A hőszigetelés nagy hazugsága – egy német szakember véleménye
„Aki hőszigetelő lapokat ragaszt épületének homlokzatára, fűtési költségeket takarít meg – gondolják sokan. Ezt azonban nem támasztják alá ténylegesen a számlák. Egy kimutatás azt is bebizonyítja, hogy a felújítás költségei jelentősen meghaladják az elérhető megtakarításokat.”
– mondja Richard Haimann Németország legtöbbet idézett energetikai szakértője, aki a hőszigeteléssel foglalkozó cégek helyett inkább a számoknak hisz. Berlin 2013-03-12
Húsvéti ünnep, jeges északkeleti széllel, havas talajjal, Németország több területén. Úgy tűnik, hogy a tavasz ellenére nem akar a tél eltűnni. Számos háztulajdonos takarékossági és óvatossági megfontolásokból az elmúlt napokban feltöltötte fűtőanyag készleteit, és most, az ünnepnapok alatt azon tűnődnek, hogy nem lenne-e helyesebb házaikat energetikai szempontból szakemberre bízni? Nem kellene-e a homlokzatokat nagyobb mértékben szigetelni, hogy ezáltal a fűtési költségeken megtakarítást lehessen elérni?
De mielőtt aláírnák szerződésüket valamelyik kisipari üzemmel vagy kivitelezővel, és megrendelnék a hőszigeteléshez szükséges anyagokat, érdemes egy alaposabb és behatóbb vizsgálatot tenni annak a tanulmánynak a segítségével, amelyet a KfW Támogatási Bank az energiafelhasználás költségeiről készítetett.
A vizsgálat ugyanis kijózanító eredményt mutat: Az energetikai jellegű felújítások több pénzt emésztenek fel,
mint amilyen mértékű megtakarítást eredményezhetnek.
Már maguk a pótlólagos ráfordítások sem térülnek meg egy energiatakarékos új épület esetében. „A beruházási költségeket nem lehet a megtakarított energiaköltségekből finanszírozni”.
Függetlenül attól, kik voltak hatalmon az elmúlt években, az energiamegtakarítással kapcsolatban folyamatosan komoly célokat tűztek maguk és az ország elé, mégpedig nem mást, mint, azt, hogy a fűtési energiaköltségeket a német lakásokban 2050-ig kb. 80%-kal kell csökkenteni a széndioxid kibocsátás mértékének redukálása érdekében. A fosszilis fűtőanyagok eltüzelése során keletkező gázokkal kapcsolatban fennáll annak a veszélye, hogy hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Szigorodó jogi szabályozás
Újra és újra szigorodnak az energiatakarékossági rendeletek (EnEV)., egyre szigorúbb előírások vonatkoznak az új épületek hőszigetelésére. 1993 óta a Homlokzati Hőszigetelési Szövetségnek az adatai szerint 769,1 millió négyzetméternyi hőszigetelő lapot ragasztottak fel homlokzatokra, amely nagyobb felületnek felel meg, mint Hamburg város területe.
Ennek ellenére, egyetlen kormány sem végzett vizsgálatokat az elérhető megtakarításokat és a beruházási költségeket illetően– ez idáig. A mostani tanulmány nem várt eredményekkel zárult.
Ahhoz, hogy elérjük energia megtakarítási céljainkat, a 2050-ig összességében 838 milliárd Euro összegre lenne szükség. A kutatók számításai azonban egyértelműen igazolják, hogy ekkora összeggel csak 370 milliárd Euro összegű megtakarítás lenne megvalósítható.
Az ingatlantulajdonosokat összességében ezzel tehát több, mint 468 milliárd Euró értékű veszteség érné. A tanulmány egyértelműen kimutatja azt, hogy „az energia megtakarítás megvalósítása gazdasági szempontok miatt is rendkívül indokolt” . – mondja Thomas Beyerle, kutatási vezető.
A szövetségi kormány évről évre milliárdokat költ arra, hogy előmozdítsa az energetikai szempontból is előnyös korszerűsítéseket, mégpedig szükség esetén kedvezményes hitellehetőségekkel. Csak ebben, illetve a következő néhány évben mintegy 1,8 milliárd Euro áll majd rendelkezésre, e célra.
A bérlők is érintettek a hőszigetelési veszteségekben
A tanulmány eredménye egyúttal az olyan kritikusokat igazolja, mint például Konrad Fischer építészt, aki már évek óta felhívja arra a figyelmet, hogy a kormány illetve az építőipar által is ajánlott homlokzati hőszigetelés nem segíti elő az energia megtakarítást.
