• fedélszerkezetek
• fém fedélszerkezetek
• tető

Egyszelvényű acéltartós fedélszerkezetek

Kisebb épületszélesség esetén a fedélszerkezetet általá­ban egyszerű szelvényű, tömör gerincű (ritkábban áttört) acél tartókból álló, egymás mellé sorolt, egyszerű szaruál­lások illetve különböző merevítések alkotják. A tömör ge­rincű acéltartók hengerelt (I, U) vagy vékonyfalú hajlított profilokból, zártszelvényekből és különböző laposacél da­rabokból készülhetnek (1.89. ábra). Ezekből állítják össze a szaruállásokat képező tartókat (kereteket), melyek egy­aránt készülhetnek üzemben előre gyártva vagy az építés helyszínén.

1.89. ábra. Tömör gerincű acélprofilok
a) egyszerű szelvényű acélprofilok; b) összetett szelvényű acélprofilok; c) csavarozott elemkapcsolatok

(Az előbbi azért előnyösebb, mert az üzemben történő gyártás során folyamatosan ellenőrizhető, hogy az előzetes mértezésnek és terveknek megfelelően alakítot­ták-e ki az egyes elemkapcsolatokat és a tartó egészét.) Üze­mi körülmények között előre gyártva az elemkapcsolatokat általában hegesztéssel képezik, míg a helyszínen történő összeállítás esetén elterjedtebb a csavarozott kötések alkal­mazása, mivel a hegesztéshez szükséges feltételek helyszíni biztosítása nehezebben megoldható.

A kedvező szilárdsági jellemzőknek köszönhetően álta­lában üres (esetleg torokgerendás) fedélszerkezetek készül­nek, egy szaruállás többnyire két-három acél tartóelemből áll (1.90. ábra). A kész tartókat a beépítési helyükre emelve a koszorúba horgonyzott acél kapcsolóelemmel rögzítik az épülethez. Sűrűállásos szerkezetekről lévén szó, nincs kü­lön szaruzat, azt a kétoldali ferde acél tartóelemek alkotják. Az egyszelvényű acéltartós fedélszékek merevítését szélrá­csokkal biztosítják.

1.90. ábra. Egy szelvényű acéltartós sűrűállásos fedélszék

A fedélszerkezet, illetve a tartók tervezése és kialakítá­sa során minden esetben figyelembe kell venni a vízszintes erőket felvevő szerkezeteket. Üres és torokgerendás acél fe­délszerkezet csak vízszintes erők felvételére alkalmas záró­födém esetén létesíthető. Zárófödém nélküli épületek esetén a vízszintes erők felvétele külön vízszintes acél tartóelem­mel (vagy egyéb elemmel, pl. acél vonórúddal) biztosítható.

Gazdaságossági, tartószerkezeti szempontból is előnyös az áttört (üreges) gerincű egy szelvényű acéltartók (ún. ta­karéküreges acéltartók) alkalmazása. Ezek olyan, általában melegen hengerelt, I szelvényű acéltartók, amelyek középső mezőjében különböző geometriájú könnyítések, üregek ta­lálhatók (1.91. ábra).

1.91. ábra. Üreges gerincű egyszelvényű acéltartó származtatása, alkalmazása vízszintes tartóként

A takaréküreges tartókat egyszerű (általában I) szelvényű, tö­mör gerincű acéltartókból képezik. Ezeket az előre meghatározott geometriának megfelelően, automata lángvágó géppel alsó és felső félszelvényekre vágják (lényegében egy hosszanti tört vonal men­tén), majd „feles eltolással” egymáshoz hegesztik. így jönnek létre az üregek a tartó gerincében. Az üregképzés miatt a magasságában is megnövelt tartó az eredetinél nagyobb teherbírású lesz. Az üre­gek geometriája legtöbbször ún. méhsejt, egyéb szabályos sokszög, esetleg kör.

Áttört gerincű, egyszelvényű, valamint az összetett szel­vényű acél tartókat elsősorban nagyobb fesztávok áthidalá­sára alkalmaznak. Felhasználhatják a szaruállásokat képező tartók elemeiként is, de általában jellemző, hogy szeleme­nes szerkezeteknél (pl. harántfalas épületeknél) a falakra tá­maszkodó középszelemeneket alkotják (1.91. ábra). Ez utób­bi esetben a fedélszerkezet szaruzata fa vagy acél is lehet.