A falfelületek előkészítése mázolásra
A hétköznapi gyakorlatban a falak mázolását konyhákban, üzemek vizes helyiségeiben, lépcsőházakban, folyosókon alkalmazzuk. A falfelület mázrétege nagyobb kopásállóságot, vízállóságot, könnyebb tisztíthatóságot biztosít, mint a normál mész-, enyves vagy műanyagbázisú rétegek. A burkolattal védett felületekhez képest a védelem azonban lényegesen kisebb szintű.
Hogyan készítsük elő?
A levelesen leváló, táskásodó, repedezett, régi bevonatokat kaparással, csiszolással el kell távolítani, és a felületet ki kell javítani (habarccsal, glettel). A mázolható felületeket meg kell tisztítani, a port és a tapadó szennyeződéseket el kell távolítani. A következő lépés a mélyalapozó felhordása, amely kiegyenlíti a szívóképességet.
A festésre kerülő fal teljesen sima legyen. A fényes felületen ugyanis a súrlódó fény jobban kiemeli a felületi hibákat. Az egyenetlenségeket tapaszolással tüntethetjük el. A felhordott tapasz legfeljebb 1 mm vastagságú lehet. Nagyobb egyenetlenségek esetén több réteget kell felhordani (a már száraz alsóbb tapaszrétegre). A tapaszolás felületét simára kell csiszolni. A keletkező port enyhén nedves tiszta szivaccsal vagy ronggyal töröljük le.
A felületet olajfesték-hígítóval vagy lenolajos beeresztővel elő kell készíteni. Ezek felhordását marokecsettel, korongkefével vagy hengerrel végezhetjük. Ügyelni kell arra, hogy csak annyi beeresztőanyag kerüljön a felületre, amennyit az képes elszívni. Igényes felületekhez – amennyiben szükséges -újabb folt- és simító tapaszolást végezhetünk.
Mázréteget akkor készíthetünk, ha a falazat és a vakolat teljesen száraz, nedvességtartalma nem több 3-4%-nál. Frissen vakolt felületen a mázolás tehát csak a vakolat teljes átszáradása után alkalmazható. A felületet célszerű impregnálni, illetve beereszteni. A pórustelítő alapozás után első és második közbenső réteget és átvonó festék bevonatot készíthetünk.
A felsorolt hibákat okozhatja helytelen anyagfelhasználás, hanyag felület-előkészítés, a technológia be nem tartása, gondatlanság, szakszerűtlenség, időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása. A csiszolási nyomok meglátszanak, ha nem megfelelő minőségű csiszolópapírt alkalmazunk, illetve ha nem tartjuk be a fokozatos átmenetet a durvábbtól a finomabb felületalakítás irányába.
Színeltérés
Színeltérés adódhat akkor, ha azonos kódszámú, de nem egy gyártási ciklusból vagy nem egy szállítmányból származó festéket használunk fel. Nagyobb mennyiségű felhasználás esetén azonos időpontban, egy gyártási ciklusból származó festéket használjunk, vagy előre keverjük össze a különböző időpontban gyártott anyagokat. Probléma lehet, ha ugyanazon festék feldolgozási ideje eltér egymástól. Ilyenkor a régi és az új felületek színe eltérhet. A színeltérést az is okozhatja, hogy nem kevertük fel teljesen a festéket.
Tapadási problémák okai
Tapadási problémák adódhatnak akkor, ha a felület előkészítése, tisztítása, alapozása, zsírtalanítása stb. nem megfelelő. Ez a probléma jelentkezhet akkor is, ha nem az adott rendszerre jellemző módon (pl. nedveset a nedvesre, csiszolt alapfelületre, átfesthetőségi idők) hordtuk fel a festéket.A felsorolt hibákon kívül a falfelületre felhordott festékeknél a következő problémák adódhatnak.
Mattulás következhet be a következő esetekben:
- A festékfilmet túl szárazon hordták fel, az nem tud fényes felszínűvé válni.
- A felület szellőztetés nélkül szárad. Ilyenkor a hígító gőzei a festékben maradnak, és a felület matt lesz.
- Alapozó nélkül hordják fel a fedőzománcot, és az beszívódik,
- Kétkomponensű termékeknél a lejárt szavatosságú térhálósító is okozhat mattosodást.