Építési ismeretek

Koszorúzás, zsaluzás, gerendák és méretezésük, vakolások (Leier termékeivel)

A födémvastagsággal megegyező méretű koszorút (172. ábra) készítenek: a koszo­rúba 4 db, 8 mm átmérőjű az MSZ 339 számú szabvány szerinti B 60.40 jelű bordás betonacélt szerelnek.

172. Ábra: Koszorú kialakítása.

172. Ábra: Koszorú kialakítása.

A gerendákra merőleges koszorúknál a mesterfödém gerendái kengyelként mű­ködnek. A gerendákkal párhuzamos ko­szorúszakaszokon az MSZ 1502-2 számú szabvány szerint kengyelt is készítenek.

Koszorú zsaluzóelem

Koszorú zsaluzóelem a hőhíd elkerülése érdekében csak kellő hőszigetelő ké­pességű termék lehet. A helyszíni betonozáshoz az MSZ 4719 számú szabvány szerinti, legalább C 16-16/K szilárdsági osztály követelményeit kielégítő transzportbetont, vagy helyszínen kevert betont alkalmaznak. A mesterfödém elemeinek előállí­tása és a helyszíni betonozás során csak olyan adalékszert lehet alkal­mazni, amelyek a betonacélt nem károsítják.

Erőtani méretezés

Az MSZ 15 021/1 számú szab­vány előírásának figyelembevételé­vel meg kell határozni az állandó, valamint az esetleges terhelések biz­tonsági tényezővel növelt értékeit, és azok összegét kN-ban kell kife­jezni.

A mesterfödém gerendák súlyát – a számításoknál – folyóméterenként – 15 kg-al kell figyelembe venni, a béléstesteket a gyártó által az erőtani méretezéshez meghatározott súllyal. A 19+4 cm vastagságú födém szerkezet összsúlya felbetonnal együtt általában 350 kg.

A kiválasztott gerendákról kimutatást kell készíteni, amely a gerenda darabszámát, hossz­méretét és a húzott öv betonacél keresztmetszeteit tartalmazza. A kimutatás folytatásaként a béléstestek közül kiválasztott típus termékjelét és darabszámát kell beírni, továbbá hozzá kell írni a mesterfödém keresztvasalásához, a bekötővasaláshoz, a koszorúhoz és a kengyel­hez szükséges betonacélok folyóméterét és keresztmetszetét, valamint a minőségi jelét.

A béléstestek falra felfekvésének mértéke mindkét irányban max. 3 cm. Be kell írni a fel­használásra kerülő beton szilárdsági osztályának jelét, valamint azt, hogy az alátámasztástól és a betonozástól számított hány nap múlva bontható el.

Technológiai alátámasztás terve

Technológiailag az építés során szükséges alátámasztási megoldás meghatározása a mére­tezéshez tartozó fontos feladat. Az alátámasztások helyét és számát a 20. Táblázatból hatá­rozhatjuk meg.

20. Táblázat:

57,5 cm gerenda tengelytávolságnál:Alátámasztás nélküli falköz esetén (m):Legnagyobb alátámasztási távolság (m):
190152,562,383,172,90
194152,202,102,702,54
62,5 cm gerenda tengelytávolságnál:
250202,392,242,942,73
254202,102,002,532,40

Ezen túlmenően ki kell választani az alátámasztó oszlopokat, amelyek lehetőleg fém anya­gúak és csavarható beállítóval ellátottak legyenek. Fenyőfa oszlop esetéri annak keresztmet­szeti mérete legalább 10*12 cm legyen. Az oszlop hossza a teljes emeletmagassággal legyen egyenlő. Az oszlopokat kimozdulás ellen meg kell támasztani.

Közvetlen a födém alá kerülő alátámasztást szolgáló fenyőfa gerendák legalább 10*10 cm keresztmetszetűek legyenek. Élére állított palló nem felel meg, mert az könnyen kifordulhat.

A gerendák elhelyezése

A gerendákat a vízszintesen elhelyezett és letisztított falra kézi erővel kell beemelni és szét­hordani. A gerendák közötti távolságot a gerendák végénél egy-egy sor béléstest elhelyezé­sével lehet beállítani. A gerendákat az egyenletes felfekvés biztosítása érdekében 1 cm habarcságyazatba kell elhelyezni. A minimum 10 cm-es felfekvés követelményére ügyelni kell. Az utolsó övi hegesztési csomópontoknak a falsíktól legalább 5 cm-re a koszorúban kell lenniük. A betonacél gerendarács felső övének is be kell nyúlnia a koszorúba.

Az alátámasztás elkészítése

A béléstestek elhelyezése előtt az alátámasztást kell elkészíteni. Az alátámasztó oszlopok alatt szilárd teherhordásra alkalmas felület legyen! Feltöltés, vagy fagyott talaj nem alkalmas erre a célra. Az oszlopok teljes magasságban egy darabból legyenek és elmozdulás ellen ezeket biztosítani kell.

A béléstestek elhelyezése

A további béléstesteket a gerendára merőleges sorokban kell elhelyezni úgy, hogy a geren­dák egyoldalú terhelést ne kapjanak.

