Építkezés

Lemezalapok és sávalapok készítése (betonozás)

Számos olyan betonmunka van, amelyet egy laikus építkező maga is elvégezhet, ilyen pl. a gyalog­utak vagy teraszok betonlapjai, egyszerű alaplemezek és sávalapok elkészítése. A szabadon hordó épületelemeket, pl. betonfödéme­ket, valamint a nagyobb épületek alapozását azonban feltétlenül bíz­zuk szakemberre!

1. lépés

1. lépés

A beton lemezek sík aljzatot ké­peznek pl. teraszokhoz, de falazat alapjai is lehetnek. A nagyobb és kisebb lemezek készítésének alap­elve azonos: a földet pontosan vízszintesen kiemeljük, a széleket bezsaluzzuk. Ha a lemeznek (pl. teraszoknál) lejtést kívánunk adni, akkor a lejtést (1 m-enként kb. 1-2 cm) a beton változó vas­tagságával hozzuk létre, az aljzat itt is pontosan vízszintes. A zsa­luzatot lehetőleg úgy készítsük el, hogy a zsaluzat felső éle mentén le lehessen húzni a betonfelületet.

A betonlemezek vastagsága álta­lában 15-20 cm. Ha a beton­lemezt alapnak kívánjuk használni (pl. egy garázsban), fontoljuk meg, nem kell-e azt fagybiztos sáv­alapra állítani, ugyanis a talajban összegyűlhet és megfagyhat a víz.

2. lépés

2. lépés

Ha elkészítettük a zsaluzatot, betölthetjük a betont. Ezt a lemez méretétől függően végezhetjük lapáttal, talicskával vagy a szállítójár­művel. A betont lapáttal terítjük el és tömörítjük. A tömörítéshez hasz­náljunk kézi döngölőt vagy lécet.

3. lépés

A zsaluzatot annyira töltsük meg, hogy kissé kiálljon belőle a beton.

3. lépés

Vegyünk egy egyenes desz­kát vagy egy vakolólécet, és cik­cakkmozgással húzzuk le a beton­felületet. Simítsuk le a felületet, an­nak méretétől függően simítódeszkával, vakolóléccel vagy nyeles deszkával. Kisebb felületeknél a zsaluzatra fektetett pallóról még jobban megmunkálhatjuk a beton­felületet.

4. lépés

Nagyobb felületeknél lehúzóléc helyett nyeles deszkát is használ­hatunk a simításhoz.

4. lépés

Ilyen deszkát magunk is készíthetünk: az legyen kb. 1 m hosszú és 20 cm széles, hosszanti éleit törjük le és csiszoljuk meg. A nyelet mozgathatóan erősítsük fel. Képlékeny betonnál a felületen kisebb víztócsák kép­ződhetnek, ezeket azonban a be­tonfelület a kötés folyamán fel­szívja.

5. lépés

Bizonyos esetekben ajánlatos a beton lemezt vasalással megerő­síteni, elsősorban akkor, ha a lemezt alapnak kívánjuk használni, vagy ha az aljzat (pl. tereplépcsők kialakításakor) nem elég stabil.

5. lépés

Ebből a célból tegyünk a beton­ba vasbetéthálót, mégpedig a le­mez vastagságának harmadában. Az illesztéseknél a hálókat 20 cm átlapolással helyezzük el. Ebben az esetben tehát a lemez vastagságának kb. feléig töltsük be a be­tont, tegyük be a hálót, majd foly­tassuk a beton betöltését. Távtar­tókat is alkalmazhatunk.

6. lépés

Sávalapokat általában falak alá készítünk. Egyszerű sávalapokat házilag is el lehet készíteni. A leg­egyszerűbb sávalap a földre állí­tott egyetlen fal alapozásához ké­szül. Ez az alap nagyjából 50 %-kal szélesebb, mint a tervbe vett fal, azonban legalább 20 cm széles és kb. 30 cm mély legyen. Rossz altalaj esetén a stabilitás­hoz az alap magasságának har­madában betonvasakat tehetünk be, amelyeket az illesztéseknél kb. 20 cm-rel átlapolunk.

