A passzívház alapötlete
Németország éghajlat szempontjából különböző területein találkozunk forró nyárral és nagyon hideg téllel is – részben egyidejűleg viszonylag sok napsütéssel. A havi átlaghőmérsékletek október és április között egyértelműen a 12 °C-os fűtési határérték alá esnek:
Amennyiben a külső hőmérséklet a fűtési határérték alá esik, a kazán beindul. Télen nemcsak -1,4 °C-os alacsony átlaghőmérsékletek léteznek, mint pl. Münchenben, hanem néhány napon át extrémen alacsony külső hőmérsékletek is előfordulhatnak. A kazán méretezésekor figyelemmel kell lennünk tehát a -10 °C-ostól (pl. Wiesbaden esetében) a -15 °C-os hőmérsékleten át (pl. Drezda) egészen a -20 °C-os (pl. Oberstdorf) külső hőmérsékletig minden eshetőségre.
A fűtőberendezés szükségességének fő oka azonban nem az a tény, hogy túlságosan alacsony a külső hőmérséklet, hanem az, hogy az épületek nincsenek eléggé becsomagolva: egyszerűen hiányzik a kellő hőszigetelés.
Épületek – szigetelés szükségessége
Az épületekkel ugyanúgy van ez, mint velünk, emberekkel: nyáron alig van szükségünk ruhára, mivel a minket körülvevő levegő hőmérsékletéhez képest alig veszítünk testünk hőjéből. Minél alacsonyabbra esik azonban a külső hőmérséklet, minél gyorsabban hűl testünk, annál jobban felöltözünk, azaz annál jobbá tesszük hőszigetelésünket, hogy megóvjuk magunkat a kihűléstől. Minél jobban „becsomagoljuk” magunkat, annál kevésbé jelenthetnek valóságos problémát akár a legalacsonyabb külső hőmérsékletek is, mivel testünk hőveszteségét erősen korlátoztuk. Régi igazságot lát ebben minden téli sportoló.
Szigetelés méretezése
És természetesen nincs ez másképp az épületekkel sem – hacsak nem annyiban, hogy „ruházatuk” nem igazítható folyton a külső viszonyokhoz. Az egyszer megválasztott szigetelési szabvány évtizedeken át változatlan marad, szigetelés hiányában, vagy túl kevés szigetelés esetében pedig mindenképpen fűtésre van szükségünk, hogy megtartsuk a kellemes hőmérsékletet.
- Passzívház irányelvek – összefoglalás
- Passzívház – Példák kivitelezésre
- Miért válasszuk a passzívházat?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az építészek és az építtetők ritkán terveznek jobb szigetelést az épülethez, mint amilyet a mindenkori előírások kötelezővé tesznek. A fűtési rendszer alkalmazása ezért elkerülhetetlen. A leggyakrabban alkalmazott fűtési rendszer a meleg vizes központi fűtés (olaj vagy gázkazánnal, a legkülönbözőbb fűtési felületekkel és hőelosztással). A régi épületekben átlagosan 150 W/m2, az új építésűek esetében 90 W/m2, az alacsony energiafelhasználású házak esetében pedig 50 W/m2 kazánteljesítményről kell gondoskodni a fűtött alapterület arányában.
Az alapötlet
Minden az épület külső környezettel érintkező felületein és a szellőztetés révén keletkező hőveszteséget olyan mértékben csökkenteni kell, hogy a szükséges fűtési teljesítmény nem legyen több 10 W/m2-nél. így „aktív” fűtési rendszerre már nincs is szükség.
A maradék hőszükségletet passzív hőforrásokból fedezzük, mint pl. a napsugárzás, az emberek és a háztartási eszközök által kibocsátott hő, és a szellőztetés során visszanyert hő. Ezért nevezzük ezeket az épületeket passzívházaknak. További előny, hogy az egyébként szükséges fűtési rendszer beépítési költségeit is megtakaríthatjuk.