• falazás
• YTONG

Az YTONG termékcsalád (falazásra, hőszigetelésre)

Az YTONG az új építkezések, felújítások emeletráépítések, tetőtér beépítések ideális alap­anyaga. Az 1920-as években Svédországban fejlesztették ki az első homok alapanyagú pó­rusbeton falazóelemeket azzal a céllal, hogy az épületfát ahhoz hasonló, de nem éghető és tartós építőanyaggal helyettesítsék. Dr. Axel Erikson svéd építész állított elő először a mai­hoz hasonló tulajdonságú pórusbetont.

Eljárása, melynek lényege, hogy finom szerkezetű és szemcseeloszlású homogén keveréket fémpor hozzáadásával pórusos szerkezetűvé alakít, majd nyomás alatti gőzérleléssel megszilárdít – 1929-ben YTONG márkanéven termeléséretté vált. A gyártástechnológia lényege a mai napig nem változott, de az évtizedek során végzett kutatások és fejlesztések eredményeként napjainkra az építőelemek világszínvonalúra emelkedtek.

A termék alapanyaga homok, a mész, víz és cement. Ezeket meghatározott arány szerint keverik és a pórusszerkezet kialakulásának előidézésére alumínium pasztát adagolnak hozzá. A formába öntést követően a keveréket előérlelik, méretre vágják és nyomás alatti gőzérle­léssel autoklávban szilárdítják.

A kész termék pórusfalai főként kalcium-szilikát-hidrátból állnak. A pórusfalak mennyisé­ge határozza meg a szilárdságot, a pórusoké pedig a hőszigetelő képességet. A termékcsalád megismeréséhez és a ki­alakítható szerkezetek megértéséhez nézzük meg azt, hogy milyen elemeket gyártanak hazánkban ezzel az eljárással.

Általános falazóelemek

Jellemző felhasználási (136.ábra) területei: lakó-, közösségi és meghatározott ipari épü­letek térszín feletti homlokzati és belső te­herhordó falai, vázkitöltő falai, új építések, felújítások, toldaléképítések, bővítések, eme­letráépítések és tetőtér beépítések alkalmá­val.

136. Ábra: YTONG falazóelem felhasználása.

Alkalmas műemléki épületeken is a meg­adott szerkezeti helyekre (11. Táblázat). Kialakítható belőle az egyszerű teherhordó falon kívül homlokzati tagozat, lizéna, pár­kány, könyöklő, teherhordó boltív, boltozat, íves és derékszögtől eltérő alaprajzú fal egy­aránt (G2-0,5 2,5N/mm²-es nyomósz. érték).

A G4-es falazó elemekből (5N/mm²-es nyomósz. érték) térszín alatti létesítmények is (pince, alagsor) építhetők.

Ezek tervezésekor, megépítésekor és üzemeltetésekor figyelembe kell venni, hogy a térszín alatti helyiségek relatív páratartalma még üzemzavar esetén sem emelkedhet tartósan φ=65% fölé, és a térszín alá süllyesztett szintnek szabványos talajvíz, illetve talajnedvesség elleni szigeteléssel kell rendelkeznie.

11. Táblázat

A falazáskor alkalmazható legkisebb elemkötés 12,5 cm. Kerülni kell az eltérő szilárdsági osztályú elemek egyazon faltestben való alkalmazását Falazott pillérek kialakításakor be kell tartani az MSZ 15 023/87 szabvány előírásait. Amennyiben az építészeti kialakítás a szabvány alapján tervezhetőnél kisebb keresztmetszetű pillért igényel, az kialakítható Gu jelű zsaluelemek felhasználásával mint rejtett, hőszigetelt vasbeton pillér; illetve a terhek megfelelő méretű és teherbírású szomszédos falszakaszokra való átterhelésével. (Ez utóbbi esetben a kis keresztmetszetű pillér nem vesz részt a tényleges teherhordásban.)

