A korábbiakban részletezett módszerek mellett a penészgombák jelenlétére legtöbbször szabad szemmel is jól látható szennyeződések utalnak, és gyakran nincs is szükség szakemberre ahhoz, hogy felismerjük, penészesedéssel van probléma. Lássuk, milyen körülményeket javasolt megszüntetni annak érdekében, hogy a penészkárok eltűnjenek otthonunkból, és annak levegője újra egészséges legyen!
Nedvesség nélkül nincs gomba!
A korábbiakban már szóltunk róla, hogy a nedvesség alapvető feltétele a penészgombák életben maradásának.
A következő okok valamelyike, vagy ezek kombinációja vezethet a lakásban a penész megjelenéséhez:
- Nedvesség okozta károk, például egy csőtörés.
- Az ereszcsatornák, tetőszegélyek, vagy maga a tető hiányosságai.
- Elégtelen szellőztetés.
- A tömítések hiányosságai ( felszálló talajnedvesség, eső általi átnedvesedés )
- Páralecsapódás okozta nedvesség, ami hőhidak jelenlétére, a levegő magas páratartalmára utal.
Szüntesse meg az okokat!
Legtöbbször szabad szemmel is jól láthatóak a penészgombafoltok, melyekhez kellemetlen szag is társul. A legfontosabb a penész okának megtalálása, és annak megszüntetése. A penészgombák eltávolítása nem elegendő, hiszen ha az építési hiányosságok nem kerülnek orvoslásra, vagy nem változtat az ingatlan használója szellőztetési szokásain, azok hamarosan újra visszatérnek majd.
Lakásfelújítás alkalmával sokan teszik le voksukat a nyílászárók cseréje mellett, hogy ezzel jobb hőszigetelőképességet érjenek el. Tény azonban sajnos, hogy a nagyfokú tömítettséggel a helyiség természetes szellőzése lehetetlenné válik, tehát lehetőséget kell találni arra, hogy vagy a szellőztetés gyakoriságának növelésével, vagy egyéb műszaki megoldásokkal vezesse ki a nedvességet otthonából.
A penészgomba jelenlétét tapasztalva rendkívül fontos, hogy attól mihamarabb sikerüljön megszabadulni. Mint már szóltunk róla, nem csak esztétikai problémát okoz, hanem az egészséget is veszélyeztetheti. Az előző cikkünkben a nedvességről, mint kiváltó okról szóltunk, most pedig a penész ellen végezhető, penészmentesítési– felújítási munkálatokról szeretnénk bővebb információkkal szolgálni.
Azonnali teendők a felújításig
Gyakran van úgy, hogy akár az anyagiak, akár az időjárás nem engedi a komolyabb felújítási munkálatok megkezdését. Azonban a penésszel való együttélés ekkor sem jelenthet alternatívát, hiszen ezzel akár az allergia kialakulásának veszélyét is kockáztathatja. Abban az esetben, ha a szennyezett helyek a por – és ezzel a spórák – felverése nélkül fertőtleníthetőek, akkor javasolt az etilalkoholos áttörlés. Ha a penészes felület átmeneti lefedésére, különválasztására lehetőség van, akkor ezt ajánlott megtenni addig, míg megoldhatóvá nem válik a felújítás.
Mit ne használjon penész ellen?
Gyakran hallani, hogy az ecetes áttörlés segíthet, ám ezt szakemberek nem ajánlják, hiszen egyrészt az ecet szerves táptalajt képez, másrészt sok építőanyag, különösen a mész semlegesítő hatású. Beltéren továbbá nem ajánlott gombaölők használata sem.
Mit tehet még rövid távon?
Célszerű csökkenteni az érintett helyiség nedvességtartalmát. Többszöri szellőztetéssel, fűtéssel, valamint a bútorok hátfalának faltól távolabbra tételével időszakosan javítható a helyzet.
Távolítsa el a penészgombákat!
Minden felújítási munkálat előtt az a legfontosabb, hogy elpusztítsa, és el is távolítsa a penészt. Attól függően érdemes erre módszert találni, hogy milyen érintett felületekről van szó.
- A fém, kerámia, üveg tárgyak esetében megteszi az átlagos háztartási tisztítószerrel történő lemosás.
- Az úgynevezett porózus anyagok, mint a tapéta, vagy a gipszkartonlap, sajnos nem tisztíthatóak, esetükben tehát a csere bizonyul az egyedüli megoldásnak.
- A fa esetében problémás helyzettel áll szemben, ugyanis nehezen hozható helyre az azt ért penészkár. Ritkán eredményre vezet a felületi szennyeződés lecsiszolása, de legtöbbször nem ez a járható út, hanem az eltávolítás.
- A székek, szekrények felületét 80 százalékos alkohollal javasolt időnként áttörölni, természetesen ügyelve arra, hogy ne lélegezze be, valamint a gyulladásveszélyt is szem előtt kell tartani.
- Ha foteljei szőnyegei, függönyei penészesek, nem biztos, hogy megéri felújítási munkálatokra költeni, hiszen ennek ára sokszor igen magas, és jobban megéri, ha újakat szerez be helyettük.
Allergiások maradjanak távol!
Fontos információ, hogy egy-egy penészgombával szennyezett terület, anyag felújítása, tisztítása során nagymennyiségű spóra kerül a levegőbe, így ajánlott az allergiára hajlamosaknak, vagy már tüneteket produkálóknak távolmaradni a helyszíntől. Bízza szakemberre a munkát, vagy kérje családtagjai segítségét, ám számukra is javasolt a védőfelszerelés használata.
Mennyibe fog kerülni?
A felújítást, tisztítás költségei attól függően alakulnak, hogy mekkora penészkárról van szó, és milyen felület érintett. A várható költségek kalkulálásakor érdemes a következő szempontokat figyelembevennie:
- Mekkora a szennyezett felület?
- Milyen erős a szennyeződés?
- Behatolt-e mélyebb rétegekbe a penész, vagy csak felületi jellegű?
- Milyen anyagról van szó?
- Milyen funkciót tölt be az adott ingatlan?
Korábbi írásainkból már tudhatja, hogy a penészgomba megjelenésekor kiemelt szerep jut az okok megtalálásának. Hogy ez építési hiányosságokban keresendő, vagy az ingatlan használójának magatartása, szokásai vezettek a penészesedéshez, abból a szempontból mindegy is, hogy a helyzet mihamarabbi megoldást kíván. Nézzük, mit tehet kisebb, és nagyobb penészkárok esetében!
Tisztítson óvatosan!
Abban az esetben, ha az építési megoldásokkal nincs probléma, a felújítást, fertőtlenítést házilag is elvégezheti, de néhány fontos tanácsot érdemes megfogadnia.
- Kézzel nem ajánlott megérintenie a penészt, és az érintett felületről lehulló darabkákat is javasolt azonnal a kukába dobni.
