• építkezés

Az építési munkahely, építkezés megszervezése

Az építési munka előkészítése szűkebb értelemben közvetlenül a munkahelyre, azaz az épületre vonatkozik. Az előké­szítési tevékenységek közé tartozik a szervezés, az organizáció és az üteme­zés.

Az építésszervezés előmunkálatai­nak kezdete egybeesik a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésének kezdetével. A tervezőnek a kivitelezési tervdokumentáció készítése során érde­mes együttműködnie a leendő kivitele­zővel. Ez az együttműködés a garanci­ája a kivitelezői adottságokkal számoló, jó terveknek. Az együttműködés nélkül kidolgozott tervdokumentációk nagyon gyakran csak időrabló észrevételezések, egyeztetések, esetleg áttervezések után kerülnek kölcsönösen elfogadásra. Az ilyen utólagos megállapodások rendsze­rint az építkezés megkezdésének eltoló­dását – nem egyszer építés közbeni akadályoztatását – okozzák.

A tervezés időszakában a tervező és a kivitelező együttműködésének kö­szönhetően a kivitelező alapos tájéko­zottságra tehet szert az építési helyszín­ről, az építmény tervezett elhelyezésé­ről és a felhasználni szándékolt anya­gokról, továbbá az alkalmazandó tech­nológiákról.

A kivitelező ismeretei, adottságai és tapasztalatai – a tervezői elképzeléseket vezérfonalnak tekintve – reális képet adnak:

• a kívánt mennyiségű és minőségű építési anyagok beszerezhetőségé­ről;
• az üzemi vagy segédüzemi előre-gyártás lehetőségeiről,
• az építés gépesíthetőségéről;
• a szakipari munkákhoz tartozó anya­gok, szerkezetek és szerelvények be­szerzési lehetőségeiről;
• a felhasználni szándékozott anyagok és szerkezetek tartósságáról;
• az alkalmas technológiákról stb.

Az építés-szerelési munkák költség­vetésének elkészítéséhez, a vázolt tájé­koztatáson kívül, a végleges adatok felvétele és rögzítése érdekében hely­színi bejárást kell tartani. A helyszíni bejárást a tervező készíti elő, és átadja a kivitelezőnek az építési terület hely­színrajzát, az építmény anyagkivonatát, esetleg az építkezés organizációs vázla­tát. A tervező a helyszíni bejáráson rögzített adatok alapján készíti el a komplett tervdokumentációt. A helyszí­ni bejáráson mind a beruházó, mind a tervező és a kivitelező részéről állás­foglalásra jogosult szakembereknek kell részt venniük.

Az építésszervezés minden munka­helyen nagy jelentőségű, de legfőkép­pen a fővállalkozásban épülő többlaká­sos épületeknél fontos, ahol az épület kivitelezését műszaki és gazdasági szempontból is befolyásoló szervezés­nek minden részletkérdését meg kell ol­dani. A részletek összehangolása, valamint a térbeli és időbeli szigorú rend betartása az építési üzem jó működésé­nek kulcsa.

Az építésszervezés részfeladataiként el kell készíteni:

• a kivitelezendő épületen végzendő munkák mennyiségi és minőségi alapadatainak (anyagok, munkaidő-szükségletek, gépek) kimutatását;
• az építési anyagok, szerkezetek, ter­mékek szállítási tervét;
• az építési anyagok, szerkezetek és termékek építéshelyi tárolásának raktározásának, valamint mozgatásá­nak tervét;
• az építés gépesítésének (földmunka, anyag átalakítás, vízszintes és füg­gőleges anyagmozgatás stb.) tervét;
• az építési hely berendezéseire vonat­kozó elrendezési terveket;
• az építés ütemezésének terveit (mun­kamenet, technológiai folyamatok, munkaerő, szakma és létszám, gép, pénzügyi lebonyolítás).

Az építésszervezés előmunkálatai­nak ismertetésében eljutottunk a hely­színi bejárásig. Ebben a szakaszban a kivitelező a terveket illetően már tájé­kozott, de pontos mennyiségi és minő­ségi adatokhoz csak a bejárás eredmé­nyeit is tartalmazó, befejezett tervdoku­mentációból jut.

Az építkezés megszervezése

Az építkezések menetének tervezése a helyszínrajz és az organizációs vázlat készítésével kezdődik, amiket a ter­vező készít el, és a helyszíni bejáráson bocsát a kivitelező rendelkezésére. Az organizációs vázlat nem ad részletes megoldást az épület vagy épületek ki­vitelezésének módjára, csupán vázlatosan ismerteti az elképzeléseket. A helyszíni bejáráson rögzített adatok alapján, a tervdokumentációból kidol­gozott alapadatok felhasználásával, ké­szül a részletes organizációs elrendezé­si terv.