Nutféderes, megfogóhornyos falazóelemek

Jellemző felhasználási (12. Táblázat) területei: mindazokon a területeken, ahol a normál falazóelemek alkalmaz­ható. Nútféderes, megfogóhornyos (137. ábra) kialakítása egyedülálló építés­technológiai előnyöket biztosít a fel­használó számára.

12. Táblázat:

137. Ábra: Megfogóhornyos falazóelem.

Az ergonómiai szempontok szem előtt tartásával kialakított megfogóhorony és a behatárolt elemtömeg a falazás műveleteit még gyor­sabbá teszi. A nút­féderes kialakításnál pedig szükségtelenné válik a függőleges fugák habarccsal va­ló kitöltése. Így a falazás még anyagtakarékosabb és még egy művelettel egy­szerűbb. A szerkesztési szabályok meg­egyeznek a normál falazóelemre vonat­kozókkal.

Koszorú elemek

Jellemző felhaszná­lási területe: koszo­rúk (138. ábra), fö­démperemek bent maradó hőszigetelő zsaluzata. Ezen túl használható vázkitöltések esetén, illetve pl. tetőtér beépítéskor a födémen kívül más vasbeton szerkezeti elemek zsaluzására (13. Táblázat) és hőszigetelésre (pillérek, térdfal konzo­lok, térdfal lemezek stb.).

13. Táblázat:

138. Ábra: Koszorú elemek.

„U” zsaluelemek

Jellemző felhasználási (14. Táblázat) területe: teherhordó áthidalások bent­ maradó hőszigetelt zsaluzata, homlok­zati és belső főfalakban egyaránt.

Ezenkívül, használható kis keresztmetszetű rejtett, hőszigetelt vasbeton pillérek bent maradó zsaluzataként (139. ábra), tetőtéri térdfal konzolok és térdfal koszorúk bent maradó hőszigetelő zsaluzataként, valamint szabásminta alapján méretre vágva nagyobb terhelésű (vasbeton maggal készülő) teherhordó főfali boltívek zsaluzására.

14. Táblázat:

139. Ábra: „U” Zsaluzóelemek.

Válasz­falelemek

Jellemző felhaszná­lási területe: nem te­herhordó belső térel­választásra, műszaki teljesítményének megfelelő beépítés­ben korlátozás nélkül alkalmazható.

A válaszfalakat (140. ábra) a 12,5 cm-es minimális elemkötés szabályai­nak megtartásával kell falazni. A má­sodik fugában kezdve a válaszfalakat huzalozni kell.

140. Ábra: Válaszfalelemek.

Erre a megfelelő megoldás 2-2,5 mm-es lágyvas huzal, 0,3 kN erővel megfeszítve. (A huzalt a megadott erő­nek megfelelően a sor két végén rögzí­teni kell.) A válaszfalelemek (15. Táblázat) ezenkívül alkalmasak kisebb igényű szerkezeti helyeken bent maradó hőszi­getelő zsaluzat kialakítására, és építé­szetileg igényesebb tagozatok (párkányok, díszítő elemek) megformálására.

15. Táblázat:

Válaszfal-áthidalók

Jellemző felhasználási területe: vá­laszfalakba (141. ábra) beépített nyílá­sok egyszerű, megbízható kialakítá­sánál. Szakszerű alkalmazása esetén a válaszfal biztosan nem terheli meg a tokszerkezetet.

141. Ábra: Válaszfal-áthidalók.

A válaszfal-áthidalók (16. Táblázat) csak vá­laszfalakban alkalmaz­hatók!

Méretezett teherhordó áthidalás még csopor­tos beépítésükkel sem lehetséges. A teherviselő főfali áthidalásokat az YTONG Gu zsaluele­meinek segítségével ké­szített monolit vasbeton áthidalókkal kell megol­dani.

16. Táblázat:

Előfalazó lapok

Jellemző felhasználási területe: épületgépészeti (142. ábra) felszálló ve­zetékek takarása, fürdő­kádak burkolathordó kötényfalának megépí­tése, kandallóüstök (hő­szigeteléssel együtt alkalmazott) burkolása, belsőépítészeti takarások, polc együttesek kialakítása.