- A HEPA-szűrős porszívók remek választásnak bizonyulnak, de a nedves lemosás is sok esetben eredményes lehet. Az ajánlott 70-80 százalékos alkohollal történő lemosás hatékonyan veszi fel a küzdelmet a penész ellen, de utána gondoskodjon az alapos átszellőztetésről, valamint kesztyűt, szájvédőt és védőszemüveget is hasznos lehet alkalmazni a tisztítás során.
- A tisztítás után alapos szellőztetés következzen, majd nem árt a ruházat kimosása sem.
- A tisztítás helyszínétől mindenképpen távol kell tartani az élelmiszereket, a gyerekek játékait, és a háziállatokat.
Kérje szakember segítségét!
Ha nagyobb felületek érintettek, vagy építési hiányosságok is kijavításra szorulnak, mindenképpen hívjon szakembert a feladatra. A hozzáértő profik minden biztonsági intézkedést ismernek, gondoskodnak a pormentes lezárásról, és korszerű anyagok használatával pusztítják el a létrejött penészt, a teljes kiszáradást célként kitűzve. A választható alapanyagok között számos olyannal is találkozni már manapság, melyek a penész újbóli megjelenését is gátolják, érdemes tehát szakemberre bízni a felújítást!
A penésszel való együttélés semmiképpen nem lehet szükségesként meghozandó kompromisszum. Eltüntethető, sőt, a megfelelő intézkedésekkel, felújításokkal, ingatlanhasználattal annak ismételt megjelenése is megelőzhető, ezzel téve otthona egészséges levegőjéért.
A házak homlokzati hőszigetelése oly mértékben fontossá vált az elmúlt években a folyamatosan változó, szigorodó előírások miatt, hogy szükségét éreztük egy ilyen témával foglalkozó portál elindításának. A hőszigeteléseknek több fajtája van. Anyaguk szerint megkülönböztethetünk zártcellás (extrudált), nyíltcellás (expandált), vagy valamilyen kőzetgyapot termékeket.
Felhasználási területük, elfoglalt helyük szempontjából lehet egy hőszigetelés külső, ami elsősorban homlokzati, tetőtéri, valamint belső, ami lehet padló, mennyezeti, vagy fali. A nagy szigeteléseket forgalmazó cégek termékeiket családokban, vagy ezen túl komplett rendszerekben is árulják (ilyen pl. a jól ismert dryvit rendszer is).
Homlokzati hőszigetelés
A külső homlokzati hőszigetelésen a ház levegővel érintkező, természeti hatásoknak kitett, elsővonalas védelmi zónáját képező szigetelését, vagy szigetelési rendszerét értjük. Itt elsősorban a homlokzati szigetelésről beszélünk, melynek amellett, hogy időtállónak kell lennie, központi szerepet tölt be a fal hő átbocsátási tényezőjének javításában, ami a belső komfortos klíma gazdaságosabb eléréséhez vezető egyik legfontosabb út.
Belső hőszigetelés
A belső hőszigetelések alkalmazásával óvatosan bánjunk, mert egy rosszul, számítással nem alátámasztott elhelyezés komoly károkat tud okozni nedvesedés, penészesedés formájában, még akár a szerkezetben is. Ezt elkerülendő, oldalunkon pontos, használható információkat talál a belső hőszigetelés helyes alkalmazásával kapcsolatban.
Tetőtéri hőszigetelés
A tetőtér hőszigetelése nem csak a tetőtér hő védelmét szolgálja, hanem befolyásolja a lakott terek hőmérsékletét is. Mivel a tetőszerkezet egyedi szerkezet, fontos az előírások betartása. A falak hőszigetelésének – akár a külső (homlokzati hőszigetelés), akár a belső szigetelést tekintjük – jelentős szerepe van az energia megtakarításban, így nem csak a penészesedés kerülhető el, hanem hosszú távon költségtakarékos megoldás is!
Válasszon tehát okosan, átgondoltan hőszigetelést, hőszigetelő rendszert, hiszen nem mindegy, hogy az ember milyen házban éli le az életét! Ehhez a döntéshez kívánunk segítséget nyújtani információs portálunkkal. Várjuk Önt is, legyen állandó böngészőnk!
Bár a magyar falusi ház vidékenként is sok eltérést mutat, itt a legáltalánosabb típust ismertetjük. A telekhatár hosszanti oldalán állt a lakóház. A konyha a soros alaprajzi elrendezés közepén foglalt helyet, funkciójában is központi helyet töltött be. Az utca felé szoba nyílt belőle, mellette egybenyílóan vagy külön bejárattal a kamra kapott helyet. Az udvarról vagy a tornácról azonnal a konyhába lehetett belépni, amely egyben a lakás előtere is volt. A tüzelőberendezéseket itt helyezték el, oldalfalain át fűtötték a szobai kályhát vagy kemencét.
A tiszta levegőjű szoba és a 16. század előtt nem füsttelenített konyha funkcionálisan kettévált
A szoba háló, pihenőhely, míg a konyha a háznak főzés, étkezés, nappali tartózkodás céljára használt helyisége. Itt helyezték el a sütőfőző berendezéseket, tűzhelyeket, katlanokat, itt tárolták az ételek elkészítéséhez szükséges eszközöket, és ez egyben a ház előtere is volt. A konyha oldalfalain át fűtötték a szobába épített kályhát, kemencét. A kályha vagy kemence tüzelőnyílása előtt vagy mellett volt a nyílt főzőtűzhelyek helye. Egyes területeken a konyha hátsó falába mélyítve, vagy szabadba építve alakították ki a sütőkemencét.
A 19. század utolsó harmadáig végbemenő fejlődés ezt a beépítést annyiban módosította, hogy a tűzhelyeket, tűzfelületeket mind magasabb padkára építették, valamint az eredetileg a kemenceszáj előtt láncra függesztett üstöt körbefalazták, katlanokat építettek. A szabadon maradó falfelület mentén sárból rakott, 40-50 cm magas, 30-40 cm mélypadkát készítettek, amelyet később padok, majd pedig asztalos bútorok váltottak fel.
Jelentékeny területeken, részben a Kisalföld peremvidékein, részben a Dunántúl nagy részén a sütőkemencét a konyha közepére építették, boltozatát körülfalazták, és a körülfalazást feltöltve, tetejét asztalszerűen képezték ki. Ezeken a helyeken a konyha oldalfalai mentén nem volt padka, legfeljebb a kályha nyílása előtt kis, falazott konzol.
A főzés nyílt tűzhelyeit a kemence tetejére helyezték, és U alakú sárpadkákat vagy vasháromlábakat építettek, továbbá nyárstartó tűzikutyákat használtak. Sok helyen előfordult, részben a városokban is, hogy konyhák közepére tűzpadkákat építettek, amelyek körbejárhatóak, vagy egyik oldalukkal a konyha hátsó falához falazottak voltak.
