Fűtési módok

Égéstermék elvezetése. Kémények fajtái, kiválasztása

Az elégetett tüzelőanyagok gáz-halmazállapotú égéstermékét füstgáznak hívjuk. A legfonto­sabb követelmény, hogy a füstgázban ne legyen éghető anyag, és ne tartalmazzon mérgező anyagot sem, valamint a füstgázban levő szennyezőanyagok koncentrációja alatta maradjon a hatályos szabályozás értékeinek.

Szilárd tüzelőanyag elégetésekor, szerves anyagok eltü­zelése során szén-dioxid, nitrogén és kénszármazék keletkezik. Amikor gáz-halmazállapotú tüzelőanyagot égetünk el, akkor szén-dioxid és víz keletkezik. A szén-dioxid színtelen, leve­gőnél nehezebb éghetetlen gáz, ami a vízben nagyon jól oldható. Amennyiben nem tökéle­tes az égés akkor szén-monoxid keletkezik, ami színtelen, szagtalan, a vízben kevésbé oldó­dik, meggyújtás hatására ég, erősen mérgező.

Saját magunk védelmének az érdekében a következőket tartsuk be:

  • Amikor tüzelőberendezést választunk, törekedjünk arra, hogy üzembiztos legyen, és levegőszükséglet ki legyen elégítve.
  • Szagelszívók beépítésekor vegyük számításba azok légszállítását.
  • Amennyiben olyan nyílászárót építünk be, ami fokozott légzárású, gondoskodjunk a légcseréről.
  • Ha megoldható, a tüzelőberendezés legyen elkülönítve a lakótértől.
  • Nagyon figyeljünk a kémény állapotának ellenőrzésére.
  • Szakemberrel végeztessük el a karbantartást, amiről kérjünk minden esetben bizonyla­tot.
  • Rendszeres időközönként győződjünk meg berendezéseink állapotáról.

A fűtőberendezések nélkülözhetetlen eleme a kémény, aminek a feladata az égéshez szüksé­ges levegő biztosítása, és a keletkező füstgázok eltávolítása. Ezt a feladatot megfelelő nyo­máskülönbség létrehozásával lehet meg­valósítani, ezt huzatnak nevezzük.

A hu­zat nagysága függ a kéménymagasságtól, valamint a külső levegő és a távozó füst­gáz sűrűségkülönbségétől. A külső leve­gő hőmérsékletét és sűrűségét nem tud­juk befolyásolni, azaz csak a füstgáz hő­mérsékletével és a kémény magasságával tudjuk a huzat értékét változtatni. Minél nagyobb az égéstermék hőmérséklete, annál nagyobb a sűrűségkülönbség, és ebből adódóan a huzat (12.1. ábra). Azonban a túl magas füstgáz-hőmérsék­lettel együtt nő a kémény veszteség is.

12.1. ábra. Füstgáz sűrűségének alakulása a kémény magasságának függvényében.

12.1. ábra. Füstgáz sűrűségének alakulása a kémény magasságának függvényében.

Természetes huzat: A huzat meghatáro­zásakor azt veszik figyelembe, hogy a kéményen kiáramló füstgáz lehűl a ki­áramlás helyén mérhető külső levegő hőmérsékletére. Ekkor, ebben a pontban a füstgáz és a levegő sűrűsége is megegyezik. A hide­gebb levegő sűrűsége nagyobb, mint a füstgáz sűrűsége, azaz a rostély alsó felénél nagyobb nyomás létesül.

A huzat értéke:

H = hkém * g *(ρlevfüst) [Pa]

Ahol:

  • H – huzat értéke [Pa]
  • hkém – kémény magassága [m]
  • g – nehézségi gyorsulás [m/s2]
  • ρlev – égéshez szükséges levegő sűrűsége [kg/m3]
  • ρfüst  _ füstgáz sűrűsége [kg/m3]

A huzat rendkívül fontos szerepet játszik az égéstermék-elvezetésben. Ha ennek az értéke alacsony, akkor az égéstermék visszaáramolhat a fűtendő helyiségbe.

Nagymértékben befolyásolja a huzatviszonyokat a kémény környezetében uralkodó széljá­rás. A szél hatására a kéménytorkolat közelében olyan torló nyomást is eredményezhet, ami a huzat csökkenését is okozhatja. Éppen ezért a kéményt célszerű, sőt ajánlott olyan térbe ve­zetni, ahol depressziós viszonyok uralkodnak. Itt ugyanis a huzat értéke növekszik. Ezt a gyakorlatban úgy oldják meg, hogy a ké­mény magasabbra nyúlik, mint a szomszé­dos épületek tűzfala, vagy tetőgerince.

A kémény tetejére épített szívófej megvédi a kéményt a kéménybe mutató széláramtól, illetve segít a torkolat környezetében de­pressziós teret létesíteni. Ezáltal a kilépési veszteségeket is csökkenteni lehet. A de­pressziós térnek köszönhetően a kémény­torkolatban megváltozik a füstgáz áramlási sebessége (12.2. ábra).

12.2. ábra. Szél hatása a füstgáz áramlására.

12.2. ábra. Szél hatása a füstgáz áramlására.

Kéménykeresztmetszet: attól függetlenül, hogy a kéményünk megfelelő magasságú, még nem lesz tökéletes a tüzelés. Pontosan meg kell határoznunk a kémény keresztmetszetét, amit elsősorban a keletkező füstgáz-mennyiség határoz meg.

A kémény keresztmetszete a követ­kező képlettel határozható meg:

A = V / v [m2]

ahol

  • A – a kémény szükséges keresztmetszete [m2]
  • V – a keletkező füstgáz térfogatárama [m3/s]
  • v – a füstgáz áramlási sebessége [m/s]

A kéményt a kazán legnagyobb teljesítményére célszerű méretezni, azáltal nagy hidegben még jobban üzemel kazánunk, mert a huzat is nagy.

Alapfogalmak

  • Egyedi kémény: minden egyes tulajdonosnak saját égéstermék-elvezető rendszere van (12.3. ábra a. ábra).
  • Gyűjtőkémény: többszintes, egymás feletti lakások tüzelőberendezései vannak beköt­ve egyelten kéménybe (12.3. ábra b. ábra.).
  • Nyílt égésterű gázkészülék: az égéshez szükséges levegőmennyiséget az adott helyi­ségből nyerik.
  • Zárt égésterű gázkészülék: a szabadból nyerik az égéshez szükséges levegőmennyisé­get, egy duplafalú égéstermék elvezető csövön keresztül.
12.3. ábra. Egyedi és gyűjtőkémény kialakítása. a.
12.3. ábra. Egyedi és gyűjtőkémény kialakítása. b.

