Gázkémény / hagyományos kémény – energiamegtakarítás
A kazán és a füstgázt elvezető kémény egy rendszert alkotnak. Az idősebb épületekben többnyire téglából kirakott, nagyobb átmérőjű kémények találhatóak. A tűzhelyek és kazánok által kibocsátott füstgáz ezeken keresztül csak akkor vezethető el biztonságosan, ha a füstgáz magas hőmérséklete gondoskodik a szükséges termikus felhajtóerőről.
Így a régebbi típusú kazánok, amelyeknek füstgáz-kibocsátása a magas hőmérséklet miatt egyrészről viszonylag jelentős hő-veszteségekkel (és ennek megfelelően alacsonyabb hasznosítási fokkal) jár, másfelől jól illik a régi kéményekhez. Ha azonban a fűtőberendezést a technika állásának megfelelően modernizáljuk, a két elem, a kémény és a kazán nem alkotnak többé jól működő rendszert. Az új kazán kisebb mennyiségű és alacsonyabb hőmérsékletű füstgázt bocsát ki, amelynek eltávolításához a kéménynek többnyire nem elegendő a huzata.
KH-kazánok
A KH-kazánok esetében, pl. elsősorban a kémény felső egyharmadában csökken a füstgáz hőmérséklete valamivel 60 °C alá. Ennek következményeként a füstgáz kondenzálódik és lecsapódik a kémény belső falán. Így hosszú távon az átnedvesedésből eredő károk bekövetkezésére, vagy akár a kicsapódott anyagok elforrására lehet számítani (amelynek folytán pl. az olajfűtés esetében az SCV-ból kénes sav lesz), ez aztán akár a lakott térbe is képes behatolni, és az egykor fehér tapétát feketére színezni.
- A régi kazán kicserélése esetén ezért a kéményseprőnek meg kell vizsgálnia az új kazán és a kémény összeférhetőségét, hogy ilyesféle károsodásokra ne kerülhessen sor. A lehetséges intézkedések: oldalsó levegőztető-szerkezet beépítése a kéménybe (a huzat korlátozása céljából egyébként is ajánlott)
- egy másik, talán még szabad kéménynyílás kitöltése a kisebb keresztmetszet elérése érdekében
- a teljes felső kéményrész szigetelése
- nemesacél cső beépítése a meglévő kéménylyukba
A nemesacél csövet a tetőn keresztül juttatják be. Előnyei, hogy korrózióálló és az új kazánokhoz ajánlott átmérővel rendelkezik, amely gondoskodik a füstgáz megfelelő termikus felhajtóerejéről, amely a szabad ég felé sodorja a kibocsátott anyagot. Gázfűtés alkalmazása esetén ebben az összefüggésben a kondenzációs kazánok a legalkalmasabbak, amelyekhez gyárilag hozzátartozik a füstgáz elvezetésére szolgáló speciális cső is.
Ha mindenképpen új kéményre van szükség, olyan modern rendszert válasszunk, amelyet speciálisan a KH-kazánok üzemfeltételeihez gyártottak. Ez lehet egy kívülről téglákkal kirakott kémény, amelybe egy kívülről hőszigetelő réteggel bevont samottcsövet illesztenek, A kiegészítésképpen a külső téglaburkolatban kialakított szellőzőnyílások gondoskodnak arról, hogy az esetleg a belső csövön átdiffundáló kondenzátum ismét elpárologhasson.
LFR-rendszer
Az új építésű házak esetében a klasszikus felépítésű kéményekről akár le is mondhatunk, főleg, ha kondenzációs kazán beépítését tervezzük. Ezeket ugyanis csak speciális kéménnyel engedik üzembe helyezni, amely pl. nemesacélból, alumíniumból, üvegből vagy akár műanyagból készülhet. Ezeket a kéményeket vagy kívülről erősítik az épülethez, vagy egy előre falazott aknában helyezik el.
Előnyös az ún. levegő-füstgáz-rendszer (LFR), amelyekben az égéshez szükséges levegő a füstgázt elvezető csővel párhuzamosan kerül beszippantásra, így már eleve előmelegítve jut a kazánba. Ezzel a technikával a füstgázban lévő hő egy része még visszanyerhető, továbbá lehetővé válik, hogy a kazán a belső levegőtől függetlenítve üzemeljen.
Friss levegő
Hogy az égésre egyáltalán sor kerülhessen, elegendő friss levegőnek kell kívülről a kazánba jutnia. Ezért a kazánházat lehetőleg az épület szélén kell elhelyezni, hogy a pinceablakon, vagy más nyíláson át a helyiség megfelelő összeköttetésben álljon a külső levegővel.
A LFR-rendszer alkalmazása esetén azonban a kazánház az égéshez szükséges levegő bevezetésére tekintet nélkül tervezhető, vagy akár meg is takarítható. A belső levegőtől függetlenített üzemelés azt jelenti, hogy a kazán helytakarékos módon a lakás bármely pontján problémamentesen elhelyezhető.