• ereszcsatorna
• fedélszerkezetek

Ereszképzések fedélszerkezet kiváltása

Az eresz lényegében a tető alsó szegélye. E vonal (sze­gély) mentén távozik a tetőfelületről lefolyó csapadék.

Természetesen az eresz csak a tetőfedéssel, a borítással és egyéb kapcsolódó elemekkel (pl. ereszcsatornával) együttesen képez ren­deltetésszerűen működő, teljes értékű szerkezetet. Ezért az ereszképzésekkel a tetőfedések ismertetése után foglalkozunk részlete­sen. A különböző fedési típusok ismeretében mutatjuk majd be a különböző szerkezeti megoldásokat. Az alábbiakban a fedélszerkezeti szempontból különböző ereszképzéseket tárgyaljuk.

Az eresz kialakítását alapvetően meghatározza:

• a fedélszerkezet típusa, szerkezeti rendszere;
• a födém és a koszorú kialakítása;
• a tető hajlásszöge;
• a fedélszék és a födém viszonya;
• az esztétikai igények.

Gerenda­véges ereszkialakítás

Régen a kötőgerendás fedélszerkezeteknél a gerenda­véges ereszkialakítás volt a jellemző (1.62. ábra). Ennél a megoldásnál a kötőgerendák (amelyek egyben a födém­gerendák is lehettek) gerendavégei általában 30-50 cm-rel a fal külső síkja elé értek. A kiülő gerendavég felső részéhez kapcsolódott a vízcsendesítő. A gerendaközöket magasított előfalazattal töltötték ki. A gerendavégeket általában desz­kaborítással rejtették el.

1.62. ábra. Gerendavéges ereszkialakítás

Csüngő szarufavéges ereszkialakítás

Napjainkban a közvetlenül födémre vagy térdfalra épí­tett fedélszerkezeteknél legáltalánosabb és legelterjed­tebb a csüngő szarufavéges ereszkialakítás (1.63. ábra). Itt a szarufavégek a talpszelemenen túlnyúlva, általában 40-70 cm-rel a fal külső síkja elé érnek. Az ereszkiülés mértéke elsősorban a tetőhajlásszögtől és az egyedi igé­nyektől függ (általánosan megfigyelhető, hogy minél kisebb a tetőhajlásszög, annál nagyobb az ereszkiülés).

1.63. ábra. Csüngő szarufavéges ereszkialakítás

Megjegy­zendő azonban, hogy a nagyobb ereszkiülés jobban védi a homlokzatot. A csüngő szarufavéges ereszképzések ké­szülhetnek felső deszkaborítással (látszó szarufavéges), alsó deszkaborítással, illetve alsó vízszintes deszkaborítá­sú, ún. „dobozos” kialakítással.

Régen a kötőgerendás fedélszékeknél is készült csüngő szarufavéges eresz. Ebben az esetben a kötőgerendák végei nem értek túl a fal külső síkján (az előfalazat belső síkjáig értek). A gerendavégek felső részén talpszelement helyeztek el, erre támaszkodtak a szarufák.

Párkánnyal egybeépített vasbeton koszorúk esetén a sza­rufák (és ha van, a vízcsendesítő) végei közvetlenül a párkány felső síkjához kapcsolódnak (1.64. ábra). A vasbeton szer­kezetet és a faelemeket szigetelőlemez választja el egymás­tól. (Régi épületek falazott vagy kőpárkányainál is hasonló ereszképzés figyelhető meg.) Ilyen esetekben az eresz alatti falszerkezet védelmét nem közvetlenül a fedélszerkezet, ha­nem a párkányzat biztosítja.

1.64. Vb. párkányhoz kapcsolódó szarufavéges ereszkialakítás

Egyes esetekben előfordulhat, hogy az átlagosnál na­gyobb ereszkiülésre van szükség (pl. kisebb teraszoknál, előlépcsőknél, az épület körüli járda védelmében stb.).

1.65. ábra. Nagykiülésű ereszképzések alátámasztási módjai
a) falba befogott; b) kőkonzolra támaszkodó; c)vízszintes pallóhoz kapcsolt; d) vízsz. gerendához kapcsolt; e) függőleges pallóhoz kapcsolt; f) kétoldali függesztetett fogópárral kapcsolt

Csüngő szarufavéges ereszképzéseknél alátámasztás nélkül az ereszkiülés mértéke legfeljebb 1,00 m lehet. En­nél nagyobb ereszkiülés esetén a szarufavégeket minden esetben alá kell támasztani. Ez többféle módon történhet. Leggyakrabban szaruállásonkénti alátámasztást alkalmaz­nak, vagyis minden egyes csüngő szarufavéget külön ferde támaszokkal gyámolítanak. A ferde támaszok a külső fal felé továbbítják a terheket.

Az ilyen alátámasztások kialakí­tása a támaszok és a falszerkezet kapcsolódásától függően többféle lehet:

• falba befogott;
• befogott kőkonzollal gyámolított;
• vízszintes pallóhoz, gerendához kapcsolt;
• függőleges pallóhoz kapcsolt;
• kétoldali függesztőelemhez kapcsolt.

Nagyméretű ereszkiülések szelemenekkel is gyámolíthatók. Ilyen esetben a csüngő szarufavégek az ereszvonallal párhuzamos vízszintes szelemenre támaszkodnak. Az ál­lószékes fedélszerkezetek fő- és mellékszaruállásos rend­szeréhez hasonlóan a szelement 3-4 szaruállásonként ferde támaszokkal gyámolítják, a kedvezőbb teherelosztást és a szerkezet merevségét pedig kétoldali könyökfák biztosít­ják (1.66. ábra).

1.66. ábra. Szelemennel gyámolított, nagy kiülésű eresz

Ezzel a megoldással legfeljebb 2,00 m-es kiülésű eresz képezhető. Ennél nagyobb (akár 4-5 m) eresz­kiülések kialakítására elsősorban ipari, illetve raktárépüle­teknél lehet szükség.