Amit a hatóságok régóta vitatnak, azt SPIEGEL ONLINE és az NDR saját vizsgálatai megerősítik: a hőszigeteléshez használt sztiropor lapok súlyosbítják az épülettüzet. Többmillió épület válhat tűzcsapdává.
Hamburg – a polisztirol Németország leggyakrabban használt szigetelőanyaga, viszonylag olcsó és könnyen beépíthető. Hőszigetelési célból napjainkra házak millióin megtalálható – az ilyen módon beépített felület nagysága körülbelül Hamburg területének felel meg.
Az éghető sztiroport
A sztiroport azonban kőolajból állítják elő – így hát éghető. Az Építésügyi Minisztérium Tanácsának megbízásából egy munkacsoport által végzett égésvizsgálatok most azt mutatják: a védőanyagok nyilvánvalóan nem tudják megakadályozni, hogy teljes homlokzatok kapjanak lángra. Így hát egyszerűen elegendő egy kigyulladt szemetes ahhoz, hogy egy sztiroporral szigetelt homlokzat teljes egészében kigyulladjon.
A nem éghető kőzetgyapotból készült tűzzáraknak meg kellene akadályozni, hogy a tűz akadálytalanul továbbterjedhessen a szigetelt homlokzaton. Azonban még ha az összes előírt intézkedést helyesen be is tartják, egy kigyulladt szemetes vagy az épület homlokzata mellett parkoló motorbicikli pusztító következményekkel járhat: a SPIEGEL ONLINE és az NDR által elvégzett vizsgálat során a ragasztott táblás hőszigetelő rendszer olyan gyorsan csődöt mondott, hogy éles helyzetben a tűzoltóságnak nem lett volna elég ideje az oltáshoz.
Rendkívül mérgező dioxinok
Az égő sztiropor szigetelés mérgező gázok képződéséhez vezet, magyarázza Albrecht Broemme. A Műszaki Segélyszervezet jelenlegi elnöke 2005-ben a berlini tűzoltóság vezetőjeként egy olyan bevetést irányított, amelynél tulajdonképpen csak egy szobában keletkezett tűzről volt szó:
„…majd az egész homlokzat égni kezdett, és a tűz magától erős intenzitással terjedni kezdett balra, jobbra, felfelé és további lakások irányába”
meséli Broemme úr.
„Három tucat embert mentettünk ki lakásukból, részben az utolsó pillanatban”
emlékszik vissza. A tűzoltók áldozatos bevetése ellenére két lakó meghalt. Mivel a sztiropor lapok többnyire tartalmazzák a HBCD nevű mérgező tűzgátló anyagot, az ilyen tűz esetén még erősen mérgező dioxinok is keletkezhetnek, erősítik meg a toxikológusok.
Füstfelhő Frankfurt felett
Az NDR televízió és a SPIEGEL ONLINE már 2011-ben készített összeállítást a polisztirol tűzveszélyességéről. Ennek apropójaként homlokzattüzek szolgáltak, mint például 2011. júniusában Delmenhorstban, ahol öt szigetelt társasház gyulladt ki egyszerre. Az NDR riporterei ezután hiába próbálták, nem kaptak forgatási engedélyt a szigetelőrendszerek gyártói által kért és fizetett vizsgálatokon való részvételre.
Végül saját maguk kezdeményezték egy égésvizsgálat elvégzését a Braunschweigben lévő anyagvizsgáló intézetnél. A vizsgálat során nyolc perc elteltével elvesztették az uralmat a tűz felett. Mérgező füstgázok terjedtek a csarnokban. A tűzoltóságnak kellett oltást végeznie. A Német Építéstechnikai Intézet kétségbe vonta a kísérlet kifejező erejét: szerintük nem felelt meg az engedélyezéshez szükséges építési módnak. A polisztirolból készült ragasztott táblás hőszigetelő rendszerek kellően biztonságosak.
Hatalmas tűz…
Azonban néhány hónappal később, 2012. május 29-én hatalmas tűz tombolt Frankfurt am Main belvárosában. Egy több, mint 20 méter magas, frissen szigetelt épület homlokzata öt percen belül teljes egészében lángokban állt. Minden ablak kitört, füstfelhő gomolygott a város felett.
Szerencse a szerencsétlenségben: az épületben még nem laktak. A hatalmas tüzet követően a frankfurti tűzoltóság vezetője, Reinhard Ries követelte „a szigetelőanyag azonnali vizsgálatát”. Riss kezdeményezte azon homlokzati tüzek összeírását is, amelyben érintett volt a polisztirol. A nem teljes körű lista 2012. óta közel 40 tűzesetet tartalmazott.
A leleplező kísérlet
Így került a téma az Építésügyi Minisztérium Tanácsának napirendjére, amely megállapította, hogy a polisztirol szigetelőanyagokból álló ragasztott táblás hőszigetelő rendszerek (ETICS) „szabályszerűen kerültek tanúsításra, és az engedélynek megfelelő kivitelezés esetén biztonságosak”. Az Építésügyi Minisztérium azonban mégis felállított egy munkacsoportot további tűzkísérletek elvégzésére. Tagjai között voltak tűzoltósági szakemberek, valamint az NDR által végzett kísérlet vezetője.
Az első vizsgálatra 2014. februárjában a nyilvánosság bevonásával került sor. A rendszerek eddig szokásos engedélyezési próbájával ellentétben, amelyek egy szobatűzből indultak ki, ezúttal konténertüzet szimuláltak egy szigetelt homlokzat lábazati részénél. A tűz forrásaként egy 200 kiló fából álló halom szolgált, amely egy teli vegyes hulladék konténernek felel meg.
A kísérlet azt hivatott megmutatni, hogy a rendszer ellenáll-e a tűznek legalább 20 percen keresztül. Ez a védelmi cél biztosítja azt, hogy a tűzoltóság számára kellő idő álljon rendelkezésre. Az eredmény egyértelmű volt: a ragasztott táblás hőszigetelő rendszer az összes tűzvédelmi intézkedéssel együtt csődöt mondott, és maradéktalanul leégett.
Kiegészítő védelmi intézkedések
A második kísérlethez a munkacsoport biztonsági intézkedéseket vezetett be, amelyek eddig nem voltak szokványosak, például egy kiegészítő tűzzárat a lábazat területére. Ezenkívül a táblákat jobban összeragasztották és szegekkel is rögzítették. Így megerősítve a szigetelés kiállta a tűzpróbát. A munkacsoport javaslata szerint a kiegészítő védelmi intézkedéseket kötelezővé kell tenni új épületek esetén. Az Építésügyi Minisztérium Tanácsa ezzel kapcsolatosan november 14-én kíván állást foglalni.
Továbbra is nyitott az a kérdés, hogy mi történjen a korábban szigetelt épületekkel. „Az állagépületeknél az arányokat is figyelembe kell venni”, mondja Gerhard Scheuermann, az Építésügyi Minisztérium Tanácsának tűzkísérleteket végző projektcsoportjának vezetője.
Konzervatív lehetőségek is vannak:
„A szemetes konténereket például el lehet tenni a homlokzat mellől.”
Még ha a jövőben kötelezőek is lesznek az új tűzvédelmi intézkedések, az éghető szigetelőanyagok továbbra is kockázatosak maradnak. Az Anyagkutató Intézet további kísérletei bebizonyították, hogy akkor is veszély áll fenn, ha a védő vakolatréteg károsodott. Pontosan ez a helyzet sok épületnél, amelyeknél a vakolat elöregedett. Ezeknek nem feltétlenül kell látható sérüléseknek lenniük, az elöregedés következtében keletkező hajszálrepedések is kockázatot jelentenek.
Brigitte Seiboldhoz hasonlóan sokan félnek ettől. A hamburgi lakos látta 2013. novemberében, ahogy a szemben lévő régi épület fényaknájában keletkezett aprócska konténertűz „tűzliftként” felfelé terjedt. A lépcsőház azonnal megtelt mérgező gázokkal, és nem lehetett menekülési útvonalként használni. Számos lakó a hátsó erkélyekre menekült. A ház mellett lévő szomszédos építési teleknek volt köszönhető, hogy a tűzoltóság tolólétra segítségével meg tudta őket menteni.
„Ha az ember egyszer átélte, hogy milyen gyorsan terjed felfelé egy ilyen tűz, és hogyan fenyegethet egy teljes házat, akkor más szemmel tekintünk a világra.”
meséli Seibold asszony.
Forrás: spiegel.de
A hőszigetelés nem minden esetben csökkenti a lakóépületek fűtési energiaszükségletét. Épp ellenkezőleg, használata azt okozhatja, hogy a fűtőolaj és a gáz felhasználása emelkedik, az pedig, hogy kültéren ven-e ,vagy beltéren a hőszigetelés teljesen mindegy. Ezt számos tanulmány eredménye mutatja, amely a „Welt” folyóirat rendelkezésére áll. Az eredmények felvetik azt a kérdést, hogy a szövetségi kormány az energiatakarékossági rendelet tervezett megszigorításával nem éppen az energiarendszer átalakításával kitűzött céljaival szembe halad-e?
Hőtérkép
Különösen kényes a Fraunhofer Társaság Épületfizikai IBP Intézete által végzett, most újra előtérbe került vizsgálata. A stuttgarti kutatóintézet tudósai már 1985-ben egy körülményes összehasonlítás során mínusz négy Celsius fokos külső téli középhőmérséklet esetén megállapították, hogy a szigetelőanyagok használata a fűtési energiafelhasználást nem csökkenti, hanem a masszív falakhoz képes sokkal inkább az egekbe emeli.
Ismét felbukkant az évek óta eltűnt tanulmány
„A drága homlokzati szigetelés haszontalan, és még növekvő fűtési költségeket is eredményez”
mondja az építész Konrad Fischer. A Hochstadt am Main városában székelő szigetelőanyag-kritikus most ismét felkutatta az évtizedek óta eltűnt papírokat.
Hogy a szigetelőanyagok nem felelnek meg a hozzájuk fűzött elvárásoknak, az a tanulmány szerint egy egyszerű fizikai törvényszerűségen alapul: a masszív falazat még télen is képes arra, hogy a napsugarak melegét tárolja, és a késő esti órákig a belső terek felé leadja. A szigetelt épületeknél ezzel szemben ez a külső falakon lévő vastag műanyagborítás miatt nem lehetséges.
„A belső terek felé semmilyen időpontban sem kerül továbbításra hő”
ismerték fel már 27 évvel ezelőtt a Fraunhofer Intézet kutatói. Megtérül a hőszigetelés?
A szigetelés nélküli házak fogyasztását túl magasan határozták meg
A Cambridge-i Egyetemen készült egyik idei tanulmány ezen kívül a az elméleti fűtési energiaszükséglet kiszámításához Németországban használatos matematikai képlet helyességét is megkérdőjelezi.
A brit elit főiskola építészeti kutatói pontosan összehasonlították az elméleti szükségletszámítások eredményeit, az úgynevezett energetikai mutatószámot 3400 németországi lakóház tényleges fűtési energiafelhasználásával. Az eredmény: a kevésbé vagy egyáltalán nem szigetelt idősebb lakóépületek esetén a gáz vagy a fűtőolaj tényleges felhasználása 30-40 százalékkal a számított érték alatt volt.
Amíg az energetikai tanácsadók a képlet alapján négyzetméterenként évi 225 Kilowatt fogyasztást számítottak ki az ingatlanoknál, addig ez a valóságban csupán 150 Kilowatt volt. Ezzel szemben az újabb építésű, alacsony energiafelhasználású házak többségénél a fogyasztási értékek magasabbak voltak a szamítottnál.
„A tanulmány eredménye azt sugalmazza, hogy a számításra használt modellek helytelen feltételezéseken alapszanak”
mondja Minna Sunnika-Blank, a Cambridge-i Egyetem tudósa.
Rendkívül kényes vizsgálatok
A tanulmányok eredményei rendkívül kényesek, mivel a szövetségi kormány az energiatakarékossági rendeletet (EnEV) tovább kívánja szigorítani. Az új épületeket 2014-től kezdődően úgy kell kialakítani, hogy a számított energiaszükséglete 12,5 százalékkal alacsonyabb legyen.
A 2016-os évtől kezdődően pedig az elméleti fűtési energiaszükségletet az új lakóépületeknél ismét ugyanekkora százalékkal kell csökkenteni. Ez azt jelentené, hogy a korábbiakhoz képest még több szigetelőanyagot kellene felhasználni.
A szigetelőanyagok gyártói természetesen üdvözlik az EnEV reformot. Ők úgy tesznek, mintha az anyagaik minősége meggyőzné őket – mind az új építésű házak, mind pedig a meglévő épületek felújítása esetén. „A házak külső falain keresztül vész kárba a legtöbb energia; amennyiben itt következetes energetikai felújítást végeznek, a fűtési költségek akár 50 százaléka is megtakarítható“, mondja Wolfgang Setzler, az összetett hőszigetelő rendszerek szakmai egyesületének ügyvezetője.
„Az épület megfelelő szigetelése a saját négy fal között élő polgárok számára hosszútávú ellátási- és költségbiztonságot jelenthet”
mondja Christian Bruch, a szigetelőanyag-ipar szövetség(GDI) ügyvezetője.
Az új otthonok építése jelentősen drágább lesz
Az ingatlanpiac ezzel szemben vehemensen elutasítja az EnEV reformot, mivel ezáltal jelentős mértékben emelkednének az új családi házak és társasházak építési költségei. Az viszont kérdésesnek tűnik, hogy a többletköltségek megtérülnek-e a fűtési energiafogyasztás megtakarításai által. Csupán egyetlen dolog biztos, mondja Gerold Happ, a Ház és Telek nevű tulajdonosi szövetség ügyvezetője:
„A családok számára még nehezebbé válik az új, saját otthonról szóló álmuk megvalósítása.“
A szövetségi kormány az EnEV megszigorítása által az energiarendszer átalakításának keretein belül kívánja a széndioxid-kibocsátást csökkenteni. A fosszilis energiahordozók eltüzelése során keletkező gázt okolják a globális felmelegedésért. „A Fraunhofer-tanulmány azonban cáfolja, hogy a nagyobb mértékű szigetelés kevesebb fűtési energiafogyasztást eredményez, mint a szigetelés nélküli masszív épületeknél”, mondja Fischer építész úr.
Ezen kívül a szigetelőanyagokat körülményes olvasztásos eljárás során kellene legyártani, amely során magas áramszükséglet keletkezik.
„Az EnEV kikötéseivel a szövetségi kormány végső soron a saját energiamegtakarítási céljaival megy szembe“
mondja Fischer.
A kormány mindeddig eltitkolta az eredményeket
Az EnEV megszigorítása előtt „először is minden tudományos eredményt össze kellene foglalni és ki kellene értékelni “, követeli Axel Gedaschko, a német lakás- és ingatlanközvetítő vállalatok szövetségi egyesületének elnöke, amelynek 3000 tagvállalata közel hatmillió bérlakást kezel. „Az ezek során tudomásunkra jutott ismereteknek hatással kell lenniük az energiarendszer átalakításának teljes egészére.”
A 27 évvel korábbi Fraunhofer-tanulmány eredményeit két későbbi, más intézet által végzett vizsgálat is alátámasztja. Ezek eredményeit a szövetségi kormány azonban mindeddig eltitkolta. A hamburgi Gewos Intézet az 1984 és 1992 között épült masszív téglafalazatú társasházak fűtési energiafelhasználását hasonlította össze a kiegészítő külső szigeteléssel rendelkező házakéval.
Az eredményt a Gewos kutatói így foglalták össze:
A szigetelés nélküli masszív falazatú társasházak „alacsonyabb éves fűtőanyag-felhasználást mutatnak, mint a külső falon kiegészítő szigeteléssel rendelkező épületek.“
A masszív falak tárolják a napsugarak melegét
Ugyanerre az eredményre jutott a fűtési energia egy-egy szigetelt és egy szigetelés nélküli, masszív tégla-kő falazatú bérházon végzett hosszútávú vizsgálata egy hannoveri lakásszövetségnél, amelyet Jens Fehrenberg, a Hildesheimben lévő alkalmazott tudományok főiskolájának épületszerkezeti professzora vezetett. A szigetelt házban magasabb volt az energiafogyasztás.
Fehrenberg is abban látja az okot, hogy a tégla a napsugarak melegét tárolja, részben leadja a belső helyiségek felé, és ezáltal megakadályozza a fűtési hőveszteségeket.