A lakóházaknak eredetileg nem volt kéményük
A tűzhelyek füstje a falba vágott kisméretű nyíláson, vagy a konyha ajtaján keresztül távozott. Ezért gyakran készültek kéttáblás ajtók, amelyeknek felső részét a jobb szellőzés érdekében külön lehetett nyitni. Előfordult, hogy a konyhának egyáltalán nem volt födémje, vagy a konyha mennyezetébe lyukat vágtak.
A fejlődés következő fázisa az volt, hogy a konyhai tűzhelyek füstjének elvezetésére padlásra vezető vakkéményeket építettek. Ezeket váltották föl a füstös a tetőhéjazaton át a szabadba vezető, deszkából rakott füstcsatornák, majd a szabadkémények különböző változatai.
A 19. század utolsó harmadától egyre gyakoribbá vált a zárt sípkémények, kaminos kémények építése, vagy a szabadkémények lepadlásolása.
A konyha bútorokkal történő berendezése kis lépésekben indult meg
A konyha első bútorait a faragáshoz értő parasztember egyszerű eszközeivel, kezdetleges technikával maga készítette. A tároló bútoroknak nem volt lényeges szerepe. Az ételkészítés, sütés, főzés használati tárgyait polcokra helyezték, faékekre, szögekre függesztették. Kis papír vagy ruhazsákban a konyha falán függtek a fűszerek is. A polcokat a fal síkján kívüli ékekre tették, vagy beépítve, falba vágott 10-30 cm-es mélyedésbe egy vagy több polcot egymás alá helyeztek.
A kenyér, kalács sütéséhez szükséges rostákat, szitákat szárítókat, teknőket a kamrában tárolták. Ugyanígy a mosáshoz szükséges dézsák, teknők állandó helye szintén a kamra, csak a munkavégzés idejére hozták azokat a konyhába.
Az evőeszközök helye, a kanáltartó, kezdetben szintén fából készült. A több sorban átlyuggatott fapolcot a falra akasztották, benne a még vizes kanalak fejüknél fogva függtek. A kanáltartónak az volt a szerepe, hogy az elmosott vizes fakanalakat szellős helyen tartsa, hogy azok jól száradjanak.
Tányért nem használtak, az ételt ugyanabban az edényben tálalták, amiben főzték, padszékre helyezték, a másikra ültek
Fontos szerepük volt a többnyire karólábú, faragott, ácsolt padoknak, lócáknak, padszékeknek, gyalogszékeknek. (Asztal ebben az időben a konyhában nem volt.) Magasságuk 30…80 cm, lapfelületük legtöbbször fenyőfa kigyalult lapjaiból, saját vagy idegencsapos szélesítő toldással készült. A szekercével, gyalulással közelítően kör keresztmetszetűre alakított négy lábat a tetőlapon keresztülmenő furatban ékeléssel rögzítették.
Az ajtó mellett állt a 30-40 cm magas vízlóca, amelyre vödröket, vizeskorsókat helyeztek. A tűzhely közelében volt a mosogatópad, amely a nevével jelzett munkát szolgálta.
A háztartásokban használt berendezési tárgyakra és eszközökre jellemző a szükség diktálta célszerűség.
A magyar parasztháztól és annak berendezésétől nem sokban különböztek a kisnemesség lakókörülményei. A parasztság és a nemesség között jogi választóvonal húzódott, de az életszínvonal hasonlósága csak fokozatokban tükröződött a kisnemesi és a paraszti háztípus között. A kisnemesi kúria nem volt idegen test a falusi házak között, hanem annak nagyobb és gazdagabb változata. A polgárház szerkezetével, lakásrendjével a parasztházat utánozza, abból nő ki, polgári jellege csak toldalékaiban igényesebb kivitelében mutatkozik.
A konyha helye és szerepe a történelem folyamán változásokon ment át, szerepe eltérő volt a különböző társadalmi rétegek esetében is. Mai konyhahasználatunkban is igen nagyok az eltérések. Van, aki egyszerű munkahelynek tekinti konyháját, mások az új ízek kísérletező helyét, vagy a családi fórum helyét látják benne. Főzési, étkezési szokásaink, eszközeink, a tárgyak, amelyeket használunk, mind befolyásolják, hogy a lakáson belül milyen méretű, elrendezésű, bútorzatú legyen konyhánk.
A konyha szerepe összefügg azzal is, hogy a lakás funkciói közül más helyiségek mit és milyen mértékig képesek vállalni. Ahhoz, hogy tisztában legyünk saját konyhai igényeinkkel, át kell tekintenünk a lakásban folyó tevékenységeket és el kell döntenünk, hogy saját esetünkben melyiknek milyen a jelentősége.
A lakásban végbemenő tevékenységek három fő területre oszthatók
Vannak egyéniek, mint pl. az alvás, pihenés, tanulás, olvasás, szellemi munka; ezek számára a lakás kisebb szobái alkalmasak. De vannak közös családi tevékenységek is, ilyen általában az étkezés, a szülök és gyermekek beszélgetései, a gyermekek játékai, rokonok, vendégek fogadása és minden olyan megnyilvánulás, amit a család együtt csinál. Ezekhez többnyire a legnagyobb helyiséget veszik igénybe.
A harmadik csoportba tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a háztartásvitel és a személyi higiénia feltételeinek kielégítésével függnek össze, úgymint főzés, tisztálkodás, mosás, vasalás, továbbá a ruhanemű és egyéb, háztartással kapcsolatos eszközök tárolása. A háztartási és higiéniai tevékenységek számára a lakás „üzemi” helyiségei szolgálnak.
Kétszintes építkezésnél alapvetően nappali és éjszakai használatra csoportosíthatók a helyiségek
A hálószoba és a fürdőszoba az emeleten helyezkedik el és a konyha, étkező, vendégfogadó, közös tartózkodásra szánt helyiség a földszinten kap helyet. Amikor építkezünk, lakást választunk vagy berendezkedünk, a fenti tevékenységek átgondolása segít eldönteni, hogy melyik helyiséget milyen célra vegyük igénybe.
Ez a gondolkodásmód biztosíték arra, hogy egyes tevékenységeinket megfelelően tudjuk súlyozni, ami kiindulási alapja a lakás, ezen belül a konyhaberendezés tervezésének. Életrendünket végiggondolva arra az eredményre jutunk, hogy vannak olyan alaptevékenységek a lakásban, pl. az alvás, a higiéniával összefüggő tevékenységek, amelyeket minden háztartásban hasonló módon, azonos berendezéssel, bútor és tárgyféleség igénybevételével végeznek, és vannak olyanok, amelyek lényegesen különbözhetnek a családok összetételétől, eltérő helyzetétől, életmódjától, szokásaitól függően.
Ezek közé tartozik pl. az étkezés, a főzési szokások, a vendéglátás módja. A konyhahasználatot befolyásoló tényezők áttekintése segítséget ad saját igényeink felismeréséhez.
A család nagysága:
- egyedülálló vagy kétszemélyes háztartás, vagy szülők egy gyermekkel;
- négyszemélyes háztartás;
- öt vagy ennél többszemélyes háztartás.
