Építési ismeretek

A fedélidomok fajtái (ácsmunkák)

A tető alakját (192. ábra) az épület alaprajzi elrendezése, az épület rendeltetése, valamint a héjazat anyaga határozza meg. A tető tulajdonképpen lezárja az épületet, ezért meghatározó szerepe van a tömegalakításban. A tetősík hajlása készülhet enyhe, vagy meredek lejtéssel. Minél meredekebb a tető, annál hamarabb le tud folyni róla a csapadék. A meredek tető alatt kedvezőbben lehet kihasználni a tetőteret, és a nagy mennyi­ségű hó szempontjából is ez a kedvezőbb. Az erősen szeles vidékeken a laposabb hajlású tető a kedvezőbb. Nyilván azért, mert a szélnyomásból eredő teher kisebb felületet ér.

192. Ábra: A fedélidomok fajtái.

192. Ábra: A fedélidomok fajtái.

A tetők alakjának a megállapításához az alaptípusokat vesszük sorra Ezekből az alaptípusokból többféle tetőalak alakítha­tó ki.

A nyeregtető a legegyszerűbb és a leg­régebbi tetőidom. Az épület lezárásaként a tetőteret két tetősík határolja. Az épület végén oromfallal, vagy tűzfallal történik a falazat lezárása. A tetősíkok általában egyforma nagyságúk és egyforma hajlásúak. A csapadék a két tetősík alsó vona­lában elhelyezett ereszcsatornában gyűlik össze. A félnyereg tető az előző teljes nyeregtetőnek a megfelezésével alakítható ki. Ennek a típusnak csak egy tetősíkja van. A kontytetőt a nyeregtetőből lehet kialakítani úgy, hogy a tető oromfal felőli oldalait háromszög alakú tetősíkokkal zárjuk le.

A kontytető csonkolt változata akkor jön létre, ha a lezáró háromszög alakú síkok nem érik el az alsó eresz vonalát. A sátortető a négyzet alaprajzú épületek jellemző tetőidoma, négy egybevágó háromszög alkotja. Az ilyen típusú megoldásnál a padlástér kevésbé hasznosítha­tó. A sátortető meredekebb változata a toronytető. Az összetett tető a bonyolultabb épületek lefedésénél fordul elő. Az L, T, E, Z alaprajzú épületeknél az eltérő szélességi méretek miatt a tetőidomok áthatásokkal hozhatók létre. A Manzard tetőt kimondottan a tetőtér-beépítéses megoldások esetén alkalmazzák.

Ez a fedélidom tulajdonképpen egy speciális nyeregtető. A tetősíkok ugyanis egy meredekebb alsó és egy laposabb felső részre osztódnak. Előnyei elle­nére ez a forma hazánkban nem terjedt el. A fűrészfogas épületlezárást elsősorban ipari létesítményeknél alkalmazzák. A nagy terek természetes megvilágítására alkalmas ez a fe­délforma. A tető tulajdonképpen félnyereg tetők sorozatából állítható elő. A függőleges sí­kokban elhelyezett nyílászáró szerkezetek biztosítják a megfelelő bevilágítást.

A tetők meredeksége

A tetők meredekségének megválasztásakor figyelembe kell venni a tető héjazatának anya­gát.

A tetők hajlásszöge alapján háromféle nagyságrendet különböztetünk meg:

  • a lapostetők hajlása és 15° közötti;
  • a magas tetők hajlása 15° és 45° közötti;
  • a meredek tetők hajlása 45° és 90° közötti.

A következő táblázat a fedés anyagaihoz hozzárendeli azokat a meredekségeket, amelyek­kel a tető és a fedés elkészíthető.

24. Táblázat:

A fedés anyaga:A fedélsík hajlása fokokban:
fazsindely45°-90°
nád40°-nál nagyobb
zsupp (rozsszalma)40°-nál nagyobb
egyszeres hódfarkú cserép40°-nál nagyobb
kettős hódfarkú cserép30°-60°
korona fedés30°-60°
hornyolt cserép30°-45°
betoncserép16°-60°
műpala25°-90°
hullámpala7°-75°
műanyag hullámlemez6°-72°
bitumenes zsindely15°-75°

A tetők meredekségének megadása a magastetőknél fokokban történik. A szögfüggvények segítségével könnyen ki lehet számolni az 1 méteres hosszúsághoz tartózó emelkedés nagy­ságát. A lapostetőknél a meredekségét %-ban adják meg. A százalékos érték alapján könnyen meg lehet állapítani az emelkedés nagyságát.

A fedélidomokkal kapcsolatos elnevezések

A megtervezett tetőidomok egyes részeit külön is meg kell nevezni.

A 193. ábrán bemutat­juk a használatos elnevezéseket:

  • Az eresz a tetősík legalsó vízszintes vonala; az ereszhez elhelyezett csatornába gyűlik össze a tetőről lefolyó víz.
  • A taréj a tetősíkok felső metszésvonala; a taréjt más néven gerincnek is nevezik.
  • Az élgerinc a szomszédos tetősíkok ferde irányú domború metszésvonala.
  • A vápa két szomszédos tetősík ferde irányú homorú metszés vonala. A vápa mindig az épület belső sarkától indul.
  • Tetőcsúcsnak nevezzük az élgerincek metszéspontjait.
  • Az oromfal a nyeregtetők lezárására szolgál. A fal és a tető találkozásánál alakul ki az oromél.

193. Ábra: A fedélidomokkal kapcsolatos elnevezések.

193. Ábra: A fedélidomokkal kapcsolatos elnevezések.

A tető kiközepelése

A fedélidom alakjának megszerkesztése (194. ábra) ábrázológeometriai feladat. Egyszerű alaprajzok eseté­ben a szerkesztés könnyen megoldható.

194. Ábra: Tető kiközepelése.

194. Ábra: Tető kiközepelése.

Azonos hajlásszögű tetőfelületek esetében a kiközepelésnek két alapvető szabálya van:

  • A párhuzamos ereszekről induló tetőfelületek az ereszekkel párhuzamos élben metszik egy­mást.
  • A szög alatt találkozó, ereszvonalakból indu­ló tetősíkok metsződésének a felülnézete a szögfelezőben van.

A kontyolt nyeregtető kiközepelése a követke­zőképpen történhet. Az alaprajzra rá tudjuk rajzolni a tető felülnézetét úgy, hogy a kontyolások felőli oldalon megrajzoljuk a szögfelezőket. A szögfelezőket összekötő egyenes lesz az élgerinc. A felülnézet alapján meg lehet szerkeszteni az elölnézetet és az oldalnézetet is. A szerkesztésnél a vetületi ábrázolásnál tanulta­kat kell alkalmazni. A kontyolás valódi hosszát úgy állapíthatjuk meg, hogy a kontyolt részt síkkal párhuzamos helyzetbe forgatjuk.

Összetett alaprajz esetén a kiközepelést úgy végezhetjük el, hogy az épület alaprajzát tégla­lapokra bontjuk. A legnagyobb rész fölé rajzoljuk meg először a tetőidomot. Ez a rész adja meg a legmagasabb tetőidomot és ehhez lehet a többi tetőrészt csatlakoztatni. A kiközepelésnél arra kell törekedni, hogy a fedélidom és az alakjához készítendő tetőszerkezet egyszerű legyen. Vigyázzunk arra, hogy ne legyenek szélárnyékba jutó hajlatok, mert ezek hózúgokat alkotnak!