„A kiegészítő külső szigetelés által ez a hatás elveszik.“
Forrás: welt.de
Számos háztulajdonos fűtési költséget szeretne megtakarítani, és ezért óriási összegeket fordít homlokzati hőszigetelésre. De a megtakarítás helyett inkább emelkednek a fűtési költségek, nyilatkoznak a kritikusok. Amit az ingatlantulajdonosoknak tudniuk kellene.
Ahol a legszebb régi épületek találhatók
Szenzációnak hangzik és magában hordozza a botrány lehetőségét: egy hosszú időre eltűnt tanulmány most ismét előkerült, hangzott el néhány napja az Immobilienwirtschaft nevű szakfolyóiratban. Ami ebben rendkívül kényes: a stuttgarti Épületfizikai Fraunhofer-Intézet 1985-ben készült tanulmányában található az ismert szigetelés-kritikus és építész Konrad Fischer szerint az a tudományos bizonyíték, amely szerint a hőszigetelt külső homlokzat miatt emelkednek a fűtési költségek.
Ez alapján a szigetelt homlokzat semmilyen pozitív megtakarítási hatással nem rendelkezne, hanem még növelné is a fűtési energiaigényt. A tanulmány a WirtschaftsWoche Online birtokában van – éppúgy, mint a Fraunhofer Intézetnek az Immobilienwirtschaft nevű szaklapban történt nyilvánosságra hozatalra reakcióként adott helyesbítése. Amennyiben ez igaz, úgy a beépített több millió négyzetméter homlokzati szigetelés pénzkidobás lenne a háztulajdonosoknak, nem pedig konjunktúraprogram a szigetelőanyagok gyártói és az építőipar számára.
A hőszigetelés témája időzített bombaként ketyeg
Hiszen a befektetési költségek a háztulajdonosok számára magasak, amelyeket évek folyamán a fűtési költségek megtakarításai által amortizálnának. Az épületszigetelés melletti vagy elleni gazdasági döntést tehát a felújítási költségek és járulékos költségeik realisztikus becslésének és a szigetelés nélküli épülettel szemben megcélzott megtakarítások ismeretében kell meghozni.
Másrészről az épületszigetelés óriási üzletet jelent az építőipar és az építőanyagipar számára. Végül pedig a hőszigetelés politikailag is kívánatos, és új épületek illetve felújítás esetén előírás. A piac zsong az energiamegtakarítási rendelet (EnEV) nevű állami szabályozásnak köszönhetően is, amely felújítás esetére minimális követelményeket fogalmaz meg mind kül- , mind beltéri hőszigetelésre és az energiahatékonyságra vonatkozóan.
A gazdaságosság pontos kiszámítása azonban nem egyszerű a háztulajdonosok számára. Nem ritkán 30-50 %-os fűtési energiamegtakarítási potenciállal csábítanak a kivitelező üzemek és a szigetelőanyag-ipar. Ennek során szívesen azonosítják a külső falak hőátbocsátási tényezőjének (úgynevezett U-értékének) javulását a megcélzott megtakarítási effektussal. Egy régi épület homlokzati szigetelése ugyanis minden további nélkül képes a külső falak U-értékét akár 85%-kal is javítani.
A reklámozott megtakarítás elmarad az ígérttől
Feltételezett megtakarítások, így szeretnének élni a németek
Ezeket az energiamegtakarításokat ugyan előre ki lehet számolni a megcélozható U-értékek segítségével, azonban hogy ezek valóban reálisak-e, az csak a gyakorlat során fog megmutatkozni. Hiszen a témával kapcsolatos számos vizsgálat során az épületek energiaszükségletét számítási modellek segítségével határozzák meg – azaz a múltbeli tényleges fogyasztási értékek nélkül. Ezeket a számítási modelleket használják az energetikai tanácsadók is, akik többek között a különböző épületrészek U-értékei alapján tájékozódnak.
Számos tájékoztató szól viszont arról, hogy az ilyen módon kiszámított energiaszükséglet jelentősen magasabb, mint a tényleges fogyasztási értékek. Ugyan ezek a számok is függnek az olyan egyedi tényezőktől, mint a lakók fűtési- és szellőztetési szokásai, azonban mégis szisztematikusan alacsonyabbra tehetők. Ezt a Német Energiaügynökség, a dena például a saját vizsgálataival kapcsolatosan is elismerte:
„A vizsgálatok a számított szükséglettel szemben szisztematikusan alacsonyabb mért energiafogyasztást mutatnak. Az eltérés nagyobb méretű társasházak esetén kisebb, mint családi házaknál.“
A kalkulációhoz tehát a háztulajdonosok ideális esetben rendelkeznek a tényleges fűtési energiafelhasználást mutató számsorokkal évekre visszamenően, így a különösen kemény és a rendkívül enyhe telek sem nagyon hamisítják meg az átlagos értéket. Aki rendelkezik ilyen fogyasztási adatokkal, annak legalább egy megbízható kiindulási alap rendelkezésére áll a fűtési költségmegtakarítások kiszámításához.
Ezután aztán a felújítási kedvvel rendelkező ingatlantulajdonosok számára elméletivé válik a dolog. Hiszen a sikeres korszerűsítést követő energiaszükséglet csupán egy modellezett szám. És pontosan itt gyökereznek a hőszigeteléssel kapcsolatos kétségek. A legtöbb tudós, energetikai tanácsadó és építőanyaggyártó a hőszigetelés témakörénél kizárólag az U-érték javulásával számol, azaz a hőszigetelés hatékonyságának azon értékével, amelyet az épület külsejére helyeznek el. Az eddigi épületkorszerűsítésekre vonatkozó tapasztalati értékek egyenlőre nem állnak rendelkezésre.
A hőszigetelés ellenére több fűtési energia szükséges
Most szigetel a szigetelő anyag? Konrad Fischer építész számára ez túl kevés. Hiszen egy szigetelt homlokzat teljesen más fizikai tulajdonságokkal bír, mint egy masszív falazat. A sokkal kedvezőbb U-érték csak akkor érhető el, ha számos hátrányt is számításba veszünk. Így egy kívülről szigetelt homlokzat a masszív falazattal szemben napsütésben sokkal gyorsabban és erőteljesebben felmelegedne, árnyékban pedig sokkal gyorsabban ismét kihűlne. Ennek során a homlokzati felület hőmérséklete a harmatpont alá süllyedhet, így a külső fal nedves lesz a lecsapódó pára miatt.
„A szigetelt homlokzat nem képes úgy felvenni a nap melegét, mint például a tégla, amely tárolja a hőt és az esti illetve éjszakai órák folyamán lassan újra leadja”
mondja Fischer. Ezt az összefüggést a Fraunhofer Intézet tanulmányában egyáltalán nem cáfolják, azonban az alapján ez a hatás elenyésző. Fischer más véleményen van: a kísérleti építményeknél a masszív és a szigetelt falak pontosan ugyanakkora U-értékkel rendelkeztek. „Minden olyan esetben, amikor a külső falon szigetelés volt, magasabb fűtési energiafelhasználást mértünk, mint a szigetelő réteg nélküli falak esetében”, mondja Fischer.
Kétségbevonható energiamegtakarítás
Az épületfizikai Fraunhofer-Intézet a WirtschaftsWoche megkeresésére az eredmény ilyen magyarázata esetén hamis állításokról beszél, és a vizsgálati eredmények általánosítását szakszerűtlennek tartja. A kutatók egy írásos helyesbítésben hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat tárgya végső soron nagyon speciális volt, és ezért a kísérletet sem gyakorlatközeli módon alakították ki.
A négyhetes kísérlet folyamán például a rolók folyamatosan zárva voltak a kísérleti építményeken, így a beeső fény nem tudta a belső tereket még jobban felmelegíteni. Sokkal inkább azt kellene tisztázni, hogy a világos és sötét kültéri falszínek milyen hatással bírnak a külső falakon keresztüli energiaveszteség tekintetében. Ahhoz, hogy hőszigetelés segítségével megtakarítást lehessen elérni, a falszerkezet U-értékének természetesen alacsonyabbnak kell lennie a korábbi, hőszigetelés nélküli állapothoz viszonyítva. Itt tehát a tudósok nem látnak ellentmondást, hanem újból igazolni látják az U-értékek segítségével történő számítási modellek helyességét.
Hogy a hőszigetelés magasabb fűtési költségeket okozna, ez alapján nem olvasható tehát ki a tanulmányból. A kétségek azonban biztosan jogosak, hogy az U-érték számítása alapján kikalkulált megtakarítási célok egyáltalán reálisan elérhetőek-e. A szigetelésellenes tábor egyik legerősebb érve a homlokzatok tartósságának hiánya sok összetett hőszigetelő rendszer (WDVS) esetén. Számos olyan eset létezik, ahol az évek folyamán a homlokzati szigetelés egyre nedvesebbé válik, vagy akár úgy tele is szívhatja magát nedvességgel, mint egy szivacs. Konrad Fischer számos ilyen esetet dokumentált, a média is többször beszámolt róla.
A nedves szigetelés következményei az esztétikailag kifogásolható alga- vagy gombafertőzéstől kezdve a penész okozta masszív épületkárosodásig vagy a teljes szigetelés foltokban történő eltöredezéséig terjedhetnek. És a szigetelt homlokzat kezdeti években meglévő szigetelő tulajdonságai a nedvesség következtében fokozatosan elvesznek – velük együtt pedig a remélt energiamegtakarítás is.
„Én sem nedves pulóverrel védem magam a hideg ellen “
mondja Fischer.
A Hochstadt am Main városából származó építész ezen kívül olyan háztulajdonosokról is beszámol, akik a homlokzat szigetelését követően az év több napján fűtöttek, mint azelőtt, mivel a külső falakat nem melegítette át a napsütés. Az Épületdiagnosztikai Intézet szakértője, Gernot Henrich is megerősítette egy 2011. novemberében a Plusminus számára készített jelentésben, hogy emiatt a hatás miatt növekszik a nedvesség előfordulásának veszélye a homlokzatban.
A tartósság dönt a gazdaságosságról
A hőszigetelés gazdaságosságának kérdésében így tehát nem csupán a fűtési energiamegtakarítás döntő, hanem a járulékos költségek is. Ahhoz, hogy a szigetelő tulajdonságok tartósan megmaradjanak, nem szabad nedvességnek jutni a rendszerbe. A szigetelt homlokzatok az építési módjuk miatt azonban általában hajlamosabbak a károsodásra, mint a masszív téglafalak.
Ezért a szigetelt homlokzatok karbantartási költségei jelentősen magasabbak. A repedések és a lyukak nem tolerálhatók, mivel ilyen esetben víz juthat be, amely a szigetelőrendszerből nem tud elpárologni és kiszáradni. Károsodás esetén a homlokzati szigetelés élettartama a vágyott 40 évről csupán néhány évre csökken. Ez a háztulajdonosok számára éppúgy épülettechnikai, mind anyagi katasztrófát is jelent.
30 év megtérülés
A homlokzat külső hőszigetelésének anyagköltsége az építtetők körében végzett felmérések alapján 17.000 euró. Ezzel átlagosan a fűtési energia 15%-át takarítják meg. Így a befektetés csupán 30 év múlva térül meg. Az számol helyesen, aki azt is figyelembe veszi, hogy a hőszigetelt homlokzathoz magasabb karbantartási költségek is kapcsolódnak. Konrad Fischer szerint a Hannoveri Épületkutató Intézet összehasonlító vizsgálatok során megállapította, hogy a szigeteléssel rendelkező homlokzatok karbantartása éves szinten négyzetméterenként kilenc euróval kerül többe, mint a hagyományos vakolt homlokzatoké.
Másrészt az ingatlan értéke növekszik vagy stagnál. És aki kizárólag a többletköltségeket veszi figyelembe egy mindenképpen esedékes felújítással szemben, és kihasználja az energetikai korszerűsítésre – például az állami KfW-Banknál – nyújtott kedvező finanszírozási ajánlatokat, bizonyos körülmények között gazdaságilag elszigetelődhet. Ennek során döntő a helyes korszerűsítési technológia és anyagok megválasztása, valamint az alapos tervezés.
Ugyanerre az eredményre jutott a Német Energiahivatal, a dena is a 2011-es korszerűsítési tanulmánya során:
„A saját használatban lévő családi házak energetikai korszerűsítése azoknál az épületeknél éri meg, amelyeknél mindenképpen esedékes a felújítás. Ez azt jelenti, hogy a megtakarított energiaköltségen felül az energiahatékonyság növelésére tett intézkedések költségeit is finanszírozni tudják. Ennek előfeltétele, hogy az energetikai korszerűsítést az egyébként is esedékes felújítási- és karbantartási munkálatokkal összekössék.”
A hildesheimi szakfőiskola professzora, Jens Fehrenberg ezért inkább azt tanácsolja, hogy ne csupán a külső szigetelést tartsuk szem előtt, hanem az épület egészére terjesszük ki a felújítást, és ennek során célzottan és gazdaságosan járjunk el.
A homlokzati hőszigetelésnek pedig minden ismert tapasztalat alapján rendkívül hosszú az amortizációs ideje. Az energetikai épületkorszerűsítés területén a legjobb hatást még mindig az elöregedett fűtésrendszerek modernizálása, valamint a pincék mennyezetének szigetelése ígéri. Általában mindkét intézkedés áttekinthető költségvetéssel jár, és az energiamegtakarítás által legkésőbb tíz év alatt kifizetődnek.
Forrás: wiwo.de
Kétszer negyedívelt lépcső 1.
Ez az első eset, hogy sikerült pofatartók nélküli harmonikalépcsőt készíteni. Ezt a bravúrt tömör fával végzett kísérletek előzték meg. A kihívást abban a reményben vállalta el a tervező, hogy a rétegelt lemez nem zsugorodik.
Az anyagot jóval a beépítés előtt szereztük be és a műhelyben annyi ideig szárítottuk, hogy beépített állapotban már nem kellett a zsugorodással számolni. A lépcsőfokok és a fokbélések 2,5 mm vastag fedőfurnérral borított nyír multiplex rétegelt lemez lapokból készültek. A lépcsőszerelésnél előforduló ragasztási hibák elkerülésére a műhelyben a fokokat hármasával összeragasztottuk. Az így összeragasztott lépcsőszakaszok tömege akkora, hogy azokat két ember még elbírja.
Az illesztést alaposan előkészítettük. A fokok belső és külső oldalait lapos anyákkal lezárt menetes orsók fogták össze. A lépcsőt minden harmadik foknál a menetes orsókkal összekötött acéltartónál fogva a falra függesztettük. Az első lépcsőfok úgy lett kialakítva, hogy nem fekszik fel a padlóra.
Szintmagasság: 2,92 m
Járószélesség: 97 cm
Emelkedési arány: 17 x 28 cm
Fokok és fokbélések: nyír multiplex rétegelt lemez, 5,5 cm vastag
Fedőfurnér: kanadai juhar, 2,5 mm vastag
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Korlátoszlopok: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 33 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 12 mm
Fogódzó: kanadai juhar, ᴓ 24,2 mm
A lépcsőfok és a fokbélés metszete
Kétszer negyedívelt acél-üveg lépcső 2.
A lakóház teljes körű felújítása korszerű építőanyagokkal érdekes megoldásokhoz vezetett. Az ilyen lépcső ugyanúgy készül, mint egy hagyományos falépcső. A pofatartók magvát keményfa alkotja, 3 cm mély bevésésekkel az üveglapok szükséges felfekvéséhez. A fordulókban a bevésést kissé mélyebbre készítjük, mivel az üreget az üveg járólapokhoz egyébként csak nagyon drágán lehetne kimunkálni.
A pofatartók kivésése után azokat 3 mm vastag acéllemezzel burkoljuk. A lemezt kétoldalas ragasztószalaggal rögzítjük a pofatartókhoz, majd éleik mentén összehegesztjük azokat. Ha túl nagy hő keletkezne, a lemezeket vízzel hűtjük, bár a korszerű hegesztő berendezéseknél erre már nincs szükség. A bevéséseket vágótárcsával a lemezen is kivágjuk. Finomcsiszolás után a lemezt lehetőleg már ne fogjuk meg, ha ez mégis elkerülhetetlen, csak tiszta kesztyűben nyúljunk hozzá. A lemezt a lehető leghamarabb vonjuk be kétkomponensű lakkal.
A járófelületek anyaga két, egyenként 12 mm vastag egyrétegű biztonsági üveg, amelyeket mattított ragasztófólia fog össze. A fokokat gumiba ágyaztuk és szilikonnal fugáztuk ki.
