A lemeztapéta felragasztása és festése, szegélyek kialakítása
A külföldön már elterjedten használt méretre vágott vastag lemeztapéták felhasználása kissé eltér a tekercsben vásároltakétól. Ezeket a lemezeket általában csak a fal alsó részére szokták használni.
Lépések:
- A ragasztó felhordása előtt itassuk át a lemez hátát meleg vízzel, majd hagyjuk szikkadni. így kellően megduzzad a tapéta, és a falra ragasztás után sem fog felhólyagosodni.
- Bőségesen kenjük be a lemez hátát ragasztóval, főleg a szélekre ügyeljünk. A lemeztapéta alá szükség van alaptapétára.
- Ragasszuk a lemezt a falra. A munkát érdemes a falsarokban kezdeni. Szintezővel ellenőrizzük, hogy pontosan függőleges-e a lemez.
- Simítókefével óvatosan távolítsuk el a levegőbuborékokat; vigyázzunk, nehogy megsértsük a mintázatot.
- Amint egy fallal elkészültünk, folytassuk a munkát a következőn. Újra a falsarokból induljunk ki, pontosan illesztve a lemezek szélét.
- A falsarokban kittel (fatapasszal) tömítsük a hézagot.
Lemez darabolása
Szegélyek kialakítása
Szegélyelemmel még jobban emelhetjük a felület szépségét. A normál tapétaszegély azonban nem a legmegfelelőbb erre a célra, mert a domború mintázat teljesen elnyomná. Használjunk inkább a lemez anyagából készült vastagabb szegélyt, amelyet a lemezhez használt ragasztóval rögzítünk. Jól mutat azonban a lemezek tetején körbefutó, fa szegélyléc is, mert határozottan és hangsúlyosan zárja le a felületet. A szegélylécet ízlésünk szerint festhetjük vagy pácolhatjuk.
Lemeztapéta festése
A lemezetapétákat sokféleképpen festhetjük: használhatunk egy vagy akár több színt is. Példánkon izgalmas, patinás hatású burkolat készítését mutatjuk be; itt egyszerre többféle technikát is alkalmaztak. A lemeztapéta helyett vastag, textúrált felületű tapétát is használhatunk.
Lépések:
- A textúrált felületnek köszönhetően egyaránt alkalmazhatjuk a festékleszedéses vagy a domborulatok kiemelésének technikáját. Először tisztítsuk meg a lemezek felületét lakkbenzinnel, majd hagyjuk megszáradni. A dúsan díszített felületeken, mint amilyen a képen is látható, fordítsunk gondot az apró részletekre, és távolítsuk el a legapróbb szennyeződéseket is. Munka közben viseljünk védőkesztyűt.
- Vigyünk fel egy alapozó olajfestékréteget. Minden apró részletet egyenletesen fessünk le, vigyázva, nehogy megfolyások keletkezzenek. Finom, körkörös mozdulatokkal hordjuk fel a festéket, hogy mindenhová jusson. A továbbiakban már vizes alapú festékeket is használhatunk.
- A patinás hatás eléréséhez vigyünk fel egy halvány festékréteget a lemez teljes felületére. A legjobb, ha vizes alapú emulziós festéket használunk, mert ebből egy nap alatt két réteget is felhordhatunk. Amint a második réteg is megszáradt, kezdhetjük az antikolást.
- Mártsunk be egy minifestőhengert sötétebb festékbe. A felesleges festékmennyiséget húzzuk le egy darab papíron. Nagyon finoman menjünk végig a felületen; csak a kiálló domború részeket érintsük. Vigyázzunk, nehogy túl erősen nyomjuk a lemezre a hengert, mert akkor a mélyedésekbe is bekerül a festék.
- Ugyanígy vigyünk fel még egy színt. Esetünkben a rozsdabarna remekül párosítható a szürkészölddel. Ismét vigyázzunk, nehogy túl erősen nyomjuk a hengert. Próbáljuk meg változó intenzitással felhordani a színt, hogy egyes helyekre kevesebb, máshová több jusson belőle.
- Keverjünk ki sötét szürkészöld színű lazúrfestéket, és kenjük át vele az egész felületet. Most az egész felületet le kell fedni az áttetsző réteggel.
Patinás falburkolat
Ezzel a technikával fantasztikus felületeket készíthetünk, amelyek harmonikus hátteret adnak az antik bútoroknak és dísztárgyaknak. További lazúrfestékréteg felhordásával még plasztikusabbá tehetjük a burkolatot.