A főzés gyakorisága:
- nagyon ritkán készítenek főtt ételt;
- hetenként, kéthetenként egyszer főznek;
- gyakran, esetleg naponként készítenek főtt ételt.
Családi szokások:
- gyakran fogadnak vendégeket;
- valamelyik családtagnak hobbija a főzés;
- főzésen kívül valamilyen más elfoglaltságnak is helyet ad a konyha, pl. vasalás, varrás, barkácsolás.
A konyhában tevékenykedők száma:
- egy személy főz egyszerre;
- két vagy több személy főz egyszerre.
Étkezési szokások:
- a család naponta együtt étkezik;
- a család ünnep és szabadnapon étkezik együtt;
- a családi ünnepnapokon étkeznek együtt.
Melyek a legfontosabb szempontok a konyha kialakításánál?
A konyhaterület kialakításának két legfontosabb szempontja a család nagysága és a főzés gyakorisága. Gyakran főző nagycsalád számára majdnem mindig nagyobb méretű lakókonyha a célszerű, tágas főző és étkezőtérrel. A családi szokásoktól függ, hogy ki, milyen gyakran fogad otthonában vendégeket.
Fiatal házasoknál többnyire „Ropin és Coca-Colán kívül nincs trakta”, baráti megegyezéssel készülnek a vendégfogadásra. Ez a helyzet az első gyermek megszületéséig tartható is. Ekkor kezdenek a családtagok és barátok ajándékcsomagokkal érkezni látogatóba, amit a háziak is egyre növekvő megvendégelésekkel viszonoznak. Ez csak addig jó, amíg nem okoz anyagi és fizikai megterhelést.
A vendéglátás korszerű és praktikus formája az, amikor a vendégek is bekapcsolódnak az étel elkészítésébe, az asztal megtérítésébe, kicserélik receptjeiket, megbeszélik főzési szokásaikat, tapasztalataikat.
A nagycsaládosok és a gyakran vendégeket fogadók nagyobb hellyel tervezzenek!
Azoknak a családoknak, akik gyakran fogadnak vendégeket, számolniuk kell a vendéglátással járó helyszükséglettel. A főzés és étkezés funkciója összekapcsolódik, a két tevékenység nem választható el, ezért célszerű e kérdést külön, de egymás kölcsönhatásában is vizsgálni.
Vannak olyan négyszemélyes családok, ahol a családtagok üzemben, iskolában ebédelnek, hétvégeken gyakran kirándulnak, otthon főként hideg ételt fogyasztanak, de esténként szeretnek kényelmesen étkezni és beszélgetni az asztal körül. Számukra ideális a kisméretű főzőfülke és a tágas nappali, vagy a konyha és nappali közös terű kialakítása.
Konyhaigényeink változása a család nagyságától függően
A lakásban élő családtagok száma az élet folyamán változhat. Gyermekek születnek, növekednek, nagyszülők vagy hozzátartozók költöznek a lakásba, a felnőtté vált gyermekek elköltöznek. Az életkor, az érdeklődési kör változásával változik életmódunk, megváltoznak igényeink és a konyha használatával kapcsolatos követelményeink is.
Fiatal házaspárnak, amíg csecsemő vagy óvodáskorú gyermekei vannak, kisebb konyha is elegendő. A gyermekek növekedésével nő a konyha igénybevétele. Többet főznek; szükséges, hogy a gyermekek anyjuk közelében játsszanak, tanuljanak, közösen főzhessenek.
Amikor a gyermekek felnőtté válnak, családot alapítanak és elköltöznek otthonról, ismét kisebb konyha szükséges. Nagyméretű családi ház építésekor a konyhát a várható legnagyobb igénybevételre tervezzük. Ha háztartásvitelünk még kialakulatlan, ne törekedjünk a konyha végleges, teljesen komplett kialakítására!
A konyhai eszközök bővítése később is megoldható
A konyha bútorozását, gépekkel való felszereltségét az alapvető berendezési tárgyak sütőfőző berendezés, mosogató, megfelelő munkafelület, tároló polcok beszerzése után fokozatosan is kialakíthatjuk.
A beköltözés utáni fokozatos konyhafejlesztés előnye, hogy az adott konyhában, munkavégzés közben az igényeink a részletekre kiterjedően pontosíthatók, továbbá hogy a családnagyság növekedésével a konyha használati értéke is növelhető. Igen alkalmasak a fokozatos fejlesztésre az elemenként beszerezhető konyhabútorok és a beépíthető konyhai készülékek.
Mennyit dolgozik egy átlagos háziasszony a konyhában?
Statisztikai adatok szerint, a dolgozó nők házimunkával töltött napi munkaideje a megkérdezettek 65%-ánál meghaladta a napi 3 órát. A nem dolgozók még ennél is többet, kb. 5 órát töltöttek naponta házi munkával és ennek az időnek jelentős részét a konyhában. Emellett még komoly időmennyiség a család egyéb tagjainak konyhai munkája, valamint az étkezésekre fordított idő. Ha csak a konyhai munka időigényességét vizsgáljuk is, kitűnik, mennyire fontos az itt folyó tevékenységek zavartalansága.
Házgyári lakás esetében is fontos szempont, hogy a konyha igényeinknek megfelelő, átalakítható, lehetőleg étkezővel bővíthető legyen.
A konyha vezetékrendszerbe kötött készülékei és beépített bútorai miatt a lakás legnehezebben átrendezhető helyisége.
A konyha legtöbb esetben szíve és központja a háztartásnak, ahol egy ember tervez és dolgozik olyanokért, akik hozzá nagyon közel állnak; munka és tartózkodási hely, ahol a konyhai munkán kívül a legtöbb esetben az étkezésnek is helyet adunk. A jól felszerelt és berendezett konyhában a munka leegyszerűsödik. Ma már a kereskedelemben is kaphatók olyan konyhabútorok, felszerelések, gépek és berendezések, amelyekkel konyhánkat korszerűen berendezhetjük.
A konyha rendeltetése szerint minden esetben a főzés, élelemkészítés helye.
Ahány konyha, annyiféle bútorzat, elrendezés, alaprajz, de alapjában minden konyhában ugyanaz a munkafolyamat megy végbe. Vegyük pl. az ebéd elkészítését: a hozzávalók előkészítése, tűzhelyre tétele, a megfőtt ételek előkészítése, tálalása, az asztal megtérítése, étkezés után az asztal leszedése, mosogatás, edények visszahelyezése.
A jól berendezett konyha az ételkészítés folyamatát követi, annak sorrendjében helyezkednek el az egyes tároló és munkafelületek, gépi berendezések.
Nyugatnémet konyhakísérletek szerint a háziasszony egy meghatározott ételt 65 méter út megtételével 83 perc alatt készített el. Ugyanaz az étel korszerűen berendezett konyhában 30 méter út megtételével 66 perc alatt készült el. Az út és időmegtakarítást a konyhai munka folyamatához igazított berendezések, a használati eszközök jó csoportosításával érték el.