142. Ábra: Előfalazó lapok alkalmazása.

Az előfalazó lapokból (17. Táblázat) szellemesen kialakíthatók bortároló áll­ványok, kisebb dobogók, szívesen alkalmazzák kiállítási standok építése­kor, illetve egyes beépített bútorokhoz is.

17. Táblázat:

Hőpáncél

Jellemző felhasználási (18. Táblázat) területe: régi, illetve nem kellően hőszigetelt épületek utólagos hőszigete­lésére. A legtöbb esetben nem, vagy nem teljes felületen kell eltávolítani a korábbi homlokzatképzést. Elegendő a felület stabilizálása, majd megfelelő kiegészítő szerel­vények beépítése után gya­korlatilag bármilyen épület hőszigetelése egyszeri be­avatkozással véglegesen megoldható.

A hőpáncél elemek (143. ábra) szintenkénti kiváltás­sal és a homlokzat szegélyei mentén történő mechanikus rögzítéssel max.: 17,00 m-es szabad homlokzati magasságig építhetők be. Ennél magasabb épülethomlokzatokon a mechanikai rögzítéseket a szokványos ellenőrzésen túl részletesen meg kell tervezni.

18. Táblázat:

143. Ábra: Hőpáncél elemek.

Csatlakozó egyéb anyagok, szerelvények

A pórusbeton gyártmányok az építési folyamat során többféle anyaggal, szerkezettel együtt kerülnek alkalmazásra.

Ezek közül épületszerkezeti szempontból a leglényegesebbek a következők:

• a falazóhabarcsok;
• a vakolatok;
• és a csempeburkolatok.

Egy jellegzetes, ismétlődően előforduló szerkezeti kapcsolat a pórusbeton (144. ábra) fal­szerkezetek és a különböző megoldású kémények csatlakozása.

144. Ábra: Kémény és YTONG falazat csatlakozása.

Ennek szerkesztési alapszabálya, hogy a kéménytestet lehetőleg a faltestből „kihúzva”, va­gyis közvetlenül a falazat mellett, attól szárazon dilatálva kell megépíteni. Ez a megoldás a födémszerkezetek szabályos feltámaszkodása szempontjából is kedvező. Amennyiben építé­szeti okok miatt ez nem lehetséges, és a kéménynek részben vagy egészben a falban kell futnia, a kéménypillért minden esetben önálló szerkezeti elemként kell megépíteni, tehát az „YTONG fallal” összecsorbázni, együtt falazni nem szabad.

A fogadószerkezet ellenőrzése

Annak érdekében, hogy az építőelemek nagy méretpontosságából adódó előnyöket mara­déktalanul kihasználhassuk, célszerű kellő figyelmet szentelni a fogadószerkezet (alapsáv, alaplemez, lábazati fal) méretpontosságának. Legfontosabb a magassági szint pontos és terv szerinti beállítása, mert csak így lehet majd valóban takarékosan bánni a falazó habarccsal. Nem kell feleslegesen vastag habarcságyat biztosítani az elemek jó felfekvéséhez, ha a foga­dó felület kb. 0,5 cm-en belül sík felületű.

Kitűzés

Kitűzéskor a kezdő sor magassági beállításán túl a sarkok és nyílástengelyek beállításával rögzíthető legpontosabban a kívánt geometria.

Munkahely berendezése

Az anyag zsugorfóliázott raklapokon érkezik az építés­helyre. Az elemeket fajtánként és szilárdsági osztályonként csoportosítva kell deponálni. A tárolótérről a felszíni vizeket el kell vezetni. A raklapok fólia­takarását csak közvetlenül a felhasználás előtt célszerű megbontani. Mivel a falazás közben kelet­kező vágási maradék is teljes mértékben felhasználható, ér­demes gondoskodni a vágott elemek rendezett tárolásáról is.

