• Úsztatott parketták fektetése

Laminált padlók fektetésének menete

A laminált padlók napjaink egyik legelterjed­tebb fa alapanyagú padlóburkolatai. Fekteté­sük viszonylag egyszerűen és gyorsan végez­hető. Fontos tudni, hogy a laminált padló is lerakható megfelelő állapotú meglévő pad­lóburkolatra (lapburkolatok, linóleum stb.), azonban az ilyen aljzatoknak is meg kell felelniük a vonatkozó követelményeknek. A gyártók többségének ajánlása szerint meg­lévő szőnyegpadlóra nem fektethető!

A laminált padlóburkolatok kialakításának feltételei (aljzat, hőmérséklet, páratartalom stb.) ugyanazok, mint a többi parkettáé.

A laminált padló fektetését megelőzően ugyanazokat a munkarészeket kell elvégezni, mint a szalagparketták esetében. Vagyis a megfelelően előkészített aljzatra le kell terí­teni az alátétfóliát, majd az alátéthablemezt vagy az ezeket helyettesítő alátétpaplanokat.

A burkolóelemek fektetésének menetét az adott laminált padló típusára jellemző kap­csolódási mód, vagyis az oldalélek kiképzése határozza meg.

Alapvetően háromféle módot különböztetünk meg:

• Hagyományos csaphornyos (ragasztott).
• Összepattintható, click-rendszerű.
• Billenő, double-click-rendszerű kapcsoló­dás.

A kapcsolódási módtól függetlenül minden laminált padlót a természetes fényforrás irá­nyával párhuzamosan (ablak síkjára merőle­gesen) ajánlott fektetni. A fektetést mindig valamely határoló fal mentén kezdjük úgy, hogy az első sor elemeinek hornyos hossz­oldala „nézzen” a fal felé. Az elemek és a falsík között min. 10 mm hézagot kell hagyni (nagy szélességű helyiségekben több is lehet). A távolságot távtartókkal (ékeléssel) biztosítjuk. Amennyiben kis mérték­ben is egyenetlen a falsík, akkor a korábban megismert módon jelöljük fel az aljzatra az első elemsor belső vonalát.

Az első és a további sorok végén (vagy az ele­jén) a helyszínen szabott elemek hosszmérete nem lehet kisebb, mint 30 cm. Ügyeljünk arra, hogy az utolsó elemsor szé­lessége ne legyen kisebb, mint 5 cm.

A következő sorok fektetése a parketta kap­csolódási módjától függ.

Csaphornyos laminált padlóelemek

Ma már ritkán alkalmazunk. A click-es rendsze­rekhez viszonyítva ugyanis nehézkesebb, idő­igényesebb a kivitelezésük (gyakran külön ragasztást igényelnek), és nagyobb a veszélye hibás fektetésnek is (nyílt hézagok, kitüremkedő ragasztóanyag stb.).

A csaphornyos laminált padlók fektetési módja alapvetően megegyezik a szalag­parkettáknál ismertetett eljárással. Minden egyes elemet külön-külön az előző sorhoz (és a már korában lerakott lap­hoz) illesztve fektetünk le. Egyes típusoknál az illeszkedési felületet (hornyot) ragasztó­anyaggal vonjuk be, majd az elemeket ütőfa segítségével finoman összeütjük úgy, hogy hézagmentesen illeszkedjenek. Az élek mentén kitüremkedett ragasztóanya­got nedves szivaccsal rögtön le kell törölni.

A legkorszerűbb megoldást a laminált pad­lók esetében a különböző click-rendszerek jelentik, amelyeket az előzőkben ismertetet­tektől eltérően fektetünk. Lényeges különb­ség, hogy ezeknél először az adott sort alkotó összes elemet hosszában összeillesztjük (a már lerakott elemektől függetlenül), majd a kész sort egyszerre kapcsoljuk a már lera­kott sorhoz.

Összepattintható elemek

Lerakásánál a külön összeállított elemsort a már lerakott sor mellé csúsztatjuk, és óvatosan összenyomjuk a csat­lakozási oldaluk mentén. Lénye­gében összepattintjuk az elemeket, melyek így szorosan (hézagmentesen) kapcsolódnak egymáshoz. A további sorok elemeit is ennek megfelelőn fektetjük le. Az egyes sorokat mindig külön készítjük el, és csak utólag csat­lakoztatjuk a már lerakott sorhoz.

Billenő rendszerű

Laminált padlóknál az egyes sorokat szintén külön állítjuk össze, és utólag kapcsoljuk a már lefektetett par­kettasorhoz. Itt azonban nem csúsztatva, hanem billentve kapcsoljuk egymáshoz a sorokat. Lényegében az összeállított elem­sort beakasztjuk a már lefektetett sorba, és óvatosan leengedjük.

Eközben egymáshoz szorulnak az elemek, és teljesen leengedve tökéletesen záródó, hézagmentes kapcsolat jön létre. A további elemsorokat ugyanígy fektetjük.

A lerakás során mindig ügyeljünk arra, hogy a parkettaelemek ne sérüljenek. Különösen a kapcsolódó oldalak/élek sértetlenségére kell odafigyelni. Amennyiben az elemek oldalai,  élei megsérülnek, nem garantálható a megfe­lelő illeszkedés. Sérült elemeket semmiképp se építsünk be!

Burkolás közben folyamatosan, és a burkolat elkészülte után is ellenőrizzük a kész felüle­tet (púpok, hézagok nem lehetnek, és a padlójárás közben nem süllyedhet be).

A clickes laminált padlók egyik legnagyobb előnye, hogy sérülésmentesen szétszedhetők és újra lerakhatok. Vagyis amennyiben hibát észlelünk, könnyen visszabonthatjuk a pad­lóburkolatot, és kijavíthatjuk a hibás részt. A javításnak nem lesz látható nyoma.

A laminált padlóknál is pontosan fel kell mérni és fel kell jelölni az elemre a különböző szerkezetekhez való csatlakozásokat.

Az elemeket leszabhatjuk fűrésszel, illetve egy speciális karos vágóval. Utóbbit csak akkor alkalmazzuk, ha az ele­met egyenes vonalban vágva kell darabolni . A méretre vágás során minden esetben figyelembe kell venni a 10-15 mm-es hézagtávolságot.

A fűtéscsövek és gépészeti vezetékek körül a korábban (a parkettáknál, a hajópadlónál) megismert elvek alapján alakítjuk ki a lami­nált burkolatot).

A laminált padlóelemekből kialakítható leg­nagyobb összefüggő – dilatáció nélküli – felület szélessége max. 8,00 m, hossza pedig 10,00 m lehet. Amennyiben bármely irányba ezeknél nagyobb a burkolandó felület, akkor dilatációs hézagot kell beépíteni. A dilatáció vonalába az adott típushoz illeszkedő (vastagság, szín stb.) dilatációs profilt kell beépíteni (lásd alul a képen).

A teljes padlófelület kialakítása után eltávolít­juk az ékeket. Majd elhelyezzük a szegélylé­ceket. A laminált padlókat is gyári felületke­zeléssel forgalmazzák. Ennek köszönhetően a fektetés után azonnal használatba vehetők, nincs szükség csiszolásra, lakkozásra.