A századforduló idején kialakult polgári konyha amelynek egyik oldalán állt a „kredenc” a főző és étkezőedényekkel, középen asztal, a másik oldal mentén a tűzhely, a harmadik oldalon a falikút a rossz konyhaelrendezés példája. Sok háztartásban bár bútorai és berendezési tárgyai korszerűek ma is találunk még ilyen elrendezést.
A konyhában megtett utat különösen meghosszabbítja a konyha közepére helyezett asztal, amelyet a munka végzése közben naponta számtalanszor kell megkerülni a tűzhely, konyhaszekrény, kamra, mosogató elérésére.
A 30-as évek amerikai konyháját az autógyártás mintájára, a műveleteire bontott munkavégzés szalagszerűségét szem előtt tartva alakították ki, ezt a tervezési módszert már megszületése pillanatában élesen bírálták, így nem volt sokáig tartható. Napjainkban a konyha nemcsak munkahely, hanem lakótér és társas tevékenységek helye lett, ahol a munkáját végző háziasszony és a család többi tagja a háztartási és egyéb munkákban osztozni tudnak.
A racionális tervezési módszerek ellenére azonban a mai napig is vannak vitatott kérdések a konyha kialakításának vonatkozásában
A konyha alaprajzi kialakítására voltak olyan elméleti feltételezések, hogy a legkevesebb mozgással járó munkát a körfolyamat szavatolja, ahol a munkahelyek különböző pontjai a körcentrumban elhelyezkedő embertől egyenlő távolságban vannak.
Elvben tehát a kör alaprajz látszik a legkedvezőbbnek, mert akkor a konyha majdnem minden pontját minimális mozgással érhetnék el, és a munka szinte egy helyben ülve végezhető. Ezt a javaslatot azonban nemcsak a kör alakú konyhák gyakorlati kivitelezhetetlensége miatt kell elvetni, hanem mert ellentétes a konyhai munka sajátos természetével is, amely rendkívül összetett, sok részműveletből áll, és a legjobb szervezés mellett sem lehet sokáig egy helyben ülve dolgozni.
Mai lakásainkban a nyújtott téglalap, vagy a csaknem négyzet alaprajzú konyha terjedt el
Ezt az elrendezést nemcsak a lakás, ill. épület alaprajzához való illeszkedés indokolja, hanem a konyhai munkafolyamat ésszerű lebonyolítása is.
A hosszanti elrendezés esetében az ablak és az ajtó a konyha rövidebb oldalára kerül, és a berendezési tárgyak a hosszabb falak mentén helyezhetők el. Ez azért előnyös, mert az oldalfalak közelebb kerülnek egymáshoz, az átfordulás és az átnyúlás álló vagy ülő helyzetből majdnem egy helyben lehetséges.
A konyha legfontosabb berendezési tárgya a tűzhely és a mosogató, ezeket megfelelő tároló és munkahelyekkel kiegészítve alakíthatjuk ki a konyhai szekrénysort, amelynek az ételkészítés műveleti sorrendjéhez kell igazodnia.
- 1. Élelmiszerek tárolása és kiemelése kamrából vagy hűtőszekrényből.
- 2-3. Előkészítés, vízvétel: tisztítás, hámozás, öblítés, áztatás.
- 4. Feldolgozás, nyersanyagok előkészítése főzéshez.
- 5. Főzés: az előkészített ételek főzése, sütése, grillezése.
- 6. Tálalás: a megfőtt ételek előkészítése étkezéshez, az asztal megtérítése.
- 7. Étkezés.
- 8. Mosogatás: az étkezőasztaltól visszahozott edények és főzőedények mosogatása, öblítése, csepegtetése.
- 9. Edények és eszközök visszahelyezése.
Hogyan néz ki a munkavégzés sorrendje egy jól megtervezett konyhában?
A munkavégzés sorrendje jobbkezes háziasszonyoknál balról jobbra haladva: előkészítés, vízvétel, feldolgozás, főzés, a tálaláshoz való elhelyezés majd jobbról balra az edények elmosogatása, öblítése, szárítása, elrakása. (Balkezeseknél természetesen ellenkező a sorrend.) Ennek megfelelően alakul ki az előkészítő munkafelület, mosogató munkafelület, tűzhelyrész, majd a további lerakó felület.
Törekedjünk arra, hogy a berendezések célszerűtlen elhelyezése ne okozzon kereszteződéseket, és a folyamat lehetőleg balról jobbra haladjon, mivel a jobb kéz végzi a munkát, a bal kéz a segítő, adagoló szerepét tölti be. Az, hogy a munkafolyamaton belül az egyes munkahelyeket milyen helyszükséglettel tervezzük, egyéni adottságaink, főzési szokásaink stb. függvénye.
A konyha legtöbb esetben szíve és központja a háztartásnak, ahol egy ember tervez és dolgozik olyanokért, akik hozzá nagyon közel állnak; munka és tartózkodási hely, ahol a konyhai munkán kívül a legtöbb esetben az étkezésnek is helyet adunk. A jól felszerelt és berendezett konyhában a munka leegyszerűsödik. Ma már a kereskedelemben is kaphatók olyan konyhabútorok, felszerelések, gépek és berendezések, amelyekkel konyhánkat korszerűen berendezhetjük.
A konyha rendeltetése szerint minden esetben a főzés, élelemkészítés helye!
Ahány konyha, annyiféle bútorzat, elrendezés, alaprajz, de alapjában minden konyhában ugyanaz a munkafolyamat megy végbe. Vegyük pl. az ebéd elkészítését: a hozzávalók előkészítése, tűzhelyre tétele, a megfőtt ételek előkészítése, tálalása, az asztal megtérítése, étkezés után az asztal leszedése, mosogatás, edények visszahelyezése.
A jól berendezett konyha az ételkészítés folyamatát követi, annak sorrendjében helyezkednek el az egyes tároló és munkafelületek, gépi berendezések.
Nyugatnémet konyhakísérletek szerint a háziasszony egy meghatározott ételt 65 méter út megtételével 83 perc alatt készített el. Ugyanaz az étel korszerűen berendezett konyhában 30 méter út megtételével 66 perc alatt készült el. Az út és időmegtakarítást a konyhai munka folyamatához igazított berendezések, a használati eszközök jó csoportosításával érték el.
A századforduló idején kialakult polgári konyha amelynek egyik oldalán állt a „kredenc” a főző és étkezőedényekkel, középen asztal, a másik oldal mentén a tűzhely, a harmadik oldalon a falikút a rossz konyhaelrendezés példája. Sok háztartásban bár bútorai és berendezési tárgyai korszerűek ma is találunk még ilyen elrendezést.
A konyhában megtett utat különösen meghosszabbítja a konyha közepére helyezett asztal, amelyet a munka végzése közben naponta számtalanszor kell megkerülni a tűzhely, konyhaszekrény, kamra, mosogató elérésére.
