Megtérül-e a hőszigetelés? Szakértő szerint nem [FONTOS]
A hőszigetelés nem minden esetben csökkenti a lakóépületek fűtési energiaszükségletét. Épp ellenkezőleg, használata azt okozhatja, hogy a fűtőolaj és a gáz felhasználása emelkedik, az pedig, hogy kültéren ven-e ,vagy beltéren a hőszigetelés teljesen mindegy. Ezt számos tanulmány eredménye mutatja, amely a „Welt” folyóirat rendelkezésére áll. Az eredmények felvetik azt a kérdést, hogy a szövetségi kormány az energiatakarékossági rendelet tervezett megszigorításával nem éppen az energiarendszer átalakításával kitűzött céljaival szembe halad-e?
Hőtérkép
Különösen kényes a Fraunhofer Társaság Épületfizikai IBP Intézete által végzett, most újra előtérbe került vizsgálata. A stuttgarti kutatóintézet tudósai már 1985-ben egy körülményes összehasonlítás során mínusz négy Celsius fokos külső téli középhőmérséklet esetén megállapították, hogy a szigetelőanyagok használata a fűtési energiafelhasználást nem csökkenti, hanem a masszív falakhoz képes sokkal inkább az egekbe emeli.
Ismét felbukkant az évek óta eltűnt tanulmány
„A drága homlokzati szigetelés haszontalan, és még növekvő fűtési költségeket is eredményez”
mondja az építész Konrad Fischer. A Hochstadt am Main városában székelő szigetelőanyag-kritikus most ismét felkutatta az évtizedek óta eltűnt papírokat.
Hogy a szigetelőanyagok nem felelnek meg a hozzájuk fűzött elvárásoknak, az a tanulmány szerint egy egyszerű fizikai törvényszerűségen alapul: a masszív falazat még télen is képes arra, hogy a napsugarak melegét tárolja, és a késő esti órákig a belső terek felé leadja. A szigetelt épületeknél ezzel szemben ez a külső falakon lévő vastag műanyagborítás miatt nem lehetséges.
„A belső terek felé semmilyen időpontban sem kerül továbbításra hő”
ismerték fel már 27 évvel ezelőtt a Fraunhofer Intézet kutatói. Megtérül a hőszigetelés?
A szigetelés nélküli házak fogyasztását túl magasan határozták meg
A Cambridge-i Egyetemen készült egyik idei tanulmány ezen kívül a az elméleti fűtési energiaszükséglet kiszámításához Németországban használatos matematikai képlet helyességét is megkérdőjelezi.
A brit elit főiskola építészeti kutatói pontosan összehasonlították az elméleti szükségletszámítások eredményeit, az úgynevezett energetikai mutatószámot 3400 németországi lakóház tényleges fűtési energiafelhasználásával. Az eredmény: a kevésbé vagy egyáltalán nem szigetelt idősebb lakóépületek esetén a gáz vagy a fűtőolaj tényleges felhasználása 30-40 százalékkal a számított érték alatt volt.
Amíg az energetikai tanácsadók a képlet alapján négyzetméterenként évi 225 Kilowatt fogyasztást számítottak ki az ingatlanoknál, addig ez a valóságban csupán 150 Kilowatt volt. Ezzel szemben az újabb építésű, alacsony energiafelhasználású házak többségénél a fogyasztási értékek magasabbak voltak a szamítottnál.
„A tanulmány eredménye azt sugalmazza, hogy a számításra használt modellek helytelen feltételezéseken alapszanak”
mondja Minna Sunnika-Blank, a Cambridge-i Egyetem tudósa.
Rendkívül kényes vizsgálatok
A tanulmányok eredményei rendkívül kényesek, mivel a szövetségi kormány az energiatakarékossági rendeletet (EnEV) tovább kívánja szigorítani. Az új épületeket 2014-től kezdődően úgy kell kialakítani, hogy a számított energiaszükséglete 12,5 százalékkal alacsonyabb legyen.
A 2016-os évtől kezdődően pedig az elméleti fűtési energiaszükségletet az új lakóépületeknél ismét ugyanekkora százalékkal kell csökkenteni. Ez azt jelentené, hogy a korábbiakhoz képest még több szigetelőanyagot kellene felhasználni.
