Építkezés

A mész – tudnivalók

Ma, amikor az ember egyre inkább a természetes anyagok felé fordul, kell-e több annál, mint hogy a kő, a tűz és a víz erejének egyesítésével tökéletes kötőanyagot alkothatunk és használhatunk fel?

A mész elsősorban kötőanyag!

Ezt a tulajdonságát évezredek óta ismerik és hasznosítják az építőmesterek. Épített környezetünk minden elemében megtalálható a mész, mint kötő­anyag: az apró falusi házaktól a kastélyok, kúriák anyagain keresztül egészen a hatalmas katedrálisok, vagy akár a piramisok építése során örökérvényű anyagként tartották és tartják szá­mon. Megbízhatóságát, fontosságát bizonyítani tehát szükségtelen. Azt azonban érdemes át­tekinteni, hogy ezt a szerepet valójában hogyan is tölti be. Ehhez szolgáljon alapul egy rövid összegzés a mész gyártására vonatkozóan.

Mész

A mész a legtisztább építőipari alapanyag, gyártása minden adalékanyagtól mentes. A folyamat rendkívül egyszerű: a legjobb minőségű mészkő szabályozott körülmények között való kiégetésével kapjuk az égetett meszet. Ezt építőipari felhasználásra alkalmassá hidratálás, vagyis vízzel való oltás útján tehetjük. Amit az építőmester a zsákban talál, az az oltott mész két formája lehet.

Vagy porrá oltott mész, közismert nevén mészhidrát, amely a cementhez hasonlóan por formájú, csomagolása és felhasználási módja a cementéhez ha­sonló, azzal a különbséggel, hogy a könnyebb mozgathatóság érdekében, valamint lényege­sen kisebb sűrűsége miatt mindössze 25 kg-os zsákokba csomagolják. A másik formája az oltott mész, amely nagyobb mennyiségű vizet tartalmaz és felhasználásra kész állapotú.

Minőségellenőrzés

A mészgyártásban azonban több változás ment végbe a közelmúlthoz képest is. Ez első­sorban az égetési folyamat korszerűsítése és a minőségellenőrzés területén jelenik meg. A mész bármelyik formáját választják is, minden esetben igaz, hogy a mészgyártás is lépést tart a korszerű elvárásokkal.

A mészhidrát csomagolása, a rakatok időjárásálló fóliázása az összes szokásos építőanyaggal azonos „komfortot” biztosít a felhasználók számára. Ugyan­akkor a szabványok változásával párhuzamosan folyamatos és szigorú minőségellenőrzés mellett folyik a mész gyártása, ami nemcsak a mészégetés és hidratálás folyamatára vonat­kozik, de a mészoltók által gyártott mészpép ellenőrzésére is.

Mész mint kötőanyag

Ahogy tehát említettük, a mész a habarcsban kötőanyagként funkcionál, és azáltal fejti ki hatását, hogy a levegő szén-dioxidjával egyesülve köt, illetve szilárdul meg. Ez a folyamat a karbonátosodás, amelynek során a mész gyakorlatilag az eredetivel azonosan mészkövet alkot, tehát a habarcsban nemcsak a hatása, de a mennyisége is érvényesül!

Ugyanakkor – tizedmilliméteres tartományban – a meszes habarcs rendelkezik úgynevezett repedésátfedő képességgel is, amely a fentiekhez hasonlóan abból adódik, hogy az esetleges repedések mentén a levegőben található szén-dioxiddal érintkezésbe kerülő mészszemcsék visszakarbonátosodnak, ezáltal térfogatuk megnő, kitöltve a keletkezett repedéseket. Mindeközben a mész további fontos tulajdonságokkal ruházza fel a habarcsokat.

Lég- és páraáteresztő

Minden mester tudja, hogy a habarcs a mésztől válik „zsírossá”, jól kenhetővé. A mész adja a vele készített habarcsok kiváló légáteresztő képességét, engedi a falak páraát­eresztő képességét érvényesülni. Ez egyre fontosabbá válik, hiszen a korszerű, jó hőszige­telő képességű téglákból épített falak önmagukban is kiváló páraáteresztők, többek között ezzel biztosítva kellemes lakóérzetet. A meszes habarcsok ehhez is kitűnően alkalmazkod­nak, garantálva a korszerű anyagok kiváló tulajdonságainak megtartását.