Mosogatáskor a főző és étkezőedényeket, evőeszközöket használat után megtisztítjuk, majd öblítéssel a mosogatószer maradványait eltávolítjuk. Az étkezőasztalról lekerülő edényeket a mosogató melletti munkafelületen fajtánként csoportosítjuk.
Tippek a hatékony mosogatáshoz
- Az ételmaradéktól megtisztított edényeket 40 °C-os vízben áztatjuk. Nagyobb hőmérsékletű víz a zsírokat jól oldja, de a fehérjék megalvadnak, eltávolításuk nehezebbé válik.
- Az edények elmosását kb. 50 °C-os meleg vízben végezzük, amelyben mosogatószert oldottunk fel.
- Öblítéskor a mosogatóvíz minden cseppjét eltüntetjük az edényekről, minél nagyobb hőmérsékletű vízben, hogy az edény lehetőleg gyorsan, önmagától száradjon meg, törölgetés nélkül elrakható legyen.
Az edények elmosásához, öblítéséhez kétmedencés csepegtetőtálas mosogató szükséges. Ahol ez nem áll rendelkezésre, ott a mosogatást folyó vízben vagy több lépésben, vagy külön öblítő edény beiktatásával végezhetjük.
A művelet helyes irányának meghatározásakor az ember természetes mozgásából kell kiindulni. Mivel általában jobb kézben tartott mosogatóeszközzel mossuk el az edényeket és a bal kéz csak kisegítő mozdulatokat végez, tehát a mosogatás iránya jobbról balra haladjon.
Az edényeket a használat gyakorisága szerint csoportosítsuk a mosogató körül. A főzőedényeket a mosogató és tűzhely közötti alsó részben, az étkezőedényeket a mosogató fölötti felső szekrényekben, az evőeszközöket a mosogatótáltól jobbra levő tálalószekrény fiókjában. így a mosogatás, öblítés és az edények elrakása egykét lépés megtételével megoldható.
A mosogatás eszközeit és vegyszereit a mosogatószekrény ajtajára szerelt színterezett drótkosarakban tároljuk. A mosogatószekrényben, esetleg ajtóra szerelve helyet kaphat a hulladékgyűjtő edény.
Mosogatógép – ha van lehetőségünk, bízzuk rá a munkát!
A nem szívesen végzett mosogatási munkát helyettesíti a mosogatógép, ez azonban ma még a hazai kereskedelemben sajnálatos módon igen magas áron kapható, de a jól felszerelt konyhához hozzátartozik és a fejlődés is ez irányba mutat. A mosogatógép az étkezés edényeit és evőeszközeit megszabott helyeire rakva, beindítás után automatikusan adagolt meleg vízzel, mosószerekkel leöblíti és megszárítja. így a mosogatógép egyben a mindennap használt edények és evőeszközök tároló helye is lehet.
Műszakilag megoldott kérdés a mosogatógép beépítése egytálas mosogatós alsórész elembe, így a konyhai szekrénysorba funkció és méret szerint beépíthető, külön területet nem igényel.
A család nagyságát, az alaprajzi adottságokat, a szép konyháról kialakított elképzelésünket figyelembe véve, többféle konyha berendezési forma közül választhatunk. Konyha tervezéséhez segédlet.
Hogyan alakítsunk ki egysoros elrendezésű konyhabútort?
A legegyszerűbb a bútorelemek és berendezési tárgyak megfelelő sorrendbe helyezésével létrehozott egysoros elrendezés, amelynél az élelmiszerszekrény, a hűtőgép, a mosogató, az előkészítő és tálaló munkafelület, valamint a tűzhely egyetlen fal mellett sorakoznak.
Egysoros elrendezést nyújtott alaprajzú konyhában kb. 1:2 arányú keskeny helyiségben alkalmazunk. Mivel a szekrénysorral szemben levő hosszoldal kihasználatlan marad, ezért a konyha térigénye nagyobb, mint más elrendezésben. A munkavégzéssel járó utak itt a leghosszabbak. Előnye az egy falra összevont, egyszerű gépészeti hálózat, valamint hogy csak az egyik falat szükséges csempeburkolattal ellátni.
Ez az elrendezés igen alkalmas a lakótérbe helyezett konyhák esetében, mivel minden konyhai munka egyetlen fal mentén megy végbe, így a lakótértől szeparáltabb. A háziasszony egyedül dolgozhat ebben a konyhában, de kis szervezéssel többen is részt vehetnek az előkészítő és befejező munkálatokban anélkül, hogy egymást zavarnák, pl. a gyerekek segíthetnek a nyersanyagok előkészítésében vagy a tálalásban. Ha a nyújtott téglalap alakú konyhát elméletben két térfélre, főző és étkezőterületre osztjuk, akkor a szekrénysort a főzőterület két egymással szemben levő oldalán ajánlatos elhelyezni.
Kétoldalas elrendezésű konyha előnyei
Az ilyen kétoldalas konyhával teljesebb konyhaberendezés alakítható ki, mert a szekrénysor két átellenes oldalán nagyobb a munkafelület, amely még felső tárolóbútorelemekkel is kiegészíthető.
A bútorelemek elhelyezéséhez részletesen át kell gondolni a főzés, terítés folyamatát, mert itt a két szekrénysor között 180°os fordulatokat kell tenni. A berendezés elemeit úgy kell két sorban csoportosítani, hogy a munka menetében túl sok forgolódás ne legyen! A szekrénysort kétféleképpen célszerű megbontani. Az egyik megoldásban a mosogató és a főzőhely azonos oldalra kerül.
Ha lehet, bontsuk több részre a konyhasort!
Olyan háztartásban, ahol keveset főznek, esetleg a főzéshez konyhakész vagy mélyhűtött alapanyagokat használnak, az előkészítő műveletek leegyszerűsödnek. Ezért a szekrénysort úgy bonthatjuk két részre, hogy egyik oldalra a főző és a hozzá tartozó tároló berendezések és munkafelületek kerülnek, a szemben levő oldalon a tálalás mosogatás munkahelyei és az étkezőedényeket tároló bútorok foglalnak helyet. Ha a két szekrénysor között legalább 1,2 méter széles a járófelület, akkor a konyhában két személy is dolgozhat.
Az L alakú elrendezés az egyik legkedveltebb
Az L alakú elrendezés egyesíti az egysoros és a kétoldalas berendezés előnyeit: kb. 1:1,5 arányú konyhát ad, rövid utakkal, forgolódás nélkül.
A munka közben szükséges néhány lépés előnyös, mert ennél az elrendezésnél annyira koncentrált a munkavégzés, hogy már kerülni kell az egy helyben állás monotóniáját. Ha a konyha átellenes sarka üresen marad, itt egy kisebb, 2-3 fős étkezőhely is kialakítható. Példa egy L-alakú konyhára.
A tároló és nyersanyag előkészítő helyek kapcsolódnak a mosogatóhoz és a további hosszanti fal mentén elhelyezett munkahelyekhez. Az ilyen konyha kialakításához szükséges speciális jobbos és balos, alsó és felső sarokelemek évek óta sorozatgyártott termékei a hazai bútoriparnak, és ezek a kereskedelemben kaphatók.
