• erkély
• tervezés

Az erkélyek fajtái

Az erkélyek, lodzsák és a lakóházak teraszai kiegészítő és építészeti szempontból jelentős elemei a lakóházaknak, de az irodai vagy más egyéb célú épületeknek is. Tekintettel arra, hogy szinte folyamatosan ki vannak téve az időjárás hatásainak, idővel megjelennek rajtuk a hibák és károsodások.

A leggyakoribb a vízszigetelés meghibásodása, a védőkorlát és a lemezbur­kolat korróziója, de számolni kell a tartószerke­zetek statikai hibáival is, amelyeket a meghibá­sodott vagy teljesen hiányzó vízszigetelés miatt beszivárgó esővíz okoz. Tekintettel arra, hogy ezeknek a szerkezeteknek a megnevezéseit, felosztását gyakran nem megfelelően használ­ják, először ezeket mutatjuk be.

Az erkélyek fajtái

Az erkély egy vízszintes felület megfelelő tartószerkezettel, amely kiemelkedik az épület homlokzatából. Az erkélyt korlát övezi, és a lakó­térből közelíthető meg. A leggyakoribb és legmegfelelőbb erkélyforma a derékszögű kialakítás, emellett találkoz­hatunk azonban még a következő alaprajzú erkélyekkel.

Erkélyek fajtái:

• félig besüllyesztett,
• sarok-,
• körbefutó,
• függőfolyosó,
• egyéb fajták.

A félig besüllyesztett erkély a szerkezetét tekint­ve a konzolos erkély és a lodzsa kombinációja. A sarokerkély a nagyobb felületű erkélyek közé tartozik, amelyeket az épületek sarkán helyez­nek el. Nagyobb alapfelület esetén az erkély szerkezetét alátámasztják. A körbefutó erkélyre több helyiségből is ki tu­dunk lépni. Általában fürdők vagy gyógyintéze­tek épületeiben alkalmazzák.

A függőfolyosó nyitott, félig nyitott vagy zárt folyosó, amelyen át eljuthatunk az egyes laká­sokhoz, esetleg több lakás közös előteréhez. A függőfolyosó szélessége legalább 110 cm, szerkezete valójában azonos az erkélyekével.

A homlokzatból kinyúló erkély szerkezeti szem­pontból lehet:

• alátámasztott,
• konzolos,
• felfüggesztett.

A felhasználás szempontjából vannak

• lakó-,
• gazdasági célú,
• üzemeltetési célú,
• kommunikációs célú,
• építészeti elemként alkalmazott erkélyek stb.

A mérete és a tartószerkezetének elhelyezése alapján van

• franciaablak,
• kis erkély,
• konzolos erkély,
• szögleterkély,
• sarokerkély,
• körbefutó erkély stb.

A franciaablak egy párkány nélküli vagy leg­feljebb 30-40 cm kiüléssel ellátott ablak. Általában egy nagyon alacsony, védőkorláttal ellátott erkély. A franciaablak építészeti és funk­cionális feladatokat egyaránt ellát (pl. szűk, alagútszerű utcákban lehetővé teszi a lakások jobb megvilágítását).

A kis erkély csak építészeti funkciót lát el az épület homlokzatán. Bizonyos funkcionális szerepe is lehet, pl. a hálószobák, a konyhák vagy más helyiségek szellőztetését segítheti.

A konzolos erkély az erkélyek tipikus képvise­lője. Általában konzolosan elhelyezett födémle­mez a szerkezete, amely az épület homlokzata előtt helyezkedik el. Az előre gyártott erkélyek esetében elképzelhető a köteleken felfüggesz­tett szerkezeti megoldás is. Ezek alaprajza leg­gyakrabban négyszögletes. A szögleterkélyt általában két, egymásra merő­leges homlokzati fal közé ékelik be.

A sarokerkély az épület sarkát öleli körbe. A körbefutó erkély több helyiségből is meg­közelíthető. Hátrányos, ha több lakás előtt hú­zódik, ezáltal ugyanis csökken a használati értéke, mivel nem biztosítja a lakóknak a szük­séges intimitást. Elkerülhetetlen a tartó- és nem tartó szerkezetek dilatációjának megoldása.

A tetőteraszok fajtái

A tetőterasz egy átalakított járófelület az épület tetején.

A tetőteraszokat feloszthatjuk a következők szerint:

• Tetőfelület szerkezete szerint:
  egyrétegű,
  kétrétegű,
  többrétegű;
• Gyártási technológia szerint:
  helyszínen készült (monolit),
  szerelt;
• Vízelvezetés módja szerint:
  a vizet elvezetik,
  belső vízelvezetésű,
  külső vízelvezetésű,
  a vizet nem vezetik el;
• Járófelület lerakása szerint:
  nedves eljárással (járólapok vastag- vagy rugalmas vékonyágyazaton),
  száraz eljárással (járólapok alátéten vagy szórt aljzaton).