Építési ismeretek

Fakötések készítése (ácsmunkák)

A régóta alkalmazott hagyományos fakötések lényege, hogy két vagy több, különböző helyzetű faelemet teherátadó kapcsolóele­mek alkalmazása nélkül rögzítenek egymáshoz. Ezek a fakötések általában csak nyomóerő átadására alkalmasak. Egyes változata­ik kisebb húzóerő felvételére képesek, de a nagyobb húzóerők felvételéhez kapcsolóelemeket kell alkalmazni.

A hagyományos fakötéseknél a kapcsolóelemek csak a kapcsolat szétválását akadályozzák meg. Feladatuk tehát az, hogy az elemek helyzetét rögzítsék. A fakötések készítésénél pontos megmunkálás szükséges az elemek egymáshoz illesztéséhez Ezért ügyelni kell a pontosságra.

Az illesztéseket a gerendák toldásánál lehet felhasználni. A kapcsolat lényege, hogy az összekapcsolandó gerendavégeket merőlegesen, ferdén, vagy esetleg ék alakban ütköztetjük (180. ábra) egymáshoz. A kötés biztosításához ácskapcsot lehet használni. Az illesztéseket fel lehet használni a függőleges elemek toldására is. Ehhez azonban a kapcsolat biztosítására mind a négy oldalon hevedert kell alkalmazni. A heve­dereket csavarozott kötéssel kell biztosítani.

180. Ábra: Egyenes és ferde ütközés.

180. Ábra: Egyenes és ferde ütközés.

A fakötések következő csoportjába a lapolások tartoznak (181. ábra). Alkalmazásukra egyenes és egymásra szöget bezáró toldásoknál, vagy csatlakozá­soknál kerülhet sor. A lapolások ferde, vagy egyenes fe­lülettel kapcsolódhatnak egymáshoz. A bütüs végeknél a felület szintén egyenes, vagy ferde lehet. Az elkészült fakötést kettő darab anyáscsavarral kell rögzíteni.

181. Ábra: Egyenes rálapolás.

181. Ábra: Egyenes rálapolás.

A rovás (182. ábra) két egymásra helyezett gerenda helyzetének rögzítésére szolgáló fakötés. A gerendák merőlegesen, vagy ferdén keresztezhetik egymást. A csatlakozó gerendákon az illesztés helyén olyan megmunkálást készítenek, hogy a gerendák összeilleszthetők legyenek (a bevágás mérete 2-3 cm). A bevágás mérete nem csökkenti jelentősen a faelemek keresztmetszetét.

182. Ábra: Rovás mindkét gerendánál teljes felületen.

182. Ábra: Rovás mindkét gerendánál teljes felületen.

A beeresztést (183. ábra) két azonos síkban lévő gerenda egymásra merőleges, vagy ferde helyzetű kapcsolására hasz­nálják. Az elnevezés onnan ered, hogy az egyik gerenda végét a másik gerendába eresztik be. A beeresztésnél az egyik ge­rendavég teljes felületen a másik gerenda mélyedésébe helyezhető. A gerendairányok függvényében ferde, vagy merőleges beeresztést különböztetünk meg.

183. Ábra: Kettős ferde beeresztés.

183. Ábra: Kettős ferde beeresztés.

A csapkötések (184. ábra) hasonlítanak a beeresztésekhez. A két egymáshoz kapcsolódó gerendát úgy munkálják meg, hogy az egyik gerendán egy csap alakuljon ki, míg a másikon egy méretben hozzá illő csaphorony. A csaphoronynak a csapnál mélyebbnek kell lennie. A gerendák irányának függvényében itt is megkülönböztetünk ferde és egyenes csapolásokat.

184. Ábra: Ollós csap kialakítása.

184. Ábra: Ollós csap kialakítása.

A csapos beeresztések (185. ábra) tulajdonképpen a csapolások és a beeresztések együttes alkalmazásával készíthetők el. A csapos beeresztésnél a gerendák kapcsolódó felületeit úgy munkálják meg, hogy a gerendák a beeresztésnek megfelelő felületen támaszkodjanak egy­másra. A kötést csapos kialakítás­sal lehet megerősí­teni. A kötések al­kalmazásának a biztosítására anyáscsavart alkalmazhatunk.

185. Ábra: Csapos ferde beeresztés.

185. Ábra: Csapos ferde beeresztés.

A horgolásokat (186. ábra) a fa­elemek különböző síkokban történő kapcsolására hasz­nálják. A gerendákat úgy munkálják meg, hogy a csatlakozó felületek pontosan illeszkedjenek egymáshoz. A megmunkálás módja hasonlít egy kicsit a rovásokhoz azzal a különbséggel, hogy a gerendák eltérő síkban találkoznak egy­mással.

186. Ábra: Egyszerű horgolás.

186. Ábra: Egyszerű horgolás.

A fakötéseknél tárgyalhatjuk a deszkák úgynevezett szélesítő (187. ábra) kötéseit is. Ezeket a kötéseket ki lehet alakítani úgy, hogy a deszkák tompán illesz­kednek egymáshoz és egy heve­der biztosítja a mozdulatlanságot. A kap­csolódó felületek megmunkálásával javítani lehet a szélesítés minőségét. Az illesztés a megmunkálás függvényében ékes, ferde, hornyos és csaphornyos lehet.

