• Ablakok
• ajtók
• faszerkezet

Fából készített ablakok és külső ajtók, üveghorony felújítása

Összefüggések

Az ablakok és a külső ajtók különleges figyelmet érdemelnek, hiszen ezek olyan, az időjárás viszonytagságainak kitett, kényes és drága épület­elemek, melyek rányomják bélyegüket a homlok­zat karakterére, befolyásolják a belső terek klímá­ját és jelentős hatásuk van a fűtési energiafelhasználásra.

Mivel az öreg ablakok és külső ajtók sokszor nem csak javításra szorulnak, hanem a hőszigetelés és huzat elleni szigetelés mai követelményeit sem elégítik ki, sajnálatos módon túl gyakran kerül sor azok elhamarkodott, drága és csak látszólag célszerű cseréjükre. Az egysze­rűség kedvéért a következőkben főleg ablakokról lesz szó, az elmondottak azonban értelemszerű­en érvényesek a fából készített külső ajtókra, fő­leg tehát a bejárati ajtókra is. Alapelv, hogy az ablakokat és ajtókat – ha csak lehetséges – javítások vagy egyszerű tökéletesí­tések árán tartsuk meg.

Az új ablakok beépítésé­nek radikális intézkedése ellen több jó érvet lehet felsorakoztatni:

• a kis részekre osztott, keskeny keretű öreg ab­lakok a régi épületeken szebben néznek ki, mint az új ablakok, melyeknél technikai és pénzügyi okokból általában nem lehet megtartani az ere­deti keretarányokat;
• a meglévő ablakokon szükségessé váló mun­kákat, egészen az új, egyrétegű üvegezéssel ellátott előtét- vagy kiegészítő ablakok elkészí­téséig, túlnyomórészt házilagos kivitelezésben el lehet végezni és nincs szükség költséges építési műveletekre (a régi keret kibontása, az új bevakolása);
• ahol csak egyrétegű ablak van, a hőszigetelést és a huzat elleni tömítést kiegészítő, belső vagy külső előablakkal olcsón meg lehet javítani;
• a régi kettős ablakok üveglapjai között lecsa­pódó párát hézagtömítések beépítésével lehet kiküszöbölni.

Mindennek azonban előfeltétele, hogy mind a keret stabilitása, mind pedig a kellő hőszigetelés és a hézagok tömítése meglegyen, vagy azokat (újra) meg lehessen teremteni. Azt a kérdést, hogy ezt a három feltételt ki lehet-e elégíteni, és ha igen, milyen ráfordítások árán, minden egyes ablak részletes felmérése után, egyedileg lehet eldönteni.

A hibás konstrukciójú és nem karbantartott ab­lakokat viszont, amelyek fája szilárdságának nagy részét elveszítette, ki kell cserélni. A cserével együtt járó építési munkálatok miatt célszerű az ablakok felújítását más karbantartási és korsze­rűsítési intézkedésekkel összekapcsolni.

Az üveghorony felújítása

A töredezett és az üvegtábláról elvált gittet ki kell cserélni, mert ellenkező esetben a víz felgyűlik az üveghoronyban és az ablakszárny alsó oldala belülről kifelé elkorhad. Kis részekre osztott abla­koknál még ma is indokolt a szabadon álló gittágy alkalmazása, egyébként üvegtartó léceket hasz­nálunk, tömítőmasszával vagy vékony gittággyal.

A közönséges üveges gitt 85 % krétából és 15 % lenolajból áll. Olcsó és környezetbarát, de aránylag gyorsan töredezni és repedezni kezd, különösen a szeles oldalon. Túl korai elöregedé­sének megakadályozására az ablakkerethez ha­sonlóan a gittágyat is be kell mázolni.

A régi gitt vésővel könnyen eltávolítható, de az üvegtábla törése nem mindig kerülhető el. Szigetelő üvegezéseknél és nagy ablakszárnyak esetén ma általában tartósan képlékeny nagy ru­galmas műanyag gitteket, előtétszalagokat és/vagy száraz tömítőprofilokat használnak. A gitt felújítása esetén lehetőleg ugyanazt az anyagot használjuk, mint a korábbi volt. A nagy alakú ab­laktáblák és a szigetelő üvegezés beépítése és helyes kitámasztása szakismeretet és tapasztala­tot igényel, azt engedjük át a szakembereknek.

12.1. ábra. Az ablak részei 1 ablaktok; 2 közbülső ablaktoksüveg; 3 osztóléc; 4 ablakkeret; 5 ablaktokszár; 6 ablakpárkány (külső).

Hőtechnikai tökéletesítések

A szerkezetileg ép ablakokat számos (önerőből megvalósítható) intézkedéssel általában a hőszigeteléssel és huzat elleni tömítéssel szemben támasztott mai követelményekhez lehet igazítani. A tökéletesítő intézkedések fajtájának és terje­delmének meghatározásához segítséget nyújthat a következő kérdések megválaszolása.

Ezek:

• az ablakszárnyak és az ablaktok (ablakkáva) közti hézagok szél és eső ellen tömítenek;
• az ablaktok és az épület közötti hézagok szél és eső ellen tömítenek?
• egyszeres üvegezésű ablakoknál: lehetővé te­szi-e az adott szerkezet (keretvastagság, vasalatok) és a horony mélysége szigetelő, ill. hővédő üvegezés beillesztését és van-e elegendő hely előtétablak számára;
• egyesített szárnyú ablakoknál: gyakran képző­dik-e páralecsapódás az üvegtáblák közti térben?