• fűtés
• szellőztetés

Lakások fűtése, költségeinek csökkentése, szellőztetés

Az energiával való takarékoskodást, amely a tár­sadalmi felelősségtudattal áthatott építési és lakáskultúra egyik fontos célkitűzése, különböző szinteken meghozott, különféle intézkedésekkel lehet szolgálni

Ilyenek:

• a felhasználók megfelelő magatartásával;
• apró technikai tökéletesítésekkel;
• fűtéstechnikai intézkedésekkel;
• építészeti intézkedésekkel.

A helyes fűtés és szellőztetés

A felhasználók megfelelő magatartásával bizo­nyos körülmények között minden beruházási költ­ség nélkül is jelentős energiamegtakarítás érhető el.

Ehhez azonban az kell, hogy készek legyünk gondolkodásunk és lakószokásaink megváltozta­tására. A következőkben felsorolunk néhány ilyen intézkedést, megjegyezve, hogy ezek azért nem helyettesítik a technikai és építészeti jellegű töké­letesítéseket.

Tippek és szempontok a szellőztetéshez:

• A fűtési időszak kezdete előtt légtelenítsük a fűtőtesteket. A fűtőtestben lévő levegőt a „gurgulázó” zajról lehet felismerni és az rontja a hőleadást.
• Rendszeresen ellenőrizzük a kazánt: Rendben vannak a tömítések? Nem látható-e kívülről a tűz fénye? Nincsenek-e a kazánban lévő samott-téglák megrepedve? Nincs-e a kazán fala erősen elkormolódva?
• Évente egyszer, a fűtési időszak kezdete előtt szakcéggel tisztíttassuk meg és hozassuk rendbe a fűtést. A kiadás megtérül.
• Mérjük a szobahőmérsékletet: 20 °C feletti hő­mérsékletre normális esetben nincs szükség. Minden fok csökkentés kb. 5 %-kal csökkenti az energiafelhasználást. A hálószobák és azok a helyiségek, amelyekben csak átmenetileg tar­tózkodunk (pl. tornác, előtér, WC), általában nem igényelnek nagy hőmérsékletet.
• A gyors általános szellőztetés jobb, mint a tar­tós szellőzés. Naponta többször szellőztessünk erősen 5-10 percig, hogy a teljes belső levegő kicserélődjön, a falak és a bútorok azonban ne hűljenek ki. A résnyire megnyitott ablakkal vég­zett tartós szellőzéshez képest ily módon jelen­tős mennyiségű fűtési energiát meg tudunk ta­karítani.
• A hálószobákat különösen jól szellőztessük ki, hogy az éjszaka folyamán felgyülemlett nedvesség el tudjon távozni. Félórás szellőztetés általában elegendő. Ha a szellőztetés ennél hosszabb, azzal a szomszédos helyiségektől is fölöslegesen hőt vonunk el. Éjszakára télen elég egy 1 cm-nyi szellőzőrés nyitva tartása. Hasonló érvényes a nedves helyiségekre, így a fürdőszobára, konyhára, WC-re is. Itt is célsze­rű használat után röviden és erőteljesen szellőztetni: fürdés vagy zuhanyozás után legfeljebb 30 percig, főzés vagy WC-használat után legfel­jebb 10 percig.
• A ritkábban használt helyiségeket csak mérsé­kelten fűtsük és kevésbé szellőztessük. Az ezekbe a helyiségekbe vezető ajtókat tartsuk csukva. Ha a nem fűtött mennyiségeket a szomszédos helyiségekből származó meleg levegővel temperáljuk, ebből bizonyos körülmények között penészesedéssel járó nedvességi problémák származhatnak.
• A fűtési idő alatt a pinceablakokat és a padlás­ablakokat csukjuk be. Ezzel megakadályozzuk a szomszédos, fűtött helyiségek erősebb lehű­lését.
• A szobai termosztátokat és termosztátos szele­peket még felfűtés alatt is csak a kívánt szobahőmérsékletre állítsuk be. A felfűtés akkor sem megy gyorsabban, ha magasabb értéket állí­tunk be.
• Fürdés helyett zuhanyozzunk. A zuhanyozás­hoz sokkal kevesebb meleg víz kell, mint a kádban való fürdéshez.
• Ne mosogassunk vagy mossunk folyó meleg vízben.
• A keringető szivattyút fűtési idényen kívüli hu­zamosabb távollét idejére kapcsoljuk ki.