12.3. ábra. Egyedi és gyűjtőkémény kialakítása.

  • a.) Egyedi kémény.
  • b.) Gyűjtő kémény.

Abban az esetben, ha a kémény természetes huzatával nem tudjuk biztosítani a beépített lég­bevezető elemeken átáramló szükséges szellőzőlevegő-mennyiséget:

  • Túlnyomásos szellőzést kell kialakítani, melynek üzeme a gázfogyasztó készülék üze­mével összhangban van,
  • Olyan szívott rendszerű égéstermék-elvezetésről kell gondolkodni, melyhez a szüksé­ges szellőző levegő mennyiségét biztosító légbevezető elemek rendelkezésére állnak.

Égéstermék-elvezetés szerint a kazán lehet kémény nélküli, füstcsöves és kéményes.

  • A kémény nélküli kazánokat olyan helyeken használják, ahol a kazán nem zárt térben van, és a hőteljesítménynek sem kell nagynak lennie.
  • A füstcsöves kazánokat nem kéménybe kötik be, nem kéményen keresztül vezetik el az égésterméket, hanem az oldalfalon vezetik ki, vagy közvetlenül a tető fölé, de a hosszuk nem haladhatja meg a 3m-t, és elágazást sem tartalmazhat.
  • A kéményes kialakításnál a készülék füstcsövét kéménybe kötik.

A 60-es, 70-es években épült lakásokban a füst­gáz elvezetését egycsatornás gyűjtőkéményekkel oldották meg (12.4. ábra).

12.4. ábra. Egycsatornás gyűjtőkémény.

12.4. ábra. Egycsatornás gyűjtőkémény.

Két kialakítása léte­zett: az egyesített, és a duplafalú. Az egyesített kémény típus volt az, ami inkább elterjedt, mert egyszerűbb volt az építése, nem igényelt nagy szakértelmet a kivitelezés. Ezek a kémények azonban az idő múlásával olyannyira megrongá­lódtak, hogy sok helyen betiltották ezekbe a kéményekbe való bekötést. Az egycsatornás gyűjtőkémény metszeti képét a 12.5. ábra mutatja.

12.5. ábra. Gyűjtőkémény keresztmetszeti képe.

12.5. ábra. Gyűjtőkémény keresztmetszeti képe.

A kémény javításának több módja is lehet:

  • Teljesen kibontják a kéményt és lakásonként egyedi kéményeket alakítanak ki. Ennek az építési módnak a hátránya, hogy a lakásokban jelentős bontási és építési munkála­tok zajlanak.
  • Kompozit béléscsővel való kürtőbéle­lés. Nem kell jelentős mértékű bontást végezni, és egy elszívó ventilátor beépí­tésével, felszerelhetőek egyedi fűtést el­látó kazánok.
  • Kürtő átalakítása túlnyomással történő égéstermék-elvezetéséhez. Ekkor a ké­ménykürtőbe turbócsöveket szerelnek. A turbócső vezeti el az égésterméket és a turbócső és kürtőcső közötti térben pe­dig az égéshez szükséges levegő áram­lik (12.6. ábra).

12.6. ábra. Kéménykürtő túlnyomásos égéstermék elvezetéshez.

Egycsatornás gyűjtőkéménybe való beépítés esetén a deflektor nem tölti be teljes mérték­ben a feladatát. Igaz, hogy a kéménykürtő el­lenállása kisebb, mint a füstcső + deflektor el­lenállása, ennek köszönhető, hogy a füstgáz a kéményen keresztül a szabadba kerül. Azonban, ha valaki szeles időben kinyitja az ablakot, megváltoznak a nyomásviszonyok, és fenn­áll a veszélye, hogy nem a kéményen, hanem az adott helyiségen keresztül távozik a füstgáz.

Ilyen szempontból nagy biztonságot adó készülék a zárt égésterű berendezés. Itt ugyanis nem a helyiségből kapja az égéshez szükséges levegőt, hanem az ún. cső a csőben rendszert al­kalmazva, külső csőben jön a friss levegő, belső csőben távozik a füstgáz. Energiát tudunk spórolni, ugyanis a kifelé áramló füstgáz felmelegíti az égéshez szükséges levegőt.

A huzatot jelentős mértékben leronthatják a következők (ezek az építési hibák a füstcsövek­re vonatkoznak):

  • Nincs bilinccsel rögzítve.
  • Nem bontható.
  • Háromnál több könyök került beépítésre.
  • Külső téren vezet át és nincs szigetelve.
  • Nincs meg az előírt minimális függőleges szakasz.
  • A csövek illesztése szűkületet eredményez.
  • Vízszintes szakasz vetülete hosszabb, mint 2 m.
  • Két készüléket lát el egy szabálytalanul egyesített füstcsőidom.
  • Nem emelkedik a kémény felé a füstcső.
  • Füstcső keresztmetszete nem egyenletes.
  • Fali hüvely mérete eltér a füstcsőétől.

Visszaáramlás-gátló huzatfokozó, huzatmegszakító alkalmazása

Amikor még a szilárd tüzelőanyag volt nagymértékben elterjedve, a kályhák füstcső- és tűztérellenállása ele­gendő volt ahhoz, hogy ne forduljon elő füstgáz-vissza­áramlás az égőre. A tüzelőberendezések fejlődése vi­szont maga után vonta a kényelmet, és ezzel nőtt a bal­esetek száma is.

Később, amikor kezdtek áttérni a gáz­üzemű berendezésekre, azokat rákapcsolták a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő egycsatornás gyűjtőkéményekre. A gázüzemű kéménybe kötött berendezés biztonsági szerkezeti eleme a huzatmegszakító (12.7. ábra).

12.7. ábra. Huzatmegszakító kialakítása, jellemző méretei.

12.7. ábra. Huzatmegszakító kialakítása, jellemző méretei.

Fel­adata, hogy:

  • Levezesse a torlódott égésterméket hideg kémény esetén.
  • Túl nagy szél esetén megakadályozza a lánglesza­kadást.
  • Bukószél esetén a láng elfojtásának megakadályozása.

Ennek a berendezésnek köszönhetően elérhető, hogy a huzat kitűnően optimalizált legyen a kéményben, illetve 100%-ban megakadályozza az égéstermék visszaáramlását. Számos elő­nye van: egyszerűen felszerelhető, szakértelmet nem igényel, működése teljesen zajtalan, nem igényel semmilyen segédenergiát, madárhálóval van ellátva, felügyeletet nem igényel, könnyen karbantartható.

