• fémfelület

Fémfelületek korróziógátló alapozása

Az alapozóréteg a felületképzés első rétegét (vagy rétegeit) alkotó, közvetle­nül az alapfémre felhordott, jó tapadási tulajdonsággal rendelkező festék­bevonat. Rendeltetése a további festékrétegek tapadásának elősegítése. A korróziógátló pigmenteket tartalmazó alapozófestékek egyben az alap­fém korrózióvédelmét is hivatottak biztosítani.

A korrózióvédő felületképzést az alapfém vagy a mázolás jellege, a kör­nyezeti hatások és a tervezett tartósság együttes számbavételével kell meg­tervezni. A felületképzést általában két alapozó- és két vagy három közben­ső és átvonórétegből készítik. Az alkalmazható alapozófesték típusát az alapfém jellegén és felületmi­nőségén kívül a következő festékréteg anyagi összetétele, az alapozó- és a közbenső-, illetve átvonófestékek összeférhetősége is meghatározzák. Le­hetőleg azonos kötőanyagú rétegek kerüljenek egymásra.

Egyes esetekben a szállítás, raktározás és szerelés idejére szükséges a fémfelület átmeneti védelme. Erre a célra a végleges bevonatrendszer részét képező alapozófestéket legcélszerűbb alkalmazni.

Felhasználásra kerülő anyagok

A legszélesebb körben alkalmazott és legismertebb korróziógátló alapozó­festékek választékát és alkalmazási területét az 50. táblázat ismerteti. A táb­lázat a festés módszereivel felhordható felületelőkezelő készítmények, továbbá a felületképzés kialakításához önállóan alkalmazható anyagok adata­it is tartalmazza. Ezek ismerete esetén is szükséges a festékgyárak gyárt­mányismertetőinek áttanulmányozása.

Kivitelezés

A felülettisztaságra vonatkozó követelmények közül itt csak közvetlenül az alapozófestés előtt betartandó feltételekre hívjuk fel a figyelmet. Ha a festőüzemek más üzemrészektől kapják az előkészített és előkezelt felületű gyártmányokat, a festési munkák megszervezésekor az alábbi szempontokat okvetlenül figyelembe kell venni:

Az alapozást a csak megfelelő tisztaságú száraz fémfelületen kell elkezdeni a felületelőkészítés után 3-8 órán belül, illetve felületelőkeze­lés esetén a kezeléstől függően a megadott időtartamon belül. A közbenső időben a gyártmányokat óvni kell a nedvességtől, agresszív gázoktól, portól és egyéb szennyeződéstől, főként kéznyomoktól.

Ha ezen időtartam valamilyen ok miatt elhúzódik, a fémfelületet a kelet­kezett oxidrétegtől, egyéb szennyeződéstől ismételten meg kell tisztítani. Előkezelt felületű gyártmányokat szabadkézzel nem szabad megfogni. Amennyiben minden elővigyázatosság ellenére olaj vagy zsírszennyeződés kerül a felületre, eltávolításához kizárólag gyorsan párolgó, jó zsíroldó hatá­sú szerves oldószer használható (pl. közép- vagy foltbenzin). A tisztítást pu­ha ecsettel vagy ronggyal kell végezni. Porszerű szennyezést száraz, tiszta sűrített levegővel kell eltávolítani. Ügyelni kell arra, hogy a passziváló réteg ne sérüljön meg.

Kromátozott és MBV, ill. Alodin eljárással kezelt felületre Wash-primer nem vihető fel, mert a benne lévő foszforsav nem tud a fémmel reakcióba lépni. Az alapozófestékek közül a cinkkromátos alapozókat kell elsősorban alkalmazni.

A kromátréteg magas hőmérséklet hatására károsodik

Ezért csak leve­gőn száradó festékbevonat vagy legfeljebb 140 °C-on beégethető festékbe­vonat vihető fel. Anódosan oxidált alumínium és foszfátozott fém-felület lakkozásához, vagy festéséhez bármely típusú bevonóanyag megfelel. Be-égetős festékrendszerek alá is alkalmazhatók, mert az oxid- és foszfát-réteg hőálló.

Wash-primer bevonatra klórkaucsuk-, nitrocellulóz-, polivinilklorid-készítményeken kívül minden más lakk, vagy zománcfesték jól tapad. A felso­roltak alkalmazásakor alkidgyanta alapú közbenső réteget (pl. cinkkromátos alapozót) alkalmaznak.

Alapozás, hőmérséklet

Az alapozásra 20 °C hőmérsékletű, legfeljebb 65%-relatív nedvességtar­talmú környezet a legelőnyösebb. Abban az esetben is, ha az alapozást csak szabad téren lehet elvégezni, e körülmény betartására törekszenek.