187. Ábra: Deszkák, pallók ütköztetése.

187. Ábra: Deszkák, pallók ütköztetése.

A korszerűnek nevezett fakötéseket erő­tani számítások alapján készítik el. így a faanyag teherbírása jobban kihasználható. A kötések kialakításához kapcsolóelemeket kell felhasználni úgy, hogy ezek is részt vegyenek a teherviselésben. Kapcsolóelem­ként szegezett csavarokat, fa és fémbetéte­ket, szeglemezt és ragasztókat lehet alkal­mazni. A szegezett kapcsolatok (188. ábra) készítéséhez huzalszeget használnak.

188. Ábra: Szegezett kapcsolások.

188. Ábra: Szegezett kapcsolások.

A kapcsolat lét­rehozásánál a következőket kell betartani:

  • egy szegezett kötés legalább négy darab szegből álljon;
  • az erő irányában legfeljebb 15 szegsor alakítható ki;
  • kör keresztmetszetű fák kötésére nem alkalmazható ez a kötési mód;
  • a szegek méretét táblázat alapján határozzuk meg;
  • a szeget mindig merőlegesen kell beverni;
  • a fából kiálló szegek végét mindig el kell hajlítani;
  • a szegeket egy, vagy több sorban he­lyezhetjük el;
  • a szegezés egyenes vagy eltolt lehet;
  • eltolt szegezésnél az eltolás mértékét 2-6 mm.

A csavarozott kötések (189. ábra) elké­szítéséhez általában hatlapfejű nyers csa­varokat használnak. A csavarozott köté­sek elkészítéséhez pontosan előfúrt lyukra van szükség. A furatot olyan méretű fúróval kell elkészíteni, hogy a csavar elmozdulásmentesen illeszkedjék a lyukba. A csavarok alá mindig alátétet kell helyezni. Ennek elhagyása esetéri a csavar belehúzódik a fába és roncsolást okoz.

189. Ábra: Csavarozott kapcsolások.

189. Ábra: Csavarozott kapcsolások. Szimmetrikus fahevederes. Szimmetrikus acélhevederes. Aszimmetrikus.

A csavarozott kötések elkészítésénél a következőket kell betartani:

  • az erő irányában, teherhordás szempontjából max. 6 db csavart lehet figyelembe venni;
  • a csavaroknak egymás utáni és a szerkezeti elem végétől, a szál irányban mért legkisebb távolsága a csavarátmérő 7-szerese, de legalább 10 cm legyen;
  • a csavarok legkisebb távolsága a rostokra merőleges irányban egymástól 3,5 d, a fa szé­létől pedig 2,5 d, a hol a “d” a csavar átmérője.

A szeglemezekkel (190. ábra) készített fakötéseknél a szegle­mez nagyságát a méretezésnek megfelelően kell legyártani. A le­mezt sajtolással nyom­ják a fába. Nagy fesz­távú fatartók kötéseinek kialakításánál használják fel. Az elemeket általában előregyártott kivitelben, üzemben készítik el, a helyszínen csak szerelő jellegű mun­ka folyik. Ez a kivitelezési mód pontos szerkezetépítést tesz szükségessé, hiszen az előregyártott elemeknek pontosan kell illeszkedniük az elkészített szerkezetek­hez.

190. Ábra: Szeglemezes fakötések.

190. Ábra: Szeglemezes fakötések.

A betétes kötéseknél (191. ábra) a kap­csolódó gerendákba épített fa, vagy fém elemek segítségével jön létre a fakötés. A beépített elemek elmozdulásmentességét fűzőcsavarokkal kell biztosítani. A betétek számát, elrendezését és egymáshoz viszonyított helyzetét méretezés alapján állapítják meg. A fabetétek alakja hasáb, henger, vagy tárcsa alakú lehet. A fém anyagú betéteknél zárt, vagy nyitott acélgyűrűket, tüskés, fogas, és kar­mos elemeket lehet felhasználni.

191. Ábra: Betétes fakötés.

191. Ábra: Betétes fakötés.

A ragasztott kapcsolatok létrehozását a műgyanta alapú ragasztók tették lehetővé. Ezek a ragasztók nem érzékenyek a nedvességre, gombaállók és szilárdsági tulajdonságaik is megfe­lelők. A ragasztott kapcsoláshoz kedvezően lehet megállapítani a faelemek keresztmetszetét. Különleges eljárásokkal hajlított elemeket is létre lehet hozni.

A ragasztáshoz a faelemek felületét úgy kell megmunkálni, hogy pontosan illeszkedjenek egymáshoz. A felületeket egyenletesen vékony réteggel kell bekenni; ezután végezzük el az illesztést. A ragasztást préseléssel kell biztosítani, négyzetcentiméterenként kb. 50-100 N erővel. A ragasztott szerkezeteket általában előregyártva készítik elő, és a helyszínen történik a végleges össze­állítás. Ezért a fogadó szerkezeteket pontosan kell elkészíteni.