Szintmagasság: 2,77 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 19,8 x 24 cm
Járószélesség: 78 cm
A pofatartók fordulójának sugara: 20 cm
A pofatartók vastagsága: 4,5 cm
A fokok vastagsága: 2,4 cm
A fogódzó átmérője: 42,4 mm
A pofatartó magva: bükkfa
A pofatartó borítása: A38 acéllemez, 3 mm vastag
Felületkezelés, acél: kétkomponensű lakk
Alaprajz
Kétszer negyedívelt lépcső 3.
Az építész lehetőleg arra törekszik, hogy a lépcső építésénél egyenes vonalakat alkalmazzon, mert ezzel lehet finom, elegáns hatást elérni. A tervezőnek vagy a lépcsőépítőnek emiatt a fokokat úgy kell elhúznia, hogy a lebegő oldalon a kiterített lépcső egyenes vonalú legyen. Ekkor a fal menti pofatartók ívelése is kisebb lesz.
A lépcső használójának viszont az a kényelmesebb, ha testével a lépcső első élével párhuzamosan áll. Ezek alapján az építtetőnek el kell döntenie, hogy vajon a szépség vagy a kényelem fontosabb-e.
A korlát állékonyságát biztosító oszlopok úgy helyezkednek el, hogy a mellvéd korlátjának fogódzója ugyanolyan magasan csatlakozzon be, mint a lépcső menti korlátok.
Az új CNC-vezérlésű marógépekkel, a megfelelő szoftver birtokában nem jelent nehézséget, hogy a belső ívekhez is profilozott fogódzókat marjunk (erre nem csak a szabványos fogódzók esetén van lehetőség). A korszerű technika azt is lehetővé teszi, hogy szögletes lábazattal készített rudak és tetszőleges fokprofilok fészkét is bemarjuk a pofatartókba.
Szintmagasság: 3,09 m
A fellépések száma: 17
Emelkedési arány: 18,2 x 26,6 cm
Járószélesség: 92 cm
Korlátrúd: 4 x 4 cm csúcsos sarkokkal
A pofatartók vastagsága: 5 cm
A fogódzó keresztmetszete: 5 x 7,5 cm
Az oszlopok keresztmetszete: 9 x 9 cm
Felületkezelés: pofatartók és korlátok: fehér festés,
RAL 9010, fokok: kétkomponensű lakk
A lépcsőfokok vastagsága: 4,3 cm
Fafaj: kanadai juhar
Kétszer negyedívelt lépcső 4.
Az itt bemutatott három lépcső alaprajza csaknem azonos. A feladat az volt, hogy a sarokoszlopokat optikailag némileg kisebbítsük. Általában a negyedik fok első éle csatlakozik az oszlophoz.
Ebből az adódik, hogy a fogódzó kb. 160-170 cm magasan kezdődik. Ennél a lépcsőnél ezt a méretet az oszlopfővel még meg is haladjuk. Ugyanakkor az oszlop a fehér festésnek köszönhetően rövidebbnek tűnik.
Szintmagasság az emeleten : 2,82 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,8 x 24,8 cm
Járószélesség: 90 cm Lépcsőnyílás: 335 x 99 cm Alapterület: 3,55 m2 Fafaj: bükk
A pofatartó vastagsága: 4,5 cm
Az oszlop keresztmetszete: 7,5 x 7,5 cm
A lépcsőfokok vastagsága: 4,2 cm
A fogódzó átmérője: 4,5 cm
Korlátrudak: rozsdamentes acélcső, ᴓ 18 mm
Felületkezelés: pofatartók: fehér festés, RAL 9010, oszlopok: fehér festés, RAL 9010, fokok: kétkomponensű lakk, fogódzó: kétkomponensű lakk
Az alaprajz részlete
Kétszer negyedívelt lépcső 5.
A vasbeton tartószerkezetre szerelt lépcsőfokokat úgy kellett kialakítani, hogy a lebegő oldalon harmonikajellegű kontúrt kapjunk. Azonban hogy a lépcsőfokoknak az emelkedő részen mégis legyen alámetszésük, a fokbéléseken nyílást készítettünk és ennek hátoldalára rozsdamentes acéllemezt helyeztünk el. A fokbélések távolsága a lépcső szegélyétől 33 cm. Harmonikaszerű kialakításnál arra kell ügyelni, hogy a fa nedvességtartalma megegyezzen a helyiség levegőjének nedvességtartalmával.
A járófelületeket és a fokbéléseket szorosan a fal mellé helyeztük. A lépcső takarításánál ezért vigyázni kell, hogy a falon ne keletkezzenek csúnya foltok, vagy a falat lemosható festékkel kell befesteni. A korlát az első foknál kissé hátrább kezdődik. A fafogódzókat távtartó csődarab közbeiktatásával erősítettük hozzá az oszlopokhoz.
Szintmagasság: 2,98 m
Alapterület: 5,6 m2
A fellépések száma: 16
Emelkedési arány: 18,6 x 26 cm
Járószélesség: 100 cm
Fafaj: kőris
A lépcsőfokok vastagsága: 4,2 cm
A fokbélések vastagsága: 4,2 cm
A fogódzó átmérője: 4,5 cm
A fa részek felületkezelése: kétkomponensű lakk
Korlátoszlopok: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 42,4 x 2 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 4 mm
Kétszer negyedívelt lépcső 6.
Erre a lépcsőre azért lett szükség, mert egy üzlet kiállítóterének bővítésekor a tetőteret is hasznosítani kívánták. Építésekor nagyon sok előírást figyelembe kellett venni. A lépcsőházat és tetőteret egy tűzgátló ajtóval és a megfelelő falszerkezetekkel tűzvédelmi szempontból teljesen el lehet különíteni a többi helyiségtől. A korlát első része kiemelhető, mivel a homlokoldalon lévő ablakot a menekülési útvonal tervezésekor számításba vették.
A lépcső tervezésekor mindössze annyit kellett mindebből figyelembe venni, hogy járószélességét és emelkedési arányát tekintve főlépcsőnek feleljen meg. Az építtető nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a lépcső esztétikus és harmonikus kiegészítője legyen az épületben kiállított korszerű konyhabútoroknak. A fokbélésként alkalmazott perforált lemez biztonságérzetet ad a lépcső használójának.
Szintmagasság: 3,31 m
A fellépések száma: 18
Emelkedési arány: 18,4 x 26,3 cm
Járószélesség. 100 cm
Lépcsőfokok: kanadai juhar, 4,5 cm vastag
Fokbélés: perforált lemez, rozsdamentes acél, nyílásméret 8×8 mm
Tartók: acél zártszelvények, 100/40 x 3,5 mm
Korlátoszlopok: rozsdamentes acélcső, ᴓ 42,4 x 2 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélcső, 17,2 x 2 mm
Fogódzó: kanadai juhar
Felületkezelés: fa: kétkomponensű lakk, pofatartók: fehéralumínium, RAL 9006
Kétszer negyedívelt lépcső 7.
Az itt látható példa egy klasszikus sorház lépcsője. Az építtető azt szerette volna, hogy a lépcső központi fekvésű legyen és a fény a földszinti helyiségekbe is eljusson. Ezt a szempontot még a lépcsőház térbeli felosztása is hangsúlyozza. További kikötés volt, hogy a pofatartók lehetőleg egyenes vonalúak legyenek. A fogódzók magassági eltolódásait az oszlopokon lehetőleg egyenletessé kellett tenni, emiatt a mellvéd magassága 105 cm lett.
Ez a magasság a háromgyerekes család tagjainak nagyon megfelelt, mert az orsótér a második emeletről nézve elég rémisztő látványt nyújtott. Ezeket a házakat ugyan kettős héjazattál építették, mindez azonban egyáltalán nem garantálja a megfelelő hangszigetelést. A fal melletti pofatartókat ezért gumi alátétekkel szereltük fel tartóikra, hogy megakadályozzuk a fallal való közvetlen érintkezésüket.
Szintmagasság: 2,83 m
Alapterület: 4,48 m2
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,7 x 26 cm
Járószélesség. 90 cm
Fafaj: bükk
A pofatartó vastagsága: 4,5 cm
A fokok vastagsága: 4,2 cm
Az oszlop keresztmetszete: 4,5 x 4,5 cm
A fogódzó átmérője: 4,5 cm
Üveg: egyrétegű biztonsági üveg, 8 mm vastag
Húzott fokú egykarú lépcső pihenővel 1.
A ház mediterrán vidékről származó tulajdonosnője az egykori pajtát eredeti hazája hagyományait követő, egyedi stílusban építette át.
A tetőtérbe vezető lépcsőnek egy meghatározott helyen kellett kezdődnie és egy ugyancsak adott ponton kellett végződnie. Ezen a szakaszon jó néhány szokatlan nehézséget kellett leküzdeni. Figyelembe kellett venni például a szabad belmagasságot a 2. lépcsőfok fölött, az egykori pajtakaput, amelynek az alsó oldalából most ablak lett. További gondot okozott a mellvéd magassága az ablaknál, a 2. pihenő fölött és a földszinti lépcsőhöz vezető lejárat szabad belmagassága a 10. lépcsőfok környékén.
A ház karakterének megőrzéséhez a 60 mm vastag lucfenyőből készült lebegő oldali pofatartót gipszkarton lapokkal burkolták. Erre a felületre azután érdes vakolat került. A fal mentén 45/8 mm-es laposvas fut végig. Erre konzolokat hegesztettek. A bütüoldalon hasitokkal kialakított fokokat ezekre a konzolokra húzták rá és odaragasztották.
Szintmagasság: 2,85 m
Emelkedési arány: 19 x 26 cm
Lépcsőfokok: ragasztott-préselt fafunér-anyag (Parallam), 4,5 cm vastag
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Fal melletti pofatartó: laposacél
Felületkezelés: zafírkék festék
Lebegő pofatartó: lucfenyő, 6 cm vastag, gipszkarton burkolattal
A lebegő oldali pofatartó nézete
Alaprajz
Húzott fokú kétkarú lépcső pihenővel 1.
Egy villaépület felújítása, korszerűsítése nehéz feladat elé állítja a három érdekelt felet: a tulajdonost, az építészt és a műemlékvédelmi hatóság képviselőjét.
A lépcső állapota az átépítés előtt
Az építtető klasszikus, bevésett lépcsőt kért. Az építész néhány modern elemet is be akart csempészni, a műemlékvédelem pedig a lehető legtöbbet meg akarta tartani; márpedig nem utolsósorban ő döntött a pénzügyi támogatásról. Az eredmény: a korlát alsó oszlopát háromszor ki kellett cserélni.
Az építész a karcsú formákat részesítette előnyben. A szabad oldali pofatartó ezért arányaiban nem lehetett túlzottan robusztus, másrészt viszont a lépcsőnek ki kellett elégítenie a statikai, tűzvédelmi és zajvédelmi követelményeket is. A lépcsőépítőre várt, hogy ezeket a feltételeket teljesítse, miközben a másik oldalon a fal melletti pofatartónak harmonizálnia kellett a stukkóval is.
Szintmagasság: 4,57 m
A fellépések száma: 27
Emelkedési arány: 16,9 x 25 cm
Járószélesség: 1,50 m
Építtető: Dr. Schneider, Wiesbaden
Építész: Zaeske + Maul, Daimlerstr. 35, Wiesbaden
Húzott fokú egykarú lépcső pihenővel 2.
A tetőtér beépítése miatt új lépcsőt kellett építeni, amelyet a tulajdonosok a két meglévő lépcsővel azonos stílusban kívántak létrehozni.
Az építtető magánszemély volt, így nehéz döntést jelentett, hogy a gazdaságossági szempontok legyenek-e elsődlegesek, vagy engedje szabadjára a szép és stílus hű megoldások iránt érzett elkötelezettségét. Végül az utóbbi megoldást választották, mivel az épület Frankfurt egyik jó közlekedéssel ellátott terén áll, így feltételezhető volt, hogy a bérleti díjak bizonyos mértékig fedezik majd a költségeket.
Szintmagasság: 4,27 m
Alapterület: 11,55 m2
A fellépések száma: 25
Emelkedési arány: 17,08 x 28,2 cm
Járószélesség: 132 cm
A pofatartó fordulási ívének sugara: 14 cm
Pofatartók, lépcsőfokok, fokbélések, fogódzó: tölgy
Korlátoszlopok: bükk
A pofatartó vastagsága: fal menti tartó: 5 cm, lebegő oldali tartó: 7,5 cm
Fokvastagság: 4,8 cm
A fokbélések vastagsága: 2,2 cm
A korlátrudak keresztmetszete: 6 x 6 cm
A forduló oszlopainak keresztmetszete: 6 x 22 cm
A fogódzó keresztmetszete: 8 x 8 cm
Húzott fokú kétkarú lépcső pihenővel
Az építtetőt nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy az épületben szükség van egy reprezentatív feljáróra. A lövészegylet lakásnak átalakított épületében a régi lépcső ugyanezen a helyen állt, de pihenő nélkül.
Az ötödik lépcsőfok fölötti kiváltógerendát nem lehetett áthelyezni, így az jelentősen megnehezítette a tervezők dolgát. A megoldást a negyedik lépcsőfok magasságában elhelyezett közbenső pihenő jelentette. A feljárónak természetesen az átjáró tengelyébe kellett esnie.
A következő akadályt a pihenő fölötti ablak jelentette. Itt el kellett dönteni, hogy a fogódzó vagy az ablak legyen-e hangsúlyozva. A megoldást a külső pofatartó kifordítása jelentette.
A lépcsőfokok anyagához körtefa vagy barkócafa közül választhattunk. A parkettát ugyanabból az anyagból kellett készíteni, mint a fokokat. A lerakásra váró parketta felülete több mint 100 m2 volt. Ilyen mennyiségben egyszerűbbnek látszott a barkócafa beszerzése. A korlátot klasszikus stílusban kellett kialakítani úgy, hogy ne tűnjön túl sűrűnek. A választás olyan korlátoszlopokra esett, amelyeknek négyzetes a lábazatuk, hosszú, hengeres a száruk és csak a fej- és lábrésznél vannak enyhén profilozva. A belépő oszlopok posztamens jellegűek, tovább erősítve a hely különleges hangulatát.
Szintmagasság: 3,33 m
A fellépések száma: 17
Emelkedési arány: 19,6 x 25 cm
Járószélesség: 94 cm
Pofatartók: fenyőfa, 5,5 cm vastag
Fokok: barkócafa, 4,3 cm vastag
Fokbélések: barkócafa, 2 cm vastag
Korlátrudak: keményfa, 4,6 x 4,6 cm
Fogódzó: keményfa, 5,5 x 6,5 cm
Oszlop: keményfa, 20 x 20 cm
Felületkezelés: pofatartók és korlát: festve,
RAL 9010, fokok és fokbélések: kétkomponensű lakk
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 1.
Ez a korlátkialakítás aránylag egyszerű, de látványos és ezért népszerű megoldás. A kanadai juharból készített falépcső és a pofatartóra oldalról felcsavarozott rozsdamentes acélkorlát anyaga élesen elüt egymástól.
Szintmagasság: 2,77 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,5 x 26 cm
Lépcsőnyílás: 270 x 210 cm
Alapterület: 5,7 m2
Járószélesség: 97 cm
Az orsótér szélessége: 9 cm
Fafaj: kanadai juhar
Lépcsőfokok: kanadai juhar, 4,5 cm vastag
Pofatarók: kanadai juhar, 4,5 cm vastag
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
A korlát anyaga: rozsdamentes acél
Fogódzó: ᴓ 42,4 mm
Korlátoszlop: ᴓ 42,4 mm
Korlátmező rúdjai: ᴓ 12×2 mm
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 2.
Az építésznek nagyon sok fejtörést okozott, hogy milyen eszközökkel varázsolja korszerűvé ezt a lépcsőt és annak korlátját. A vasbeton szerkezetű lépcsőn eredetileg műkő burkolat és egyszerű vaskorlát volt. Az építésznek végül az az ötlete támadt, hogy a lépcsőfokokat és a fokbéléseket 2,2 cm vastag, egybefüggő, harmonikaszerű felülettel burkolja be, amely mintegy lebeg a tartószerkezeten. A fal mentén és a szabad oldalon alkalmazott árnyékfugák hatására a fa elválik a fal többi részétől. A fogódzó és a korlátmező elegáns szalagként kíséri a lépcsőt és hangsúlyozza annak vonalát. A korlátoszlopokat azonban a nagyon szűk orsótérben sajnos nem lehetett az eredetileg elképzelt módon elhelyezni.
