• erkély
• terasz

Az erkélyekkel, lodzsákkal és a teraszokkal szembeni követelmények

Az épületek tervezésekor és építésekor figyelem­be kell venni, hogy minden épületnek sokféle feltételnek kell egy időben megfelelnie, hogy azt biztonságosan lehessen használni a teljes élet­tartama alatt.

Az erkélyekkel, lodzsákkal és a teraszokkal szembeni követelmények

Az új és a felújított épületeknek meg kell felel­niük a nemzeti intézkedések értelmében a unió 89/109/106EGK irányelvének, amelyet nálunk három építési jogszabály harmonizál.

• építési környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)i
• országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet (OTÉK);
• építési termékek műszaki követelményeinek megfelelőség igazolásának, valamint forga­lomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM rendelet.

Az épületnek és egyes részeinek alapvetően meg kell felelniük:

• építészeti és üzemeltetési követelményeknek;
• mechanikai terhelhetőségnek és a stabili­tásnak;
• tűzbiztonságnak;
• higiéniai, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak;
• használat közbeni biztonságnak;
• a zaj- és a rezgésvédelemnek;
• energia- és hőtakarékosságnak.

Az erkély kiemelkedése, a függőfolyosó, a lodzsa mélysége függ a használati céltól. Az erkély legalább 90 cm-re nyúljon ki az épület homlokzatából; az átlagos méret 120 cm. Ha azonban az erkélyt lakó vagy pihenési célokra is használni akarjuk, pl. ha étkezőként is szeretnénk használni vagy a munka után ott pihenni, akkor ajánlott a legalább 150 cm-es méret. Ebben az esetben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy nem árnyékolja-e le túlzottan az alsóbb szinteket.

Mechanikai terhelhetőség és stabilitás

Az erkélyeknek és a lodzsáknak el kell bírniuk a saját tömegükből adódó terhet, meg kell fe­lelniük a feltételezett használati követelmé­nyeknek, és el kell tudniuk viselni a környezet okozta fokozott igénybevételeket: eső, hó, szél, napsugárzás, hőmérséklet-ingadozás és a környezet vegyi hatásait. Az erkélyek mére­tezésére vonatkozó előírásokat az MSZ 15022-es szabvány tartalmazza.

A tartószerkezetre vonatkozó előírások mellett be kell tartani az erkélyek (loggiák) más szerke­zeti elemeire vonatkozó terhelési és a stabilitást biztosító előírásokat is. A terhelés szempont­jából az erkélyek fontos eleme a biztonsági korlát vagy mellvéd szerkezete, és annak borí­tása. Ezeknek is meg kell felelniük az üzemelte­tés megkívánta biztonsági követelményeknek.

A mechanikai terhelési követelmények vonat­koznak az erkély padlójára is, el kell bírnia a berendezési tárgyak tömegét, a lakók mozgá­sa okozta terhelést és ellenállónak kell lennie a hőmérsékletváltozásokkal szemben is.

Tűzbiztonság

A tűzbiztonság műszaki feltételeit úgy az épít­kezés alatt, mint az épület használata során külön szabványok írják elő.

Az épület homlokzatából kiemelkedő elemekre vonatkozó tűzbiztonsági feltételek függnek az épületrész szerkezetének típusától, a szerke­zeti megoldástól, a felhasznált építőanyagoktól, valamint az épület tartószerkezetéhez való kap­csolódásától. Az épület homlokzatából kiemel­kedő szerkezetelemek, az erkélyek és a lodzsák betölthetik a tűzvédelmi függöny szerepét is, amelynek az a feladata, hogy elterelje a felcsa­pó lángokat a homlokzat síkjától.

Higiénia, egészség- és környezetvédelem

Az erkély és a lodzsa szerkezetének:

• a lehető legnagyobb mértékben meg kell akadályoznia a hőhíd kialakulását, amely penészedést okozhat, és növeli az épület energiaigényét;
• ellen kell állnia a csapadékvíznek és az üzemi víznek;
• a rendeltetéstől függően előnyösen vagy hátrányosan kell befolyásolni a napsugár­zás hatását és a megvilágítást az erkélyhez kapcsolódó és az erkély alatti helyiségek­ben (OTÉK rendelet);
• el kell viselnie a tartófelületre nehezedő ter­helést az épület bontása és felújítása során.

A használat közbeni biztonság

A szerkezetelemeknek egy időben kell meg­felelniük több feltételnek és követelménynek. Az erkély padlója csúszásmentes és sík legyen, és tekintettel arra, hogy kültérben helyezkedik el, legyen fagyálló is. Bírnia kell a mechanikai terhelést, és a használatból adódó igénybe­vételeknek is ellen kell állnia. Meg kell felelnie az éghajlati viszonyoknak, hogy idő előtt ne menjen tönkre.

A tulajdonos feladata, hogy megőrizze az erké­ly megfelelő fizikai állapotát, hogy az ne veszé­lyeztesse mások testi és vagyoni biztonságát. Az erkély és szerkezete az épület alapító ok­iratából határozható meg.

A biztonságos használat szempontjából fontos az erkély védőkorlátjának típusa, amelynek az a feladata, hogy védelmet nyújtson az emberek és a tárgyak lezuhanása ellen. Ezt figyelembe véve fontos a korlát magassága, amelynek előírt mérete 95 cm, valamint a korlát biztonsá­gos rögzítése az erkély tervezett élettartama alatt.

Zaj és rezgés elleni védelem

A tervezés és a kivitelezés során meg kell találni az erkélyek egyes részeinek megfelelő méretét, formáját, elhelyezését, és ki kell választani a megfelelő alapanyagokat. A zajvédelem szempontjából a tömör erkélykorlátnak van jelentős szerepe, ennek kell ugyanis nagyrészt elnyelnie a város zaját. A környezeti zaj- és rezgéstermelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EÜM együttes rendelet szabá­lyozza.

Energia- és hőtakarékosság

Az épületekkel szemben támasztott követelmé­nyek, amelyek magukban foglalják az energia-és hőtakarékossági szempontokat is, a 89/106 EEC és a 2002/91 /ES irányelvek, valamint az épületek energetikai meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza.

Az épületet úgy kell megtervezni és felépíteni, hogy teljes élettartama alatt energiatakarékos legyen, figyelembe véve az éghajlati viszonyo­kat és a használati célt.

Az energia- és hőtakarékossághoz alapvető követelmény, hogy ne keletkezzenek hőhidak az erkély szerkezetében. Ez ugyanis jelentősen növelné az épület energiaigényét. Tekintettel a követelmény fontosságára, az erkélyek terve­zése és építése során ezt mindenképpen be kell tartani. Az új erkélyek szerkezetét már úgy kell tervezni, hogy teljesen kizárható legyen a hőhidak keletkezése. A hőhíd keletkezésének valószínűségét és a keletkezés megakadályo­zásához szükséges számításokat az említett 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza: