• fa
• faanyagok

A fa megmunkálása

Az építőfát egyrészt szerkezeti, másrészt felü­leti szempontból is. meg kell munkálni. Erre szol­gálnak a famegmunkáló kézi és gépi szerszámok. A famegmunkáló ácsszerszámok különböző csoportba sorolhatók, vannak:

1. Hasító és faragó szerszámok, ilyenek:

• Ács fejsze, hasításra szolgáló, hosszabb nyelű, két kézzel használt szerszám (107 c ábra).
• Ácsszekerce, faragásra, hegyezésre, szegek beverésére és kihúzására szolgáló, rövid nyelű, egy kézzel használt szerszám (107 a ábra).
• Ácsbárd, a szekercénél jóval nagyobb és nehezebb, kimondottan faragásra megfelelő, két kézzel használt szerszám (107 d ábra).
• Balta, a fejszénél könnyebb, hasításra és faragásra egyaránt használható, rövid nyelű, egy kézzel használt szerszám (107 l ábra).
• Tisztító vas, vésőszerű, csapok, csaplyukak, lapolások, illesztések megmunkálására, utándolgozására hasz­nálatos szerszám, amelyet nyél nélkül használnak (107 e ábra).

107. ábra. Hasító és faragó szerszámok; a) ácsszekerce, b) balta, c) fejsze, d) ácsbárd, e) tisztító vas

2. Fűrészek többfélék lehetnek:

• Keretfűrész, amely lécek és hevederek keresztirányú, valamint deszkák és pallók kereszt- és hosszirányú fűrészelésére alkalmas (108 b ábra).
• Keresztfűrész, amelyet két munkás kezel, a gerendák keresztirányú (esetleg hosszirányú) fűrészelésére szolgál (108 a ábra).
• Rókafűrész, amelyet olyan helyen használnak, ahol a keretfűrész méreteinél és alakjánál fogva nem alkalmazható (108 d ábra).
• Lyukfűrész, amelyet deszkákban és pallókban kiala­kítandó lyukak kifűrészelésére használnak (108 e ábra).
• A fűrész fogak (108 c ábra) a fűrésznyomvonalhoz viszonyítva lehetnek; a) hegyesszögűek, b) derékszögűek és c) tompaszögűek. Vannak: a) csak egy irányban forgácsolók (keretfűrészeknél használatosak) és β) váltakozó irányban egyaránt működők (ilyenek a keresztfűrészek fogai).
• A fogakat váltakozva jobbra-balra kissé (max. 0,5 mm-nyire) kihajtogatják, hogy a fűrészlap a szélesebbre vágott részben könnyebben mozogjon.

108. ábra. Fűrészek; a) keresztfűrész, b) keretfűrész, c) fűrészfogak kialakítása, d) rókafűrész, e) lyukfűrész

3. Gyaluk

A gyaluk (109 a ábra) sík felületek előállítására, ezenkívül domború vagy homorú felületek megmunká­lására szolgálnak. Az ács leggyakrabban a nagyoló és a simító gyalut használja; az előbbi a durvább gyalu-lásra, az utóbbi a durván gyalult felületek további egyengetésére, simítására megfelelő. A kétféle gyalu- a rendeltetéstől eltekintve – a kés szélessége és élének alakja tekintetében különbözik. A nagyoló gyalu-kés éle gyengén íves és 30-36 mm széles, a simító gyalukés éle egyenes és 36-45 mm széles.

109. ábra. Gyaluk, vésők és fúrók stb.; a) gyalu, b) kétnyelű kés (vonókés), c)-e) vésők, f) furdancs, g) központfúró, h) csavarfúró, i) csigafúró, j) csapózsinór, h) vasderékszög, l) faderékszög

A vonókés vagy más néven kétnyelű kés is a gyaluk csoportjába sorolható ; fa élek lefaragására, azonkívül körkereszt metszetű fák faragására használatos (109 b ábra).

4. vésők

A vésők (109c – e ábra) csaplyukak, csapok elő­állítására szolgálnak. A vésésnél a vésőt fabunkóval ütik. Az ácsvéső 10-30 mm széles; a lyukvéső vasta­gabb éle keskenyebb és szára a nyél felé keskenyedik, hogy a véső oldalai ne szoruljanak be a fába. Van azon­kívül ferde élű véső is, amit azonban csak az asztalosok és esztergályosok használnak.

5. Fúrók

A fúrók csavarszárak, faszegek, köldökcsapok stb. részére szükséges lyukak előállítására szolgálnak.