A lépcsőfokok és fokbélések multiplex rétegelt lemez lapokból készültek. Ennek felső oldalára 2,3 mm vastag színfurnér került. A lépcsőfokok és fokbélések alsó oldala forgácslap-erősítést kapott, nehogy a meghajlított felület elhúzódjon és a fokok használat közben elmozduljanak. Nagyon nehéz volt a pihenők szerelése, mert egy ilyen szerkezetnél milliméteres pontossággal kell dolgozni.
A falakat és a födémszéleket a fokok felszerelése után gipszkartonnal burkolták, mert a faanyag rosszul tűrte volna a vakolással járó nedvességet. A korlátoszlopok két-két laposacélból készültek. A köztük lévő harmadik laposacél megfelelően kiképezett nyílásaiba behegesztették be a korláthevedereket. A fogódzók tartói és a csavarok rozsdamentes acélból készültek.
Építtető: Usyka házaspár, Frankfurt
Építész: Volker Dörr, Basel (Svájc)
Építés éve: 1936/1998
Oldalnézet
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 3.
Ez a lépcsőfeljáró a kortárs német építészeti irányzatok méltó képviselője. A lépcső egy követségi rezidencia fogadócsarnokában helyezkedik el. Az egyenes, kétkarú, sarokpihenővel kialakított lépcső gránitból készült bevezető részét két tömör lépcsőfok és a hozzájuk csatlakozó pihenő alkotja.
Szintmagasság: 3,75 m
A fellépések száma: 22
Emelkedési arány: 17 x 29 cm
Járószélesség: 1,17 m
Pofatartók: U 140-es acéltartók + lucfenyő
Lépcsőfokok: trópusi fa – doussié (Afzelia africana)
Fali lábazat: trópusi fa – doussié (Afzelia africana)
A mellvédfal lefedése: trópusi fa – doussié (Afzelia africana)
Fogódzó: trópusi fa – doussié (Afzelia africana)
Fogódzótartó: rozsdamentes acél
A fokok és a belépő pihenő burkolata: fa
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 4.
A lépcsőfeljáró központi tengelyét egy hullámvonalat követő mellvédfal alkotja. A lépcsőfokok a falsíkok között lebegnek, így beengedik a fényt a ház belső részébe. A gőzölt bükk vöröses színe kiemeli a falak visszafogott fehér árnyalatát és a mészkő padlóburkolat halványbarna színét.
A lépcsőfokok és a fogódzók rozsdamentes acéltartói némi játékosságot visznek ebbe a szigorúan geometriai alakzatokból összeállított lépcsőbe. A letisztult vonalvezetés előfeltétele a precíz tervezés.
A lépcsőfokok szerelésére kétféle lehetőség kínálkozik. A lépcsők vonalát felrajzolhatjuk a falra vagy a műhelyben sablont készíthetünk, amelyen előfúrjuk a foktartók furatait. Amikor kifúrtuk a furatokat és azokba bedugtuk a foktartókat, a lépcsőfokok hosszanti hornyaiba ragasszuk be az azokat alulról tartó rozsdamentes acél zártszelvényeket. Az erre a célra alkalmas ragasztót szaküzletekből szerezhetjük be.
A fokok helyzetének beállításához megfelelő számú szorítóhevederre és csavaros szorítóra van szükség. Amikor már minden fok vízszintesen áll és irányuk is megfelelő, azokat ragasztóhabarccsal vagy hasonló kötőanyaggal erősítsük be a falakba.
Szintmagasság: 3,12 m
A fellépések száma: 18
Emelkedési arány: 17,3 x 28 cm
Járószélesség: 100 cm
Alapterület: 8,26 m2
A lépcsőfokok anyaga: bükk
Foktartók: rozsdamentes acél
A fogódzó anyaga: bükk
Fogódzótartók: rozsdamentes acél
A lépcső metszete
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 5.
Az újonnan kialakított tetőtér-beépítéshez az építtető korszerű lépcsőt tervezett. Az egyenes lépcsőkar oldalnézetében világosan kirajzolódik a harmonikás elrendezés. A rétegelt lemezekből készült lapok alsó és felső oldalán vastag takarófurnért alkalmaztunk.
A pincelépcső lépcsőfokai vasbeton tartószerkezeten nyugszanak. A hajtogatott, harmonikaszerű vonalvezetést itt a szabad oldalon elhelyezett, elütő színű laposacél szalag emeli ki. A fogódzó élére állított, négyzet keresztmetszetű, rozsdamentes acél zártszelvény.
Szintmagasság: 2,80 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,6 x 27 cm
Járószélesség: 89 cm
Alapterület: 5,22 m2
Lépcsőfokok: nyír multiplex rétegelt lemez
Fokbélések: nyír multiplex rétegelt lemez
Pofatartók: HEB (IPB) 80
Fogódzó: rozsdamentes acél zártszelvény, 40/40 x 2 mm
Felületkezelés, fokok: kétkomponensű lakk
Felületkezelés, pofatartók: csillogó kék, RAL 5007
A lépcsőfokok metszete
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 6.
A lépcső a rangos müncheni Hallhuber divatház frankfurti áruházában található. A környezetet értelemszerűen hagyományos stílusban alakították ki.
Az eladóteret a lépcső uralja, a növényi ornamentika a lépcsőkorlátokon, valamint a padló berakott mintázatán is jól felismerhető. A vevő így már az áruházba való belépéskor tisztában van azzal, mire számíthat. Az építész nemcsak a régi formákat vette elő, de új, korszerű stíluselemeket is felhasznált. Hangsúlyosak a tiszta, szögletes formák, amelyek éppen csak annyira vannak lesarkítva, hogy ne okozzanak sérülést.
A pofatartók U tartókból készültek, ezek nyitott oldalát MDF-lapokkal takarták el. Az első kar lépcsőfokai alámetszés nélkül készültek. A fa felületét színtelen lakkal kenték át, így a faanyag kezeletlennek tűnik. Az acélfelületeket fekete vascsillámmal vonták be. Mind a hullámvonalat követő korlátrudak, mind a fogódzó alatti díszítőelemek készen kaphatók. A foktartók a pofatartókra felhegesztett fülekre támaszkodnak. A lépcsőfokok alatt megy végig a permetező tűzoltó-berendezés vezetéke.
Szintmagasság: 4,25 m
A fellépések száma: 25
Alapterület: 14,82 m2
Emelkedési arány: 17 x 30 cm
Járószélesség: 120 cm
Karszélesség: 140 cm
Lépcsőfokok és fogódzó: kanadai juhar, 4,5 cm vastag/átmérőjű
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
A mellvéd metszete
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 7.
Az egyenes, párhuzamos kétkarú lépcső ugyan több helyet igényel, használata viszont az egykarú lépcsőknél kellemesebb. Az egyenes lépcsőt használója jól át tudja tekinteni, a köztes pihenőknek köszönhetően pedig nem fárasztó a magasabb szintre felmenni.
A lépcsőfokok a kettős U tartók közötti konzolokra erősített tányérokon fekszenek fel és azokhoz hozzá vannak csavarozva. A korlátmezők ilyen kialakítása nemcsak a biztonságot szolgálja, egyben az egész lépcső megjelenését is alapvetően meghatározza.
Emelkedési arány: 17,7 x 28 cm
Járószélesség: 92 cm Alapterület: 8 m2
Pofatartók: U 160-as acéltartó (kettőzve)
Lépcsőfokok: kanadai juhar, 4,5 cm vastag
Korlátmező: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 15 mm, egymástól 40 mm távolságra
Fogódzó: kanadai juhar, ᴓ 4,5 cm, felső rúd magassága: 90 cm, alsó rúd magassága: 60 cm
Felületkezelés, fa: kétkomponensű lakk
Felületkezelés, acél: vascsillám, antracit
A földszinti talppont részlete
A lépcső metszete
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 8.
A megrendelő könnyed megjelenésű lépcsőt kért. Az acél pofatartók és korlát keresztmetszetének csökkentése semmilyen nehézséget nem okozott, a fa lépcsőfokok vastagságát azonban nem lehet tetszőlegesen csökkenteni.
Az üvegszálas anyagok használatában már tapasztalatokkal rendelkező Anderegg asztalosmesterrel (Wattwil, Svájc) együttműködve végeztünk néhány kísérletet és így sikerült megtalálnunk a megfelelő rostanyagot, a megfelelő ragasztót, és kiszámítani a rétegek számát. így mindössze 20 mm vastag, teherbíró lépcsőfokokat tudtunk készíteni. Négy üvegszálréteg, amelyet 600 g/m2 sűrűségű rostszövetből építettünk fel, elegendő volt a 78 cm fesztáv áthidalására.
A munkálatok menete: A lapok famegmunkáló géppel megmunkálhatok és lakkozhatok is. A lépcsőt a favázas falakhoz rögzítettük. A pofatartót az oszlopok tájékán csavaroztuk a falhoz, attól 2 cm távolságra.
Szintmagasság: 3,13 m
A fellépések száma: 17
Emelkedési arány: 18,4 x 26 cm
Járószélesség: 83 cm
Pofatartók: laposacél, 100/10 mm
Az acélelemek felülete: fehéralumínium, RAL 9006
Lépcsőfokok: rétegelt lemez, 2 cm vastag
A fokok felületkezelése: kétkomponensű lakk
Korlátoszlopok és fogódzó: rozsdamentes acélcső, ᴓ 26 x 2 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 4 mm
A falhoz való rögzítés metszete
A fokok metszete
Egyenes kétkarú lépcső pihenővel 9.
Nem mindennapos feladat, hogy az embernek egy 3 x 3 m méretű lépcsőnyílásba kell lépcsőt terveznie. Az egyenes kétkarú lépcsők, amelyeket köztes pihenő, vagy (mint ebben az esetben) fordítópihenő szakít meg, a leginkább felhasználóbarát lépcsők közé tartoznak, emellett a rövid karok miatt átláthatóságuk is nagyon jó.
A teherviselő elemként alkalmazott acél pofatartók lehetővé tették a keresztmetszeti méretek minimálisra csökkentését. Ugyanez elmondható a korlátokra is. A mellvédnél azért kellett perforált lemezt alkalmazni a korlátmezőben, hogy a gyerekek ne tudjanak arra felmászni.
Szintmagasságok: 2,88 m
A fellépések száma: szintenként 16
Emelkedési arány: 18 x 27 cm
Alapterület: 9 m2
Pofatartók: rozsdamentes acél zártszelvény, 100/40 mm
Korlátoszlopok: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 33,3 x 2 mm
Korlátmezők a lépcsőkarokon: rozsdamentes acélrudak, ᴓ 12 mm
Korlátmezők a mellvédnél: perforált lemez, 1,5 mm vastag, lyukátmérő 6 mm
Lépcsőfokok: bükk
Fogódzó: bükkfa rúd
A lépcső metszete
Egyenes háromkarú lépcső pihenővel 1.
A lépcső az előcsarnokban áll, amely egyúttal télikert is. A lakószobákhoz a lépcső folytatását alkotó galérián át lehet eljutni.
A homlokzaton lévő ablakkeretek, a lépcső és az ajtó faanyaga között a színek összehangolása igazi kihívást jelentett. Az ablakkeretek vastag lazúrréteggel bevont erdeifenyőből készültek. A pofatartók, a korlát és az ajtóelemek anyaga szintén erdeifenyő. Ezeket színtelen lakkal vonták be. A lépcsőfokok anyaga nyír; ehhez is találtunk olyan árnyalatot, amely a kétkomponensű lakk hatására sem színeződik el.
A betonozott pincelépcsőt burkolólapokkal fedték. A szabad oldalon ugyanaz a korlát lett felszerelve, mint a földszinten. A fordulókban négyzetes acéloszlopok kötik össze a pofatartókat. A sarokpihenőknél a padlódeszkák hátsó vége egy hossztartóra támaszkodik.
Szintmagasság: 2,88 m
A fellépések száma: 16
Emelkedési arány: 18 x 27 cm
Járószélesség: 84 cm
Alapterület: 7 m2
Pofatartók: erdeifenyő, 4,5 cm vastag
Lépcsőfokok: nyír, 4,3 cm vastag
Korlátdeszkák: erdeifenyő, 2 x 14 cm
Fogódzó: erdeifenyő, 4,5 x 14 cm
Oszlop: acél zártszelvény, 45/45 x 3 mm
Alaprajz
Egyenes háromkarú lépcső pihenővel 2.
Egy uradalom egykori kocsiszínjét ipari tevékenység céljára alakították át. Szinte hihetetlen, hogy egy olyan épületnél, amelyre négy érdekelt fél (a tulajdonos, az építész, a műemlékvédő és a lépcsőépítő) különböző ötletekkel állt elő, a végén mégis sikerült megtalálni a megoldást!
A lépcső egy 100 m2 alapterületű iroda feljárata. A nagy szintkülönbség miatt a lépcső nem fért el az előtérben: a harmadik lépcsőkart egy szomszédos helyiségben kellett a tetőtérbe felvezetni.
A pihenőhöz csatlakozó induló és érkező fokokat geometriailag úgy tervezzük meg, hogy a karok fölé kerülő korlátok tengelyének metszéspontja a fordulóélre (az a függőleges sík, amelyet a lépcsőfokok élére illesztett síkok metszése jelöl ki) essen.
Szintmagasság: 4,12 m
A fellépések száma: 23
Emelkedési arány: 17,9 x 28 cm
Járószélesség: 100 cm
Pofatartók: U 120-as acéltartók
Konzolok: laposacél, 55/8 mm
Lépcsőfokok: kanadai juhar, 4,5 cm vastag
Korlátoszlopok: laposacél, 40/8 mm
Fogódzó: kanadai juhar, ᴓ 4,5 cm
Korlátmező: acélcsövek, ᴓ 17,2×2,35 mm
Felületkezelés, fa: kétkomponensű lakk acél: vascsillám, DB 703 árnyalat
A lépcső oldalnézete
A lépcső és a korlát metszete
Egyenes háromkarú lépcső pihenővel 3.
A neves divatcég építésze az üzlethelyiség berendezésekor korszerű anyagok felhasználásával letisztult stílust alakított ki. A lépcső acél pofatartókkal készült, felhegesztett szögtartókból kialakított korlátoszlopokkal, amelyekre viszont acéllemezeket hegesztettek.
Az lépcsőfokok antracit színű kőburkolatát a lemezekre ragasztották rá. A fokok a pofatartóktól 3 cm távolságra helyezkednek el, így itt árnyékfuga keletkezik. A belépő pihenőnek nemcsak díszítőfunkciója van, de a látogatónak arra is lehetőséget nyújt, hogy egy kissé magasabbról körülnézzen és áttekintse az üzletet. A rozsdamentes acélkorlát zártszelvényből készül, ráhegesztett üvegtartókkal és kör keresztmetszetű fogódzóval.
Szintmagasság: 3,41 m
A fellépések száma: 20
Emelkedési arány: 17 x 29 cm
Járószélesség: 1,45 m
Pofatartók: acél, 280/10 mm
Felületképzés: vascsillám
A fokok tartószerkezete: acéllemez, 5 mm vastag
A lépcsőfokok anyaga: gránit
Egyenes négykarú lépcső pihenővel 1.
Az üzlethelyiségben épült háromszor forduló, ráültetett kialakítású lépcső a felső eladótérbe vezet. A lépcső decens, visszafogott fehér színére azért esett a választás, hogy az ne vonja el a figyelmet az üzletben kapható árucikkekről. A tölgyfa az egyik legstrapabíróbb fafaj, napjainkban ezért is lett a lépcsők és padlóburkolatok divatos alapanyaga.
A pofatartókat oldalról és alulról MDF-lapok borították. A belső üreget a járás zajának csökkentésére üveggyapottal töltötték ki.
Szintmagasság: 3,75 m
A fellépések száma: 20
Emelkedési arány: 18,75 x 26 cm
Karszélesség: 111 cm
Pofatartók: keményfa, 6 cm vastag
Lépcsőfokok: tölgy, 4,5 cm vastag
Alsó burkolat: MDF-lapok
Felületkezelés, lépcsőfokok: két rétegben olajozva
Felületkezelés a lépcső többi részén: fehér festés, RAL 9010
A korlát nézete
A pofatartó és egy lépcsőfok metszete
Egyenes négykarú lépcső pihenővel 2.