Tekintettel az égéstermékre, kétféle anyagból készül:

  • Alumíniumból készült huzatfokozó a gáz és a használt levegő elvezetésekor építendő be,
  • Inox pedig mindenféle tüzelőanyag használata során alkalmazható.

A visszaáramlás gátló széles átmérő tartományban ké­szül 80-tól egészen 249 mm-ig. Csak arra kell figyelni, hogy az égéshez szükséges oxigén biztosítva legyen.

Különösen javasolt a felhasználása abban az esetben, ha kedvezőtlenek a szélviszonyok. Ugyanis bármilyen irányból érkezzen a szél, a készülék megakadályozza a visszaáramlást. Ha megfelelő a kémény magassága, kellő mértékben van leszigetelve, akkor nem merülhet fel egyéb probléma (12.8. ábra).

12.8. ábra. Huzatfokozó a kémény kitorlási síkjára szerelve.

12.8. ábra. Huzatfokozó a kémény kitorlási síkjára szerelve.

Friss levegő bejuttatása a nyílt égésterű berendezésekhez

Az égéshez szükséges friss levegő az ablakra szerelt berendezéseken keresztüljut be az adott helyiségbe, és az ajtókon keresztül, leginkább alatta, jut el a rendeltetési helyére. Azért fon­tos az, hogy maguk a légbevezetők a visszaáramlást megakadályozzák, hogy a levegő csak egy irányba, a kazán felé tudjon áramolni és az égéstermék ne juthasson be a helyiségekbe (12.9. ábra, 12.10. ábra).

12.9. ábra. Légbevezető elem a nyílászáróba.

12.9. ábra. Légbevezető elem a nyílászáróba.

Ez a kis készülék lehet olyan kialakítású, hogy egyenletesen biztosítja a kellő légáramlást, vagy érzékelővel figyeli a külső levegő páratartalmát, és annak függvényében szabályozza a bejövő levegő mennyiségét. Minden olyan helyiségben, ahol olyan berendezés üzemel, ami égéster­méket vezet el, az ajtón megfelelő nyílást kell kialakítani.

Erre jó megoldást jelentenek a rá­csok, amiknek csak ki kell vágni a kellő rést, majd összepattinthatok. Nem kell félni attól, hogy elszáll a meleg, hiszen lassan, folyamatosan áramlik a friss levegő, van ideje felmelegedni. Ez azt jelenti, hogy egy óra alatt 45 m3 levegő cserélődik ki.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos méretű szoba alapterülete 15-20 m2, akkor könnyen kiszámolható a belmagasság isme­retében a helyiség légterének térfogata. Jelen esetben ez az érték 45-60 m3 közé esik, ami annyit jelent, hogy ezzel a légbevezetővel 1-1,5 óránként kicserélődik a helyiség levegője.

Kémények üzemeltetése, üzemeltetés során felmerülő problémák

Ha jól választjuk meg a kéményt, akkor olyan összhang alakítható ki a fűtőberendezéssel, ami környezetkímélő és energiatakarékos üzemmódot hoz létre. A kémény rendszerét, léte­sítését körültekintően kell megtervezni, hiszen az utólagos módosítások, építészeti változta­tások, magas költségeket eredményezhetnek.

Üzemeltetés során betartandó követelmények

  • A tüzelőberendezést és a kéményt rendszeresen tisztítani, tisztíttatni kell (12.11. ábra).
  • Szellőztessünk gyakrabban, amennyiben nincs beépítve légbevezető elem.
  • Mindig álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű égési levegő.
  • Soha ne tüzeljen el műanyagot, szennyezet fát, rétegelt fát, fáradt olajat.
  • A tüzelőberendezésekhez csak és kizárólag olyan tüzelőanyagot használjon, amit a berendezés gyártója javasol, engedélyez.
  • Minden esetben alkalmazzon huzatszabályzót, amivel befolyásolni lehet a huzat nagy­ságát.
  • Erősen leromlik a hatásfok, ha nem záródik jól a kéményajtó, a kazántagok tömítetlenek, az égéstermék-elvezető rendszer nem, vagy rosszul szigetelt.
12.11. ábra. Kémény tisztításának elhanyagolása során fellépő problémák.

12.11. ábra. Kémény tisztításának elhanyagolása során fellépő problémák.

Kémény kiválasztásának szempontjai

  • Milyen tüzelőanyaggal kívánunk fűteni?
  • Mennyi a tüzelőberendezés hőteljesítménye?
  • Mekkora a távozó füstgáz hőmérséklete?

Kéményekkel kapcsolatosan felmerülő problémák

  • A felfelé haladó füstgáz, hagyomá­nyos falazott kéményekben mére­tenként cca. 13-16°C-ot hűlhet le. Jelentősen befolyásolja ez az érték a huzat nagyságát.
  • Amennyiben hőszigeteletlen a ké­ményünk a hideg falon lecsapódó nedvesség tönkreteszi a belső szer­kezetet, ami később a fal külső felü­letén is megjelenik (12.12. ábra).
  • Minden füstgáz nagy mennyiségben tartalmaz vízgőzt.
  • Ha a füstgáz hőmérséklete eléri az 50-65°C-ot, kondenzáció követke­zik be, ami savas kémhatású.
12.12. ábra.

12.12. ábra.

Kémények fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos javaslatok

  • A kémények tisztításának nem csak az legyen a célja, hogy a keletkező kormot eltávolíttassuk, hanem, hogy ellenőrizzük az átjárhatóságot.
  • A korszerű tüzelőberendezésekből távozó füstgáz hő­mérséklete 100-160°C-os is lehet. Ezt a hőmérsékletet lehűti a huzatmegszakítónál bekevert szobahőmérsék­letű levegő, aminek következtében a füstgáz hőmérsék­lete 100°C alá is eshet. A hagyományos kéményszerke­zet vakolat- és habarcsrétegét a keletkező nedvesség megtámadja, aminek hatására az elmállik (12.13. áb­ra).
  • Célszerű saválló béléscsővel korrigálni, illetve saválló anyag felhordásával kijavítani az eróziós problémákat.
  • Akár kicsi, akár nagy a kéménykeresztmetszet, mindig merülhetnek fel problémák. Ha ki­sebb, akkor nem képes elvezetni az összes füstgázt, aminek az lesz az eredménye, hogy a környező helyiségekbe áramlik be. Ha nagyobb, akkor viszont az áramlási sebesség erő­sen lecsökken, ami rontja a huzat értékét, és savas kondenzvíz kiválását eredményezi.
12.13. ábra. Kémény szerkezetének tönkremenetele.