6. lépés

A kültérre szánt, pl. kertfalak alá készülő sávalapoknak a fagymen­tes mélységig (fagyhatár) le kell érniük – ez az éghajlati viszonyok­tól függően a talajfelszín alatt 80-120 cm-t jelent -, nehogy a megfagyó vízcseppek szétfe­szítsék vagy megemeljék az ala­pot. A sávalapokat a föld felszíne fölött is folytatni lehet és ott látható betonlábazatot vagy akár támfala­kat alkothatnak.

A talajba nyúló sávalapokat álta­lában nem kell teljesen bezsaluz­ni, ez nagyon költséges lenne. Ha a föld nem omlik be az alapárok kiemelése során, alkalmazhatjuk a következő eljárást: Ásóval óvatosan emeljük ki az alapárkot (egy minikotró sokszor nagyon meg­könnyítheti ezt a munkát). Ha kéz­zel emeljük ki a földet, olyan széles árkot kell ásni, hogy elég helyünk legyen és elférjünk munka közben. Az árok oldalai pontosan függőlegesek legyenek, semmiképpen nem szabad megengedni, hogy az árok lefelé ék alakban keske­nyedjen. Ha az altalaj nem meg­felelő, az alap alsó részét készít­sük szélesebbre. Jó altalajnál ele­gendő a fal szélességének megfe­lelő alap. Az alsó rész betonozása és a beton megkötése után ké­szítsük el a felső rész zsaluzatát.

7-8. lépés

7-8. lépés

A zsaluzat lehetőleg olyan legyen, hogy a betont annak felső éle mentén le lehessen húzni. A betont léccel való szurkálással (lágy beton esetén) vagy kézi döngöléssel tömörítjük. A látható felületeket simítódeszkával és simítólapáttal gondosan simítsuk le.

9. lépés

9. lépés

Magas sávalapoknál függőlege­sen helyezzünk vasbetéthálóból levágott csíkokat a betonba, az illesztéseknél 20 cm-es átlapo­lással.

10. lépés

Kb. 1 m-rel a talajszint fölé nyúló, 20 cm vastag, kész lábazat. Gyakori eset, hogy a kerítés lábazatát alkotó alapot betonoszlopokkal kombináljuk. A betonoszlopokat az alap megszilárdulása után zsaluzzuk be és betonozzuk. Az oszlopok vasalása egyszerű: a sávalap betonozásakor legalább 20 cm mélyen hor­gonyozzunk abba négy betonacél rudat, a rudakat kengyelekkel fog­juk össze és elhajlás ellen védjük.

10. lépés

A betont ezután néhány napig hagyjuk benne a zsaluzatban, műanyag fóliával teljes felületén takarjuk le vagy rendszeresen öntözzük tömlővel, öntözőkanná­val, hogy nedvesen tartsuk. Ezzel megakadályozható, hogy kiszá­radjon a beton, mielőtt elérte volna végleges szilárdságát. A betont, az időjárástól függően, kb. 2-3 nap elteltével lehet kizsaluzni, amikor körömmel már nem lehet meg­karcolni.

Járólapokat vagy szegélylapokat kis szemcseméretű (0-8 mm) homokos kavicsból készítsünk. A beton legyen aránylag kemény, tömörítsük, a simítódeszkával húz­zuk le, simítólapáttal simítsuk, eset­leg megkeményedés előtt seprűvel vagy recés hengerrel struktu­ráljuk a felületet.

A szabadban lévő fagerendákat és faszerkezeteket – hogy a korhadás ellen megvédjük azokat – nem betonozzuk be közvetlenül, hanem alájuk pontalapokat ké­szítünk, és azokra szereljük őket. Az ilyen kis alapokhoz általában elég a 20 cm oldalhossz és a 30 cm mélység.

A vasalatlan sávalapokban kb. 5 m-­ként tágulási hézagokat kell hagy­ni, pl. úgy, hogy egy farostlemez csíkot helyezünk el és a zsaluzatot a két oldal felől óvatosan kitöltjük. A betonlemezeket a szilárd épületrészektől is tágulási hézaggal (pl. bitumenes lemez csíkkal) kell elválasztani. Szabadon álló lemezeket legfel­jebb 6 x 6 m méretig készítsünk tágulási hézag nélkül.