Az emelet-ráépítés során áthelyezték a lépcsőt és annak új teret alakítottak ki. Az építtető pihenőkkel tagolt lépcsőt kért. A pihenőhöz csatlakozó fokok megfelelő tervezésének köszönhetően a korlátok tengelyének metszéspontja a fordulóélre esik, így kiterítve a pofák és a fogódzó egyenes vonalat alkotnak. Az átépítésből adódóan nem lehetett megoldani, hogy a falak egymás fölé kerüljenek, ezért a lépcsőt a faltól bizonyos távolságban kellett felszerelni. A földszinti bejárati lépcső már meglévő szerkezet, lépcsőfokai műkőből készültek.
Szintmagasság: 3,20 m
A fellépések száma: 18
Emelkedési arány: 17,8 x 27 cm
Járószélesség: 100,5 cm
Alapterület: 9,51 m2
Orsótér: 112 x 82 cm
Fafaj: tölgy
A pofatartók és fokok vastagsága: 4,5 cm
A sarokoszlop keresztmetszete: 9 x 9 cm
Fogódzó: tölgy, ᴓ 4,5 cm
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Korlátmező: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 12 x 1,5 mm
A lépcsőfokok osztása a pihenőnél
Ez a modell jó példa a legősibb lépcsőforma és a legkorszerűbb technika kombinációjára. A megrendelő, egy fűrészüzem tulajdonosa könnyen ráállt, hogy ezt a lépcsőtípust válassza iroda- és oktatóközpontjának előcsarnokába. A lépcsőt alkotó kőrispallók szijácsának és gesztjének játékosan váltakozó színei az egész helyiséget élettel töltik meg. Különös hangsúlyt fordítottunk a korlátmezők átláthatóságára, hogy még az se takarja a lépcsőkart. A lépcsőt a padlószinttel a pihenő rozsdamentes acélfelülete kapcsolja össze.
Szintmagasság: 283,5 cm
Alapterület: 6,6 m2
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,9 x 26 cm
Járószélesség: 110 cm
Fafaj: kőris
A fogódzó átmérője: 5 cm
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Oszlopok: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 48 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 5 mm
Az 1,16 m széles lépcső 38 darab 30 mm vastag pallóból készült. A lépcső geometriai adatait (a ráültetett kivitelnek megfelelően) betápláltuk a számítógépbe, a kapott adatokkal CNC-marógép marta ki a pofapallót. Ezután összeragasztottuk a pallóelemeket. A pofatartók első éleire 4 x 4 cm méretű orrot (előreugrást) martunk, így a belépésnél alámetszés alakult ki és a lépcsőt kényelmesen és biztonságosan lehet használni. Összeragasztás után a felületeket átcsiszoltuk és kétkomponensű lakkal vontuk be.
A lépcső tömege 650 kg: 8 emberre volt szükség ahhoz, hogy bevigyék az épületbe. A lépcsőkart acél szögidomokkal erősítettük a födémhez. Az induló pihenő kőrisfa keretre helyezett rozsdamentes acéllemezből készült.
Egyenes egykarú lépcső 2.
A cipőüzletbe vezető lépcső tartószerkezete vasbeton, a fokok burkolata európai juhar, amelyet elöl megkettőztünk, így vastagsága 8 cm lett. A fokbélések a jobb oldali fal lábazatához hasonlóan 13 mm vastag márványból készültek. A bal oldali falhoz való csatlakozást 1 cm széles árnyékfuga emeli ki. Az egyszerű, harmonikajellegű lépcső erős térformáló elem. A fokok felületét mézsárgára pácoltuk és kétkomponensű lakkal vontuk be.
Építtető: Altstadtbau, Frankfurt
Egyenes egykarú lépcső 3.
A lépcső megjelenését nagyban emeli az induló szakasztól balra elhelyezett, a lépcsővel azonos anyagú, félkör alakú szekrény. Fontos szempont volt, hogy a lépcsőfeljárónak látványosnak, mégis otthonosnak és hívogatónak kell lennie.
Szintmagasság: 3,00 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 20 x 24 cm
Fafaj: kanadai juhar
Ívelt fokbélések: rétegesen ragasztott vastag furnér
Egyenes egykarú lépcső 4.
A lépcső építésekor hosszas vita volt arról, hogy az építkezés melyik fázisát célszerű előbb elvégezni, a burkolást vagy a korlát elkészítését. Az építész elképzelése az volt, hogy a korlátot lakkozni kell. Mivel azonban a burkoló ahhoz van hozzászokva, hogy szerkezetkész épületben dolgozik és ezért esetleg nem vigyáz a lakkozott felületekre, végül is a bonyolultabb módszer, azaz a korlát későbbi beépítése mellett döntöttünk.
Az előbetonozott lépcsőn tehát már rajta voltak a burkolólapok. A lépcsőfokok kontúrját a lépcső szabad oldalán MDF-lapra rajzoltuk át és kivágtuk. A pontos illesztést jelentősen megnehezítette a lépcsőfokok profilos kialakítása. A korlát-pofatartó belső oldalának helyzetét az „átrajzolós” módszerrel már könnyen meg lehetett határozni. A korlát-pofatartó 6 cm vastagságát úgy értük el, hogy belső és külső része közé fabetéteket ragasztottunk.
Felső élének kirajzolását a helyszínen megismételtük, hogy a burkolt járófelületek tényleges méreteihez tudjunk igazodni. A 6 cm vastag korlát-pofatartó tehát félig a lépcsőre támaszkodik, külső része viszont eltakarja a lépcső szerkezetét. A korlátrudakat ragasztással és csavarozással erősítettük a korlát-pofatartóba és a fogódzóba. A korlát elemeit és az oszlopokat a műhelyben készre lakkoztuk és a helyszínen állítottuk össze.
Szintmagasság: 2,96 m
Emelkedési arány: 18,5 x 26 cm
Korlát-pofatartók: rétegesen összeragasztott MDF-lapok
Korlátrudak: kőris, keresztmetszet 5 x 5 cm
Fogódzó: kőris, keresztmetszet 8 x 6 cm
Oszlop: kőris
A korlát felületkezelése: festés, RAL 9010
Építtető: Prügel, Götzenhain
Egyenes egykarú lépcső 5.
Egyszerű és nagyon józan megjelenésű lépcső, amely kiemeli a helyiség céltudatos, üzleties jellegét. A pofatartók (amelyek színe egy árnyalattal eltér a padlóétól) hangsúlyozzák a lépcső masszív, megbízható mivoltát. Az enyhén gőzölt bükkfa lépcsőfokok visszafogott vöröses árnyalata a bútorokon is visszaköszön.
A lépcső pofatartói 140/60 x 5 mm-es acél zártszelvényből készültek. A fokokat erre rátett és a pofatartókkal összecsavarozott konzolok tartják.
Szintmagasság: 2,835 m
Emelkedési arány: 18,9 x 27 cm
Járószélesség: 1,25 cm
Pofatartók: acél zártszelvény, 140/60 x 5 mm
Lépcsőfokok: bükk, 45 mm vastag
Korlátoszlop: rozsdamentes acélcső, ᴓ 42,4 x 2 mm
Fogódzó: bükk, ᴓ 45 mm
Korlátmező: egyrétegű biztonsági üveg, 10 mm vastag
Egyenes egykarú lépcső 6.
Az anyagszerűség végsőkig való redukálása és a funkcionalitás hangsúlyozása olyan formát hozott létre, amely könnyedségével és átláthatóságával a mai belsőépítészeti divatirányzatokat tükrözi.
Ha egyetlen nézőpontból egyszerre három korlát látszik egymás mögött, mint itt a felső szinten, akkor az esetek túlnyomó részében a látvány felülmúlhatatlanul kaotikus. Itt azonban a korlátmezőt képező kötelek átláthatósága nagyon érdekes látványt ad. A rozsdamentes acél és a bükk kombinációja a létesítménynek kifejezetten nemes megjelenést kölcsönöz.
A pofatartók 100/40 x 3 mm-es acél zártszelvényből készültek. Lengésük csökkentésére a tartók ürege erősítést kapott. A hasított fokokat rátoltuk a pofatartókra ráhegesztett konzolokra. Minden negyedik lépcsőfokot hernyócsavar is biztosít.
Szintmagasság: 2,66 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 17,8 x 26,7 cm
Járószélesség: 88 cm
Pofatartók: rozsdamentes acél zártszelvény, 100/40 x 3 mm
Lépcsőfokok: bükk, 45 mm vastag
Fogódzó: bükk, ᴓ 45 mm
Korlátoszlop: rozsdamentes acélcső, ᴓ 40 x 2 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 4 mm
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Egyenes egykarú lépcső 7.
A tér látványát meghatározó lépcső határozottan a felső szint felé irányítja a látogatót. Az első emeleti födém bevágása és az azt övező balusztrád még méltóságteljesebbé teszi az összhatást. A mellvéd korlátoszlopainak megfelelő rögzítéséhez azokat stabilan be kell erősíteni a betonfödémbe.
Szintmagasság: 2,86 m
A fellépések száma: 16
Emelkedési arány: 17,8 x 26,8 cm
Járószélesség: 1,12 m
Alapterület: 4,66 m2
Lépcsőfokok: bükk, 4,2 cm vastag
A fokok túlnyúlása a pofatartók külső síkján: 15 cm
Pofatartók: acél zártszelvény, 120/50×4 mm
Korlátoszlop: rozsdamentes acélcső, ᴓ 48,3 x 3,25 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 7,2 x 2,35 mm
Korlátmező az emeleten: egyrétegű biztonsági üveg, 10 mm vastag
Üvegtartó: az oszlopokra ráhegesztett laposacél
Felületkezelés, fa: kétkomponensű lakk
Felületkezelés, acél: fehéralumínium, RAL 9005
Egyenes egykarú lépcső 8.
A ház korszerűsítése során kicserélték és a mai követelményeknek megfelelően alakították ki a lépcsőkorlátot. A korábbi korlát négyzetes acéloszlopokból állt, amelyekre mahagóni deszkák voltak rácsavarozva. Az oszlopok helyét megtartották, azonban helyükre kör keresztmetszetű rozsdamentes acéloszlopokat szereltek fel. A korlátmezők rúdjait (amelyek követik a lépcső menetét) távtartók közbeiktatásával ráhegesztették az oszlopokra. A mellvéd korlátját ugyanígy alakították ki. A mezőrudak és a fogódzók végére a sérülések megelőzésére golyókat csavaroztak.
Építtető: Altwicker házaspár, Frankfurt
Építés éve: 1978/1996
Egyenes egykarú csapos lépcső 9.
Az egyenes karú csapos lépcső fokainak méretezése nagyon fontos, mert csak így lehet megakadályozni a lépcsőfokok szabad oldali végének lehajlását. A fokok 66,3 mm vastag bükk rétegelt lemezből készülnek, ebből a színfunér borítás 2,3 mm. A fal mentén húzódó fenyőfa pofatartóba a lépcsőfokok csavarozással és ragasztással lettek beerősítve.
A csapokat a lépcsőfokokban poliuretánragasztóval beragasztott menetes hüvelyek tartják, ez merev kötést jelent. A csapok acélból, matt krómozással készülnek.
A korlátoszlopokhoz kerülő lépcsőfokokat átfúrták. Az ide kerülő csapokon egy betétcső található, amelyet felülről csavaranyával kell rögzíteni. Az anya alá kerülő alátétlemezhez lehet hozzáhegeszteni a korlátoszlopot.
Metszet a lépcsőfokokon és a korláton át
A helyszíni hegesztéshez csak WIG (volfrám-inertgázos) hegesztő berendezést használjunk, ugyanis az ívfényes (elektródás) vagy akár a védőgázos hegesztéssel nagy károkat okozhatunk. Ezzel összehasonlítva a WIG hegesztés többletköltségei jelentéktelenek. Ebben a lakóházban az emeletráépítés munkálatai úgy alakultak, hogy a szőnyegpadló már a helyén volt, amikor a lépcső beépítésére sor került. A meglévő földszinti lépcső korlátját az átépítés során leszereltük és kicseréltük.
Szintmagasság: 2,83 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 18,9 x 25 cm
Fal menti pofatartó: 4,5 cm
Lépcsőfokok: bükk multiplex rétegelt lemez, 6,63 cm
Csapok: acél, matt krómozással, ᴓ 18 mm
Fogódzó: bükk, ᴓ 4,5 cm
Oszlop: rozsdamentes acélcső, ᴓ 42 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélrúd, ᴓ 12 mm
Felületkezelés, fa: kétkomponensű lakk
Egyenes egykarú lépcső 10.
Ennek a korszerű, ráültetett lépcsőnek a gerincét a két, hengeres csőből készített pofatartó alkotja. A teherviselő cső részeket, így a pofatartókat és a korlátoszlopokat sötét ultramarinkékre festették, a foktámaszok és a korlátmezőbe kerülő rudak színe visszafogott fehéralumínium. A kerek fellépő pihenő kissé fellazítja az egyébként nagyon szigorúan szögletes teret.
Szintmagasság: 3,00 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 20 x 23,5 cm
Járószélesség: 90 cm
Alapterület: 4,1 m2
Lépcsőfok és fogódzó: kanadai juhar
Felületkezelés, fa: kétkomponensű lakk
Felületkezelés, acél: ultramarinkék, fehéralumínium
Építtető: Will, Frankfurt
Egyenes egykarú lépcső 11.
A fokokat az U tartókból készített pofatartókra hegesztett fülek tartják. A fokok ezen a helyen be vannak hasítva, így nem látható a rögzítés. A hárfakorlát rozsdamentes acélsodronyokból készült, amelyek 10 cm-es közökkel, függőlegesen vannak kifeszítve. Ezek a sodronyok kellemes kontrasztot alkotnak a gőzölt bükkfával. A 2-4 mm átmérőjű sodronyokkal olyan átláthatóság érhető el, ami másfajta anyagokkal aligha lenne lehetséges.
Kevésbé előnyös viszont, hogy a sodronyok hajlamosak a megnyúlásra. Ha gyerekek jelenlétére is számítani kell, akkor jobb, ha eltekintünk ettől a megoldástól.
A sodronyok felszerelése kissé körülményes. Először a korlát vázát kell elkészíteni, amely tartalmazza a szükséges tartókat is. Ezután pontosan mérjük le a sodronyokat. A különböző feszítő berendezésekkel a sodronyokat 1-5 cm-es értékkel lehet utánhúzni. A sodronyvég tartókat max. 50 tonnás erővel sajtolják rá a sodronyra. Ezt feltétlenül egy megbízható kötélkészítőre kell bízni.
Szintmagasság: 2,94 m
A fellépések száma: 16
Emelkedési arány: 18,3 x 26,3 cm
Járószélesség: 95 cm
Pofatartók: U 160-as acéltartók
Lépcsőfokok: bükk, 4,5 cm vastag
Fogódzó: bükkfa rúd, ᴓ 4,5 cm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 3 mm
A mellvédkorlát oszlopai: ᴓ 42,4 x 2 mm
Felületkezelés, fa: kétkomponensű lakk
Felületkezelés, acél: zafírkék festés
Építtető: Retlinger cég, Frankfurt
Kötélfeszítők villával és rásajtolt menetes résszel
[table id=309 /]
Menetes kötélvégek
[table id=310 /]
Egyenes egykarú lépcső 12.
A lakás belsejében lévő feljárónak illeszkednie kell a modern stílusú környezethez. A türkizkéken csillogó üveg, a fehér pofatartók és a rozsdamentes acélkorlátok anyaga és színe egyaránt visszaköszön a berendezés többi elemén. A lépcső dőlésszöge igazodik a tető hajlásához.
Szintmagasság: 2,88 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 19,2 x 23,8 cm
Karszélesség: 94 cm
Pofatartók: festés, RAL 9010
Lépcsőfokok: VSG 2×12 mm üveg, mattított fóliával
Fogódzó: rozsdamentes acélcső, ᴓ 42,4 x 2 mm
Korlátoszlop: rozsdamentes acélcső, ᴓ 42,4 x 2 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélcső, ᴓ 17,2 x 2 mm
A lépcső merevítése: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 4 mm
A lépcső és korlát metszete
Egyenes egykarú lépcső 13.
Az üveg zöldesen csillogó színe jelentősen kiszélesítette a belsőépítészet, ill. a lépcsőkészítés színeinek palettáját. A tervező ezzel új kombinációs és konstrukciós lehetőségekhez jutott. A pofatartókat alkotó U tartók miatt ez a lépcső túlságosan ipari jellegű lenne, ezért a tartók nyílását falemezzel takarták el. Az itt használt faanyag a fogódzón és az ajtókon is megjelenik. A belépésnél alkalmazott üvegpihenő egységbe fogja az egész lépcső képét. A fényre az alsó szinten egyébként is nagy szükség van.