12.13. ábra. Kémény szerkezetének tönkremenetele.

Hasonlóan a kémény magasságának a helytelen megválasztása is gondokat okozhat. Ha a ké­mény túl alacsony nem jön létre a szükséges huzat, hogy az összes keletkező füstgázt eltá­volítsa. Túl magas kémény esetén a füstgáz túl sok időt tölt a kéményben, nagyon lehűl, ez­által romlik a huzat és a hatásfok (12.14. ábra).

12.14. ábra. Helytelen kéménymagasságok.

12.14. ábra. Helytelen kéménymagasságok.

  • a.) Túl kicsi kémény.
  • b.) Helytelenül kialakított hosszú égéstermék elvezetés.
  • Célszerű olyan kéménykeresztmetszetet választani, amivel kis ellenállást, ezáltal jobb huzatot érhetünk el. A legideálisabb kémény kürtő is, azzal a kritériummal, hogy az egyik oldal hossza ne legyen l,5x nagyobb, mint a másik.
  • Ha kéményünk túl magas, javasolt az ideális magasságig visszabontani azt.
  • Egycsatornás gyűjtőkéményeknél fordulhat elő az a probléma, hogy nem megfelelő a kémény huzata. Ez azt eredményezheti, hogy „megfordulhat” az áramlás, hideg leve­gő áramolhat a helyiségekbe a kéményen keresztül.
  • Szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezéseknél előfordulhat, hogy a füstgáz hőmér­séklete eléri akár a 700°C-ot is. Ennek a magas füstgáz-hőmérsékletnek az a veszélye, hogy kiéghet a béléscső.

Égéstermék elvezetés problémái

Magyarországon a legelterjedtebb a deflektorral ellátott hőtermelő berendezés. Ezeket a gázfogyasztó berendezéseket az esetek többségében hagyományos, felújított, vagy épület külső homlokzatán vezetett, szigetelt, szerelt kéményekbe kötik be.

Éppen ebből adódik a legfontosabb kérdés, mire kell figyelni? Megfelelő szigeteléssel kell ellátni, hogy minél kisebb legyen a hőveszteség, biztonságosabban vezethessük el a keletke­zett égésterméket. Figyelni kell a természetes huzat értékére, hogy visszaáramlás nélkül ve­zesse a szabadba az égéstermékeket.

Az atmoszférikus berendezések elengedhetetlen alkatrésze a deflektor. 1 m3 gáz eltüzeléséhez minimum 10 m3 levegőre van szükség. Ezt a levegőt a környező he­lyiségből tudja elvenni, amit folyamatosan pótolni kell. Probléma merülhet fel akkor, ha az atmoszféri­kus gázfogyasztó berendezés egy légtérben van a konyhával, ahol szagelszívó van felszerelve. Ezek a berendezések 90, de akár 200 m3 levegőt is elvezet­hetnek óránként.

Ezt az elszívott levegőt az atmoszfé­rikus gázfogyasztó berendezéstől is ugyanúgy elve­szi. Szem előtt kell tartani, hogy azon helyiségek lég­ellátása, melyekben atmoszférikus égővel ellátott be­rendezések üzemelnek csak túlnyomásos lehet. Ez azt jelenti, hogy több levegőt szállítunk oda, mint amennyit elvezetünk (12.15. ábra).

12.15. ábra. Atmoszférikus égővel ellátott berendezés légellátása.

12.15. ábra. Atmoszférikus égővel ellátott berendezés légellátása.

A felmerülő problémákat elkerülhetjük, ha zárt égésterű berendezéseket szerelünk fel. A berendezéseknélaz égéshez szükséges levegő bejutását es az égéstermék elvezetését ventillátorral biztosítják. Ezekkel a berendezésekkel nemcsak a biztonságtechnikát fokozzuk, hanem a berendezés hatásfoka is nagyobb lehet. Az ilyen készülékek mellett nyugodtan fel lehet szerelni konyhai szagelszí­vót, de akár fürdőszobai páraelszívó ventillátorokat is.

Kéményrendszerek

Kéménybélelés technológiája

Fa és széntüzelés esetén a füstgáz hőmérséklete 400 °C feletti a kéményben, füst és vízgőz formájában. Az elmúlt században a fa- és széntüzelést felváltotta a gazdaságosabb olaj- és gáztüzelés. Ez tragikus következményekkel járt a kémények szempontjából. A savas kon­denzátum (kéndioxid és nedvesség reakciója során keletkező kénessav) az alacsony füstgáz­hőmérséklet következtében korrodálja a téglát, betont. A fellépő korrózió következménye­ként szénmonoxid kerülhet a lakótérbe, ez felelős az ilyen jellegű halálos kimenetelű balese­tekért.

Kémény átjárhatósága

Gázkészülék üzemeltetésekor nem a kéménytisztítás fontos, hanem a kémény átjárhatóságá­nak ellenőrzése. A gázkészülék ugyanis nem jelzi, ha akadozik az égéstermék-elvezetés, ezért időnként ellenőrizni kell, hogy az égéstermék szabadba távozásának nincs-e akadálya.

Ha a kémény átjárhatóságával nincs baj, akkor nagyjából minden rendben, de nem árt tudni, hogy a gázkészülékek jó hatásfokuknak köszönhetően 100-150 °C-os füstgázt termelnek. Ezt hűti a huzatmegszakítónál bekeveredő szobahőmérsékletű levegő, így a kéményben már csak 50-100 °C-os a füstgáz-levegő keverék. Ennek nagy része vízgőz.

Száz fok alatt a vízgőz egy része folyadékká alakul, amitől a kémény fala, különösen a kéményfej környékén, átnedve­sedik. Ez a víz nem ugyanaz a víz, mint az eső. Az eső elvileg tiszta víz, a füstgázban lévő víz viszont a szintén füstgázban jelenlévő széndioxiddal összekeveredve savas vízzé válik.

Egy kéményen keresztül évente akár több tonna vízgőz is távozhat, míg ugyanabba a ké­ménybe jutó éves csapadék (500-600 mm/év) mennyisége jó, ha egy vödörnyi. A savas víz és a mész egymással kémiai reakcióba lépnek, aminek az eredménye a vakolat és a téglák közti habarcs elporladása (12.16. ábra).

12.16. ábra. Kémény belső szerkezete.

12.16. ábra. Kémény belső szerkezete.

A gázkémény korróziója nagyon veszélyes, az új kémények akár 1-2 éven belül is tönkreme­hetnek. A lehulló habarcstörmelék eldugíthatja a kéményt, amit a tüzelőberendezés nem ér­zékel. E veszély ellen a kémények utólagos saválló béléscsövezésével lehet védekezni.