Falazás

Az építés folyamata a pórus-beton építőelemek beépítésekor nem tér el jelentősen a meg­szokott egyéb falazott (145. ábra) szerkezetek építésétől.

145. Ábra: Pincefal lábazat részletrajza.

Néhány – az alapanyag tulajdonságaiból következő – technológiai szabályt betartva az elemekkel való építés sok tekintetben egyszerűbb és gazdaságosabb, mint a hagyományos technológiák.

Az építőelemekre vonatkozó három lényeges szabály a következő:

1. Az elemeken – éppen a jó hőszigetelés érdekében kialakított anyagszerkezet miatt – a ha­gyományos kőműves kalapács sérülést okozna, ezért az elemek elhelyezésekor gumikalapá­csot kell használni.
2. Kézi alakításkor az YTONG elemekből bármilyen idom könnyen megformálható, de az elemeket nem „faragni”, hanem fűrészelni kell. A kézi megmunkáláshoz a legjobb a kivétele­sen hosszú élettartamú – erre a célra kifejlesztett – vídiabetétes speciális kézifűrész. Gépi alakításhoz keményfém lapkás szalagfűrész, vagy elektromos rezgőfűrész (pl. Bosch Alligátor) használható.
3. Az alapanyag korábban ismertetett nedvességforgalmi tulajdonságai miatt, ahol az építés nedves eljárással (pl. betonozás, hagyományos vakolás) folytatódik, gondoskodni kell a szerkezet szükség szerinti előnedvesítéséről. Ennek mértéke természetesen függ a környezeti hőmérséklettől és légnedvességtől. Kifejezetten meleg (tartósan 25°C feletti) időben csak így biztosítható, hogy a csatlakozó friss beton vagy habarcs ne veszítse el hirtelen a kötéshez szükséges vízmennyiséget.

A falazás menete: A munkát a sarkokon, illetve az ajtónyílásoktól indulva kezdjük meg. Tartsuk be a minimális elemkötést. A javasolt fugaméret 8-10 mm. A falazóelemeket gumi­kalapáccsal kocogtatva „ültessük meg” a habarcságyban.

A nagyobb ablakok alatt a mellvédfalba (146. ábra) falazáskor a könyöklő alatti első fugában 2 szál ᴓ 8-as betonacélt kell vezetni 80-80 cm-es túlnyújtással.

146. Ábra: Lábazat és parapetfal részletrajza.

Az elkészült falszerkezet tetején (falegyen) a födém szerelése előtt végezzünk ismét méretellenőrzést és szükség esetén falazó ha­barccsal állítsuk be a kívánt pontosságú födémfogadó sí­kot.

Falazóhabarcs

A kiegyenlítő sor (vagy kezdősor) lerakásához vi­szonylag sűrű, erősen javí­tott mészhabarcs használható. Magához a falazáshoz a leginkább bevált falazó-habarcs a speciális YTONG hőszigetelő falazóhabarcs. Ennek hővezetési tényezője gyakorlatilag megegyezik a falazóelemek hővezetési tényezőjével, így az elké­szült fal hőtechnikailag homogén. Ez az előkevert zsákos kiszerelésű falazóhabarcs ugyan­csak használható a kezdősor lerakásakor is.

Azáltal, hogy a száraz keverékhez csak vizet kell adagolni, és az anyag gyakorlatilag veszteség nélkül felhasználható, az előkevert falazóhabarcs alkalmazásával a munka takaré­kosabbá és szaporábbá válik. Előkevert szárazhabarcs hiányában a szerkezetek felfalazha­tok hagyományos javított mészhabarcs felhasználásával is. Ez esetben azonban ügyelni kell arra, hogy a falazóhabarcs szilárdsága ne haladja meg az alkalmazott falazóelem szilárdsá­gának másfélszeresét.