Nagyobb méretű L alakú konyhában, a munkát jól megszervezve két személy dolgozhat. Kisebb méretű, ugyanilyen kialakítású konyhában legjobb, ha a segítők a konyhai asztalnál ülve végzik munkájukat.
Hogyan tervezzük meg az U alakú elrendezést a konyhánkban?
Az L alak továbbfejlesztésével jött létre az U alakú elrendezés, amely viszonyítottan a legkisebb alapterületet adja.
Itt a konyhai munkák szinte helyzetváltoztatás nélkül végezhetők. Az L alakhoz hozzáépített soron a hűtőszekrény és egyéb tároló szekrények helyezhetők el. Itt kaphatnak helyet más háztartási munkák (mint pl. a mosás, vasalás, ruhanemű javítás stb.) eszközei is. A körbeépített konyhában mind a négy fal konyhabútorral beépített.
Az egyik részben a sütésfőzés berendezései vannak, a másikban pedig a mosogatáshoz, tároláshoz, valamint más háztartási munkákhoz szükséges berendezéseket helyezik el. Elsősorban népesebb családok konyháiban használatos elrendezés, mert így több személy dolgozhat egyszerre.
Hatalmas belső tereknél választhatunk G vagy T alakú elrendezést is!
A különböző típusú G, T és a térbe benyúló egyéb alakzatú konyháknál a tervezői cél a konyha főző és étkezőfunkciójának szétválasztása, de ugyanakkor egyetlen belső építészeti térbe foglalása. E törekvés alapja, hogy visszaadja a konyhának régi, családi fórumhely jellegét. Külföldi képeslapokban számos tetszetős megoldást találhatunk erre vonatkozóan. Döntő feltétele azonban az Ilyen konyháknak a nagy területű belső tér.
A MOT szerinti beépített bútorok számtalan tervezői újítást, de mindenekelőtt új szemléletet hoztak az addig gyártott konyhabútorokhoz viszonyítva (az ipar általában addig kredencszerű üveges, vitrines, a hagyományostól csak anyagban és szerkezetben eltérő konyhagarnitúrákat gyártott).
Kisebb helyiségbe tervezett konyhák méretei
Az új konyhatervek a lakótelepeken élők igényeihez kívántak jobban igazodni, miközben a korszerű gyárthatóságot és a konyha méreteihez való alkalmazkodás lehetőségeit is napirenden tartották.
Ezek:
- Az elemek szélességét 55 cm és ennek többszöröseiben, 110 és 165 cm-ben határozták meg. Ez lehetővé tette, hogy a konyha méretének megfelelően több vagy kevesebb elemet sorolhassunk egymás mellé, lehetőséget adva a faltól falig beépítésre.
- A kredencszerű beépített forma helyett a tervezők alsó-felső szekrényelemekre bontották a bútorzatot. így lábon álló alsó szekrények és falra szerelt felső részek jöttek létre.
- Új elemek tervezésével a konyhai munka komfortja és higiéniája javult. Lehetővé vált megfelelő szigetelésű mosogatómedence szekrénybe építése, alsó-felső sarokelem kialakítása, amely U vagy L alakú
- beépítéshez szükséges, gáz vagy villanytűzhely szekrénysorhoz való közvetlen csatlakoztatása szigetelt alsó sarokelemmel.
Az elemes, faltól falig beépítés révén lehetővé vált kis alapterületű, 3-5 m2-es garzonkonyhák létrehozása, amely nélkül a tömeges lakásépítés követelményeit nem lehetett volna kielégíteni.
Ugyancsak a kis lakásméretek tették szükségessé a beépített élelmiszertároló szekrények kialakítását, mivel e lakások többségében nincs külön élelemtároló helyiség.
A kellemes munkakörülmények az ember közérzetére, ezen keresztül munkakedvére is pozitívan hatnak. Más szavakkal: kellemes környezetben a munka is jobban megy. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy célszerű berendezéssel megkönnyítsük a munkánkat. A konyhában ezt számos tényező egybehangolása teheti lehetővé. Ezzel kapcsolatosan számos kísérletet végeztek.
Először abból a feltételezésből indultak ki, hogy minél többfajta munkát tud a háziasszony ülve elvégezni, annál kényelmesebb kevésbé fárasztó számára a konyhai munka. E felfogás szerint az ülő személy által végrehajtott önkénytelen mozgások száma már önmagában is alkalmas lehet bizonyos „komfortfokozat” megállapítására. Ma már sokan cáfolják ezt a megállapítást. Konyha tervezési segédlet.
Tény, hogy csak akkor lehetséges komfortos munkahelyek létrehozása, ha az ott dolgozó ember adataiból indulunk ki.
Az emberi test méreteinek megállapításával az antropometria tudománya foglalkozik. E méretek közül konyhabútor méretezéséhez a legfontosabbak: testmagasság, szemmagasság, felemelt könyökök közötti távolság, könyökmagasság, az előrenyújtott kar hossza. Az adatok arra utalnak, hogy a népességen belüli testméreti adatok igen változóak. Irányelvként fogadható el, hogy a belső méreteket a legnagyobb, a külső, magassági méreteket a legkisebb testalkatnak megfelelően kell kialakítani.
A konyhaszekrények szélességi, magassági, mélységi méreteit, a polcok, fiókok elhelyezését az álló és mozgó emberi test méreteihez igazodva kell meghatározni.
Az emberi test méretei csak kiindulási alapot nyújtanak. A munkahely elrendezéséhez nemcsak a mozdulatlan emberi test helyzetét, hanem a dolgozó ember mozgását, hajlását, dőlését, karkinyújtását stb., a munka sajátosságalt is figyelembe kell venni.
Ezen alapelvek figyelembevételével készítették el a konyhabútorok méretezési szabványait, amelyek kötelező érvényűek. A szabvány hatálya a konyhaberendezés alsó-felső álló és mosogatószekrény elemeire vonatkozik, tartalmazza a bútor kialakításának kötelező fő méreteit.
Úgy határozza meg a magassági, szélességi, mélységi és távolsági méreteket, hogy a bútorok, mint egy konyhaberendezés elemei illeszkedjenek egymáshoz.
A jó konyha barátságos, kellemesen otthonos, étvágygerjesztőén jó Illatú, ha a főzőfazekak zümmögnek. A tárgyak természetes rendjük szerint helyezkednek el, ezért a munka nem fárasztó. Jókat lehet enni, étkezés után kellemesen beszélgethetünk, vagy megihatunk barátainkkal egy pohár bort.
A konyha a lakás új központja lesz, a családi élet fontos színtere, mint ahogyan az volt egészen a késő középkorig. Ezért jelentőségét térfogatában is visszanyeri.