A részletes organizációs terv olyan részletességű, hogy arról a felvonulási épületek, építéshelyi utak, depóniák, gépek, közművek pontosan kitűzhetők. Szűkebb telkeken, forgalmas utak mellett, esetleg zártsorú beépítéseknél mind házilagos kivitelezéssel, mind vállalkozásban készülő épületeknél nagy jelentőségű az organizációs terv. A laikusoknak talán ijesztő az orga­nizációs szó, de gondoljanak arra, hogy bennük merülnek fel legelőször a következő kérdések: vajon hol helyez­hető el a temérdek anyag a telken, hová köthető be az ideiglenes áram és víz?

Éppen ezeket a kérdéseket kell meg­válaszolnia az organizációs tervnek ne­vezett tárolási és felvonulási helyszínrajznak.

Organizációs helyszínrajz, oldalhatáron álló lakóépülethez:

1 épülő épület; 2 telek; 3 közterületi felvonulási terület, 4 konténer; 5 cementraktár; 6 homok-depónia; 7 oltott mész; 8 oltóhely; 9 habarcskeverő gép; 10 habarcsláda; 11 kavicsdepónia; 12 beton­keverő gép; 13 téglarakás; 14 vasbeton gerenda; 15 vasbeton kiselemek; 16 felvonulási út; 17 szom­szédos telek felvonulási területe; 18 autódaru; 19 daru gémkinyúlása; 20 fenyő fűrészáru; 21 zsaluzófa; 22 betonacél; 23 zsaluzat- és betonacél-elő­készítő (a 20-24 lesz a majdani tetőszerkezet elő­készítő terület); 24 cserép, béléselem; 25 ideigle­nes kerítés; 26 vízmérő; 27 vízvezeték; 28 vízvételi hely; 29 elektromos légvezeték; 30 elektromos gumikábel csatlakozás; 31 mérő-csatlakozóhely; 32 járda; 33 ideiglenes járda; 34 szomszéd épület

Ha az anyagi lehetőségek meg­engedik a telken való anyagtárolást, mérlegeljük a következő szempontokat:

1. A tervezett épület kitűzése előtt szál­líttassuk be a telekre az olyan anya­gok zömét, melyeket nem kell daruz­ni a beépítésre.
2. A habarcs- és betonkeverés területe a tervezett épületen belül legyen.
3. Az oltott meszet ne gödörben, ha­nem az épülethez szükséges homok­ból készített szint feletti tárolóban helyezzük el. Az ilyen tároló egysze­rűen elkészíthető: a kör alakú homokdepónia kráterszerű tölcsérrésze a mésztároló. A tölcsérbe egy nor­mál, összefüggő (ép) fóliát kell     beteríteni. Az oltás a kráter peremén kia­lakított, 3-5m² nagyságú homokpad­ra vagy kisbakra telepített pallóterítékű munkaszinten történik. A darabos meszet a ferde följárón kell    felszállítani, az oltóvizet pedig gumicsövön át. Felhasználásnál a kibontott „kráter” oldalon a mindig képlékeny mész adagolható a depóniának hasz­nált homokból.
   A mész oltásához mészoltó gödör létesítését a következők miatt nem javasoljuk:
   – a kitermelt föld miatt nagyobb a területi igény (és a kikerülő föld szennyezi az építési homokot is);
   – a pihent mész gyorsan megkemé­nyedik és minősége csökken, va­lamint – szakmai zsargonnal szól­va – nem annyira „szapora”;
   – a mész kitermelése a gödörből sokkal körülményesebb;
   – az esetleg később szikkasztóként hasznosítani szándékozott gödör egyrészt nem feltétlenül a legjobb helyen van, másrészt fala a lúgos mésztől kissé már eleve elzsírosodik.
4. A megmaradó téglalap alakú terület hasznosítható a betonacél tárolására és előszerelésére. Célszerű e helyet úgy megválasztani, hogy a beton­vas-telepként használt terület ele­gendő legyen majd a tető zsinórpad­jához is.
5. A nagy elemes, azaz a daruval moz­gatható anyagokat mindig az épület és az út közötti, esetleg oldalkerti vo­nalon helyezzük el, a daruval való megközelítés és gyors beépítés érde­kében.