Ilyenek:

• Csigafúró, amely 3-30 mm átmérőjű – kevésbé pontos – lyukak fúrására alkalmas; a kisebbek vas-, a nagyobbak fafogóval vannak ellátva (109 i ábra).
• Központfúró, amely csak egy vízszintes forgácsoló és egy függőleges bemetsző éllel bír, középütt pedig az előfúró (lásd később) helyett kúp alakú szeggel van ellátva; nagy átmérőjű, de kis mélységű lyukak fúrá­sára használatos (109 g ábra), furdancsba (109 f ábra) foglalva.
• Csavarfúró (előfúróval és bemetsző éllel), pontos mély lyukak fúrására alkalmas szerszám, amelynek csavarmenetes felülete a fúrót a fába húzza és a forgácsot felhozza; szintén furdancsba foglalva használatos (109 h ábra). A csavarfúró hegyén kialakított kisméretű elő fúróra más néven húzó csavarra a fúrás megindításának megkönnyítésére, másrészt a fúró pontra állítása céljából van szükség.

Kézi szerszámgépek

A korszerű, elektromos meg­hajtású, hordozható, 15-20 kg súlyú kézi famegmunkáló gépek gyorsítják a munkát és pontosabb megmunkálást eredményeznek, javítják a munka minőségét.

A kézi láncfűrész fatörzsek, gerendák fűrészelésére alkalmas (110. ábra). A körben futó, végtelenített görgős lánc fűrészfogai segítségével az összes ácsipari fűrészelések elvégezhetők. A láncfűrész függőleges, víz­szintes és ferde állásban egyaránt használható. A fűrészlánc fogait időnkénti után köszörüléssel kell használható állapotba hozni. A láncfűrészt egy vagy két dolgozó kezeli.

110. ábra. Villamos hajtású kézi láncfűrész (a); fűrészlánc b)

A kézi körfűrészt (111. ábra) alkalmilag készített asztalra szerelik fel. Keresztirányú, valamint a vékonyabb áruk hosszirányú darabolására használják. Kézzel vezetve is működtethető. Vágómélysége általában 6-14 cm. Felszerelhető ferdén is, így él- és vápaszaruk kifűrészelésére válik alkalmassá (111 c, e ábra). Felhasznál­ható azonkívül árkok, profilok és eresztékek előállítására is. Árkok kialakításánál a vastagabb fűrésztárcsát a tengelyre ferdén felszerelve érjük el a kívánt mélységű és szélességű árkot (111 d ábra).

111. ábra. Villamos meghajtású kézi körfűrész; a) homlok-, b) oldalnézet, c) élszaru fűrészelése, d) lengő fűrész, e) vápaszaru fűrészelése

A kézi szalagfűrész (112. ábra) végtelenített fűrész­szalagjával a legkülönbözőbb faipari munkák, hossz- és keresztirányú fűrészelések, csap- és horonykialakítások végezhetők el.

112. ábra. Villamos hajtású kézi szalagfűrész

A kézi fúrógépekkel (113. ábra) a csavarszárak részére lehet gyorsan és pontosan lyukakat fúrni; nemcsak merőleges, hanem pontosan beállítható ferde irányban is (113 c ábra). Az irány pontos betartását két rudazat biztosítja. A gépre szerelhető különböző fúrófejeket a 114. ábra tünteti fel. A 114 g ábra szerinti, ún. dob­fúró fejjel, azonkívül a rövid, kónikus központfúró fejjel a különböző betétek (tárcsák, gyűrűk stb.) részére lehet pontos fészket fúrni.

113. ábra. Villamos hajtású kézi fúrógép; a) oldal-, b) homoknézete, c) ferde irányú lyuk fúrása

114. ábra. Különböző fúrófejek; a) csavarfúró (bemetsző él nélkül), b) Lewin-rúdfúró, c) Irwin-rúdfúró (bemetsző éllel), d) szívfúró, e) univerzális fúró, f) hosszúhegyű központ­fúró, g) dobfúró, h) dobfúróval előállított körhorony Tuscherer-gyűrű részére; 1 – előfúró vagy behúzócsavar; 2 – bemetsző él

A kézi láncmarógépekkel (115. ábra) 16-40 mm széles és 30-70 mm mély, fészekszerű és átmenő csap­lyukakat lehet előállítani. A lyukakat hosszanti vagy egymás mellett többször megismételt keresztirányú marással lehet készíteni (115 d-e ábra).

115. ábra. Villamos hajtású kézi láncmarógép; a) működés közben, b) marólánc egység, c) lánckerék, d) keresztirányban mart csaplyuk, e) hosszirányban mart csaplyuk

116. ábra. Villamos hajtású kézi gyalugép; a) metszete, b) nézete

A kézi gyalugépek (116. ábra) kétkéses szerszáma egyengető gyalulásra alkalmas. A két kéz számára víz­szintes és álló helyzetű fogantyúval vannak ellátva. A késtengely (maróhenger) metszetét lásd a 116 a ábrán.

Vannak kombinált kézi gépek is, amelyekkel gyalulás, körfűrészelés és fúrás végezhető.