A korrózió megelőzése

Elsősorban saválló, hőszigetelt kémények építésével és megfelelő méretezéssel lehetséges. Mivel sem a túl kicsi, sem a túlzottan nagy kémény nem megfele­lő, a kéménynek a tüzelőanyagtól függően pontosan a tüzelőberendezés teljesítményéhez kell igazodnia (12.17. ábra).

12.17. ábra. Saválló, hőszigetelt kémény kialakítása.

12.17. ábra. Saválló, hőszigetelt kémény kialakítása.

A huzat felhajtóerejét főleg két dolog befolyásolhatja: a füstgáz hőmérséklete (minél mele­gebb, annál nagyobb a huzat) és a kémény magassága (minél magasabb – egy bizonyos ha­tárig – annál jobb a huzat). Tehát a túl alacsony kéményben nem jön létre akkora huzat, hogy a keletkező összes füstgázt megfelelőképpen elszállítsa.

Túl magas kéményben a füstgáznak túl nagy utat kell megtennie, míg a szabadba jut, túl sok időt tölt a kéményben, ezért lehűl. A hosszú úton túl sokat érintkezik (súrlódik) a kémény fa­lával, így számottevő lesz a kémény légellenállása, ami szintén rontja a huzatot.

A kéménykürtő alakja

Legjobb a kör alakú, sima felületű kürtőkeresztmetszet. Ebben az eset­ben a legkisebb egy adott keresztmetszetű és magasságú kémény belső felülete. Minél kisebb a felület, annál melegebb marad a füstgáz. Gyakorlatilag még elfogadható a négyzet alakú és az olyan téglalap alakú kürtőkeresztmetszet, amelynek egyik oldalhossza legfeljebb másfél­szerese a másik oldal hosszának.

Jó tanács

A meglévő kémény vizesedése esetén végig kell nézni a kéményt, lehet-e javítani a hőszige­telésen (belső hőszigetelés, padlástéri vakolás, tűzfaloldali hőszigetelés).

Nagy probléma, ha a kéménynek nincs huzata: ez főleg a többszintes épületek régi, egycsa­tornás gyűjtőkéményeinél fordulhat elő. A hiba oka, hogy ez a kéménytípus túl bő (arra mé­retezve, ha egyszerre az összes tüzelőberendezés üzemel) és szakaszos üzemű gázkészülékek (vízmelegítők) vannak rákötve.

Emiatt a kémény szinte mindig hideg, és nemhogy nincs hu­zata, de egyenesen a hideg levegő áramlik be a lakásokba a kéményen keresztül. Ha mégis kialakulna gyenge huzat, azt a többi szinteken lévő készülékek bekötései (lyukak a huzat­megszakítón keresztül) lerontják.

A szilárd fűtőanyag- és az olaj tüzelő-berendezéseknél is van veszély, de itt nem a füstgáz­mérgezés az igazi veszélyforrás (bár néha az is előfordulhat), hanem a füstgázok magas hő­mérséklete, ami elérheti a 600-700 °C-ot is. Meggyulladhat a kéményben pl. a falra rakódott szurok. A szurok 1000 °C fölött izzva ég el, így a kémény külső fala akár több száz fokra is hevülhet. Ez lángra lobbanthatja a kéménnyel érintkező lakások berendezését.

A veszély elkerülése érdekében, minden gáztüzelésű készülék kéményét kötelező saválló bé­léssel ellátni. A leggyakrabban használt technológia az, amikor a meglévő kéménybe korró­zióálló csöveket helyeznek.

Ebben az esetben viszont az alábbi megoldhatatlan problémák­kal találjuk magunkat szemben:

  • Merev, vékonyfalú (0,6 mm) saválló cső ellenáll a korróziós hatásoknak, de lehetetlen utólag behelyezni egy hosszanti, nem egyenes kéménybe anélkül, hogy a falat ne kel­lene kibontani az elhúzásoknál.
  • Flexibilis, vékony (0,3 mm) falú gégecső betömködhető a kéménybe, amely elhúzáso­kat tartalmaz, de ennek a csőnek a korrózióálló mutatói nem elégségesek.
  • A behelyezett béléscső minden esetben kisebb átmérőt fog eredményezni, mint az ere­deti kéményé volt. Ez keresztmetszet csökkenést, ezáltal kisebb huzatot eredményez.
  • Előfordul, hogy egy téglalap keresztmetszetű (pl. 200×300 mm) kémény bélelése ese­tén szeretnénk egy ugyanolyan keresztmetszetet biztosító 275 mm átmérőjű merev csövet behelyezni. Ez lehetetlen anélkül, hogy a kéményt erre az átmérőre felfúrjuk.

A kéménybéleléshez használt anyag üvegszállal erősített hőre keményedő műgyanta (kompozit). Erős, mint az acél, korrózió-, sav-, és lúgálló. Tartósan ellenáll a füstgázok hőterhelésének is. A hazai minősítő intézetek 500 °C fokig vizsgálták az alapanyagot. Megállapí­tották, hogy gáz- és olajfűtésnél 200 °C fokos tartós, és 250 °C fokos csúcsterhelésnek vet­hető alá a kéménybélés.

A hővezető képessége kb. 750-szer rosszabb, mint az alumíniumnak. Míg ez az érték a kompozit műanyagnál 0,4 W/mK, addig az alumíniumnál 300 W/mK, a koracélnál 16 W/mK. Egyebek mellett ez jelentősen javítja a kazán teljesítményét is.

További előnyei:

  • Hő és hidegálló,
  • Hőszigetelő,
  • Korrózióálló,
  • Nagy szilárdságú,
  • Választható átmérőjű,
  • Tökéletes gáztömörségű,
  • Változtatható átmérőjű egy béléscsövön belül is,
  • Jobb huzatot biztosít,
  • Bármilyen keresztmetszetű forma kialakítható,
  • Kis tömegű,
  • Tetszőleges hosszúságú,
  • Falbontás nélkül beépíthető,
  • Rövid idő alatt beépíthető,
  • Vékony falvastagságú,
  • Egyszerűen kezelhető,
  • Sima belső felületű,
  • Korlátlan működési időt biztosít.

Kéménybélelési technológiák összehasonlítása (12.1. táblázat)

12.1. táblázat. Különböző technológiai anyagok összehasonlítása.