Pillérek

Falazott teherhordó pillérek keresztmetszeti területének minimálisan két elemrészből kell állnia. A kötés kialakításához az elemeket méretre kell vágni és az általános falazási szabá­lyoknak megfelelően kell a pillért felfalazni. A szabvány által megengedett minimális méretű falazott pillérnél kisebb keresztmetszetű pillér építészeti igénye esetén a zsaluelemek haszná­latával rejtett, hőszigetelt vasbeton pillér is építhető.

Ennél a megoldásnál az YTONG ele­mekből lehet kialakítani a zsaluzatot, amely a pillér valódi teherviselő részének az elkészítéséhez szükséges. A készítés menetében először a szükséges méretre vágást kell el­végezni, és a falazás után (zsaluzat készítés) el lehet helyezni a pillér vasalatát. A betonozási munkát a normál pillérekre jellemző módon kell elvégezni.

Áthidalások „u” zsaluelemekkel

Az „U” zsaluelemek beépí­tésének néhány fontos szabá­lya a következő:

1. A zsaluelemekkel készített hőszigetelt áthidaló gerendák legkisebb felfekvési hossza 20-20 cm.
2. A „vállköveknek” lehetőleg egész elemeknek kell lenniük. Az áthidaló felfekvési felülete alatti sorban, a felfekvés hosszában függőleges fuga ne legyen. Betartva a negyedes kötés szabályát, a vállkő hossza 50 cm hosszú elemeknél legalább 20+12,5=32,5 cm, illetve 60 cm-es elemek esetén 20+15=35 cm.
3. Az áthidaló teherhordó vasbeton magjához szükséges betonacél armatúrát és betonminőséget minden esetben meg kell tervezni, vagy az alkalmazási útmutató táblázataiból a megfelelőt kiválasztva ellenőrizni.
4. Az „U” elemek belső felületét – a betonmag és a pórusbeton kéreg jó összeköttetésének biztosítása érdekében – portalanítani és betonozás előtt nedvesíteni kell.

Az áthidalók készíthetők helyszíni (147. ábra) előregyártással, méretezett emelőhorgokkal a térszínen; illetve összeállíthatók a beépítés helyén is, egyszerű alátámasztó állvány alkalmazásával. A 150 kg-nál nehezebb, előre elkészített áthidalókat minden esetben alátámasztó dúcolatra kell beemelni, hogy a felfekvésekre felhordott friss habarcs ne nyomódjon ki.

147. Ábra: „U” Zsaluelemes áthidalás.

Végleges helyén készített áthidaló alátámasz­tó állványa akkor bontható el, ha a vasbeton mag biztonsággal elérte már a tervezett végle­ges szilárdságának legalább 60%-át. Az „U” elemeket egymáshoz mindkét esetben habarcsolással kell csatlakozatni.

Koszorúmegoldasok

A koszorúelemeket a födémperemek (148. ábra) zsaluzására és hőszigetelésére használjuk.

148. Ábra: Koszorú részletrajza.

Ennek megfelelően beépítésük monolit födém esetén a falegyen és a födém zsaluzatának elkészülte, átvétele után következik. Gerendás födém esetén a koszorúelemeket a „stolica” (gerendaállvány) elkészülte és az előregyártott gerendák, födém béléstestek elhelyezése, végleges beállítása után építjük be. A koszorúelemeket kiborulás ellen megtámasztással, vagy huzalozással a koszorúvasakhoz hátrakötve, a födém kibetonozása idejére rögzíteni kell.

Épületsarkok kialakításakor az egyik koszorúelem végéről a hőszigetelő anyagot elemvastagságnyi sávban – az összefalazhatóság elősegíté­sére – el kell távolítani.

Tetőtéri térdfalak

Az új tetőtér-beépítések ti­pikus szerkezeti helye a víz­szintes erők felvételére is méretezett térdfal. A terhelés és az alkalmazott födémszer­kezet függvényében két fő megoldás terjedt el.

