Tetőtér beépítés

Tetőtér hőszigetelés: zártcellás, táblás, polisztirol, többrétegű hőszigetelő anyagok

A mozgásában gátolt (nyugvó), bezárt levegő jó hőszigetelő. A legtöbb építőanyag több­- kevesebb levegőt, ill. egyéb gázokat eleve rejt magában. Egyes gázok a levegőnél akár két­szer kedvezőbb hőszigetelő hatásúak, így ma már az is elképzelhető, hogy a nyugvó levegő­nél jobb hőszigetelési tulajdonságú terméke­ket építsünk be épületeinkbe. Ez a mennyiség a kő esetén csekély, de a fában már lényege­sen több, így sokkal jobb hőszigetelő is. Egy szigeteletlen kőfal csak úgy sugározza télen a hideget, sugárzással hőt von el és gyorsan átvezeti azt a külső térbe.

Hőszigetelő anyagok

A korszerű hőszigetelő anyagok térfogatának jelentős hányadát a levegő (gázok) teszi ki, amelyet az adott anyag szerkezete mozgásában gátol, és így jól szigetel. Fontos az anyag szerke­zete, hiszen zártcellás sejtszerkezet esetén a jó hőszigetelő gázoknak nincs lehetőségük eltá­vozni, ill. a levegővel átjárt beépítési helyeknél nem tudnak nyugvóból mozgó állapotba váltani.

Zártcellás termékek: extrudált polisztirol és poli­uretán keményhabok. A legyakrabban használt szigetelőanyagok között a polisztirol és poliuretán keményhabok, az ásványgyapotok és a perlit említhető. Ezen hő- és hangszigetelő anyagok piaci részesedése jóval meghaladja a természe­tes szigetelőanyagokét.

A szigetelőanyagok között nagy a változatos­ság: különböző jellegű és méretű anyagok vannak forgalomban. A felhasználás célja (tető, csővezetékek szigetelése vagy a padló lépéshang elleni szigetelése stb.) nagyban meghatározza, hogy milyen anyagot kell alkal­maznunk.

1. Táblás szigetelőanyagok a legkülönbözőbb szélességben, hosszúságban és vastagság­ban, nagy választékban kaphatók. A járatos táblaméret 125 x 60 cm-es . A vastagság álta­lában 20 mm-től 10 mm-es méretugrásokkal növekszik. A felhasználás célja szerint többek között létezik homlokzat-, tető-, aljzat-, födém-és hangszigetelő lemez. Az alkalmazott anyag kiválasztásánál alaposan egyeztessünk a ke­reskedővel, mert a rossz anyagválasztás problé­mát okozhat a beépítésnél, és később épület­károkat is okozhat.

2. A polisztirol keményhab szigetelőlapok kap­hatók tompa és lépcsős ütközésű változatban is. Beszerezhetünk külön az adott formára habosított elemeket is (ilyen a redőnyszekrény-­szigetelés, a fürdőkádak és a zuhanytálcák szigetelőelemei és a padlószigetelés speciális fektetőlemeze). A formára habosított idomok előnye, hogy jó hőszigetelők, kis tömegük elle­nére erősek, könnyű velük bánni és gazdasá­gosak.

A nedvességfelvétel szempontjából is a zárt­cellás sejtszerkezetű anyagok a kedvezőek, hiszen nem vagy csak elenyésző mennyisé­gű nedvességet vesznek fel. Azon épület­részeken, ahol jelentős nedvességhatások érhetik a hőszigetelő anyagokat (lábazati- és pincefalak, alapok és egyéb mélyépítési műtár­gyak területe), csak nedvességnek ellenálló anyagok (extrudált polisztirol, formahabosított polisztirol, poliuretán) építhetők be hőszigete­lésként.

Hőszigetelő anyagok 1.

Kis vízfelvételű műanyag keményhab szigetelő­lemezek kaphatók szivárgóréteg készítésé­hez is. Az ilyen, ún. extrudált polisztirolhab le­mezek nyomószilárdsága és párafékező ké­pessége igen nagy.

3. A tekercselt formában kapható, hosszú hő­szigetelő paplanok elsősorban a szarufák és párnafák közeinek kitöltésére alkalmasak. A paplanok több különböző szélességi, hosszúsági és vastagsági méretben kaphatók.

4-5. Az alumíniumfóliára kasírozott hőszigetelő ásványgyapot paplanokat elsősorban tetőtér szigetelésére, a szarufák között alkalmazzák. A felületüket borító, nehezen szakadó alumíni­umfólia alkalmas arra, hogy a szigetelést kézi tűzőgéppel a fólia szélein a szarufákhoz rögzít­sük. Az alumíniumkasírozás előnye, hogy a szigetelést a szélek megfelelő csatlakoztatása esetén nem kell külön belső párafékező réteg­gel ellátni. Léteznek olyan termékek, amelyek már gyárilag kétoldali alufóliakasírozással ké­szülnek (pl. egyes poliuretán keményhabok).

Hőszigetelő anyagok 2.

A többrétegű (kéreggel ellátott) hő- és hang­szigetelő lemezek általában egy hőszigetelő (polisztirol vagy ásványgyapot) és egy kemény borítórétegből (gipszrost vagy fa építőlemez) állnak. Az ilyen többrétegű lemezeket élükön általában horonyeresztékes toldásokkal készí­tik, hogy könnyű és hézagmentes legyen a be­építésük. A toldásoknál előálló kisebb héza­gokat szerelés után glettelni kell.

Többrétegű hőszigetelés előnyei

A többrétegű hőszigetelő lemezek nagy előnye, hogy a toldási hézagok glettelése után rögtön festhe­tünk, tapétázhatunk vagy burkolhatunk rájuk. Ezen termékek a fedőrétegnek köszönhetően nagy szilárdságúak, nem éghetők és akusz­tikai szempontból is előnyösek. Nem véletlen, hogy ilyen termékekkel számtalan irodaház, be­vásárlóközpont, társasház parkolójának mennyezeti hőszigetelésénél találkozhatunk.

Jó tanács

A polisztirol szigetelőlemezek habosító-anyaga évtizedekkel ezelőtt gyakran úgy­nevezett FCKW halogénezett szénhidro­gén vegyület volt, amely a légkörbe jutva megbontja az ózont, és így károsítja kör­nyezetünket. Ma már szinte kizárólag FCKW-mentes termékek kaphatók a ke­reskedelemben. Habosítóanyagként pél­dául C02 vagy pentángázt használ­nak. A pentán ózonbontó képessége 0, a C02 gázé 1, míg a FCKW gázé 100 000 felett van.

A zsákos kiszerelésű ásványgyapot szigetelést elsősorban üregek kitöltésére használjuk, azokon a helyeken, ahol a szigetelőlemezek és -paplanok beépítése nem lehetséges vagy gazdaságtalan. Az ömlesztett ásványgyapot jól alkalmazható a fürdőkádak alatti üregek, kisebb-nagyobb rések és fugák kitöltésére.