„Nem ismerek olyan hagyományos táblás hőszigetelési rendszert, amelynek költségei az energia megtakarításon keresztül teljes mértékben leírhatóak lennének.” – mondta már évekkel ezelőtt Konrad Fischer
A tanulmány egyébként egyértelműen azt is kimutatta, hogy lakóépületek energia hatékonysági növelése pozitív nemzetgazdasági hatással járnak együtt. Ez által 200.000 illetve 300.000 új munkahely teremtése válna lehetővé az építőiparon belül 2050-ig. „A nagy beruházások hozzájárulnak a klímavédelemhez, valamint a foglalkoztatottság növeléséhez.” emeli ki Jörg Zeuner, vezető közgazdász. .
Egészen másként látja a problémát Beyerle: „Ennek az érvelési mintának alapján a politika akár magasabb menetdíjakat vagy számlavezetési díjakat is előírhatna, annak érdekében, hogy egyetlen alkalmazottat se kelljen elbocsátani és ne kelljen prémiumfizetésüket csökkenteni”. Nincsen semmilyen alapja annak, miért kellene a lakástulajdonosoknak azért fizetniük, hogy az építőiparban munkahelyek maradjanak meg.
Nem csupán a háztulajdonosok érintettek, hanem a bérlők is, mert az energia megtakarítás megvalósítása érdekében nekik is részt kell vállalniuk annak költségeiből. „A felújított, vagy hőszigetelt új épületetek költségeihez a magasabb bérleti díjakban is megjelenik” – mondja Beyerle.
A hőszigetelésre vonatkozó előírásainak bármilyen szigorítása esetében a családi házak energia megtakarítási 30 százalékkal növekedtek. Ez az új épületek esetében igen megemelte az építési költségeket.
Hiányosságok a hőszigetelésterén már 20 év elteltével
Az áremelések vége nem belátható: 2014 és 2016 között Berlin további 12,5 százalékkal kívánja emelni az árakat. „Ezáltal az építési költségek további 5 százalékkal fognak emelkedni minden évben” – mondja Axel Gedaschko, a Német Lakásépítő és Ingatlanközvetítő cégek Szövetségének, a GDW-nek az elnöke, amelynek 3.000 tagja kereken hat millió németországi lakást kezel.
„A lakásgazdálkodás terén komoly problémák léptek fel, alacsonyabb bevételt és a családok számára megfizethetőbb lakáshelyiséget ajánlva a nagyobb városokban.” mondja Gedaschko.
Ehhez járul még egy további probléma: a hőszigetelő anyagok csak korlátozott tartóssággal rendelkeznek.„Tagvállalataink véleményeiből tudjuk, hogy a 90-es években épített, vagy felújított épületek már ma is – 20 évvel elkészültük után – ismételten felújításra szorulnának. ”
Sok esetben a csapóeső átnedvesíti a hőszigetelt homlokzati falakat, ezáltal hőhidak keletkeznek, amelyek a hőt a szigetelt helyiségekből a szabadba vezetik ki. Vagyis ahelyett, hogy fűtési költségeket takarítanánk meg, több gázt vagy fűtőolajt kell felhasználnunk lakóként.
A hőszigetelés szemétdombjai?
Felmerül a kérdés, hogy a hőszigetelés munkálatok az új építésű vagy felújított épületek esetében 2050-ig újra szükséges lesz-e. A tanulmány tárgyát képező költségek előreláthatólag néhány tízmillió forinttal növekednek, és ennél fogva a lakástulajdonosok veszteségei még magasabbak lesznek.
Az energiatakarékossági hatás is jelentős mértékben elmaradhatna. A legtöbb hőszigetelési rendszer vegyileg tisztított és többszörösen finomított nyersolajból származik. Ezek előállításához és szállításához elképesztő mennyiségű energiamennyiségre van szükség.
„Ahhoz, hogy megvalósulhasson a klímavédelem, tisztázni kell mindenekelőtt azt, hogy a hőszigetelés gazdasági szempontból egyáltalán szükséges-e,” mondja Günter Vorholz, a bochumi ingatlangazdálkodási egyetem professzora.
„Néhány éven belül azzal a problémával kell szembenéznünk, hogy hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik majd, abból adódóan, hogy a hibás hőszigetelő rendszerek termékeit valahogy el kell szállítani, és tárolni azokat” veti fel Beyerle átgondolásra. „Ezzel a nemzetgazdasági összköltség sokkal magasabb lehet, mint amivel eddig számolnunk kellett”.