• építés
• ötletek

Megoldások – Hozza ki belőle a legtöbbet

Amikor nem kifizetődő a spórolás…

Legyen óvatos, ha kétségesnek tűnik, hogy meg tud-e birkózni valamilyen munkával (különösen, ha a magasban kell dolgoznia). A tető javításához és átalakításához állványt bérelhet, de ha nem biztos a dolgában, hívjon inkább tetőfedőt, mint hogy megsérüljön vagy még súlyosabb következményekkel járjon a merészsége.

Több legyet egy csapásra

A tetőjavítás költségeinek jelentős részét az állványozás teszi ki. Ha már ott az állványzat, megéri egyúttal más munká­latokat is elvégeztetni – például lefestetni az ereszdeszkákat vagy újrafugáztatni a téglafalat. Az állványzatnak így különböző mesteremberek igényeit kell kielégítenie (a festőknek például pallókra és létrákra lesz szükségük). Számítson rá, hogy többet kell fizetni, ha hosszabb időre veszi bérbe az állványzatot (érdemes tehát pontosan ütemezni a munkákat, hogy hamarabb elkészüljön a tatarozás). Ne feledje, hogy a lakásbiztosítás sem mindig terjed ki arra az esetre, ha valaki állványzaton dolgozik!

Ésszerű munkamegosztás

A tatarozási munkák egy része nem igényel szakértelmet. Ha például újra akar vakolni egy szobát, előbb le kell verni és el kell hordani a régi vakolatot. Úgy is megegyezhet a vállalkozóval, hogy csak a szakmunkáknál veszi igénybe a segítségét, miután ön előkészítette a terepet.

Idő és türelem

Mielőtt belevág egy-egy nagyobb átalakításba, mérje föl, hogy mennyi időt fog igénybe venni, s mekkora felfordulással jár. Ha például csak hétvégeken tud dolgozni, vajon elviseli-e a család a hetekig tartó rendkívüli állapotot?

A munkakedv legfőbb ellensége, ha nem haladnak a dolgok. Ilyenkor még mindig beláthatja, hogy célszerűbb felfogadni valakit a falbontással és egyéb rombolással járó munkákra, s ön majd csak az utolsó simításokat végzi el.

Kérjen szakvéleményt!

Ha komolyabb beavatkozást indokoló jelenséget (példá­ul süllyedést) fedez föl az állagfelmérés során, forduljon statikushoz vagy építészmérnökhöz. A szakember felada­ta, annak eldöntése, vajon megfelelően stabilizálódott-e már az épület, és így nem kell hozzányúlni, avagy nagyobb szerkezeti munkák nélkül, esetleg csak komo­lyabb beavatkozással lehet helyrehozni a hibát.

Mi a teendő, ha nedvesedik az épület?

Hadd lélegezzen a ház!

A párakicsapódásnak többféle egyszerű, mégis hatásos gyógymódja létezik. Hasznos, ha időnként kinyitja az ablakot, hogy cserélődjön a levegő. A konyhába vagy fürdőszobába szerelt páraérzékelő elszívóventilátor auto­matikusan eltávolítja a nedves levegőt, de egy páramen­tesítő készüléket is beállíthat. Azt sem szabad elfelejtenie, hogy jobban kicsapódik a pára, ha légmentesen tömíti az ajtókat, ablakokat és a használaton kívüli kéményeket.

Fontos-e a garancia?

Régebben épült házaknál általában úgy oldják meg a fal szigetelését, hogy lyukakat fúrnak a külső talajszint fölötti második-harmadik téglasorba, majd ezeken keresztül vízhatlanná tévő vegyszert fecskendeznek a falba. Ha lemond a garanciáról, béreljen megfelelő felszerelést, és végezze el saját kezűleg a munkát.

A pára csökkentésének egyszerű fogásai

Lehetőleg szárítsa a szabadban a ruhákat – s máris kevésbé lesz párás bent a levegő. A ruha kicentrifugálása után nyisson ablakot, hadd szellőzzön ki jól. Fedje le a fazekakat, ha forr bennük valami, a fürdőszoba és konyhaajtót pedig tartsa csukva, hogy ne terjedjen szét mindenfelé a gőz. Használjon páramentesítőt a nyirkos, zárt helyiségekben, s lehetőleg ne használjon olajkályhát, mert az olaj égésekor különösen sok vízgőz keletkezik.

Hagyja kiszáradni!

Ha szigetelni kell a lakás falait, mihamarabb tegye meg. Az átnedvesedett vakolat különféle sókat szív magába a fal­ból, ezért a szigetelőréteg elhelyezése előtt nagyjából 1 m magasságig le kell verni. Ezután több hónapig vakolatlanul kell hagyni a téglát, hogy rendesen kiszáradjon a fal. Végül hagyományos homokból, mészből és cementből kevert habarccsal vakolja be a falat.

A padlószint megemelése

Ha nedvesedik alulról az aljzatbeton, mert hiányzik vagy megsérült a szigetelés, kérjen szaktanácsot, hogyan lehetne legjobban orvosolni a bajt. Nem túl nyirkos aljzatnál az is elég lehet, ha egy hatékony vízzáró szerrel keni át a padlót, ami új szigetelőréteget képez, utána pedig homokból és cementből kevert esztrichhel vékonyan átsimítja.

Ha nem lehet megemelni a padlószintet, önterülő padlókiegyenlítővel alakíthat ki sima felületet a hagyományos aljzatbeton helyett. Erős nedvesedés esetén azonban tanácsosabb teljesen felszedni és újrabetonozni az egész területet.

Elnyeli a párát

A konyhát és a fürdőszobát külön e célra készült festékkel fesse ki. Az egyszerű emulziós festék az állandó pára hatására feltáskásodik, esetleg bepenészedik. A különleges festék ezzel szemben elnyeli a nedvességet, majd újra kibocsátja a levegőbe, miután csökken a páratartalom.

Nedvességálló vakolat

Ha erősebb kicsapódást tapasztal (például az északi falakon), vakoltassa át a falat átszellőző vakolattal. Ez az anyag ugyanis – a konyha- és fürdőszobafestékhez hasonlóan -felszívja a nedvességet, majd száraz időben kibocsátja. A vakolat emellett apró légbuborékokat tartalmaz, amelyek szigetelik a felületet, s tovább csökkentik a párakicsapódás veszélyét.

Kis változás is csodát tehet

A párakicsapódás úgy is kordában tartható, ha melegebben tartja a házat, például magasabbra állítja a központi fűtést vagy megerősíti a szigetelést. Nem kevésbé hatékonyak, ugyanakkor lényegesen olcsóbbak lehetnek az apró változtatások is – szellőztessen például gyakrabban alacsonyabb, de állandó hőfok mellett.