• betonozás

Aljzat készítése betonozáshoz

Az aljzat tulajdonképpen szilárd, sík padlóréteg, amelyen közvetle­nül is lehet járni, de padlólapok vagy szőnyegpadló alapja is lehet. A következőkben egy betonaljzat készítését mutatjuk be.

1. lépés

Az úsztatás nélküli aljzatot köz­vetlenül a födémre készítjük. Az úsztatott aljzat olyan szerkezet, amely szigetelőrétegre kerül, sem a födémmel, sem a fallal nem érintkezik. Az elválasztó rétegen fekvő aljzat nedvesség elleni szige­telőrétegen nyugszik. A lejtős alj­zatot a víz elvezetéséhez enyhe (1 m-enként kb. 1-2 cm) lejtéssel alakítjuk ki.

Az aljzatbeton összetétele 1 térfo­gatrész cement, 3 térfogatrész 0-8 mm szemcseméretű homo­kos kavics. Ha magunk keverjük, tehetünk bele adalékokat, amelyek növelik a kopásállóságot vagy javítják a feldolgozhatóságot. Aljzat­beton száraz keverékben (esztrich) vagy készre keverten is kapható.

2. lépés

Az aljzatbetonhoz való keverék annyira száraz, hogy megmarad­nak benne a vakolókanállal készí­tett vágások. Ezért a keverőgép­ben, kisebb mennyiségeknél a keverőszárral intenzív módon és so­káig kell keverni, hogy eltűnjenek a homokfészkek. Ha a keverék túl nedves, a lehúzáskor kis víztócsák keletkeznek, amelyek nemcsak a további munkát nehezítik meg, de a felületet is puhább lesz.

Ha azt akarjuk, hogy az aljzat fe­lülete szép sima legyen, megfelelő lécekből minden nagyobb felülethez készítsünk sablont, amelyet leteszünk az aljzatra és vízszin­tesre állítunk be. Esetleg a falon is jelöljük meg az aljzat magasságát. A magasság és a vízszintes sík beállításához rakjunk a lécek alá kis faékeket. így osszuk be a teljes területet elkészítési fázisokra. Csak rövid (pl. 1,5-2 m-es) lé­ceket alkalmazzunk, amelyeket később szakaszonként ki tudunk venni.

A megkötött aljzatréteg közvet­lenül a nyers betonlemezen fek­szik és legalább 5 cm vastag legyen. Közvetlenül a sablonok le­rakása előtt hordjunk fel a tapa­dás javításához folyékony vízce­ment iszapot vagy kész tapadó-hidat. Ezután töltsük be a keveré­ket a sablonok közti terekbe, és a vakolókanállal tömörítsük azt. Egyszerre csak kisebb, 1-3 m²-es szakaszokat vegyünk munkába.

3-4. lépés

A keveréket a sablonoknál kissé magasabban hordjuk fel, majd a felesleges mennyiséget egyenes deszkával vagy vakoló-léccel, cikcakkos mozdulatokkal húzzuk le. A hiányos részeket töltsük ki, majd ismételjük meg a lehúzást.

Óvatosan vegyük ki a léceket és az ékeket, és húzzuk le a felületet egy rövid deszkával.

5. lépés

Vegyünk egy nagyobb simító-deszkát, fektessük fel teljes felüle­tén és enyhe nyomással, körkö­rös, egyenletes mozdulatokkal si­mítsuk le az aljzatbeton felületét. Ha eközben kisebb bemélyedések keletkeznének, azokat töltsük ki.

6. lépés

Ha különösen erős és sima felületet szeretnénk készíteni, a nedves felületet kézzel vagy egy szitából cementtel szórhatjuk be, amelyet simítólappal belesimítunk az aljzatbeton felületébe. Különö­sen ellenállónak szánt felületeknél m²-enként akár 1 kg cementet is bedolgozhatunk ily módon a felületbe, így nagyon finom és kemény felületet kapunk. Ha a felület túl szárazzá válik, ujjainkkal fröcsköl­jünk rá néhány csepp vizet.

Az elválasztó rétegen fekvő aljzat alapját nedvességzáró réteg alkotja, amely lehet egy erős mű­anyag fólia vagy valamilyen bitu­menes szigetelőlemez. A sávokat az illesztéseknél 10-15 cm át­fedéssel fektessük le. A sávokat oldalt, a terület szélein az aljzat felületéig hajtsuk fel, így később pontosan le lehet vágni a túlnyúló részeket. Az ilyen aljzat földdel érintkező, enyhén nyirkos, burko­lat nélküli padlószerkezetekhez alkalmas. Ha alulról nedvességre kell számítani, a szigetelősávokat össze kell hegeszteni. Az aljzatbeton vastagsága feltét­lenül legalább 5 cm legyen.

7. lépés

Az úsztatott aljzatok az erre a célra kifejezetten alkalmas és kellőképpen terhelhető, ásvány­gyapot, műanyag vagy természe­tes szigetelőanyagból készült lépés-hanggátló vagy hőszigetelő réte­gen fekszenek. A szigetelőanya­got hézagmentesen fektessük le, széleit speciális szegélyszigetelő csíkkal alakítsuk ki. A szigetelő­anyagra terítsünk műanyag fóliát, nehogy átnedvesítse a habarcs­ban lévő víz. A szigetelőanyag nem bír el nagy pontszerű terhelé­seket, ezért csak a rárakott pallók­ra lépjünk rá. A munkafolyamat hasonló a tapadóhíd készíté­séhez.

Ebben az esetben az aljzat itt is legalább 5 cm vastag legyen. Ha nagyobb terhelésekre kell számítani, a magasság kb. felében betonacél hálót helyezhetünk el, amelyeket az illesztéseknél kb. 10 cm-nyire lapoljunk át. Az alj­zatbetont óvjuk a közvetlen nap­sugárzástól és a huzattól, a sza­badban az esőtől és fagytól is. A teljes szilárdulás akár négy hétig is eltarthat!

8. lépés

A kereskedelemben olyan, gyor­san kötő kész keverékeket is lehet kapni, amelyek már órák alatt meg­keményednek. Ha készterméket használunk, min­dig tartsuk be a gyártó előírásait.

9. lépés

A nagyobb felületek készítésé­hez bizonyos gyakorlatra van szük­ség, legalábbis akkor, ha a felület egysíkúságával szemben nagy igényeket támasztunk. Sokszor megoldást jelenthet az úgyneve­zett szárazesztrichek alkalmazása is. Ezek gipsz vagy farostalapú termékek, amelyeket csaphornyos illesztésük mentén megfelelő ra­gasztóval összeragasztva fekte­tünk le. Az aljzatot dilatálni kell: hosszban legfeljebb 3-3,3 m-enként, és leg­feljebb 9 m²-enként.