési lehetőségek meghatározása stb.
Épületgépészeti berendezések karbantartása
Központi fűtőberendezések
Távfűtéses lakóépületekben a hőközpontokat a szolgáltató üzemelteti, ekkor a lakóközösségnek nincs közvetlen ráhatása az üzemeltetési módra. Célszerű azonban az üzemeltetővel felvenni a kapcsolatot, és meggyőződni arról, hogy rendszeresen vezetnek-e üzemeltetési naplót, abban feljegyzik-e a fűtő víz utántöltéseket. Az üzemeltetési napló pontos vezetése azért fontos, mert egy későbbi hiba ok meghatározásánál vagy egy nagyobb javítás szükségességének eldöntésénél a szakember számára fontos információkat tartalmaz.
Acéllemez radiátorokkal felszerelt épületben figyelni kell arra, hogy a fűtési hálózatot minél ritkábban és minél rövidebb időre ürítsük le. Az esetleg szükségessé váló radiátorcseréket lehetőleg egy időpontra kell koncentrálni, és jó szervezéssel elérni, hogy a csere minél rövidebb ideig tartson. A gyakori ürítések az acéllemez fűtőtestek élettartamát lényegesen csökkenthetik.
Ha a fűtési rendszerbe vízveszteség következtében havonta a teljes vízmennyiség 2%-át meghaladó mennyiségű vizet kell pótolni, feltétlenül érdemes szakember bevonásával a veszteség okát megkerestetni. Az ilyen mértékű rendszeres vízpótlás valószínűleg valamilyen rendszer hiba következménye, és előbb-utóbb radiátor korróziót fog okozni.
Felújítások esetén ajánlott a radiátorok szerelésénél előírni, hogy mindkét bekötésbe elzáró szerelvényt építsenek be. Ebben az esetben a fűtőtestek szükség esetén egyenként leszerelhetők anélkül, hogy a rendszer többi részét üríteni kellene.
A saját kazánházzal rendelkező épületekben az üzemeltetés és a karbantartás a lakóközösség feladata. Fontos, hogy egy megfelelő képesítésű fűtőt bízzanak meg a rendszer üzemeltetésével, és a munkáját rendszeresen ellenőrizzék.
A korszerű kazánok kényesek a fűtő víz minőségére. A fűtő vizet a kazán gépkönyvében előírtaknak megfelelően kell kezelni, lágyítani. Saját kazánház esetén is törekedni kell a vízutántöltés lehető legalacsonyabb értéken tartására, az ürítések számának és időtartamának minimalizálására.
Acéllemez fűtőtestek esetében a legfontosabb előírás, hogy a víz oldott oxigéntartalma ne haladja meg a 0,1 mg/dm3 értéket. A víz pH-értéke 7-10 közötti legyen. Alumínium fűtőtestek esetében fontos szabály, hogy a fűtővíz pH-értéke 7,0-8,5 közötti értékű legyen, a fűtővíz oldott oxigéntartalma itt sem haladhatja meg a 0,1 mg/dm3 értéket.
Vízellátás, csatornázás
A hideg- és melegvíz-ellátási csőhálózat és a csatornavezetékek jó állapotban tartása azért fontos, mert egy esetleges „csőrepedés” rendkívül nagy közvetett kárt okozhat. Egy néhány forint értékű szerelvény meghibásodása kedvezőtlen esetben több milliós kárt is okozhat.
Az épületen belül nyilvánossá váló meghibásodásokat javasoljuk regisztrálni. Ha sorozatos csőrepedések fordulnak elő, a helyi javítgatások helyett célszerűbb lehet a tönkrement hálózat egy behatárolható részének teljes körű felújítása. Ha azonban rövid üzemidő után hirtelen gyakorivá válnak a meghibásodások, akkor a javítás előtt okvetlenül fel kell tárni a hibák okait.
A melegvíz-vezetékek elvízkövesedése a cső hasznos keresztmetszetének és vízszállító képességének csökkenését okozza. A vízkő a hőmérséklet növekedését meghaladó mértékben válik ki. A nagyobb mértékű vízkövesedést elkerülhetjük, ha a víz hőmérsékletét 50 °C alatti értéken tartjuk.