Az üveg lépcsőfokok vastagsága 29 mm. A fokok papucsba vannak ágyazva, a lépcsőfokot elölről toljuk be. A fokok 3 mm vastag gumi alátétekre fekszenek fel, a felül maradt 2 mm rést szilikonnal töltötték ki.
Szintmagasság: 2,76 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 19,7 x 25 cm
Karszélesség: 1,05 m
Pofatartók: U tartó
Lépcsőfoktartók: laposacél
Lépcsőfokok: SIGLA biztonsági üveg, 29 mm vastag, 29-25B típus
A fokok felületképzése: szitanyomás
Fogódzó: európai juhar, ᴓ 45 mm
Korlátoszlop: U 50-es acéltartó
Korlátmező: acélrúd, ᴓ 12 mm
Felületkezelés, acél: festés, RAL 9007
Felületkezelés, fa: kétkomponensű lakk
A belépés metszete
Egyenes egykarú lépcső 14.
A pihenővel és két előreugratott fokkal kialakított lépcső egy üzletben kapott helyet. A szabad oldalon lévő pofatartó alakját a könyvespolcok határozzák meg. Az átlátszó korlátmezők szabad rálátást engednek az árukínálatra.
A pofatartók bükkfa furnérral borított rétegelt lemezből készültek. A fenyőfa fokok be lettek vésve a pofatartókba. A lépcső zajtalan használatáról a szőnyegpadló borítás gondoskodik. A lebegő pofatartón alkalmazott biztonsági üvegnek 3 cm mély horony készült. Az üveget a pofatartóba erre a célra alkalmas ragasztóval be is ragasztották.
Szintmagasság: 2,68 m
A fellépések száma: 15
Emelkedési arány: 17,8 x 29 cm
Járószélesség: 100 cm
Fafaj: bükk
Pofatartók: bútorlap, bükk furnérozás, 5 cm vastag
Lépcsőfokok: tűlevelű fa, 5,5 cm vastag
Burkolat: szőnyegpadló
Fokbélés: bútorlap, 1,9 cm vastag
Fogódzó: bükkfa rúd, ᴓ 4,5 cm
Korlátmező: egyrétegű biztonsági üveg, 10 mm vastag
A lépcsőkar metszete
Meredek egykarú egyenes lépcső 1.
A lépcső talppontjánál a terhelés egy 12 mm vastag acéllemezen oszlik el. Az acéllemezt dübelekkel állították be az esztrichen, majd odaragasztották. A parkettát később a lemezzel egy síkba munkálták le. Az U 120-as tartókból készült pofatartókra konzolok vannak felhegesztve, ezekre tolták rá a behasított lépcsőfokokat.
A fokok és a konzolok illeszkedő részeit erre a célra alkalmas ragasztóval kenték be, ami megkönnyíti a szerelést, kikeményedve pedig biztos kötést ad. A kiegészítő mechanikai rögzítést a fokokba alulról becsavart és a konzolokon is átmenő hernyócsavarok látják el.
Szintmagasság: 2,62 m
A fellépések száma: 13
Emelkedési arány: 20,2 x 23,5 cm
Járószélesség: 70 cm
Fafaj: tölgy
A fokok vastagsága: 4,4 cm
Pofatartók: acél U 120-as tartó
Korlátoszlopok: kettős oszlop, 55 x 8 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 3 mm
Felületkezelés, acélra és fára: kétkomponensű lakk
Meredek egykarú egyenes lépcső 2.
A lépcsőkar korlátja és a mellvédkorlát közti átmenetet pontosan meg kell szerkeszteni. A kevésbé gyakorlott lépcsőépítő jól teszi, ha az átmenetnek ezt a részletét 1:1 arányban rajzolja fel. Ha a korlát magasságát a lépcső mentén és a mellvéd szélénél egyaránt 90 cm-re választjuk, akkor a fogódzók középvonalának metszéspontja a kilépő lépcsőfok első éléhez kerül. Ha a metszéspontot eltoljuk (a mi esetünkben például hátra), akkor a korlát magassága a lépcső mentén csökken. A korlát elején és végén 33 mm átmérőjű rozsdamentes acélrudakat helyeztünk el, amelyek feladata a korlát stabilizálása.
Szintmagasság: 2,75 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 20,1 x 23,5 cm
Járószélesség: 76 cm
Fafaj: nyír
A fokok és pofatartók vastagsága: 4 cm
A fogódzó átmérője: 4,5 cm
Korlátmező: rozsdamentes acélrudak, ᴓ 12 mm
Kezdő- és záróoszlop: rozsdamentes acélcső, ᴓ 33 x 2,5 cm
Gerinctartós lépcső
Az egytartós lépcső stabilitásáról alapos tervezéssel kell gondoskodnunk. A bemutatott esetben a gerinctartó felső vége perforált lemezzel van a födémgerendához erősítve. A DIN 1052 szerint a bütübe behajtott csavarok akkor tekinthetők teherbírónak, ha a száliránnyal bezárt szögük legalább 50°; ebben az esetben teljesül ez a feltétel. Ráadásul a csavarok húzó igénybevétele nem nagy. A talppontnál az első fokon lévő karom két hatlapfejű csavarral lett a padlóhoz erősítve.
Szintmagasság: 2,74 m
Emelkedési arány: 21,1 x 16 cm
A fokok alámetszése: 5 cm
Fokmélység: 21 cm
Járószélesség: 68 cm
Alapterület: 1,4 m2
Lépcsőhossz: 2,05 m
Fafaj: bükk
Felületképzés: kétkomponensű lakk
A gerinctartó keresztmetszete: 12 x 14 cm
A karom mélysége: 5,5 cm
Fokvastagság: 4,2 cm
A fogódzó átmérője: 4,5 cm
Korlátmagasság a lépcső mentén: 80 cm
Korlátmagasság a mellvédnél: 90 cm
Korlátoszlopok: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 33,2 x 2 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 4 mm
Meredek egykarú egyenes lépcső
Ennek a közvetlenül egy ajtó előtt felállított lépcsőnek a láttán méltán elgondolkozhatunk azon, vajon meddig lehet a pofatartók és a lépcsőfokok vastagságát csökkenteni. A lépcső mögötti szobát gyakran használják, ezért mindenképpen kerülni kellett, hogy a szobából kilépve egy tömör szerkezet zárja le utunkat. Az üvegszálas anyagok használatában már tapasztalatokkal rendelkező Anderegg asztalosmesterrel (Wattwil, Svájc) néhány kísérletet végeztünk. így találtuk meg a megfelelő rostanyagot, határoztuk meg a rétegek számát és a megfelelő ragasztót, mindez pedig lehetővé tette, hogy a lépcsőfokok vastagságát 20 mm-re csökkentsük.
A lépcsőfokok merevségét az üvegszálas rétegek számával lehet befolyásolni. Minél több réteget alkalmazunk, annál merevebb a lépcsőfok. Az üvegszállal erősített lapokat különböző famegmunkáló gépekkel meg lehet munkálni és be is lehet lakkozni.
Az építtető kívánsága az volt, hogy a lépcsőfokok a parkettához hasonlóan bambuszból készüljenek. A rendelkezésre álló bambuszlécek hossza 90 cm, szélessége 9 cm, vastagsága pedig 1,5 cm volt. A fokokat tehát összeillesztettük, a lépcsőfokok méretének megfelelően összeragasztottuk, majd 9,5 mm vastagra gyalultuk. Két ilyen lap közé ragasztóval bevont üvegrostszövetet helyeztünk, majd összesajtoltuk a lapokat.
A lépcsőfokok készítése
- A faelemek átcsiszolása durva csiszolópapírral.
- A faelemek alapozása.
- A poliésztergyanta összekeverése az edzővel.
- A 600-as üveg rostszövet méretre vágása.
- A jól átitatott rostszövetek felrakása (négy réteget alkalmaztunk).
- A lapok összesajtolása furnérprésben, kis nyomással (egy éjszakán át).
- A további megmunkálás famegmunkáló gépekkel végezhető.
Merevítés
A merevítés a tervezés során nem kis fejtörést okozott, mert a 100/20 x 2 mm méretű acél pofatartók keresztirányban nagyon instabilak. A következő megoldást alkalmaztuk: A bal oldali pofatartót a kilépés környezetében három helyen hozzáerősítettük a födémhez. A talpponton az esztrichbe beágyazott acéllemezt helyeztünk el, a pofatartókat ehhez hegesztettük hozzá.
A foktartókba fúrt furatok és a csavarok pontosan illeszkednek, így elcsúszásra nem kell számítani. A lépcsőfokok kissé behajlanak, a rajtuk való járás ennek ellenére kellemes.
Szintmagasság: 2,65 m
A fellépések száma: 13
Emelkedési arány: 20,4 x 20,5 cm
Járószélesség: 84 cm
Lépcsőfokok: üvegrostszövettel erősített bambusz, 20 mm vastag
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Pofatartók: rozsdamentes acél zártszelvény, 100/20 x 2 mm
Mellvédkorlát: rozsdamentes acél
A mellvéd oszlopai: rozsdamentes acélcsövek, ᴓ 26 x 2 mm
Korlátmező: rozsdamentes acélsodrony, ᴓ 3 mm
Gerinctartós lépcső
A padlásteret lenyitható lépcsővel elég nehézkesen lehetett megközelíteni, az építtető ezért egy fixen beépített lépcső mellett döntött. A lépcső alatti és feletti szabad belmagasságok meghatározásához vázlatot kellett készíteni és a megvalósíthatóságot közösen kellett átgondolni.
Nemcsak az emelkedési arányt kellett alaposan megfontolni, hanem a lakótérbe kerülő lépcső megjelenését is. Az anyagok, így a faanyag, illetve a gerinctartó és a lépcsőfokok színe a lakótérben is visszaköszön. A lépcsőnyílás a padlás felől kétszárnyú ajtóval zárható. A gerinctartóra két oldalon két-két furattal ellátott foktartók vannak felhegesztve, ezekhez lehet hozzácsavarozni a lépcsőfokokat.
Szintmagasság: 2,88 m
A fellépések száma: 13
Emelkedési arány: 22,1 x 20 cm
Járószélesség: 63 cm
A lépcsőfokok anyaga: kanadai juhar
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Tartó: acél zártszelvény, 80/80 x 5 mm
A gerinctaró felületkezelése: szürkéskék festés
Építtető: Frau Kunstmann, Frankfurt
A gerinctartó felső csatlakozása, a födém irányába nézve
Meredek negyedívelt lépcső 1.
A lépcső szabad oldalán alkalmazott harmonikaszerű kialakítás a 90-es évek divatirányzatait tükrözi. Ez a részlet fából vagy acélból is elkészíthető. A lépcső könnyed szerkezete jól illik az előszobába. A pofatartókat 80 x 10 mm-es lapos acélból hegesztették össze. A fokokat ráhegesztett konzolok tartják, ezekre lehet rátolni, majd ráragasztani a behasított fokokat. Kiegészítőül még hernyócsavarok is fogják a fokokat.
Szintmagasság: 2,84 m
A fellépések száma: 14
Emelkedési arány: 20,3 x 18,7 cm
Járószélesség: 78 cm
Alapterület: 2 m2
Fafaj: kanadai juhar
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Pofatartók: laposacél, 80/10 mm
Korlátrudak: T-acél, 40/40 x 5mm
Korlátmező-rudak: köracél, ᴓ 18×2 mm
A korlátrudak felülete: fehéralumínium
Acéllemez: festve, RAL 9006
Metszet
Meredek negyedívelt lépcső 2.
Az építtető szerette volna, ha a padlástérbe vezető lépcső megjelenése könnyed és áttört hatású.
Tetőtér-beépítésnél nagyon takarékosan kellett bánni a hellyel. Ebben az esetben a fejmagasságban lévő középszelement, a lakótérbe való bejáratot és a terek arányait kellett figyelembe venni. A keresztmetszetek minimálisra csökkentéséhez az építtető acélt választott, így mellőzni lehetett a lépcsőt alátámasztó oszlopot. A szabad oldali (lebegő) pofatartót a 12. lépcsőfok magasságában rozsdamentes acélsodronnyal a tetőgerincre függesztettük fel. A fal melletti pofatartót ezenkívül négy helyen a falhoz csavaroztuk.
Szintmagasság: 2,69 m
A fellépések száma: 13
Emelkedési arány: 20,7 x 22,5 cm
Járószélesség: 80 cm
Pofatartók: rozsdamentes acél zártszelvény, 100/40 x 2 mm
Foktartók: laposacél, 50/8 mm
Sarokoszlop: rozsdamentes acélcső, ᴓ 40 x 2 mm
Lépcsőfokok: bükk, vastagság 4,3 cm
Fogódzó: bükk, ᴓ 4 cm
Biztonsági szempontok
A meredek lépcső használatát a lehető legnagyobb mértékben biztonságossá kell tenni. A felmenetel általában nem jelent problémát, a problémák lemenetelkor jelentkeznek. A lépcsőfokok első élét talpunknak a lábujjak és a rüszt közé eső, párnás részével érzékeljük. Ha a meredek lépcső belépési szélessége túl kicsi, a lábnak nincs elegendő helye a lépcsőfokon. Ebben az esetben lábunkat keresztben tesszük rá a fokra, vagy arra sarokkal lépünk rá. Az ilyen járáshoz némi gyakorlatra van szükség, mert talpunk hajlata nem mindig akar engedelmeskedni. Ha a lépcsőnek fokbélése is van, az alámetszés legalább 6-8 cm legyen.
A következő veszélyforrás a húzott fokokkal készített ívelés. Ha ez a lépcső felső szakaszára esik, nem jelent különösebb problémát, mert aki lefelé megy a lépcsőn, gyorsan eléri a következő síkot. Nagy bizonytalanságot okozhat viszont, ha az ívelés a lépcső alsó szakaszára kerül. Ha a lépcső használója a kilépő lépcsőfokon áll és az a szándéka, hogy lemegy a lépcsőn, akkor lepillant a mélybe és azonnal kellemetlen érzése támad a belső oldalon elkeskenyedő húzott fokok láttán.
Alaprajz
A kis hely miatt a belépési szélesség a minimálisra csökken. Az ilyen látvány hatására még a mozgékony embereket is rossz érzés fogja el. A megfigyelések azt mutatták, hogy ebben a pillanatban kezünk fogódzót keres. További probléma, hogy ennél a lépcsőnél az utolsó előtti lépcsőfokot pihenővé alakították ki.
Felülnézet részlete: pofatartó/lépcsőfok
Metszet a pofatartón át, a fok nézetben látszik
A tárolótérbe vezető, csak ritkán használt feljárónak nemcsak állékonynak kell lennie, de alakjában illeszkednie kell az egész ház stílusához. Itt ismét visszaköszön a rozsdamentes acél és a tölgyfa mint alapanyag.
A fokok felerősítésének részlete
A speciális felerősítés lehetővé teszi, hogy a lépcsőt használaton kívül függőlegesen a fal mellé toljuk. A létrát a tartókban lévő két hosszanti nyílásba illeszkedő, rozsdamentes acél szögidomokra hegesztett két csap vezeti. A lépcső által (kihúzott állapotban) elfoglalt terület 100 cm x a lépcsőszélesség. A meghosszabbított bal oldali rúd a lépcsőről való kilépéskor kapaszkodóként használható.
A 2,3 x 13 cm keresztmetszetű fokok vízszintesen a tartókhoz illeszkednek. Az egyes fokokat csavarok erősítik az alattuk lévő peremekhez
Szintmagasság: 2,73 m
A fellépések száma: 12
Emelkedési arány: 22,8 x 8,5 cm
Alámetszés: 5 cm
Karszélesség: 48 cm
Alapterület: 0,48 m2
Tartók: rozsdamentes acélcső, ᴓ 48,3 x 2 mm
Fokok keresztmetszete: 2,3 x 13 cm
Felületkezelés (fokok): olaj
Építtető: dr. Wohlenberg, Königstein
Építés éve: 1999
Létralépcső készítésére sok lehetőség kínálkozik. Esetünkben az építtető nagyon kötődik a fához. Itt betolható lépcsőt alakított ki. Ennél a konstrukciónál a pofatartók és a fokok azonos mélységben egymásba metszenek, így erős fakötés keletkezett.