Apró technikai tökéletesítések

Az épület tényleges állapotától függően sokszor már apró technikai tökéletesítésekkel is számot­tevő energiamegtakarítást lehet elérni.

A következőkben felsorolt intézkedéseket egy­szerű eszközökkel és csekély költséggel magunk is végrehajthatjuk. Ezek természetesen nem pó­tolhatják a hosszú távon szükségessé váló fűtés­technikai és építészeti beavatkozásokat.

Ezek:

• Tömítsük el az ajtók és ablakok hézagait. Az egyedi (szén-, gáz-, olajfűtésű) kályhákkal fűtött szobákban ügyeljünk a kellő levegő bevezetésre, szükség esetén forduljunk kéményseprőhöz vagy fűtésszerelőhöz.
• A bejárati ajtókat tömítsük az ajtó és padló kö­zött, pl. kefés, ajkas vagy felemelhető tömítéssel.
• Az egyszeres üvegezésű ablakokat szereljük fel második ablaküveggel vagy előablakkal.
• Szigeteljük a redőnyszekrényeket: csavarozzuk le a fedelet, a szoba terével érintkező összes felületet, az ablakáthidalót, és a fedelet minél vastagabb rétegben ragasszuk be szigetelőlapokkal (ásványi gyapot, parafa). A lapokat lehe­tőleg tömören illesszük egymáshoz. A redőny­szekrény fedele szorosan zárjon, szükség ese­tén habanyag csíkkal tömítsük. A falazathoz való csatlakozásnak is huzatmentesnek kell lennie. A heveder nyílását a huzat ellen hasitok­kal ellátott bőr-, gumi- vagy filccsíkkal lehet tömíteni.
• Ahol redőnyök vagy huzatmentes zsaluk nin­csenek, ott nehéz függönyökkel lehet az ablakokon át létrejövő hőveszteség ellen véde­kezni. A függönynek az ablakdeszkánál kell végződnie, semmiképpen nem szabad a fűtő­testet vagy a termosztátos szelepet eltakarnia.
• Szigeteljük a fűtőtestek fülkéit. Legjobb, ha a fűtőtestet leszereltetjük. A szigetelőréteg lehető­leg 4-8 cm vastag legyen, ez esetleg a fűtő­test áthelyezését is szükségessé teszi. Ahol a hely szűk, már egy visszaverő fóliával ellátott 1-2 cm vastag szigetelőréteg is érezhető javulást eredményez. A bordás és lamellás fűtőtes­tek közvetlenül hozzáérhetnek a szigetelőréteg­hez, a sima hátoldalú fűtőtesteknél hagyjunk 2-3 cm távolságot, hogy az ottani hőleadást ne akadályozzuk.
• A pincehelyiségek fölötti vagy talajjal érintkező hideg padlókat filc alátéttel és szőnyeggel szigeteljük. Hatékonyabb, ha a pincefödém alsó oldalára szigetelőlapokat helyezünk el.
• A fűtőkazán külső palástjára készítsünk éghetet-len szigetelőlapokból kiegészítő szigetelést. Ha a kazánházban meleg van, ez a fűtőberendezés nagy energiaveszteségének a jele.
• A fűtetlen helyiségekben szabadon vezetett fű­tővezetékeket ásvány gyapot, üveggyapot vagy habanyag szigetelőhéjakkal vegyük körül (szerelvényboltokban kapható).
• A fűtőtestekhez szereljünk fel termosztátos szelepeket. Csak időszakosan fűtött helyiségek számára idővezérléssel ellátott kivitelek is kap­hatók.
• Szükség esetén az olaj- vagy gázégőknél ki­sebb fúvóka beépítésével fojtsuk a kazán teljesítményét; fűtés közben a lehető legkisebb kazánhőmérsékletet állítsunk be.

4.3. ábra. Az energiafelhasználás szerkezete a lakás/háztartás területén. A legtöbb ener­giát a fűtés területén lehet megtakarítani!