Hungarocell: alga, tűz, pénzkidobás! [MÉRNÖK]
Dieter Könnes a fogyasztók érdekeiért harcol. A WDR-nél az ő arca ugrik be mindenkinek, ha erről van szó: Tényleg igaz, amit az ipar ígér? A „Könnes kämpft“ (Könnes harcol) című műsorban Lichtenfelsbe látogatott, és az építész Konrad Fischerrel találkozott. Könnes az elmúlt év decemberében vizsgálta meg először adásában a „hőszigetelés” témakörét a fogyasztók oldaláról.
„Egyszerűen csak tudni akartuk, hogy az, amit ígérnek, tényleg úgy van-e. Őszintén tájékoztatnak bennünket? A következtetésünk szerint inkább nem.”
Dieter Könnes (középen) „Könnes kämpft“ című adásában Konrad Fischerrel beszélget
Pedig ahogy Könnes hangsúlyozza, sem ő, sem a WDR nem lép fel a szigetelés mellett vagy ellen. Ő amellett áll, hogy a fogyasztókat átlátható módon tájékoztassák. A „Hőszigetelés – a nagy energiatakarékossági hazugság” című műsorával kapcsolatosan annyi levelet kapott, mint egyetlen korábbi adásnál sem. „A nézők visszhangja mindvégig pozitív volt”, mondja Könnes. Csak a megkérdezett ipari képviselők zárkóztak el, és fenyegetőztek jogi lépésekkel.
„Én az energetikailag kedvező építési módot támogatom. De ennek jövedelmezőnek kell lennie.”
Konrad Fischer építész
Ez szolgáltatja az alapot egy következő részhez ebben a témában. Ehhez Könnes a sztiropor (pl: Nikocell) homlokzatokra és azok mögé tekint, lakókkal és szakértőkkel beszélget. Például a hochstadti Konrad Fischerrel.
Ő így nyilatkozik:
„Én az energetikailag kedvező építési módot támogatom. De ennek jövedelmezőnek kell lennie.”
Az ő véleménye szerint a homlokzati hőszigetelés nem éri meg.
„Rengeteg ember abban a reményben szigeteli a házát, hogy pénzt takarít meg. Holott gyakran 30, 40, 50 évig is eltart, amíg a befektetés megtérül.”
Fischer számára az számít jövedelmezőnek, ami tíz évnél gyorsabban refinanszírozható.
„Ez a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) ítélkezési gyakorlata is”
…mondja Fischer.
A mistelfeldi Roland Morgenroth a bajor Festő- és Lakkozómesterek Területi Ipartestületének vezetője kiszámolja ügyfeleinek, hogy a homlokzati szigetelés 10-15 év után térül meg.
„Természetesen ez egy befektetés a jövőbe. Nem mindenkinek éri meg. Aki például már 60 vagy 70 éves és nincsenek utódai, akik a házat átvennék, azoknak ez nem való”
…mondja Morgenroth.
A homlokzati szigetelések több, mint 80 százalékának anyagaként sztiroport, vagy helyesen mondva polisztirolt használnak. Ez az anyag kedvezőbb árú, mint az ásványgyapot vagy a farost. Könnes és Fischer egy ikerház előtt állnak Kronacher utcában. Az egyik felét kívülről hőszigetelték, a másikat nem. Fischer megmutatja egy hőkamera segítségével, hogy hol meleg és hol hideg a homlokzat. Amíg a szigetelés felszíne 23 fokos, a kőé 13 fokos.
„A kamera mutatja a hőmérsékletet, azt azonban nem, hogy a hő honnan érkezik”
…mondja Fischer.
Azt szeretné megmutatni, hogy milyen ereje van a napnak. Mivel a hőszigetelés visszatükrözi a napsütést, és nem engedi bejutni a falazatig, gyorsan megemelkedik a felszíni hőmérséklete. A masszív kőfal esetén a nap a falat melegíti fel lassan.
„Az energetikai tanácsadók éjszaka készítik a hőkamerás felvételeket. Olyankor a szigetelés hideg, a masszív falazat pedig ismét leadja a hőt, amit a nap folyamán eltárolt.”
Fischer számára a hőszigetelésen létrejövő extrém hőmérsékleti különbségek csak a kezdetet jelentik. Ezáltal az erőteljesebben kitágul, majd ismét összehúzódik. Repedések keletkeznek, víz jut az anyagba – amelynek következménye az alga- vagy penészképződés.
„Ez ellen egyetlen mesterember sem tud mit tenni. Ők pontosan dolgoznak. A gyenge láncszem az épületfizika. Az anyag a hibás”
…mondja Fischer.