Bélelés alumínium csővel Bélelés kompozit anyaggal Bélelés acélcsővel
Korrózióállóság Gyengén sav-, és lúgálló Savakkal szemben nagyon jó, lúgokkal szemben jó Savakkal szemben jó, lúgokkal szemben jó
Hasznos keresztmetszet Kör keresztmetszet Felveszi a kémény teljes keresztmetszetét Kör keresztmetszet
Légellenállás Jó (egyenes részeknél az illesztések nem tökéletesek) Flexibilis cső: redőzete miatt nagyobb légellenállás Nagyon jó (teljesen sima, összefüggő felület) Jó Flexibilis cső: redőzete miatt nagyobb légellenállás
Felhasználhatóság Elhúzásos kéményekbe csak falbontással tehető be Elhúzásos kémények bélelése bontás nélkül Elhúzásos kéményekbe csak falbontással tehető be
Gáztömörség Rossz (toldásoknál rések, gáz és sav szivárog) Tökéletes (nincs toldás) Jó (toldásoknál kisebb rések, gáz és sav szivároghat)
Hővezetés Jó hővezető, a külső hőmérséklet lehűti, ezért a füstgáz lecsapódás jelentős Hőszigetelő, a lecsapódás ezért kisebb Jó hővezető, a külső hőmérséklet lehűti, ezért a füstgáz lecsapódás jelentős
Hőtágulás Rések nőhetnek Nincsenek rések Rések nőhetnek

Gyűjtőkémény rekonstrukciója

Az építés során a füstcső-bekötéseket nem koronamaróval történő fúrással, hanem véséssel alakították ki. A gyűjtőkémények elméletileg sem szerencsés megoldások, de a gyakorlatban az alábbi legfontosabb és leggyakoribb problémák tették napjainkra veszélyessé használatu­kat.

Az erős mechanikai igénybevétel következtében az érintett elemek sok helyen elrepedtek, belőlük kisebb-nagyobb darabok törtek ki. Ezek a rések a használat évei alatt a savas lecsapó­dás miatt fokozatosan nőttek, az égéstermék a lakóterekhez egyre közelebb került.

  • Az építés során a kéményelemek nem lettek pontosan egymásra illesztve, és a kötő­anyag sem lett a szükséges mennyiségben felhordva. A habarcs a savas kondenzátum hatására 15-20 év alatt eltűnt, az égéstermék a lakóhelyiségek falaiba szivárog.
  • A lecsapódó savas kémhatású folyadék reakcióba lép a habarcsban található mésszel, a kötőanyagot és a betonelemeket folyamatosan porlasztja. A hosszú időn át tartó ter­helés hatására a rések nőnek, a gáztömörség és a kémény statikai paraméterei is csök­kennek.
  • A füstcsöveket fogadó bekötőidomok belógnak a füstjárat üregébe, rajtuk a használat során keletkező savas lecsapódás folyamatosan „hízik”, napról-napra csökkentve a hasznos keresztmetszetet. A kürtő faláról leváló és aláhulló, szétmart betondarabok e szűkületeken fennakadva életveszélyes dugulásokat okozhatnak.

Gyűjtőkémények felújítása

A gyűjtőkémények felújítására szolgáló legkorszerűbb technológia a kompozit béléscsővel szerelt eljárás. Ennek során a tisztítás, tágítás után a kémény karakterisztikájának megfelelő­en gyártott béléscsövet átfűzik a szintenként elhelyezett speciális acél bekötőidomokon. A bélésanyag a felfújás során beledagad, a gőzzel történő melegítés során pedig oldhatatlanul hozzá is ragad a bekötőidomokhoz, így teljesen gáztömör kötés jön létre.

Kompozit bélés­csővel történő szerelés lépései:

  • Kéményjárat belső felületének gépi tisztítása: a kürtőbe egy magas fordulatszámon működő hidromotort engednek le, amelynek maróélei a lerakódásokat, a kémény egye­netlenségeit, szűkületeit lekoptatják, lemarják. A munka során keletkező por nem jut a lakásokba, mert a kéménynyílásokat szivacsdugóval eldugaszolják;
  • Régi beton tisztítónyílás kibontása a kémény aljánál: a régi, beton tisztítónyílás ajtók már nem szabványosak, helyettük hőszigetelt acél ajtót építenek be;
  • Régi füstcső bekötő elemek kibontása: A falba épített vascsöveket (melyekbe a készü­lékek füstcsövei kapcsolódtak) el kell távolítani, helyettük speciális acél bekötőidomo­kat építenek be, amelyek a béléscsőhöz történő csatlakozásnál tökéletesen gáztömörek;
  • Tisztító és kondenzvíz-gyűjtő elem behelyezése: mivel a lecsapódó kondenzátum már nem tud elszivárogni a falakba, a béléscső aljánál egy folyadékgyűjtő elemet helyez­nek el. Az esetlegesen felgyűlt kondenzátum az edényre szerelt gumicső segítségével egyszerűen leereszthető;
  • Bélés behelyezése, bekeményítése: a helyére került, kompresszorral felfújt béléscsövön nagyteljesítményű gőzgéppel előállított vízgőzt áramoltatnak át mindaddig, amíg az meg nem szilárdul;
  • Bélés rögzítése és tömítése (purhab, cement) a kémény tetejénél;
  • Magasítás hőszigetelése, esővédő acél idom felhelyezése: lapostetős épületeknél a fel­ső lakások esetében a léghuzat nem elégséges (a legfelső rákötések ugyanis a szab­ványnak ellentmondóan közel vannak a kitorkollási ponthoz), ezért a kürtők magasítá­sára van szükség. A magasításokat anyagfolytonosan készítik, hogy a teljes gáztömör­ség megmaradjon. Ezt úgy érik el, hogy a bélelő csövet a kémény fölé magasodó áll­ványzatról engedik a kürtőbe. Az anyag megszilárdulása után a kilógó részt hőszigete­léssel és védőborítással látják el;
  • Helyreállítás a lakásokban: a sérült falfelületeket visszajavítják, lefestik, a keletkezett hulladékot el kell takarítani.

A műveletről néhány mozzanatot az alábbi ábrákon láthatunk (12.18. ábra-12.20. ábra).

12.18. ábra. Gőzfejlesztő berendezés.

12.18. ábra. Gőzfejlesztő berendezés.

12.19. ábra. Alsó- (bal oldali kép) és felső (jobb oldali kép) záróelem kialakítása.

12.19. ábra. Alsó- (bal oldali kép) és felső (jobb oldali kép) záróelem kialakítása.

12.20. ábra. A béléscső felfújása.

12.20. ábra. A béléscső felfújása.

Kerámia kéményrendszer

A kerámia kéményrendszereket általában nyitott égésterű készülékek, szén, fa, gáz és olaj tüzelőanyag füstgázának elvezetésére alkalmasak, és abban az esetben is, ha folyamatos kon­denzáció várható.