Szintmagasság: 2,70 m
A fellépések száma: 12
Emelkedési arány: 22,5 x 10,3 cm
Karszélesség: 67 cm
Fafaj: nyír
A fokok vastagsága: 3,5 cm
A pofatartók vastagsága: 4 cm
A fogódzó átmérője: 3,5 cm
Felületkezelés: kétkomponensű lakk
Építtető: Hübler házaspár, Frankfurt
Építés éve: 1999
Már régen elmúltak azok az idők, amikor a falak felhúzásához a kőművesek létrán másztak fel egyik szintről a másikra. Manapság a lépcsőgyártónak érdemes többféle szükséglépcsőt is raktáron tartani. Ezek akár kiszolgált egyenes, egykarú lépcsők is lehetnek.
lé
Szükséglépcső
Az itt bemutatott lépcső összedugható elemekből áll, gyorsan felépíthető és szétszerelhető. A lépcső gerince egy talplemezzel ellátott acéloszlop, erre távtartó csövek közbeiktatásával húzzuk fel a fokokat. A magasság kiegyenlítésénél az első vagy utolsó foknál eltérés jelentkezhet. Ilyen esetben a fokok közé távtartó gyűrűket lehet beiktatni. A létrát kívülről kengyelek fogják meg, amelyeket állítócsavarokkal igazítunk a fokokhoz. Ezt a szükséglépcsőt horganyozott anyagból érdemes elkészíteni.
Metszet
Alaprajz
Az állványgyártó cégek feljárólépcsőket is forgalmaznak. Ezeknek az állványelemeknek az alaphossza 2,57 m vagy 3,07 m. Egy állványelem szélessége 73 cm, magassága pedig 200 cm. Ezeket az állványelemeket megvásárolhatjuk, de kölcsönözni is lehet.
A német Graepel cég horganyozott acélból, alumíniumból vagy rozsdamentes acélból készült egyedi lépcsőfokokat gyárt. Ezeket fatartóra lehet felfűzni és csavarozással odaerősíteni.
A német HACA cég variálható acél építkezési lépcsőket gyárt. A lépcsők két, egyenként két csőből álló tartóból, és az azokra szerelt, durvaszemű terpeszháló fokokból állnak, hajlásszögük 45°-60° között állítható.
Graepel-féle lépcső
HACA-féle lépcső
Layher-féle lépcső
A bemutatott példák alaprajzai
Szintmagasságok a lépcsőfokok számával és a fellépési magasságokkal.
[table id=307 /]
26 cm belépési szélességhez az ideális fellépési magasság 18,5 cm.
24 cm belépési szélességhez az ideális fellépési magasság 19,5 cm.
Egy lépcső tervezésének néhány alapadata: ha 2,70-2,85 cm-es, normál szintmagasságból indulunk ki, akkor ehhez 15 fellépésre van szükségünk. Ez 14 darab 26 cm széles foknak és egy 6 cm-es kilépőnek felel meg (14×26 + 6 = 370 cm).
Egyenes karú lépcsők
Alapadatok (14 fellépés): 13 belépés, egyenként 24 cm, 1 kilépés, 8 cm, alaphossz 3,20 m.
Alapadatok (15 fellépés): 14 belépés, egyenként 26 cm, 1 kilépés, 8 cm, alaphossz 3,72 m.
Kétkarú lépcsők
Alapadatok (15 fellépés): karszélesség 100 cm, belépési szélesség 26 cm.
Ha az a és b szakaszokat összeadjuk, akkor 572 cm hosszt kapunk, amennyiben a sarokpihenő szabad oldalán betartjuk a 26 cm-es osztást.
Háromkarú lépcsők
Alapadatok (15 fellépés): karszélesség 100 cm, belépési szélesség 26 cm.
Ha az a, b, c szakaszokat összeadjuk, akkor 771 cm hosszt kapunk, amennyiben a sarokpihenő szabad oldalán betartjuk a 26 cm-es osztást.
Fordítópihenős lépcsők
Köztes pihenővel kialakított, párhuzamos, kétkarú lépcsők fokosztása: Ha azt akarjuk, hogy a lépcsőkar-pofatartók éleinek és a korlátok fogódzóinak a metszéspontja a pihenőre kerüljön, a fokosztást gondosan kell megtervezni.
- A pihenő téglalapot alkot, a lépcsőkarok pofatartói és fogódzói behatolnak a pihenőbe, és ott metsződnek egymással. A fogódzó magassága ebben az esetben a pihenőtől számítva 99,5 cm.
- A pihenő téglalapot alkot. A lépcsőkarok pofatartói és fogódzói a pihenő első élénél befejeződnek, ebből egy fellépésnyi eltolódás keletkezik. A fogódzókat meg kell szakítani vagy ferde darabbal kell összekötni.
- Az érkező kar egy lépcsőfokkal behatol a pihenőbe. A lépcsőkarok fogódzóinak metszéspontja a pihenő első éle felett 90 cm magasan van.
- A pihenőből induló kar egy fokkal hátrább kezdődik. A pofatartók felső élének metszéspontja egy fellépésnyivel a pihenő éle felett jön létre. A fogódzó magassága ebben az esetben 1,09 m.
Húzott fokú lépcsők 1.
Alapadatok (15 fellépés): karszélesség 100 cm, belépési szélesség 26 cm.
Félfordulós, ill. kétszer negyedívelt, húzott fokú lépcső tervezésekor általában a b méret van megadva. Ha ez nem egész szám, akkor az az építészek által használt 25 cm-es modulmérethez igazodik. A falazótéglákra ez a méret jellemző (amihez még 1 cm habarcsvastagság adódik hozzá). Nagyon gyakran előfordul a 2,01 m méret, a következők rendre 2,135 m, 2,26 m, 2,385 m, 2,51 m stb. A külméret mindig azonos, esetünkben 6,18 m ± 1 cm. Teljesen mindegy, hogy a karokat hogyan változtatjuk. Negyedívelt lépcső esetén a kerület 4,94 m ± 1 cm.
Húzott fokú lépcsők 2.
Alapadatok (14 fellépés): karszélesség 90 cm, belépési szélesség 24 cm.
Ha az a, b, c szakaszokat összeadjuk, akkor 536 cm ± 1 cm hosszat kapunk (amennyiben a járóvonal a lépcső közepén húzódik). Fogalmak meghatározása: Ha a járóvonal a fordulóban félkört alkot, akkor ebben a cikksorozatban félfordulós lépcsőről beszélünk. Amennyiben a lépcső járóvonala két negyedkörből áll, amelyeket rövid egyenes szakasz köt össze, akkor ezt a lépcsőt kétszer negyedíveltnek nevezzük.
Ha az a és b szakaszokat összeadjuk, akkor 427 cm ± 1 cm hosszat kapunk (amennyiben a járóvonal a lépcső közepén húzódik).
Lebegő csapos lépcső
Teherviselő csapok
Ha lebegő csapos lépcsőt készítünk, több tényezőre kell ügyelnünk. Elsősorban a csapok teherbírására kell nagy figyelmet fordítani. A gyártótól, forgalmazótól sok fontos tanácsot kaphatunk, ezek megfogadásával sok tanulópénzt meg lehet takarítani. A lépcsőfokokat tömör fából kell készíteni, a fa nedvességtartalma legfeljebb 8 % lehet, ill. nem haladhatja meg a helyiségben mért nedvességtartalmat.
Az agglomérait faanyagokat, azaz pl. a multiplex rétegelt lemez lapokat fedőfurnérral kell ellátni, amelynek vastagsága kész állapotban legalább 2,3 mm legyen. A fesztáv egyenes karú lépcsőknél a legnagyobb, így itt a legvastagabbak a lépcsőfokok. A húzott fokú lépcsőnek megvan azaz előnye, hogy a fokok a sarkokban feltámaszkodnak.
A feszültségek és behajlások ellenőrzését, ill. a csaperők lépcsőfokokba való bevezetésének ébredő nagyságát a DIN 1052 szerint általában nem lehet ellenőrizni, ezért az ilyen szerkezetet statikussal ellenőriztessük!
Felerősítés a fal mentén
A lépcsők felerősítésének az a legbiztosabb módja, ha a fokokat bevéssük a fal melletti pofatartóba. Erős terhelés esetén ugyanis a fokok elfordulhatnak. Ha a fal mellett is csapokat alkalmazunk, akkor minden fokot biztosítani kell az alsó hátsó oldalán elhelyezett és befalazott falitartóval is. A tartó és a lépcsőfok közé berakott gumi vagy műanyag alátét csökkenti a falnak átadódó lépéshangot. A felerősítő csavart akusztikailag el kell választani a falitartótól. A falitartó hossza kb. 260 mm, szélessége 25 mm, magassága 15 mm, furata pedig 13 mm.
Beragasztott hüvely metszete
Falitartó műanyag alátéttel
Teherviselő csappal szerelt lépcsőfok
A beragasztott rész, azaz a menetes hüvely hossza 46 mm, vagyis az ilyen típusú csap alkalmazása esetén a lépcsőfok minimális vastagsága 50 mm. Ezt a darabot kétkomponensű ragasztóval vagy poliuretánragasztóval erősítjük be, azonos hosszúságú külső oldalán is menetes, becsavarható hüvely is alkalmazható.
A csapok és a lépcsőfokok hajlításnak ellenálló elemek legyenek. Ha a fok vastagsága 50 mm-nél kisebb, a felső oldalán ellenanyával rögzített csapot használjunk. Az alsó lépcsőfokot 12 mm átmérőjű menetes orsó szorítja hozzá a csaphoz. Ha nem szabványos csapot használunk, akkor 20 mm átmérőjű menetes rudat is alkalmazhatunk. Ez feleljen meg az 5.8. szilárdsági osztálynak és legyen rajta egy legalább 50 mm vastag távtartó fahüvely. A menetes rúd alsó végébe menetes orsót csavarunk be, ez szorítja az alsó fokot a csaphoz.
A kilépő lépcsőfoknak kellően széles, legalább egy lépcsőfok szélességének megfelelő támaszfelülete legyen. Ezen függ a szabad oldalra eső terhelés fele. A fok a födémhez mereven kapcsolódjon. A lépcsőfok vastagsága a szabad oldal hosszától függ.
A fokok vastagságának ajánlott értékei a tapasztalatok alapján:
- egyenes lépcső: 7 cm
- negyedívelt lépcső: 6 cm
- félfordulós lépcső: 5,3 cm.
Egy 370 cm alaphosszúságú egyenes karú lépcső szabad oldalának hossza 450 cm. Negyedívelt húzott fokú lépcsőnél a szabad oldal hossza 410 cm, félfordulós húzott fokú lépcsőnél a szabad oldal hossza 360 cm.
Harmonikalépcső
Csapos lépcsőnél a lépcsőszerkezet fokok közötti terheit a csap viseli. A harmonikalépcsőnél ezt a feladatot a fokbélés veszi át. A járólapok és a fokbélések sorozata harmonikaszerű alakzatot képez, amely nagyobb érintkező felületeinek köszönhetően lényegesen merevebb, mint a csapos lépcső. Statikai szempontból ez azt jelenti, hogy itt a járólapok nem tudnak szabadon elfordulni.
A fokok és fokbélések vastagsága egy pofatartó esetén 4,5 cm-re csökkenthető. Mindez nem lenne lehetséges, ha a faelemek beépített állapotban nem dolgoznának együtt. A szerző három, tömör fából készített lépcsővel végzett sikertelen kísérletezés után multiplex rétegelt lemezt alkalmazott. Ezzel az anyaggal a beépítése óta nem fordult elő hiba.
Félfordulós húzott fokú lépcső statikai modellje
Negyedívelt húzott fokú lépcső statikai modellje
Egyenes lépcső statikai modellje
Hat fokból álló harmonikalépcső
A lépcső elemeinek erőjátéka
Irle professzor (Wiesbadeni Főiskola) egy hat fokból álló modellen terhelési kísérleteket végzett. A járólapok és a fokbélések vastagsága egyaránt 4 cm volt és azok 2 cm mélyen voltak bevésve a pofatartóba. A lépcsőfokokat és a fokbéléseket három M 10-es orsó tartotta a pofatartóban. A lépcsőt a középső fokokon az első éltől és a pofatartó nélküli oldalától 6,5 cm távolságban két hidraulikus préssel terhelték.
A prések által kifejtett erőt 4,2 kN-ig növelték. A legkedvezőtlenebb helyen mért lehajlás 22 mm volt. A terhelés eltolódásának vonala egyenes volt. A lépcső a terhelés után sehol nem károsodott. Állékonysága alapvetően megfelelő volt. Statikai vizsgálatra azonban minden konkrét esetben szükség van. Ha a DIN 1052 szabványban előírtaktól eltérő anyagjellemzőket építünk be, akkor el kell végezni a megfelelő anyagvizsgálatokat és statikai számításokkal kell igazolni a lépcső megfelelőségét.
Korláttartós lépcső
Ennél a lépcsőtípusnál a fokok a korlát fogódzójára vannak felfüggesztve. Szerkezetét sokféleképpen lehet kialakítani. A tartóelem maga a fogódzó: ebbe erősítjük bele a korlátrudakat, amelyeket a soron következő lépcsőfok elülső szélén átvezetve egészen az alatta lévő fok hátsó széléig viszünk. A fogódzót minden kar be- és kilépésénél egy-egy oszlop tartja: Az ilyen lépcsőnél az építési hatóság felé számításokkal igazoljuk, hogy statikailag megfelel.
Korlátrudak
A rudakat gondosan be kell erősíteni a fogódzóba, hogy azok a szakmai követelményeknek is megfeleljenek. A rögzítésre erős facsavarokat használhatunk, pl. külső oldalán is mentes, becsavarható hüvelyt (pl. Rámpa) vagy beragasztott menetes perselyt. A fakötések is mutatósak.
A lépcsőfokok közötti távtartó hüvelyek általában a menetes hüvelyek folytatásai. Az alsó lépcsőfok alsó oldalán vannak az ellenanyák, amelyek az egész tartószerkezetet mereven tartják.
A fal mellett a lépcsőfokokat fatartó vagy acélszerkezet tarthatja; ennél a kivitelnél egyszerű elemek veszik fel a terhelést. Ismert az a megoldás, hogy a lépcsőfokok bütüjébe csapokat fúrunk be és azok gumival vagy műanyaggal burkolt végét a falba süllyesztjük, ehhez azonban precíz munkára van szükség.
Ezek a falicsapok a szabványban engedélyezett rendszer részeit alkothatják. Csapok helyett azonban kb. 18×2 mm méretű és kb. 18 cm hosszú acél- vagy rozsdamentes acélcsövet is alkalmazhatunk, amelyet a fok bütüjében kialakított furatba ragasztunk be. Az állékonyságot növeli a csapot körülvevő kb. 30 mm átmérőjű fémgyűrű. A csapokra a fal felé eső oldalon célszerű egy gumitömlőt ráhúzni, ez megakadályozza, hogy a lépéshang átadódjon a falnak. A tömlő jól illeszkedjen és ne tolódjon vissza, amikor a csapot bedugjuk a falba.
Ebben az esetben célszerű a tömlő végét odaragasztani. A falba a falitartónál kb. 1-2 mm-rel kisebb furatot készítsünk, hogy a tartó szorosan illeszkedjen a helyén.
Falicsap
Hangátvitel
Ha a lépcsőfokokat egyenként erősítjük be a falba, az ezzel járó mintegy 30 érintkezési pont nagyon megnehezíti a hangátvitel megakadályozását. Ha fal melletti tartókat alkalmazunk, akkor csak egy-két falitartóra van szükség, ezeket is gumiba lehet ágyazni. Az ilyen konstrukció szerelése sokkal könnyebb.
Acél korlátrudak
- változat: Az alsó lépcsőfoktól a fok első szélén lévő távtartó hüvelyen és a korlátrúdon át menetes orsót vezetünk be a fogódzóba. A lépcsőfokokat a fogódzóba tett külső oldalán is menetes, becsavarható hüvellyel és ellenanyával lehet a fogódzóval szorosan összefogni. Alátétek akadályozzák meg, hogy az acélcsövek benyomódjanak a fába.
- változat: Ennél a változatnál a korlátrudak és a távtartó hüvelyek egyaránt acélcsövek. Ezek átmérője 12 mm. Az egyes csődarabok végei menetesek. Szabványos menetet akkor kapunk, ha a vágandó anyag furatátmérője a csavarénak 80 %-a. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy 10-es menethez 8 mm átmérőjű furatra van szükség. A fogódzóba kerülő tőcsavart még a műhelyben becsavarják, az ehhez kapcsolódó metrikus menettel a fokokat aránylag egyszerűen be lehet állítani. Az egész tartószerkezetet az alulra felcsavart zárt vagy lapos anyával lehet megfeszíteni. Ne feledkezzünk meg a fémrúd és a fa közé kerülő alátétekről!
