• károsanyag
• levegő

Káros anyagok a helyiségek levegőjében

A helyiség levegője betegséget okozhat, ha az építőanyagokból és a bútorokból allergiát keltő por vagy mérgező kipárolgás távozik. Széles kör­ben elterjedtek azok az egészségkárosodások, amelyeket a korábban e szempontból nem ellen­őrzött építőanyagok váltottak ki.

Allergiák

Ha Önnek hazatérése után könnyezni kezd a szeme, tüsszentő rohamai, asztmatikus rohamai támadnak, hörghurutos, szénanáthát, bőrkiütést vagy fejfájást kap, akkor valószínű, hogy Ön a lakásában előforduló egy vagy több anyaggal szemben allergiás. Az allergiát kiváltó anyagok közül a leggyakoribbak a házi por, a penészgom­bák, a virágpollenek, a fémek, az állati szőrök.

A házi porban a parányi pókok ürüléke az, ami neurodermitiszt vagy légszomjat okozhat. A szövőatkák főleg természetes és szintetikus textíliákban tartózkodnak. Az állati szőrök nem csak a háziállatokon for­dulnak elő. A gyapjú-, teveszőr és kecskeszőr szőnyegekből és takarókból, szőrmékből és ló-szőr matracokból éppúgy kerülhet állati szőr a belélegzett levegőbe.

A penészgombák minden nedves szerves anyagon, pl. papíron, fán, diszperziós festéken, rugalmas tömítőmasszán, élelmiszeren, piszkon tenyésznek. A penészgombák spórái mérgező hatásúak és allergiát okoznak, ha a levegővel belélegezzük azokat.

A lakásban keletkező port a következő módsze­rekkel lehet csökkenteni:

• a falakat lehetőleg vakoljuk simára, a falakon és a mennyezeten ne alkalmazzunk textilbevonatot;
• kerüljük a szőnyegpadlót; olyan padlóburkola­tot alkalmazzunk, amelynek zárt, nem bolyhosodó felülete van és nedvesen feltörölhető;
• távolítsuk el a porfogókat: kárpitozott bútorok helyett bőrbútorok, polcok helyett szekrények, sima felületek, kerüljük a „kedélyes” apróságokat.

A penészt tartósan csak akkor lehet kiküszö­bölni vagy elhárítani, ha az állandó nedvesség okát megszüntetjük. A nedves épületrészek az épület hiányosságai.

Ezeket a következők okoz­hatják:

• az alaptalajból hajszálcsövesség útján felszálló nedvesség;
• a homlokzat és a tető tömítetlenségei;
• a hideg épületrészeken lecsapódó pára.

A felsorolt építészeti hiányosságok elhárításá­nak ráfordításai tetemesek lehetnek.

Egyes esetekben azonban „egyszerű” intézkedésekkel is javulás érhető el:

• fűtsünk és szellőztessünk megfelelően;
• a külső falak belső oldalán lévő szerves falbur­kolatokat távolítsuk el és helyette alkalmazzunk meszes vakolatot és mészfestést.

A szerves falburkolatokhoz tartoznak a tapéták, diszperziós festékek, gipszkarton lapok, faburko­latok. A költséges intézkedések végrehajtása előtt célszerű, ha az épületkárokra beszerezzük szak­értő szakvéleményét.

Jellegzetesen előforduló káros anyagok a helyiségek levegőjében:

azbeszt; kötőanyag; dioxinok; formaldehid; favé­dőszerek hatóanyagai; rovarirtó szerek; izocianátok; mesterséges ásványi gyapot; oldószerek; policiklikus aromás szénhidrogének; poliklórozott bifenilek; pentaklór-fenol; radon; radioaktivitás; nehézfémek; könnyen illanó szerves alkotók.