Az ún. hátsó szellőzésű szigetelt kémény kielégíti azokat a követelményeket, amelyeket a nedvességre érzéketlen kéményekkel szemben kell támasztani. Ezért a kémény olyan hőmérséklet tartományokban is alkalmazható, ahol a normál kémények az átnedvesedés veszélye miatt már nem felelnek meg.

Lakásépítésben olaj-, gáz-, fa- és széntüzelésű központifűtés-berendezések kéményeként ép­pen úgy, mint nyitott kandallók, egyedi tüzelőberendezések és gáz-etázsfűtések számára is alkalmas, anélkül, hogy ezen tűzhelyek égéstermék-hőmérsékletére tekintettel lenne.

Hátsó szellőzés működése

A nedvesség a hőszigetelés ellensége. A legjobb hőszigetelésnek sincs értelme, ha nem gon­doskodunk arról, hogy a szigetelőanyagoktól tartsuk távol a nedvességet. A levegő 25-ször jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, mint a víz. Ha az építő- és szigetelőanyag pó­lusai vízzel telítődnek, elvesztik szigetelő hatásukat.

A szigetelőrétegek hátsó szellőztetését az építőiparban hosszú idő óta nedvességkárosodá­sok megakadályozására alkalmazzák. Tipikus példák erre a hőszigetelt külső falak hátsó szellőzésű burkolattal, egy olyan konstrukció, amely a gyakorlatban egyszerű felépítése és ezzel összefüggő megbízhatósága révén bevált.

A hátsó szellőzésű szigetelt kémény konstrukciója ezekre a tapasztalatokra épül. Erre a cél­ra a köpenytégla sarkaiban csatornákat képeznek ki, amelyben a legalsó köpenytéglában lé­vő levegő bevezető nyíláson és a speciális lábazati tégla körül állandó levegő áramlik.

A csa­tornák alakjánál és elrendezésénél azokat a geometriai lehetőségeket használják ki, amelye­ket a köpeny tégla kör alakú belső és a négyszögletes külső alakja biztosít. A csatornákban az alulról felfelé áramló levegő a kéményből a le­adott hőt és nedvességet magával ragadja és a szabadba szállítja (12.22. ábra).

12.22. ábra. Csatornában levő levegő áramlása.

12.22. ábra. Csatornában levő levegő áramlása.

A nedvesség elvezetése, a kémény hátsó szellő­zése által, a fűtés leállásának idején is hatásos. A hátsó szellőzés megakadályozza, hogy a ned­vesség a kémény szerkezetében összegyűljön, ezáltal biztosítja a szigetelőréteg tartós hatását és védi a külső köpenyt a nedvességkárosodás­tól. Kerámiakémény általános felépítése a 12.23. ábra szerint látható.

12.23. ábra. Kerámiakémény kialakítása.

12.23. ábra. Kerámiakémény kialakítása.

A hátsó szellőzésű kémény előregyártott és egy­máshoz pontosan illeszkedő építőelemekből összeállított kémény.

A kémény a következő ele­mekből áll:

  • Köpenytégla: a köpenytégla általában betonból készül. A sarokrészein csatornák van­nak kialakítva, melyek lehetővé teszik a szigetelőréteg szellőzését. Ezzel egy időben a belső csőoszlopok és a szigetelőréteg központosítása is biztosított. A beton könnyű fajsúlyának köszönhetően a kezelés, elhelyezés egyszerű. A köpenytégla közvetlenül a vakolat felhordására is alkalmas.
  • Szigetelőlap: a szigetelőlap egyenletesen körülzárja a belső csövet. Ezzel a szigetelés­sel garantálhatok a kémény optimális hőszigetelő tulajdonságai. A szigetelőlap jól il­leszkedik a belső cső és a köpenytégla hengeres felületeihez. A szerelést könnyen és gyorsan el lehet végezni. A hőszigetelésnek köszönhetően a hátsó szellőzéssel együtt megengedi a tüzelőberendezések alacsony égéstermék-hőmérsékletét. A kazánok ma­gas tüzeléstechnikai hatásfokkal üzemeltethetők anélkül, hogy a kéményre ható hátrá­nyos hatásuktól tartani kellene.
  • Samott cső: A kör keresztmetszetű belső cső kiváló minőségű samottból készül.
    Elő­nyei:
    – Magas hőmérséklet- és hőmérsékletváltozás-állóság, magas savállóság.
    – Magas szintű tömörség és szilárdság.
    – Csekély felmelegedő tömeg.

Kerámia kéményrendszer építési folyamata

A kéményalapot úgy kell kialakítani, hogy a nedvesség el­len védett és megfelelően terhelhető, egyenletes legyen. A köpenytéglákat mészcement habarccsal vagy zsákos ce­mentes falazó habarccsal kell összeépíteni.

A kinyomódó hézagkittet mindig töröljük le. A kész ké­ménylábat szakszerűen kell beemelni, és központosán füg­gőbe kell állítani (az emelőhorgok által bezárt szög ne le­gyen nagyobb 60°-nál). A kondenzvíz-elvezetésről mindig kell gondoskodni.

Építési folyamat a füstcső csatlakozásáig:

Amennyiben a füstcső-csatlakozó csatlakozási magassága 1,49 m, be kell építeni egy kivágott köpenytéglát. Ha magasabbra kell he­lyezni a füstcső-csatlakozót, akkor a köpenytéglákat, szi­getelést és samottcsöveket a normál építési sorrend szerint kell továbbépíteni, amíg a kívánt magasságot el nem érjük. Amikor behelyezzük a szigetelést a kivágott köpenytéglá­ba, ügyelni kell arra, hogy mindkét elülső szellőzőcsatorna szabadon maradjon.

Az A, B és C méret mindig a kivágósablon szerint adott. A samottragasztót a samottcső felső korcolású megnedvesí­tett végére kell rányomni. A hőszigetelő lapot úgy kell be­helyezni, hogy az illesztésnél ne lógjon a köpenytégla hát­só szellőzési csatornáiba.

Nemesacél kéményrendszer kerámiabéléssel

Akár felújításról, akár át- vagy hozzáépítésről van szó, előtérbe kerül az optimális fűtési rendszer kérdése. A gáz és az olaj mellett az utóbbi időben újra felfedezzük a fatüzelést, és az egyéb szilárd halmazállapotú tüzelőanyagokat.

A kerámia béléses nemesacél kéményrendszer minden követelménynek eleget tesz: – kívül nemesacél – belül kerámia (12.24. ábra).