Fa korlátrudak
- változat: A két darabból álló farúd horonyolt, így azon keresztül lehet vezetni a 10 mm átmérőjű menetes orsót. Ezután a két felet összeragasztják és hengeresre marják vagy esztergályozzák. A távtartó rúd hossza általában 13-15 cm, ezeknél egyszerűbb az átfúrás. Természetesen mindez téglalap keresztmetszetű vagy négyzetes rudakkal is megvalósítható. A rudakat nem kell feltétlenül besüllyeszteni a fokokba. A fogódzóba kerülő részen viszont a rudakat kör keresztmetszetűre kell esztergályozni vagy be kell vésni, hogy ne tudjanak eltolódni. A fogódzóban elhelyezett külső oldalán is mentes, becsavarható hüvellyel és az alsó fok alatti anyával a tartószerkezetet ugyanúgy feszítjük meg, mint azt a menetes orsónál láttuk.
- változat: Az összecsavarozott farudakhoz előre gyártott (kizárólag keményfából készült) hengeres rudakat alkalmazhatunk. Ennek a kötésnek az a nehézsége, hogy a teherviselő elem a bütübe becsavart facsavar. A DIN 1052-2 (Faszerkezetek – Mechanikai kötések) ezt a kialakítást nem tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az állékonyságot statikai számításokkal kell igazolni. A rudakban lévő előfúrt furatok hozzávetőleg 20 %-kal nagyobbak legyenek, mint a csavarátmérő menet nélküli mérete, hogy a menet kellően bele tudjon metszeni a fába. A fogódzót és a rudat tőcsavar fogja össze.
- változat: A farudak egy másik változatánál a fába becsvart tőcsavarokra menetes hüvelyeket hegesztenek. A csavarok berakásánál alkalmazott néhány csepp ragasztó hozzájárul a jobb kötéshez. Az optimális furatot lépcsős fúróval lehet kifúrni. A fogódzót a rúddal tő-csavar köti össze. Ebben az esetben először a fogódzóba csavarjuk be a famenetet. A magasságot a metrikus menettel egyszerűen be lehet állítani. Ezt a konstrukciót is statikai számításokkal méretezni kell, szerelését pedig gyakorlott lépcsőépítőre kell bízni!
Járható üveglapokból készített lépcsők
Az üveget a többi anyaghoz hasonlóan elsősorban a járólapokhoz lehet alkalmazni; azonban gyakran nehézségek adódnak az építési hatósággal. Fontos az engedélyek figyelembevétele, valamint az üveg gyártójával, ill. a forgalmazóval való együttműködés.
Az üveg ridegségét a lépcsőfokok befogásánál, ill. ágyazásánál természetesen figyelembe kell venni. Az üvegfelület használat közben összekarcolódik. Egy teljes felületén összekarcolt lépcsőfok azonban lehet esztétikus. A tapasztalat azt mutatja, hogy az érdesített felület növeli az üvegfokok biztonságát. A gyártó erre a célra szitanyomást ajánl. Ez a teljes felületen vagy tetszőleges alakzatban is elhelyezhető. Ehhez az eljáráshoz az üveget be kell fogni, annak tehát egyrétegű biztonsági üvegnek kell lennie. Az üveg rendszerint sötét árnyalatú, de világos, átlátszó változatban is gyártják.
Az üveglapok ragasztott üvegek, amelyeknél két lap közé fóliát helyeznek. Ez töréskor megakadályozza, hogy az üveg teljesen átszakadjon. A német gyártó adatai szerint a SIGLA 25 (25 mm vastag biztonsági üveg) a következő rétegekből áll: 2×10 mm float (normál) üveg, 2 réteg fólia (együttesen 1 mm vastag), 4 mm egyrétegű biztonsági üveg. Ez utóbbira szitanyomással kopóréteget lehet felhordani.
A vastagsági értékek minden oldalon való alátámasztás esetére érvényesek, az üvegfajta a táblaméretet jelölő téglalapot (a példában szaggatott vonallal) nem metsző vastagított vonalat követve olvasható le. Leolvasási példa: Méretek: 95 x 105 cm: Ajánlott üvegtípus: SIGLA 33-25B (német gyártmány).
A szerző már több mint 10 éve alkalmazza az általa tervezett lépcsőknél a járható üvegeket. Az üveg nagyobb mértékű kopását még nem tapasztalta. Az utcai járdákba egyébként is már évtizedek óta beépítik az üvegtéglát, hogy a pincehelyiségekbe fényt juttassanak; itt is láthatjuk, hogy ez a kemény anyag alig kopik.
Ajánlott üveg vastagságok. (Forrás: Das Glas-Handbuch, 1998. Flachglas AG, Gelsenkirchen) Ezek a vastagságok 500 kg/m2 terhelésre, azaz középületben való használatra vannak engedélyezve. A lakásépítésre jellemző 350 kg/m2 terhelésre üvegvastagságok nem állnak rendelkezésünkre.
[table id=308 /]
A tartók összekapcsolására alkalmasak pl. a fenti metszeten bemutatott rozsdamentes acélkötelek. Másik lehetőségként külső oldalukon is menetes, becsavarható hüvelyeket lehet besüllyeszteni a tartók egyik vagy mindkét oldalába. Beszerezhetünk bal- és jobbmenetű hüvelyeket és menetes végeket, vagy a drótkötélbe kötélfeszítőt iktathatunk be.
Használat
A lépcsők feladata különböző magasságú síkok összekötése. Legalább három lépcsőfokra van szükség ahhoz, hogy lépcsőről beszéljünk. Függőleges közlekedési útvonalakról van szó, ezért fontos, hogy minél kisebb erőkifejtéssel lehessen azokon közlekedni és használatuk biztonságos legyen. A belső lépcső alakjában és kialakításában a belsőépítészet része. A lépcső anyaga fa, vasbeton, fém és üveg lehet.
Lépcsőformák
A leggyakrabban használt alaprajzi formák: egyenes karú lépcsők, húzott fokú lépcsők, körlépcsők és csigalépcsők. Ha az egymásra következő lépcsőfokok sorozatát pihenő szakítja meg, kétkarú lépcsőről beszélünk. A karok és pihenők számától függően a lépcső három-, négy- vagy még több karú is lehet.
A negyedívelt lépcső 90°-ban fordul (ívelődik), egyszeresen vagy többszörösen ívelt (tört) lehet. A félfordulós lépcső iránytörése 180°-os. A körlépcső kör alakú és középen orsótere van. A csigalépcső olyan körlépcső, amelynek középen egyetlen pillére (orsó) van, erre vannak felfűzve a fokok.
Méretek
A lépcső kényelmességét a meredekségi arány határozza meg, amelyet a francia építész, François Blondel több mint 300 éve állapított meg, és még ma is érvényes. Az ember lépéstávolsága az emelkedőn 60-65 cm, átlagosan 63 cm. A belépési szélesség (sz) az egyik lépcsőfok első élétől a következő lépcsőfok első éléig mért távolság (a járóvonalon mérve). A fellépési magasság (m) az egyik lépcsőfok fellépő felületétől a következő lépcsőfok fellépő felületéig tartó függőleges méret (2m + sz = 63 cm).
A DIN 18 065 „Épületek lépcsői; Főméretek” szabvány szerint a lépcsőméretek szempontjából az épülettípusokat három csoportba soroljuk:
- 1.1 csoport: lakóépület legfeljebb két lakással: m = 20 cm, sz = 23 cm, karszélesség = 80 cm.
- 1.2 csoport: pince- és hobbicélú helyiségek lépcsői: m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 80 cm.
- 1.3 csoport: padláslépcsők: m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 50 cm.
- 2. csoport: épületek több mint két lakással: m = 19 cm, sz = 26 cm, karszélesség = 100 cm.
- 3. csoport: kiegészítő lépcsők (padláslépcsők is): m = 21 cm, sz = 21 cm, karszélesség = 50 cm.
A magyar előírások a következők (az OTÉK65. § szerint):
- A lépcsőfok méreteit a 2m + sz = 60-64 cm összefüggés alapján kell meghatározni [m = fokmagasság, cm; sz = fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].
- A lépcsőfok magassága (m):
a) általános esetben 17 cm-nél,
b) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet. - A lakásban vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.
Követelmények a szerkezeti anyagokkal szemben
Tűzvédelem
Ezt Németországban az egyes szövetségi tartományok építési előírásai némileg eltérő módon szabályozzák.
Olyan lakóépületekre, amelyeknél valamelyik állandó tartózkodásra használt helyiség padlója a terepszint felett legfeljebb 5,85 m magasan helyezkedik el, semmilyen előírás nincsen.
Azoknál a lakóépületeknél, amelyeknél valamelyik állandó tartózkodásra használt helyiség padlója a terepszint felett legfeljebb 7 m magasan helyezkedik el, az F 30-B* fokozat a követelmény. Az ennél magasabb lakóépületeknél a belső lépcsőknek rendszerint az F 90-A** fokozatnak kell megfelelniük.
* Szerkezeti elem legalább 30 perc tűzállósággal, éghető anyag.
** Szerkezeti elem legalább 90 perc tűzállósággal, nem éghető anyag.
Kivételek természetesen vannak: A tetőtér utólagos beépítése esetén a belső lépcsők három oldalának tűzvédelmi lapokkal való burkolása is megengedett. Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az irányadó. A tűzvédelemmel kapcsolatban Iásd. még a Tűzvédelem c. részt.
Zajvédelem
A DIN 4109-10 a lépéshang elleni védelem szintjére többlakásos házakban és egy lakásos sorházakban, a lakások állandó tartózkodásra használt helyiségei és szomszédos lépcsőházak között 46 dB értéket ír elő. A szerkezeti elemek pl. gumival vagy hasonló módon való elválasztása csökkenti a hangátvitelt.
A Magyarországon irányadó szabvány: MSZ-04-601. 1, 2, 3, 4, 5. 1988. Épületakusztika. Érdemes azonban a német (DIN) szabvány szerint tervezni, mert ezek szigorúbbak, naprakészebbek, és az európai szabványosítás (EN) elkészülte után is érvényben maradnak.
Teherbírás
A DIN 1055 szerint lépcsőkre a következő forgalmi terheléseket kell figyelembe venni: lakóépületekben 3,5 kN/m2, középületekben 5,0 kN/m2. A fokbélés nélküli járólapokat a legkedvezőtlenebb helyen ható egyedi terhelésre kell méretezni: ez lakóépületekben 1,5 kN/m2, középületekben 2,0 kN/m2.
A korlátok karfáinak a következő vízszintes terheléseket kell felvenniük: lakóépületekben 0,5 kN/m2, középületekben 1,0 kN/m2.
A lépcsők szerkezete
Követelmények
Belső lépcsőket minden egymással csatlakozó szinthez készíteni kell. Lépcső nem kezdődhet közvetlenül ajtó mögött. A pihenő mélysége a karszélességgel legyen azonos. 18 fok után pihenőt kell beiktatni. A lépcsőfokok faltól való távolságára német területeken Bajorországban, Berlinben, Hessenben és Schleswig-Holsteinben 4 cm-t írnak elő, a többi szövetségi tartományban ez az érték 6 cm. A fejmagasságot 2 m-ben állapítják meg.
A magyar előírások az OTÉK 64. § szerint:
- A lépcsősor legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Akadálymentes építményben a lépcsősor 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.
- A lépcsősor és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. A lépcsősor feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintővonaltól függőlegesen kell mérni.
- Egy lakáson vagy üdülőegységen belül, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti szabad belmagasság indokolt esetben 1,90 m lehet.
Járóvonal
A járóvonal általában a lépcsőfokok közepén, azonban a fogódzótól legfeljebb 60 cm távolságban húzódó segédvonal. A húzott lépcsőfokok ennek a vonalnak a mentén vannak elhúzva.
A magyar előírások az OTÉK 64. § szerint:
- A lépcső járóvonalán csak azonos lépcsőfokméret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építményszintre (pinceszintre, tetőtérre) és az utólag létesülő szintre (emeletráépítés, tetőtér-beépítés) vezető lépcsőkar.
- A lépcső járóvonala a lépcső szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.
Pillangólépcsők
Az 1.3 csoportba tartozó lakóépületeknél a betolható padláslépcsők helyett eltolt fellépő felülettel készített pillangólépcsőket is lehet alkalmazni.
Alámetszés
Az 1.1 csoportba tartozó lakóépületeknél (besorolás I. Méretek c. rész) a fokbéléssel rendelkező vagy nem rendelkező lépcsőket úgy kell kialakítani, hogy a belépési szélesség + alámetszés = 26 cm legyen. Azoknál a lépcsőknél, amelyek belépési szélessége kisebb, mint 24 cm (pl. pincées padláslépcsőknél) a belépési szélesség + alámetszés = 24 cm legyen. Fokbélés nélküli lépcsőknél a fokokat 3 cm alámetszéssel kell kialakítani.
Húzott fokú lépcsők
A húzott lépcsőfokok belépési szélessége a legkeskenyebb helyen, azaz a korlát belső oldalánál legalább 10 cm legyen. Az 1.1 csoportba tartozó épületeknél ezt a méretet a fogódzó belső oldalától számított 15 cm távolságban kell mérni.
Mérettűrések
A belépési szélesség a járóvonal környékén legfeljebb 0,5 cm-t térhet el a kívánt értéktől. Az induló lépcsőfok ettől legfeljebb 1,5 cm-t térhet el.
Korlátok
A lépcsőkarokat szegélyező korlátok és a mellvédek legalább 90 cm magasak legyenek (újabban egyre inkább 100 cm a megkívánt magasság), ha azonban a lezuhanási magasság több mint 12 m, akkor legalább 110 cm magasnak kell lenniük, mindenkor a lépcsőfok felső élétől mérve. Ez nem vonatkozik a 20 cm-nél kisebb méretű orsóterekre. Olyan épületekben, amelyekben gyermekek jelenlétére is számítani kell, a korlátokat úgy kell kialakítani, hogy azon a gyermekek ne tudják átdugni a fejüket.
Ez nem vonatkozik az 1. csoportba tartozó lakóépületekre és szabályozása Németországban az egyes tartományok építési előírásaiban eltérő. A fogódzókat olyan magasan kell elhelyezni, hogy azokat kényelmesen használni lehessen (legalább 75 cm, legfeljebb 110 cm magasan). A fogódzó és a legközelebbi épületrész közti szabad távolság legalább 5 cm legyen.
Műszaki szabványgyűjtemények
A Német Ácsmesterek Szövetsége és az Asztalos Kisiparosok Szakmai Egyesülése 1998-ban megjelentette a Kisipari gyártású falépcsők szabványgyűjteménye 1998 (Regelwerk hand-werklicher Holztreppen 1998) című kiadványt. Ennek megfelelően azok a falépcsők, amelyeket a szabványgyűjteményben foglalt követelményeknek megfelelően készítettek el és szereltek fel, stabilnak tekintendők és ennek további bizonyítására nincs szükség.
Ezen túlmenően érvényesek a következő szabványok:
- DIN 1045 Vasbeton elemek méretezése és kivitelezése
- DIN 1052 Faszerkezetek kivitelezése
- DIN 1055 Építmények terhelésének felvétele, 3. rész
- DIN 4109 Zajvédelem a magasépítészetben; Követelmények és bizonyítások
- DIN 4113 Túlnyomórészt nyugvó terhelésnek kitett alumíniumszerkezetek
- DIN 18 800 Acélszerkezetek, 1-3. rész
- DIN 18 065 Épületek lépcsői, Meghatározások, mérési szabályok, főméretek
- DIN 18 069 Csapos lépcsők lakóépületek számára
Magyarországon nincsen külön szabványgyűjtemény, figyelembe veendők az OTÉK előírásai, illetve az adott tartószerkezetre vonatkozó szabványok.
A járható üvegekre vonatkozóan magánjellegű alkalmazások esetén a gyártó bizonylatai a mértékadók, közületi célú használathoz viszont az illetékes minisztérium előírásai alapján kell átvenni. Magyarországon az engedélyezési eljárás során statikus számításokkal és a gyártó bizonylataival kell igazolni az üvegszerkezet megfelelőségét.