Ezt a területi ipartestületi vezető Morgenroth nem tartja helyénvalónak:
„Ha nedvesség keletkezik vagy penész, akkor az anyagot nem megfelelően építették be. Ha a homlokzatot egy szakvállalat szigeteli, akkor ők ügyelnek például a tűzzárakra is.”
Morgenroth hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy olyan sztiroportáblákat használjanak, amelyek már álltak és nem zsugorodnak tovább, és hogy kellő mennyiségű tiplit helyezzenek a falba a szélterheléssel szembeni ellenállósághoz.
„A hőhidakra is ügyelni kell, és a táblák közé például tilos ragasztót felvinni”
…mondja Morgenroth.
„Aki betartja a szellőztetési protokollt, annak nincsenek problémái a penésszel. Különös figyelmet kell fordítani a hálószobára. Ott a legnagyobb a kockázat. Szükség esetén fűteni kell a megakadályozására. Ha a külső fal beltéri fele 15 foknál magasabb hőmérsékletű, akkor nem lépnek fel problémák. Csak amikor a hőmérséklet ez alá az érték alá esik, akkor tud pára képződni”
magyarázza Morgenroth.
„Minél több házat korszerűsítenek energetikailag, annál valószínűbbé válik, hogy egy ilyen homlokzat is égni fog a körzetünkben”
mondja Timm Vogler körzeti tűzoltásvezető. Ő reálisan látja a dolgokat.
„Ha azonban egyszer tényleg kigyullad, akkor gyorsabban terjed a tűz, és több füst képződik.”
Mindkettő méreg. A riasztás és a tűzoltók megérkezése között – ha a ház az utca mellett fekszik – legfeljebb tíz perc telik el.
„A tűz lefolyása megváltozik, ha több műanyagot építenek be. A nagyon vastagon szigetelt lakóegységeknél kisebb mértékű a levegő cirkulációja. Tűz esetén néhány percen belül életveszélyessé válhat”
…így Vogler.
Morgenroth szerint:
„Bármilyen szoba gyorsabban ég, mint egy szigetelt homlokzat. Ezenkívül a polisztirol nem ég, hanem csak elolvad.”
Timm Vogler körzeti tűzoltásvezető:
„Ha azonban egyszer tényleg kigyullad, akkor gyorsabban terjed a tűz, és több füst képződik.”
Könnes ezt maga is kipróbálta az első adásban, és forgó kamera előtt meggyújtott egy darab sztiroport. A folyékony massza a kezére csepegett.
„Ezért építenek a szakvállalatok az ablakok fölé kőzetgyapotból készült tűzzárókat. Ezek védik a tűzoltókat is a lecsepegő, olvadt anyagtól, hogy tudjanak segíteni”
…mondja Morgenroth.
A tűzoltók számára a mentéshez rendelkezésre álló idő egyre szűkebbé válik. A tízperces segítségnyújtási határidő lerövidítése csak óriási ráfordításokkal lenne megvalósítható. „Ez nem valószerű”, mondja Vogler. A körzeti tűzoltásvezető az egyetlen lehetőséget a technikai tűzvédelemben látja.
Mikor tűzveszélyes egy szigetelt épület?
„Ilyen esetben csak a hálószobában elhelyezett tűzjelzők segítenek, amelyek tűz esetén időben felébresztik a lakókat, hogy biztonságba juthassanak.”
Ő maga már 2000-ben felszerelte saját házában.
Morgenroth számára is a meggyőződés áll a középpontban:
„Csak olyan dolgokat ajánlok, amelyek hasznáról száz százalékos mértékben meggyőződtem. Sosem tennék ilyet, ha valami nem működik. Az ügyfeleim elégedettek”.
A WDR riportere, Könnes kísérletet tesz. Becsenget a Kronacher utcában álló szigetelt ház ajtaján. A tulajdonos teljes mértékben elégedett a szigeteléssel. Évről-évre fűtési költséget takarít meg. Mindazonáltal közel 40 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy megtakarítsa azt az összeget, amelyet a homlokzatba, ablakokba és fűtésbe fektetett. Mindez kamat nélkül.
„Mit tesz akkor, ha a homlokzat nem bír ki 40 évet?”
szeretné tudni Fischer. Ez esetben egyszerűen ismét befektetne, hiszen az a jövőt szolgálja, mondja a tulajdonos.
Könnes tavaly decemberi első filmje megtekinthető az interneten. A következő részt június 2-án 20.15-kor vetítik a WDR-en.
Forrás: obermain.de/lokal/lichtenfels/art2414,178163