Magasépítészet

Meghibásodott kőszerkezetek javítása, a kövek elszíneződése

A már beépített kövek a korábban meg­ismert rongáló hatások következtében meghibásodhatnak. Így aj az erőszakos rongálás követ­keztében kicsorbulhatnak; b) valamilyen erő­hatás miatt eltörhetnek; c) igen gyakran a kifagyás és mállás folytán szenvednek alakváltozást; d) a lépcsőfokok és a padlóburkolatok például egyrészt a használat következtében kopnak, másrészt a tisztántartásukra használt víz kioldja bizonyos alkatrészeiket.

Az ilyen módon meghibásodott kövek kijaví­tására több mód kínálkozik:

  1. A meghibásodott kő teljes kicserélése. Ez esetben a követ ki kell vésni és megfelelő, lehetőleg azonos származású kővel kell pótolni.
  2. A kő meghibásodott részének kővel való foltozása. A Ilyen esetben a hibás részt ki kell vésni és ugyanolyan eredetű, kellően megfaragott, a kivésett fészekbe pontosan illeszkedő kővel ki kell pótolni. Ha mód van rá, a kivésett fészek vagy horony, illetőleg a befoltozott kő befele szélesedő ék alakú legyen (92. ábra). A foltfelületet utólag össze kell dolgozni a kő eredeti részeivel. Az 1944-45. évi háborús cselekmények következtében megsérült műemlékeink egy részét ilyen módon állítják helyre.
  3. A meghibásodott részek műmasszával (macsekóval) való kifoltozása. A hibás részeknél befelé ék alakúan szélesedő, fészket kell vésni, és azt egy, a kő őrleményéből és a kőfajta természetének megfelelő kötőanyagból álló ún. macsekó anyaggal kell kitölteni.

92. ábra. Kövek foltozása, ék alakú folttal

92. ábra. Kövek foltozása, ék alakú folttal

Kötőanyagok

A kötőanyag legtöbbször magnezitcement, amely közömbös színénél és annál a tulajdonságánál fogva alkalmas erre a célra, hogy kötés közben kitágul, és egyenletesen betölti az adalékanyag hézagait; a jelen esetben a foltozást befogadó kő hézagaiba is behatol.

Homokkövek esetében kötőanyagul vízüveget célszerű használni. A kijavított felületet a kő többi részével megfelelően össze kell dolgozni. Világosabb kövek esetén ólomzselé és glicerin keverékéből álló gyurmával is kijavíthatjuk a hibákat. Sötétebb kövek esetén sellakot spirituszban oldunk fel, és az így keletkező gyurmát tüzes pákával dolgozzuk be a kijavításra szoruló helyeken.

A macsekóval való foltozásnak hibája, hogy a folt új korában is, de még inkább a későbbi idők folyamán meglátszik. Másképpen patinázódik, mint az eredeti kő. Ebből kifolyólag mérle­gelni kell azt, hogy ily módon javított követ újonnan engedjük-e beépíteni. A második világ­háborúban megsérült, kevésbé jelentős épületeink köveit gazdaságossági meggondolásból macsekózással voltunk kénytelenek kijavítani.

A kövek elszíneződése

A kövek különböző hatások folytán idővel elvesztik eredeti színüket. Az. elszíneződést patinának is szokás nevezni. Az elszíneződés egyes kőfajtáknál előnyös, a leg­többnél azonban esztétikai szempontból nem kívánatos jelenség.

A nagy városok levegőjében levő por és korom különösen a likacsosabb kövek pórusaiba betele­pülve, egy pár év alatt megszürkíti a kövek felü­letét. Ez az elsötétedés idővel fokozatosan erősebb lesz. Érdekes megfigyelni, hogy a zöld öve­zetben és a ritkább beépítésű környezetben az elszíneződés kisebb mértékű, illetőleg lassúbb ütemű. A kemény, tömött szövetű kőzetek, pl. a márvány, a gránit stb. az elszíneződésnek jobban ellenállnak.

Esővíz okozta elszíneződés

A lecsorgó esővíz egyik esetben az elkormozott kőfelületet mossa világosabb tónusúra, más eset­ben a tartósan világosabb árnyalatú kövek felü­letet sötétíti el.  A csurgásos elszíneződés mindkét esetben egyenetlen kontúrokkal szegélyezett fol­tokban jelentkezik.

Barnás, rozsdaszínű elszíneződést okozhat – mint már korábban láttuk – a kövek össze­építésénél használt vasanyag rozsdája által meg­festett esővíz állandóan ismétlődő hatása is.

Fagykárok

Az előbbiekből kifolyólag -úgyszintén, hogy az átázásokat és így a fagykárokat elkerüljük -a víz elvezetéséről, eldobásáról kell gondoskodni. Ez a Szükséghez képest rézsűkkel, lejtőkkel, víztér élőkkel, valamint az illető szerkezet vízorros vagy az adottsá­goknak megfelelően vízköpős kiképzésével érhető el.

Bányanedves kövek

Ide tartozik annak a megállapítása is, hogy a bányanedves kő és a megázott, valamint a vízzel átitatódott kő sötétebb, a bányanedves­ségét elvesztett és a kiszáradt kő világosabb árnya­latú. Ennek folytán az északi oldalra beépített kövek sötétebb tónusúak.