Amikor a konyha berendezését kiválasztjuk, gondolnunk kell arra, hogy konyhánk életrendünknek megfelelő hangulata és színvonala már a konyhabútor vásárlásánál eldől. Más lesz konyhánk megjelenése és használhatósága, ha hagyományos „kredences” konyhagarnitúrát választunk, mintha egy elemekből körülépített berendezést rendelünk, esetleg azt beépített hűtővel és tűzhellyel gazdagítjuk.
Az elemes konyhabútor kiválasztása nem egyszerű faladat.
Az a tapasztalatunk, hogy sokan bár szeretnének L vagy U alakú elemes összeállítást mégis hagyományos garnitúrát választanak, mert tartanak az elemkiválasztás gondjaitól. A konyhaberendezés terén kulturáltabb országokban jól képzett szakemberek igazítják el a vásárlókat az elemkiválasztás és berendezés bonyolult, szakértelmet kívánó kérdéseiben.
A konyha szaktanácsadói hálózat nálunk még nem alakult ki, így a vásárlónak egyedül kell eldöntenie, milyen típust válasszon, azt hogyan rendezze el konyhájában. (Csak kevesen tudják ehhez szakember segítségét igénybe venni.)
Elemes bútor vásárlásakor a vevőnek fel kell sorolni a kívánt elemek listáját. Ha rosszul állapította meg azt, tévedése csak hosszas utánjárással korrigálható. A bútorok kiválasztása az elemtípusok és elhelyezési variációk ismerete nélkül nem képzelhető el.
Személyesen menjünk el a boltba és kérjük az eladó segítségét az elemes konyhabútor helyes összeállításához!
A konkrét vásárlásnál a bútorbolt eladója nyújt segítséget, azonban bármilyen segítőkész az eladó, fél óránál többet nem tud foglalkozni egy vevővel. Ennyi idő alatt pedig az elemes berendezkedéshez szükséges tudnivalókat nem lehet elsajátítani.
A továbbiakban az elemtípusok és azok összeállítási lehetőségeinek rövid ismertetésével szeretnénk segítséget és kellő tájékoztatást adni az egyéni igényeknek megfelelő „testreszabott” konyhaberendezés kiválasztásához.
Jó konyhaberendezést csak jól tervezett, nagy variációs lehetőségekkel bíró gyártmánycsaládok nyújtanak. A gyártmánycsaládok alsó és felsőrész elemekből, állószekrényekből, készülékszekrényekből, köztes és kiegészítő elemekből állnak, amelyeknek vízszintes (szélességi) és függőleges méretrendje összehangolt, úgy, hogy egymás fölé helyezhetők és egymás mellé sorolhatók.
Így azonos elemekkel több összeépítési variáció lehetséges:
- a felsőrész elemsort kétszer egymás fölé helyezve, mennyezetig menő beépítést kapunk;
- a rövid felsőrész elemeket a második felsőrész sorba helyezve,
- magasított, de nem mennyezetig menő a magasított felső részekkel szinkron megoldás jön létre.
Különösen előnyös, hogy a gyártmánycsalád szélességi méretei lehetővé teszik a különböző méretű konyhák berendezését faltól falig vagy az L, esetleg U alakú sarok kialakítását. Az alsó szekrényelemekben helyet kell adni a konyha főzőedénykészletének tárolására, fiókjaiban az evőeszközök és egyéb kisméretű konyhai eszközök elhelyezésére. A szekrények tetőlapjai munkafelület céljára vannak kialakítva.
Az ergonómia az elemes konyhabútoroknál is lényeges szempont!
Az azonos magasságú szekrények készülhetnek szerelt vagy alsó rész elemekre helyezett közös tetőlappal. Mindkét esetben fontos a helyes munkamagasság, amely a konyhában dolgozó ember testmagasságától függően változó. A megfelelő munkamagasság az álló ember behajlított karjának könyökmagassága alatt 15 cm. A magassági különbségek állítható lábazattal egyenlíthetők ki. A konyhai berendezések gáz vagy villanytűzhely, hűtőszekrény a szekrények 85 cm-es átlagmagasságával többnyire összehangoltak.
Az újabban tervezett elemes gyártmánycsaládok a sütő és főzőkészülék szekrénybe építésére alkalmas tűzhelytartó elemet is tartalmaznak.
A különböző méretű konyhai eszközök tárolására a változtatható magasságú (állítható) polcok a legalkalmasabbak. A könnyebb kezelhetőség céljából, az alsó részekbe beépített edénytároló teleszkópos fiókok és rácskosarak igen beváltak. A felsőrész elemek egy, vagy egymás fölött két sorban szerelhetők. A biztonságos falra szerelést, az állíthatóságot, beszerelt állapotban a stabilitást megfelelő szekrénykonstrukció és az állítható vasalás szavatolja.
Felső szekrényelemek kiválasztása során, ezekre figyeljünk:
A felső szekrényelemek szélessége megegyezik az alsó elemek szélességével, mélységük 30-32 cm. Készülhetnek tömör ajtókkal, üvegezéssel, nyitott polcokkal vagy a három alapmegoldás variálásával. Magasságuk alapján megkülönböztetünk rövid, normál és magasított felső részeket.
A felső tároló szekrény elemeket a munkalap fölé kb. 50 cm magasságba helyezzük el. így szemmagasságba kerül a legjobban belátható polc. A legfelső, kézzel elérhető polcmagasság 170, 180 cm.
A rövid felső részek magassága 35, 40 cm, általában a páraelszívó vagy a mosogató fölé építik be. A magasított felső részek segítségével, vagy két normál méretű felsőrész sor egymás fölé helyezésével mennyezetig érő beépítés hozható létre, amelynek nehezen elérhető felső polcaira a ritkán használt eszközöket, edényeket helyezzük.
A felső részek használhatóságát nyitott, vagy fűszertartókkal ellátott kiegészítő polcokkal fokozhatjuk. A munkalap és a felső részek közötti, fal felőli 10-15 cm széles térközt munka közben nem használjuk. Ezt a területet nyitott polcos vagy ajtós köztes elemekkel tehetjük hasznossá.
Milyen magasságba tervezzük az felsőrészt?
A felső részek szögletességét oldja az íves véglezáró elem, amely mögött hasznos nyitott rakodótér alakítható ki. Nagyméretű belső tere miatt az állószekrényeket edények, száraz élelmiszerek (liszt, cukor, tésztafélék) tárolására vagy takarítóeszközök elhelyezésére használják. (Utóbbi esetben előszobába, folyosóra vagy háztartási helyiségbe is állíthatók,) Magasságuk 190 és 210 cm között változó, mélységük az alsó rész elemekkel egyező, szélességük 30-60 cm.
A 60 cm szélességű elembe különböző űrtartalmú 125-160-240 literes hűtőszekrény vagy elektromos sütőkészülék szerelhető. Ezeket készülékszekrényeknek nevezzük.
Az állószekrények belső terét, amely általában polcos, kihúzható lapokkal, fiókokkal, rácspolcokkal, tartókkal tehetjük használhatóbbá.