1. Kisebb terhelések, illetve előregyártott vasbeton geren­dás födém esetéri meghatáro­zott szerkezeti ritmusban elhelyezett térdfali vasbeton pillérek tehermentesítik az egyébként falazott szerkezetű térdfalat a vízszintes erőhatá­sok alól. Ennek megoldását a 149. ábra mutatja be. Lényege, hogy a rejtett vasbeton pillé­rek, illetve a térdfal tetején futó koszorú, a Gu-elemek segítségével kerül kialakításra.
2. Nagyobb terhelések, illetve monolit vasbeton födém esetén előfordul a folyamatos vasbe­ton térdfal lemez alkalmazása is, YTONG koszorúelemek segítségével ez is megoldható hőhídmentesen.

149. Ábra: Térdfal kialakítása.

Vázkitöltő falak

Többszintes épületvázak, vagy más tartószerkezetű csarnokok homlokzati térelhatárolása­kor mindig ellenőrizni kell a tartószerkezet üzemszerű mozgásait annak meghatározásához, hogy a pórusbeton falazat milyen módon csatlakozzon a pillérekhez, illetve födémekhez. Amíg a várható legnagyobb lehajlás nem éri el egy falszakaszon belül az 5 mm-t, addig a csatlakozások egyszerűen nekifalazással, habarcsolt felékeléssel megoldhatók. Ennél na­gyobb lehajlás esetén a váz és a falazat csatlakozását, e mozgás mértékét elviselő egykomponensű PUR-hab kitöltéssel kell megoldani.

Válaszfalak

A válaszfalelemek beépítése előtt mindig ellenőrizni kell azt az alapfelületet, amire a vá­laszfalat rakni szándékozunk. A fogadó felület legyen légszáraz, pormentes és kellően szi­lárd, valamint legyen ismert a csatlakozó szerkezetek várható alakváltozása. Ez utóbbi azért lényeges, hogy helyesen választhassuk meg a válaszfal födémhez (150. ábra) való „kiéke­lésének” módját.

Hasonlóan más kis- vagy középelemes válaszfalakhoz, minden második vízszintes fugában egy szál 2-2,5 mm-es, kb. 30 kp erővel megfeszített lágyvas huzalt kell vezetni.

150. Ábra: Válaszfal kiékelése.

Főfal és válaszfal kapcsolata

A válaszfalak a főfalakhoz csatlakozhatnak csorbázattal, falhoronnyal, vagy tompa ütkö­zéssel. Egyéb anyagú falakhoz az YTONG válaszfalat falhoronnyal vagy tompa ütközéssel csatlakoztassuk.

Válaszfal és födém kapcsolata

A válaszfalak a födémekhez – kis lehajlású födém esetén- csatlakozhatnak hagyományos ékeléssel – nagyobb fesztávú és lehajlású födémek esetén- egykomponensű poliuretán habbal, illetve a mozgásokat lehetővé tevő vezetőléc, vagy „U” sín és PUR-hab együttes alkalma­zásával. Régi, de feltétlenül betartandó általános építéstechnológiai szabály, hogy a válasz­falazást (és az aljzatolást is) a legfelső szinten kezdve, lefelé haladva kell készíteni. A válaszfalak ugyanis így kapják a lehető legkevesebb terhet a födémek üzemszerű alakválto­zásaiból.

Nyílások válaszfalakban

A válaszfalakban nyílások egyszerűen alakíthatók ki előregyártott nyílásáthidalóval. Az elem csekély súlya miatt elhelyezését a falazást végző dolgozók egyedül, segítség nélkül végezhetik. Az áthidalót habarcságyba, legalább 20-20 cm-es felfekvéssel (151. ábra) kell elhelyezni. Az áthidalót célszerű a folyamatos falazás közben elhelyezni, vagy lebillenés ellen legalább 2-2 elem melléfalazásával biztosítani.

151. Ábra: Nyíláskiváltás válaszfalban.

Válaszfal-áthidalók sorolásával teherhordó (főfali) áthidalás nem készíthető! Erre a célra az „U” zsaluelemek alkalmasak, egyedileg megtervezett vasbeton teherviselő maggal.