12.24. ábra. Nemesacél kéményrendszer felépítése, szerkezeti részei.

12.24. ábra. Nemesacél kéményrendszer felépítése, szerkezeti részei.

Előnyei

  • Ez a fajta kéményrendszer utólagos beépítésre alkalmas. Kis tömegű és nem szüksé­ges körbefalazni, ideális a családi házak fűtéskorszerűsítésekor.
  • A kerámia bélés lehetővé teszi, hogy bármilyen szilárd tüzelőanyag égésterméket biztonsággal elvezessen.

Előkészületek

A szerelés előtt meg kell határozni a kémény pontos helyét, valamint a szükséges támaszok és fali tartók számát és helyét. Ezen kívül a vizsgálónyílásos elem és a tüzelőberendezés csat­lakoztatására szolgáló 45, vagy 90°-os T idom bekötési magasságát és irányát is pontosan ál­lapítsuk meg. A területileg illetékes kéményseprővel egyeztetve dönteni kell a vizsgálónyí­lásos elemek számáról és helyéről. A kémény méretezésére az MSZ EN 13 384-1 szabvány előírásai vonatkoznak.

Éghető szerkezeti elemektől való távolságok:

Amennyiben a kéményrendszert éghető, vagy éghető alkotóelemeket tartalmazó építőanyagokból készült falakon, vagy födémeken vezetik át, a kémény és a fal vagy födém között legalább 5 cm-es szellőztető távolságot tartsunk. Ez a távolság 3 cm-re csökkenthető, ha ezt a 3 cm-t nem éghető anyagú szigeteléssel (pl. ás­ványgyapottal) töltjük ki. Fali szereléskor az éghető szerkezeti elemektől legalább 5 cm tá­volságot tartsunk.

Alkalmazási terület:

A kerámia profilcsöves kettősfalú kéményrendszer gáz, cseppfolyós vagy szilárd tüzelésű tüzelőberendezésekhez alkalmazható. Legfeljebb 400°C hőmérsékletű égéstermékek elvezetésére alkalmas, huzathatása alapján működő, száraz üzemmódban.

Kondenzvíz-elvezetés:

A kondenz- és csapadékvíz elvezetéshez az építtetőnek megfelelő csatornáról kell gondoskodnia. Legalább 10 cm vízzár magasságú szifont kell kialakítani. A szifont rendszeresen kell ellenőrizni és tisztítani. A helyi csatornamű vállalat előírásait min­den esetben figyelembe kell venni.

A kondenzvíz a tüzelőberendezésben ártalmatlanítható, amennyiben az alkalmas erre. Épületen kívül felszerelt berendezéseknél ügyeljünk a kon­denzvíz-vezeték fagymentes elhelyezésére.

A szerelés menete:

  • A cső karmantyújába nyomjunk bőségesen a hézagkittből.
  • Lazítsuk meg a csőelem szorítóbilincsét.
  • Illesszük a helyére a soron következő csőelemet.
  • Igazítsuk a szorítóbilincset a horonyba, majd húzzuk meg a csavart egészen addig, amíg a szorítóbilincs pontosan fel nem fekszik a csőhéjra.
  • Ellenőrizzük a csőelemek illeszkedését, majd a szorítóbilincsen levő csavart húzzuk meg szorosan.
  • A profilcső belső illesztéséről töröljük le a kinyomódott fölösleges hézagkitt maradé­kot.

Zárt égésterű gázkészülékek füstgáz elvezetése

Már beszéltünk a zárt égésterű készülékekről. Ezek az ún. turbócsövek. Szerkezeti kialakítá­suknak köszönhetően az égéstermék-elvezető cső két részből áll. Úgy is mondhatnánk, hogy cső a csőben szerkezetről beszélhetünk, ugyanis a belső csőben távozik az égéstermék, a kül­ső csőben pedig az égési levegő, amit részben előmelegít a füstgáz.

Ennek köszönhetően csökkenthető a tüzelőanyag mennyisége, mert nem kell felesleges időt fordítani az égéshez szükséges levegő felmelegítésére (12.25. ábra).

12.25. ábra. Cső a csőben kéményrendszer működése.

12.25. ábra. Cső a csőben kéményrendszer működése.

Ennek a rendszernek többféle kialakítása lehetséges:

  • Függőleges füstgáz-elvezetés.
  • Vízszintes füstgáz-elvezetés.
  • Szétválasztott füstgáz-elvezetés (erre már nem jellemző a cső a csőben rendszer, ugyanis a csövek nem egymásba szerelve vannak vezetve).

Az alábbiakban ismerkedjünk meg egy kicsit részletesebben ezekkel a füstgáz-elvezetésekkel.

Függőleges füstgáz-elvezetés: Koncentrikus, levegő-füstgázelvezetés korrózióálló alumíni­umból, Ø60/100 mm méretben. A függőleges koncentrikus füstgáz-elvezetés minimális hossza 0,5 m, maximális hossza a tetőidom nélkül 4 m. Minden kiegészítő ív esetén a maxi­mális megengedett hossz egy méterrel csökken (12.26. ábra).

12.26. ábra. Függőleges füstgáz-elvezetés.

12.26. ábra. Függőleges füstgáz-elvezetés.

Vízszintes füstgáz-elvezetés: Koncentrikus levegő-füstgázelvezetés, korrózióálló alumíni­umból, Ø60/100 mm méretben. A vízszintes koncentrikus füstgáz-elvezetés minimális hossza 0,5 m, maximális hossza 3 m. Minden kiegészítő ív esetén a maximális megengedett hossz egy méterrel csökken. A füstgázcsövet a kilépő nyílás irányában 1% lejtéssel kell szerelni.

A jelenlegi szabályozás hallgatólago­san max. 2 m vízszintes elhúzást enge­délyez, de a helyi gázszolgáltató (ké­ményseprő) véleménye az irányadó (12.27. ábra-12.28. ábra).

12.27. ábra. Vízszintes füstgáz-elvezetés kialakítása.

12.27. ábra. Vízszintes füstgáz-elvezetés kialakítása.

12.28. ábra. Vízszintes füstgáz-elvezetés szerkezeti részei.

12.28. ábra. Vízszintes füstgáz-elvezetés szerkezeti részei.

Szétválasztott füstgázelvezetés: Szétválasztott rendszer, levegőbeszívás oldalról, füstgázel­vezetés függőlegesen, korrózióálló alumíniumból Ø80 mm méretben (12.29. ábra).

12.29. ábra. Szétválasztott füstgáz-elvezetés.

12.29. ábra. Szétválasztott füstgáz-elvezetés.