• lakkozás
• mázolás

Különleges mázolási munkák, speciális bevonatok: mázolás csiszolás egyben

A becsiszoláshoz ugyanolyan színű olajfestéket használjunk, mint amilyen a felület mázolása lesz. Ezt a felület-előkészítési módot akkor célszerű végezni, ha a zománcréteg jó állapotban van, nem kell maratással, kaparással, égetéssel stb. eltávolítani.

A becsiszolt mázolás elkészítéséhez a felületet tisztítsuk meg a szennyeződésektől, végezzük el a portalanítást. Átvonó tapaszolást csak akkor végezzünk, ha arra feltétlenül szükség van. Ennek színét próbáljuk meg a végleges bevonat színéhez igazítani.

A csiszolást körkörös mozdulatokkal végezzük. A felületet mindenhol dörzsöljük át úgy, hogy az eredeti felület a habkőportól finoman megsérüljön. Eközben az olajfesték az alaphoz tapad. A csiszolás során fejlődő hő hatására az alapfelület és a felhordott festékréteg „összesül”.

A becsiszolás után ecsettel dolgozzuk el, illetve oszlassuk el a festéket. A száradási idő letelte után a tapaszolást, majd a felület átcsiszolását és portalanítását kell elvégezni. Ezután szükség szerint az átvonó (simító) tapaszolás következik a teljes felületen. Újabb csiszolási és portalanítási műveletek után készülhetnek el a közbenső mázolás rétegei. A száradás után ismét csiszolást és portalanítást végzünk, majd a lakk kittelés és a zománcozás következik.

Lakkcsiszolt mázolás

A lakkcsiszolt mázolással többrétegű, teljesen sima bevonatot hozhatunk létre a faszerkezetek, dísztárgyak, bútorok felületén. A lakkot több rétegben hordjuk fel. Minden lakkréteget gondosan meg kell csiszolni, hogy teljesen sík és tökéletesen matt felület jöjjön létre. A módszer nagyon időigényes, a különböző megmunkálási fázisok közötti technológiai időket ugyanis gondosan ki kell várni. Ezért meg kell jegyeznünk, hogy ezt a felületkialakítási módot napjainkban nagyon ritkán alkalmazzuk.

A jó minőségű lakkcsiszolt felület elsősorban keményfa felületén készíthető, mert ez az anyag marad hosszú időn keresztül sík és megfelelően szilárd. A puhafáknál az évgyűrűk eltérő szerkezete miatt a felület előbb-utóbb hullámossá válik.

Lakkozás és csiszolás egymás után

Az első lakkréteg száradása után (12-24 óra) megfelelő finomságú csiszolópapírral csiszoljuk át a felületet. A profilos részeknél habkő-port és ecsetet használjunk. Az első réteget csak annyira kell megcsiszolni, hogy a szemcséket tapintással ne lehessen érezni. Sima legyen a felület, és a lakk a fényét veszítse el. így biztosítható, hogy a második átvonó zománclakkozás jól tapadjon. A csiszolás után takarítsuk le a felületet, majd a végén szarvasbőrrel töröljük át.

A második átvonó lakkréteget az elsővel azonos módon és ugyanazokkal az eszközökkel hordjuk fel. A lakkot csak annyira hígítsuk, hogy szakszerűen feldolgozható legyen. Fontos, hogy olyan vastag zománcréteget hordjunk fel, amiből lehet lecsiszolni. A második zománclakkozás után kezdődhet a lakkcsiszolás. A lakkcsiszolás első lépéseként 360-as vízálló papírral a nagyobb, kiálló szemcséket távolítjuk el. A papírt nyomjuk az enyhén vizes felületre, és egyenes húzásokkal csiszoljunk. A munkánkat megkönnyíthetjük, ha lúgmentes szappanos vizet használunk. Ezután a felületet mossuk le nedves szivaccsal, majd utoljára szarvasbőrrel töröljük át.

Következő lépésként finom habkőporral és finom ecsettel, filccel folytatjuk a csiszolást. Ezt a műveletet is vizes felületen végezzük. A nagyobb felületeket filccel és habkőporral csiszolhatjuk le úgy, hogy először körkörösen mozgatjuk az eszközünket. Amennyiben kevésnek találjuk a habkőport, úgy vizes ecsettel vihetjük fel a felületre. Az utolsó csiszolási műveleteket egyenesen végezzük, közben vigyázzunk arra, hogy az élek ne kopjanak le.

A műveleteket csak teljesen száraz munkadarabon lehet végezni kézzel vagy géppel. Először kézzel tanuljuk meg a polírozást, majd amikor már begyakoroltuk a műveleteket, géppel segítsük a munkánkat. A kézi munkához flanel anyagból készítsünk egy labdát, és erre kenjük a polírpasztát. Ezzel a kisebb karcokat javíthatjuk ki a labda hosszirányú csiszoló mozgatásával. Következő anyagként polírvizet tegyünk a labdára, illetve a felületre.

A polírozógép működés közben egy rongyból, báránybőrből és műanyagból készült korongot forgat. Ez a felfényesítést gyorsítja meg. A megfelelő fordulatszám beállítása után a kereskedelemben kapható sarokcsiszolók is alkalmasak a polírozásra. A folyamat végén a politúrozott felület viasz-és olajtartalmát el kell távolítani. Ehhez polírvizet lehet alkalmazni, mely gyorsan párolgó folyadék (kámfor), viaszoldó szer és az olajat magába szívó finom ásványi őrlemény keveréke. Felfényezésre polírvíz helyett a benzol is alkalmas.

Matt lakozzás

A különböző rendeltetésű felületeknél elvárás lehet, hogy a legfelső réteg matt vagy selyemfényű legyen. A zománclakk bevonatok kötőanyagban dúsabbak, így a töltőanyag- és pigmentszemcséket teljesen eltakarják, lefedik. A kötőanyag sima, egybefüggő felületet képez, ezért a bevonatról a fény törés nélkül visszaverődik. Szemünkkel az ilyen bevonatot fényesnek, csillogónak látjuk.

A visszatükröződés a felület egyenletességén és a felhordás minőségén múlik. Sok esetben a fényviszonyok gyakran megmutatják a bevonat tökéletlenségét, ugyanis a visszaverődő fény elárulja a felület hibáit. A kötőanyag mennyisége miatt ezek a felületek időállók, ellenállnak a mechanikai igénybevételeknek, könnyen takaríthatók.