A vízhálózathoz csatlakozó szerelvények, a mosó- és mosogatógépek kényesek a víz mechanikai tisztaságára. Normál esetben a hálózati víz szilárd szennyeződéseket nem vagy csak elhanyagolható mértékben tartalmaz. Egy földben haladó vezeték törése, javítása során azonban elkerülhetetlenül jelentős mennyiségű szennyező anyag kerülhet a vízhálózatba. Ugyancsak szennyeződhet a hálózat, ha egyes részei korrodálnak, vagy a már elvízkövesedett felületekről vízkőrészecskék válnak le.
A szerelvények és gépi berendezések védelme érdekében érdemes a hidegvíz-vezeték épületbe lépésének környezetében, még a szétosztás előtt egy nagy teljesítményű vízszűrőt beépíteni. A vízszűrő rendszeres tisztítást igényel, ennek elmaradása esetén csökken a rendszer vízátbocsátó képessége. Ma már kaphatók olyan korszerű vízszűrő berendezések, amelyek szétszedés nélkül tisztíthatók, illetve olyanok is, amelyek egy előre beállított idő program szerint automatikusan végrehajtják a tisztítást.
Nagyon fontos, hogy egy horganyzott acél csőhálózat javítása során rézcsövet csak akkor szereltessünk a hálózatba, ha a korábban már jelzett szabály betartható, azaz a víz áramlását tekintve a horganyzott csőszakaszt kövesse a rézcső. Cirkuláltatott csőhálózatba vegyes, azaz horganyzott acélcső és rézcső nem szerelhető.
Műanyag csövek alkalmazása esetén a műanyag csövek nagymértékű hőtágulását (hőtágulásuk az acél 8-10-szerese) mindig figyelembe kell venni. Ha a hőtágulás feltételeit nem biztosítják, a cső falában olyan nagy feszültségek keletkeznek, amelynek következtében csőtörés vagy az élettartam jelentős csökkenése következik be.
Gázellátás
A gázellátó berendezések üzemeltetése során fontos szabály, hogy gázkészüléket javíttatni, cserélni csak arra a feladatra engedéllyel rendelkező szakemberrel szabad. Gázkészülékek cseréjét minden esetben be kell jelenteni a gázszolgáltatónak és az ő műszaki átvételüket követően szabad csak a készüléket üzembe helyezni.
Szellőztető berendezések
A szellőztető berendezések üzemeltetésére a jó közérzet megvalósításáért, ezenkívül biztonságtechnikai okokból van szükség. A szellőztető berendezések működése szempontjából a ventilátoroknak kitüntetett szerepük van. Ezek a készülékek általában hosszú időn át különösebb karbantartás nélkül üzemelnek. Ennek ellenére javasolt évente ellenőriztetni állapotukat. A jól karbantartott készülékek élettartama rendkívül hosszú, a karbantartások hiánya ugyanakkor az élettartam-csökkenés mellett az akusztikai jellemzők jelentős romlásával is jár.
Elsősorban higiéniai, de üzemviteli szempontból is fontos a lakáson belüli légszelepek tisztítása. Az elpiszkolódott, eltömődött szelep felületeken kevesebb levegő képes átáramlani, a szennyeződésekben viszont a baktériumok kiváló táptalajra lelnek.
A szelepek tisztításakor ügyelni kell arra, hogy az eredetileg beállított szelepálláson ne változtassunk. Erre nincs is szükség. A légelszívó szelepek egy mozdulattal kiemelhetők a bekötőcsonkból (általában három 120°-kal eltolt lemezrugó rögzíti őket) és langyos mosószeres vízben lemoshatok.
A légcsatorna-hálózatokban – különösen a konyhai vezetékekben – az idő folyamán jelentős mennyiségű szennyező anyag, zsír rakódik le, ami táptalaja lehet a különböző baktériumoknak, de még a rovaroknak is. Ezért bizonyos időszakonként érdemes a szellőzőcsatorna-hálózat tisztítását elvégeztetni.
Szemétledobók
A szemétledobók általában strapabíró szerkezetek. Meghibásodást a szándékos károkozáson kívül a túlméretezett tárgyak bedobása okozhat.
Rendeltetésszerű üzemeltetés esetén alapvetően csak a rendszeres tisztításra kell figyelmet fordítani. A szemétledobók környezetének tisztán tartása a kellemetlen szagok kialakulásának elkerülése és a különböző rovarok, rágcsálók elterjedésének megakadályozása szempontjából nagyon fontos. Mivel a szemétledobók ejtőcsövében fokozott mértékben rakódik le szennyező anyag, ezért ajánlatos rendszeres időközönként a berendezések belső felületét tisztítani.