Építéshelyi betonozás

A födém helyszíni betonozásához az MSZ 4719 számú szabvány szerint C 16-12/KK mi­nőségű betonra van szükség. A bordákat és a felbetont egy ütemben kell elkészíteni. A beton tömörítése alapvető követelmény. A béléstest közötti bordák kibetonozáshoz 15 liter betonra van szükség. A betont talicskával csak pallón lehet tolni.

Az érkező transzportbetonnal nem szabad a födémet egy helyen túlterhelni, hanem a betont egyenletesen elterítve a födémre kell engedni. A betonozást az egész födémfelületen, egy ütemben ajánlatos készíteni. A munka­hézag kialakításának esetleges helyét a tervező, vagy a műszaki vezető határozza meg. A friss betont az első nap esőtől, fagytól, erős napsütéstől védeni kell. A beton felületét leg­alább az első héten nedvesen kell tartani.

Az alátámasztás elbontása

A beton kellő megszilárdulása után a tervező, vagy a felelős műszaki vezető által meghatá­rozott nap múlva az alátámasztás részlegesen, vagy teljesen elbontható. Általában ez az idő a betonozás utáni 21. nap.

Az elemek megmunkálása

Általános érvényességgel kijelenthető, hogy az elemek falazás közbeni megmunkálása egy­szerű. Vágásuk a gyárilag kialakított törőélek mentén történhet. A beépítés utáni – épületgépészeti szerelvények elhelyezéséhez szükséges – megmunkálás, horonyvágás szintén könnyedén megoldható az alábbi szempontok figyelembevételével.

Ezen szempontok:

  • Vízvezetékhez, elektromos vezetékhez szükséges vízszintes hornyot a vízszintes fugák feletti szakaszon (az elemek alján) kell kialakítani, itt ugyanis az elemek könnyebben véshetők, mint máshol.
  • Függőleges irányú horony kialakítása az elemekben bárhol történhet. Ez az oldalfal első üregsorig történő kivésésével megoldható.
  • Ferdén történő horony kialakítást – sok szempont miatt – célszerű elkerülni.

A megmunkálás eszközei a legegyszerűbb kéziszerszámok: kőműveskalapács, véső, normál kalapács. Lehetőség esetén célszérű ütvefúrógéppel kombinált horonyvésőt alkalmazni. A falak keresztirányú átvésése, átfúrása szintén könnyedén megoldható az elemek üregeltsége miatt, mert csak a vékony bordákat kell áttörni.

A fentiekben leírtak zsalukövekből készült falazatokra nem vonatkoznak. Ezeknél a ho­ronyvésés csak úgy oldható meg, mint egyéb tömör beton anyagú falaknál. Célszerűbb eb­ben az esetben a szerelvények falon kívüli elvezetése, ekkor csak a rögzítő bilincsek elhelyezéséről kell gondoskodni. Keresztirányú áttörések helyét célszerű már a falazat készí­tése során kizsaluzással biztosítani.

Vakolatok

Az ismertetett elemekből készült falazatokat általában külső-belső vakolattal kell ellátni. Az elemek nagy méretpontossága miatt a hagyományos falszerkezetekhez képest jelentős mennyiségű vakolóhabarcs megtakarítással lehet számolni.

Belső vakolatok

A falazatot vakolás előtt a laza részektől, rárakódásoktól és egyéb szennyeződésektől meg kell tisztítani. Az esetleges nagyobb sérüléseket – erősebb cementhabarccsal, ill. tégladarabok pótlásával – ki kell javítani. Vakolás előtt a falat meg kell nedvesíteni. Kellősítésképpen ce­menttejjel itassuk át a felületet. Az így megtörtént előkészítést követően a továbbiakban a választott vakolatfajtának megfelelő technológiát alkalmazzuk!

Általános tanácsként javasolható, hogy:

  • a vakolatot legalább két rétegben (alap, simító) hordjuk fel;
  • a kivésett hornyok környezetében ajánlatos repedésáthidalókat alkalmazni a vakolat bel­sejében, erre legcélszerűbb anyag az üvegszövet;
  • az így készült vakolat minősége elégítse ki az MSZ 16000 előírásait!

Kész, előre bekevert vakolatok esetén már a felület-előkészítés során a gyártó előírásait figyelembe kell venni.

Külső vakolatok

A külső vakolatok felület előkészítése során is az előzőekben leírtak szerint kell eljárni.

A vakolat-készítés szabályai is hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, a következő kiegészítések­kel:

  • A vakolatfajta megválasztása során figyelembe kell venni a fal átszellőzésének bizto­sítását, ezért csak a fedővakolat tartalmazzon víztaszító anyagokat, ill. homlokzatfesték alkalmazása esetén a festék is páraáteresztő legyen.
  • Nem szabad vakolási munkát végezni, ha a külső hőmérséklet + 5°C alatt van, ill. ha éjszakai fagyok várhatók.
  • Hőszigetelő alapvakolat készítése esetén a választott alapvakolatra vonatkozó technoló­giai előírásokat be kell tartani.