A szigetelőanyagok gyártói természetesen üdvözlik az EnEV reformot. Ők úgy tesznek, mintha az anyagaik minősége meggyőzné őket – mind az új építésű házak, mind pedig a meglévő épületek felújítása esetén. „A házak külső falain keresztül vész kárba a legtöbb energia; amennyiben itt következetes energetikai felújítást végeznek, a fűtési költségek akár 50 százaléka is megtakarítható“, mondja Wolfgang Setzler, az összetett hőszigetelő rendszerek szakmai egyesületének ügyvezetője.
„Az épület megfelelő szigetelése a saját négy fal között élő polgárok számára hosszútávú ellátási- és költségbiztonságot jelenthet”
mondja Christian Bruch, a szigetelőanyag-ipar szövetség(GDI) ügyvezetője.
Az új otthonok építése jelentősen drágább lesz
Az ingatlanpiac ezzel szemben vehemensen elutasítja az EnEV reformot, mivel ezáltal jelentős mértékben emelkednének az új családi házak és társasházak építési költségei. Az viszont kérdésesnek tűnik, hogy a többletköltségek megtérülnek-e a fűtési energiafogyasztás megtakarításai által. Csupán egyetlen dolog biztos, mondja Gerold Happ, a Ház és Telek nevű tulajdonosi szövetség ügyvezetője:
„A családok számára még nehezebbé válik az új, saját otthonról szóló álmuk megvalósítása.“
A szövetségi kormány az EnEV megszigorítása által az energiarendszer átalakításának keretein belül kívánja a széndioxid-kibocsátást csökkenteni. A fosszilis energiahordozók eltüzelése során keletkező gázt okolják a globális felmelegedésért. „A Fraunhofer-tanulmány azonban cáfolja, hogy a nagyobb mértékű szigetelés kevesebb fűtési energiafogyasztást eredményez, mint a szigetelés nélküli masszív épületeknél”, mondja Fischer építész úr.
Ezen kívül a szigetelőanyagokat körülményes olvasztásos eljárás során kellene legyártani, amely során magas áramszükséglet keletkezik.
„Az EnEV kikötéseivel a szövetségi kormány végső soron a saját energiamegtakarítási céljaival megy szembe“
mondja Fischer.
A kormány mindeddig eltitkolta az eredményeket
Az EnEV megszigorítása előtt „először is minden tudományos eredményt össze kellene foglalni és ki kellene értékelni “, követeli Axel Gedaschko, a német lakás- és ingatlanközvetítő vállalatok szövetségi egyesületének elnöke, amelynek 3000 tagvállalata közel hatmillió bérlakást kezel. „Az ezek során tudomásunkra jutott ismereteknek hatással kell lenniük az energiarendszer átalakításának teljes egészére.”
A 27 évvel korábbi Fraunhofer-tanulmány eredményeit két későbbi, más intézet által végzett vizsgálat is alátámasztja. Ezek eredményeit a szövetségi kormány azonban mindeddig eltitkolta. A hamburgi Gewos Intézet az 1984 és 1992 között épült masszív téglafalazatú társasházak fűtési energiafelhasználását hasonlította össze a kiegészítő külső szigeteléssel rendelkező házakéval.
Az eredményt a Gewos kutatói így foglalták össze:
A szigetelés nélküli masszív falazatú társasházak „alacsonyabb éves fűtőanyag-felhasználást mutatnak, mint a külső falon kiegészítő szigeteléssel rendelkező épületek.“
A masszív falak tárolják a napsugarak melegét
Ugyanerre az eredményre jutott a fűtési energia egy-egy szigetelt és egy szigetelés nélküli, masszív tégla-kő falazatú bérházon végzett hosszútávú vizsgálata egy hannoveri lakásszövetségnél, amelyet Jens Fehrenberg, a Hildesheimben lévő alkalmazott tudományok főiskolájának épületszerkezeti professzora vezetett. A szigetelt házban magasabb volt az energiafogyasztás.
Fehrenberg is abban látja az okot, hogy a tégla a napsugarak melegét tárolja, részben leadja a belső helyiségek felé, és ezáltal megakadályozza a fűtési hőveszteségeket.
„A kiegészítő külső szigetelés által ez a hatás elveszik.“
Forrás: welt.de