Ha a hőmérséklet +10 °C alá csökken, nem alapoznak, nem festenek, mert a festékek száradása általában nagyon lelassul, vagy meg sem indul. + 40 °C fölé felmelegedett felületen az alapozó gélesedik, beszáradása megindulhat, s így megfelelő film kialakítására alkalmatlan. Szabadtéren végzett festési munkálatoknál figyelembe kell venni az időjárással keletkező harmatképződést, a festendő felület nedvesedését. Nedves felületre, illetve a reggeli harmat felszáradása előtt nem festenek nem alapoznak. Ez alól két esetben tehető kivétel, egyrészt akkor, ha vízzel hígítható alapozófesték ke­rül a felületre, másrészt, ha olyan kátrányepoxi-gyanta alapú bevonatrend­szert alkalmaznak, amelynek első rétege hidraulikusan kötő töltőanyagot tartalmaz (KATESZIL).

Munka elkezdésének feltételei

A munkát csak akkor szabad elkezdeni, ha a festendő tárgy, a festék, a hí­gító a legkedvezőbb felhordási hőmérsékletet felvette. Ezért, ha a technoló­giai előírás más utasítást nem ad, fedett, zárt térben festéskor az alapozan­dó tárgyat, a szükséges festékanyagokat, hígítókat 24 órával a munka meg­kezdése előtt, temperálás céljából a műhelybe, ill. a műhely hőmérsékleté­nek megfelelő tároló helyre szállítják.

K2-K3 tisztaságú felületre a megfelelő alapozókat csak ecsettel hordják fel. Az ecsetelés során létrejövő mechanikai hatás a fémfelület egyenetlen­ségeibe az alapozót megfelelően bedolgozzák, az alappal összefüggő, job­ban tapadó bevonatot alakítanak ki.

Sarkok, érintkező helyek

A sarkokban, hézagokban, nehezen hozzáférhető helyeken megfelelő alakú ecsettel festenek. Szórás alkalmazása esetén az ecsetelésnél fellépő mechanikai hatás elmarad, ezért csak KO-K1 tisztaságú, vagy előkezelt fe­lületre célszerű igénybe venni. Különleges esetekben egyéb felhordási mód­szer is alkalmazható.

Érintkező helyeket, összeszerelés, átlapolás előtt (egyes kivételektől elte­kintve) – különösen különböző anyagi minőségű fémek, fém – nemfém összeépítése esetén – alapozni kell, ill. a teljes bevonatot létre kell hozni. A burkoló lemezeket szerelés előtt mindkét oldalukon alapozni kell.

Hegesztendő felületet olyan alapozóval kell ellátni, amely a hegesztési helyeken nem okoz hibát és egészségre ártalmatlan. Mínium tartalmú ala­pozóval védett felületek utólag nem hegeszthetők. Hegesztés után a he­gesztési varratokat jól le kell csiszolni, zsírtalanítani és ismételten alapozni.

Festendő felülettel összeszerelt, nem festendő részt festés előtt papírral, fedőpasztával védik, hogy az alapozóval ne szennyeződjön. Lemezek, tagolt felületek széleit, réseit, fugáit, egyéb éleket rétegszámnál eggyel több rétegben alapozzák.

Szerelésből vagy tárolásból eredendő sérülések megelőzése

Szerelésből, tárolásból következő meghibásodásokat, folytonossági hiá­nyokat a szükséges oxidmentesítés és zsírtalanítás után ismételten alapoz­zák. Szerelés, tárolás alatti átmeneti védelemre alkalmazott alapozók további műveletei előtt, ha az alapozó festékrétegen általában a felület 20%-nál na­gyobb rész sérült, újra alapozzák, amennyiben a sérülés a 20%-on belül van, a hibákat nagy gondossággal helyileg kijavítják.

Alapozó hígítása

Az alapozó festékeknél különös gonddal ügyelnek a megfelelő hígítás mértékére, a túlhígítást kerülik, mert a festékfilm védőképessége csökken, megfolyások stb. jöhetnek létre. Különösen fontos a tixotrop tulajdonságú, pl. a TIXOLIN alapozó festékek esetében ügyelni a megfelelő mennyiségű hí­gítószer alkalmazására. Hígításra csak az előírt hígítókat alkalmazzák.

Munkavédelem

Az alapozáskor az érvényben lévő egészség- és munkavédelmi előírásokat, valamint a tűzrendészeti szabályokat be kell tartani. Ólom és egyéb mérgező anyag tartalmú alapozót csak ecseteléssel sza­bad felhordani. Szórásnál a megfelelő biztonsági előírásokat be kell tartani (elszívóberen­dezés, védőálarc stb.).

Minőségi követelmények

Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a technológiai utasításban előírt megfelelő alapozó alkalmazására, a festési feltételek, a száradási idők, hőmérsékletek betartására, az alapfém tisztasági fokára, a rétegvastagság, rétegszám előírt értékének betartására, a bevonat épségére.

Az alapozó rétegen nem lehetnek kihagyások, repedezések, hólyagok, le­válások vagy átrozsdásodásból származó rozsdapontok. Átmeneti védelemként alkalmazott alapozóbevonatot festés előtt külö­nös gonddal kell ellenőrizni.

Műszaki-gazdasági adatok

Az alapozás gazdaságosságát önmagában nem célszerű vizsgálni, csak a teljes felületképzés keretében elemezhető.